Vas Népe, 1986. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

A nem vagyoni kár megtérítése iránti perekről A NEM VAGYONI károk megtérítésére a felszabadu­lás után speciális jogi szá­mozást az 1977. évii IV. vény oldotta meg, amikor a Polgári Törvénykönyvbe a felelősségi szabályok közé beiktatta a nem vagyoni kár­ok intézményét. A szabályo­zás felmondja, hogy a kár­­ozó köteles megtéríteni a­­­károsult nem vagyoni kárát — a vagyoni­­káron fel­ül —, s ha a károkozás a károsult­nak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyéb­ként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, ille­tőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan be­folyásolja. Az említett jog­szabályi rendelkezés értel­mében a nem vagyoni kár megtérítésére való kötele­zésnek a kártérítési felelős­ség minden esetében helye lehet. Or­szágos felmérés készült azokról a perekről az ügyészségek részéről, ame­lyek ilyen tárgyban folytak és bírósági ítélettel fejeződ­tek be. Az alábbiakban né­hány konkrét eset ismerte­tésével kívánom bemutatni, hogy az ilyen ügyekben mi­lyen ítélet született, amely jól tájékoztathatja a közvé­leményt ezen jogintézmény gyakorlatáról. Egyben felvi­lágosításul is szolgálhat a konkréten ilyen pereket kez­deményező állampolgárok­nak. EGY ESETBEN azért in­dított, mert a felperes, mert közúti baleset során mun­kaképességét 30 százalék­ban elvesztette, a sérült bal lába 4 centivel rövidebb lett és mozgásában is korlátozot­tá vált. Állapota végleges. Megállapították, hogy a sé­rülés miatt alkalmatlanná vált a balesetet szenvedett eredeti foglalkozásának — amely autóbusz- és tehergép­kocsi vezetés volt — ellátá­sára. A bíróság az Állami Biztosító kártérítő felelőssé­gét megállapította és 50 ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. Érdekes volt a tényállása annak a pernek, amikor egy 17 esztendős lány sérelmére erőszakos közösülés bűntet­tét követte el a perbe vont férfi és emiatt a korábban jól tanuló, életvidám, segítő­kész leányból félénk, vissza­húzódó­ ember lett. A bíró­ság eljárása során megálla­pította, hogy nem mer a la­kásban egyedül tartózkodni, s az utcán egyedül közle­kedni. Meghallgattak pszi­­chológus szakértőt is és en­nek figyelembevételével döntött úgy a bíróság, hogy a fiatal lány élete tartósan és súlyosan megnehezült. Megállapították az erőszakos közösülést elkövető kártérí­tő felelősségét és erre figye­lemmel 70 ezer forint nem vagyoni kárpótlás megfizeté­sére kötelezték. ELŐFORDUL több eset­ben olyan is, hogy túlzott a nem vagyoni kár megítélése a jogosult részéről és a bí­róság ilyenkor megfelelő mértékre csökkenti azt. Pél­dául egy női szabó kisiparos balesti eredetű sérülései a ■gyógyulást követően a kö­vetkezők voltak: az arcon többszörös kékes-szürkés el­­színeződésű hegek keletkez­tek, az orr csontos váza megvastagodott, a jobb comb külső oldalsó felszínén vörhenyes hegek alakultak ki, a jobb csípő távolítás­nak enyhe beszűkülése, az orr folyamatos váladékozása, állandóan visszatérő arc­üreggyulladás, valamint ideggyengeségi tünetképző­dés. Az Állami Biztosító a felelősség jogalapját nem vitatta s peren kívüli eljá­rásban 36 ezer forintot ki­fizetett a sérült részére. Eb­be azonban nem nyugodott meg a kisiparos és újabb 134 ezer forint megfizetését igényelte a peres eljárás so­rán. A bíróság az igényt tá­masztó egészségi állapotára vonatkozó azon szakértői véleményt, mely szerint éle­te a fenti okok miatt tartó­san, de nem súlyosan nehe­zült el, nem fogadta el. A közúti baleset következtében — a felperes közrehatását is értékelve — az úttesten a kijelölt gyalogátkelőhely mellett kívánt áthaladni — csak 106 ezer Ft megfizeté­sére kötelezte a biztosítót. Elgondolkodtatóak a gyermekbalesetek kártéríté­si utóhatásai is. Egy per ta­núsága szerint a 3 éves élet­korú kislányt a termelőszö­vetkezet kukoricatábláján a betakarítást végző kombájn elütötte. A sérülés miatt a gyermek jobb alkarját cson­kolni kellett és egyéb sú­lyos sérülései miatt is min­den alapvető élettevékenysé­ge ellátásában akadályozott. Az egészségkárosodás vég­leges és ez 75 százalékos munkaképességcsökkenést jelent. A bíróság 250 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte a termelőszövetkezetet.