Vas Népe, 1985. december (30. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

KGST tagországok a külkereskedelmi együttműködésről A­ KGST tagországok gaz­­dasági -kereskedelmi együtt­működése fejlesztéséről, kor­szerűsítéséről tárgyalt a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága, amely no­vember 28. és 30. között tar­totta 72. ülését Moszkvában. A tagországok megvitat­ták és megerősítették a bi­zottság 1986—87. évre szóló munkatervét, amely a köl­csönös áruforgalom további bővítését irányozza elő a következő öt évre szóló hoszsú távú megállapodások alapján. A terv nagy figyel­met szentel a szállítási köte­lezettségek betartásának, a szakosított, illetve kooperá­cióban gyártott termékek kölcsönös szállítási kötele­zettsége teljesítésének. Az ülésről kiadott közle­mény hangsúlyozza azt is, hogy a tagországok közös intézkedésekkel segítik elő a lakossági igények kielégí­tését jó minőségű közszük­ségleti cikkekből, növelik ezen termékek kölcsönös­­szállítását, bővítik a válasz­tékot. A KGST tagállamai foly­tatják az árképzési módsze­rek korszerűsítésével, továb­bá a kölcsönös szállítások­ban szereplő termékek ke­reskedelmi okmányainak egységesítésével egyszerűb­bé tételével kapcsolatos munkát. Szombaton és vasárnap a Tatabányai Népházban tar­tották Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének XXIII. kongresszusát. A 350 küldött és a 150 meghívott tanácskozásán részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Kapolyi László ipari miniszter is. Kovács László, a szakszer­vezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. A vitában szót kért Ha­vasi Ferenc is. Hangsúlyoz­ta, hogy a hazai szánbányá­szatban pillanatnyilag ki­alakult nehéz helyzet sem­miképp sem a föld alatt dolgozók hibája. Köztudott, hogy már jó néhány eszten­dővel ezelőtt, korábban kel­lett volna megkezdeni az új bányák építését, a régiek korszerűsítését, bővítését, a technológia fejlesztését! Vasárnap vitával folytató­dott a kongresszus. A kongresszus befejezése­ként a­­küldöttek megválasz­tották a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének köz­ponti vezetőségét. A BDSZ elnöke Havrán István, fő­titkára Kovács László lett. ★ Az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházában tartották az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek IX. kongresszusát. A szakszervezet 250 000 tagját képviselő, több mint 300 küldött a kétnapos kongresz­­szuson megvitatta a szak­­szervezet ötévi tevékeny­ségét, az egészségpolitikai célok elérésében való közre­működést. Részt vett a ta­nácskozáson Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és dr. Nagy Sándor a SZOT titkára is. Dr. Füzi István főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a szakszervezet központi ve­zetőségének írott jelentésé­hez, amely rámutatott: a szakszervezet egyre nagyobb részt vállal az egészségpoli­tikai feladatok kimunkálá­sában és megoldásában, tel­jesíti érdekképviseleti szere­pét. A vitában felhívták a fi­gyelmet annak fontosságára, hogy az egészségügyi dolgo­zók mutassanak példát az egészséges életvitel kialakí­tásában, a testnevelési és sportmozgalom kibontakoz­tatásában. Vasárnap a vitában fel­szólalt Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. Kifejtette: a társadalom­nak igen fontos a saját egészsége, ezért az egészség­­ügyi ellátás eredményeinek az egész társadalmat érde­kelni kell. A vita befejezése után a küldöttek elfogadták a kong­resszus elé terjesztett hatá­rozati javaslatot, majd meg-, választották a 95 tagú köz­ponti vezetőséget. Az elnök dr. Szabó Zoltán, a főtitkár dr. Füzi István lett. a felújított Smidt Múzeum kétéves szünet után ismét megnyitotta kapuját a nagy­­közönség előtt a felújított és bővített Smidt Múzeum Szombathelyen. A több mil­lió forintos költséggel elvég­zett külső és belső tatarozá­si felújítási munkák után egy szomszédos ház első emeletével is bővülve tizen­egy helyiségben tudják be­mutatni dr. Smidt Lajos­­életművét úgy, ahogy ezt az alapító útjára indította. Csaknem minden kiállítási részleg bővült, így a hadtör­téneti, s a régi, ritka köny­veket bemutató összeállítás, s szellősebb lett az egész tárlat. A felújított állandó kiállítást november 29-én, pénteken délután 4 órakor Czvizek Miklós, Szombat­hely város tanácselnöke nyi­totta meg. Fotó: B. I. Szovjet pártmunkás küldöttség látogatása Nyikolaj Ganyusevnek, az Észt KP Központi Bizottsá­ga titkárának vezetésével az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására novem­ber 25—30. között szovjet pártmunkás küldöttség tett látogatást hazánkban. A de­legációt fogadta Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának­­tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ballai László, a KB osztály­­vezetője. A vendégekkel megbeszélést folytatott Ivá­­nyi Pál, a KB osztályvezető­helyettese. A küldöttség ta­nulmányozta az MSZMP- nek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és a külgaz­dasági munka párt irányítá­sában szerzett tapasztalata­it. Vasszilvágy eseménynap­tárában jegyzik a negyven évvel ezelőtt megalakult Szabad Föld Termelőszö­vetkezetet. Legalább ennyire emlékezetes lesz 1985. novem­ber 30. is. E napon vízveze­téket avattak a faluban. 148 család jutott egészséges ivó­vízhez. A hálózat hossza hét és fél­ kilométer, a vizet az Acsádon levő telep adja két mélyfúrású kútból. Az építést idén júniusban kezd­te el a soproni Víz- és Csa­tornamű Vállalat, a tervek Szombathelyen készültek. Szombaton, az avatás nap­ján kis ünnepséget tartot­tak a község művelődési há­zában. Ezen megjelent Hor­váth Miklós, a megyei párt­­bizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Ko­vács Lajos, a szombathelyi pártbizottság titkára, vala­mint a vízmű létrejöttén munkálkodó intézmények, vállalatok, társadalmi szer­vezetek képviselői. A Him­nusz közös eléneklése után kedves kis műsort adtak a vendégek és a falu lakói tisz­teletére az általános iskolá­sok. Ezt követően a vízműtár­sulat elnöke, Körmendi Jó­zsef szólt a jelenlevőkhöz, majd felkérte Horváth Mik­lóst avatóbeszédének meg­tartására. A szónok először megkö­szönte azt a bizalmat, amit a falu lakóitól kapott or­szággyűlési képviselővé vá­lasztásakor, majd így foly­tatta: — A mai nap jeles és emlékezetes dátuma lesz fa­lujuk történetének, mert olyan létesítményt vehet­nek birtokba, amely a kö­zösség életét hivatott egész­ségesebbé, kulturáltabbá, egyszóval jobbá, kényelme­sebbé tenni. E vízművel 106- ra emelkedett Vasban a­­ve­zetékes ivóvízzel ellátott fal­vak száma. Beszéde során kitért az építés körülményeire, hang­súlyozva: e vízmű megépí­tésével is "azt bizonyították, hogy az emberi összefogás a jó ügy érdekében a jö­vőt formáló erő. Ez a falu él, korszerűsödik, fejlődik. Úgy tekinthetnek rá a fia­talok, hogy érdemes itt csa­ládot alapítani, házat építe­ni.­­ Mi azon dolgozunk, hogy minden vasi faluban teljesebbé tegyük az ellá­tást, a szolgáltatást; hogy az életnek olyan korszerű fel­tételei alakuljanak ki, ame­lyek vonzzák, s nem taszít­ják az embereket a falu­tól — mondta Horváth Mik­lós, majd így folytatta: — Nekünk nincs és nem is le­het olyan programunk, hogy falvak néptelenedjenek el. Azt akarjuk, hogy a legki­sebb vasi falu is életben maradjon, fejlődjön és vi­rágozzon. Közös akarattal, a falvak dolgos népével , ez elérhető.­­ Meggyőződésünk, hogy a falvak vezetékes ivóvízzel való ellátása, a kereskede­lem, a szolgáltatás fejlő­dése, a közlekedés kulturál­tabbá tétele erőteljesen ja­vítja az ott élők életkörül­­ ­ge­ ményeit. Hiszünk abban, hogy hosszabb távon minden Vas megyei település ismét a gyermekek vidám kacajá­tól lesz hangos —­ mondta, majd így folytatta: — A víz drága kincsünk. Értékét csak akkor lehet felfogni, amikor hiányzik, vagy rossz a minő­sége. Mi sem vagyunk bő­­viben ennek a kincsnek. Ezért becsülnünk, védenünk és féltenünk kell, takarékos­kodnunk vele. Jobban, mint azt eddig tettük. Sajnos a munkahelyeken, üzemek­ben és intézményekben, de az állami bérlakásokban is sokan pazarolják — mondta egyebek között. Beszéde to­vábbi részében kitért arra, hogy a társadalom növekvő demokratizmusa, melyet a választások és a falugyűlé­sek, de a most avatandó víz­műnek a létrejötte is tanú­sítanak, erősíti a dolgozó emberek igazi részvételét a közügyek intézésében. Nö­veli a legkisebb falvakban is az ott élő emberek lehetősé­geit a településük jövőjé­nek formálásában. A vas­szilvágyi vízmű 8,7 millióba került, ennek nagyobb hánya­dát a lakosság és a helyi in­tézmények teremtették elő. Az építés során egymás se­gítésének szép példáit ta­pasztalhatták. — Teljen öröme a falu népének az egészséges ivóvízben, hasz­nálja jó szívvel — mondta végezetül a szónok, s jel­képesen felavatta a vasszil­vágyi vízvezetéket. — kor OBT-kü­ldöttség Stockholmban Pethő Tibornak, a BVT elnöksége tagjának veze­tésével békemozgalmi kül­döttség utazott szombaton Stockholmba, a Béke Világ­­tanács irodájának háromna­pos ülésére. A tanácskozá­son megvitatják a BVT jö­vő évi akcióprogramját, a jövő őszi koppenhágai béke világtalálkozó előkészítését. Szombaton egész napon át a Budapesti Kongresszusi Központ Pátria termében tartotta küldöttközgyűlését a Magyar Autóklub. Éppen 85. születésnapján, mivel 1900. november 30-án ala­kult meg a nagy múltú egye­sület. A több mint négyszáz küldöttet és a vendégeket Kiss Dezső nyugdíjas mi­niszterhelyettes, a Magyar Autóklub elnöke üdvözölte. A rendezvényen jelen volt Czinege Lajos, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese. Részt vett és felszólalt Urbán La­jos közlekedési miniszter. Az elnök bevezetőjében utalt arra, hogy a népgazda­ság fejlődése teremtette meg a motorizáció robbanásszerű gyarapodásának lehetősége­it, amelyre az elmúlt két évtizedben háromszázmil­­liárd forintot fordítottunk. Az 1982. évi küldöttköz­gyűlés határozatainak a vég­rehajtásáról Balogh Tibor főtitkár számolt be. Hang­súlyozta, hogy a klub alap­vető politikai, társadalmi és gazdasági céljai megvalósul­tak. A taglétszáma dinami­kusan gyarapodott és elérte a 430 ezer főt. A klubnak huszonhét szervezete van, és azok alapegységeiként 364 csoport működik. A beszámolási időszak alatt huszonegy műszaki állomás épült fel 172 millió forint ráfordítással, és ezzel a mű­szaki állomások száma har­minckilencre nőtt. A műsza­ki szolgálat keretében közel hatszázan dolgoznak. Az el­látatlan területek szolgálta­tásainak javítására 1981 -ben kezdték kialakítani a MINI-állomásokat, számuk már meghaladta a százat. A klub segélyszolgálata négyezer kilométeres útvo­nalon száznyolc gépkocsival siet a rászorulók segítségé­re. Téli időszakban ez a te­vékenységük nyolcszáz ki­lométernyi útvonalra szűkül le. 1984-ben nyolcvanhétezer esetben nyújtottak segítsé­get. A tagság részéről foko­zódott az igény az érdekvé­delmi munka szélesítésére. A hozzászólók között volt Farkas Antal, a Magyar Au­tóklub Vas megyei szerveze­tének elnöke. Beszámolt ar­ról, hogy Körmenden és Szentgotthárdon társadalmi összefogással megépült két új műszaki állomás. A Vas megyei szervezetnek nem­csak a taglétszáma nőtt, ha­nem tevékenységének gaz­dagodásával társadalmi el­ismerése, tekintélye is. A szervezet több nagy sikerű rendezvénye és nemzetkö­zi kapcsolatai is hozzájárul­tak ehhez. Feladatként a taglétszám gyarapítását és a műszaki szolgáltatások kulturáltabb ellátását tartot­ta időszerűnek. Jóleső érzés volt hallani, hogy a főtitkár vitaösszefoglalójában a Vas (Folytatás a 2. oldalon)

Next