­­ Egy másik esetben a kiskorú ál­talános iskolai tanuló nap­közi otthonos foglalkozás szünetében felmászott az udvaron elhelyezett bordás­falra, onnan fejjel a beton­burkolatra zuhant. Ennek következtében jobb szeme látását elvesztette, bal sze­mének látótere súlyosan beszűkült (csőlátás), továbbá ephilepsziás megbetegedés következett be nála és sze­mélyisége is károsodott. Az eljárt bíróság a gyermek képviselője által igényelt 500 ezer nem vagyoni kárpótlást csupán 150 ezer forintban állapította meg, melyet a Legfelsőbb Bíróság 400 ezer­re emelt fel. ESETENKÉNT magas szintű szakértői irodák se­gítik a bíróságokat a nem vagyoni kár megítéléséhez szükséges tényállás megálla­pításában. Így például az Igazságügyi Orvosszakér­­­tői Iroda és az ETT Igaz­ságügyi Bizottságának szak­­véleménye megállapította, hogy a szeptikus állapotban lévő felperes életének meg­mentésére nem megfelelő gyógyszert alkalmaztak és emiatt mindkét fülére meg­­süketült. A sérülés végleges és 55 százalékos maradandó ■munkaképesség-csökkenést okoz. A bíróság a nem va­gyoni kárpótlás iránti igény jogszerűsége körében jelen­tőséget tulajdonított annak is, hogy a beteg 23 éves volt, nem sokkal korábban ment férjhez, gyermeke nem született és kérdéses, hogy a kialakult állapotban gyer­mekszülésre vállalkozhat-e. Munkavállalási lehetősége megváltozott és egyben be­szűkült, bizonyos szórakozá­si, kikapcsolódási lehetősé­gek teljesen megszűntek számára. Ezért kötelezte a felelőst a bíróság 300 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére.­­ Egy másik esetben az orvosszakértői vélemény szerint egy sze­mélynél azért következett be­­kétoldalú halláscsökkenés és fülzúgás, mert gyógyszer­­túladagolás történt, mellyel a kezelőorvosok megszegték a gyógyszer adagolására vo­natkozó utasítást. Kiderült a szakvéleményből az is, hogy az állapot végleges, nem ■gyógyítható, mérhető ered­ményt hallókészülék segít­ségével sem lehet elérni. A bíróság 100 ezer forint nem vagyoni kárpótlás fizetésére kötelező ítélet indokolásá­ban arra is hivatkozott, hogy igénnyel fellépő sze­mély házasságkötése a ki­alakult egészségi állapota miatt meghiúsult, zárkózott, befelé forduló emberré vált, többször öngyilkosságot is megkísérelt. Mindezek ösz­­szességében az életét végle­gesen, súlyosan megnehezí­tették. LEHETNE MÉG bővíteni az esetek körét, azonban úgy érzem, hogy a néhány említett esetből kiderült, a nem vagyoni kár miatt in­dult perekben a bíróságok gyakorlata egységesen ala­kul ki és helyes irányban fejlődik. Mint a bevezetőben is említettem, megyénkben kevés az ilyen tárgyú ügy, de országosan sem volt je­lentős e perek száma. Megállapította az ügyészi elemzés, hogy jogi személy egyszer sem kérte nem va­gyoni kára megtérítését. Eb­­ből arra lehet következtetni, hogy a jogi személy gazda­sági forgalomban való rész­vételének­­károkozásához ve­zető bizonyíthatóan hátrá­nyos befolyásolása gyakorla­tilag ki sem alakulhat, il­letve ha van kár, az materiá­lis kár. AZ ÜGYÉSZSÉGEK — megyénkben is — az ilyen perekben arra törekszenek, hogy a jogszabályi rendel­kezések és a Legfelsőbb Bí­róság irányelvében foglaltak érvényesüljenek a bírói gya­korlatban és a tett ügyészi indítványok segítsék a jo­gos igények kielégítését, vi­szont elutasítást nyerjenek a jogalap nélküli, jogtalan igényeket előadó kereseti kérelmek. Dr. Rába László litikai pártok működésének engedélyezését, közkegyel­met, és a száműzöttek haza­térését, valamint minden egyéb polgári szabadságjo­got. Pinochet egyelőre eléggé erősnek érezte magát ahhoz, hogy gyorsan elutasítsa ezt a mérsékelt programot is. Nos, annyi alapja van az ön­bizalmának, hogy még min­dig jelentős tartalékkal ren­delkezik, hisz maga mögött tudhatja a fegyveres erőket. Eszköztárából nem hiányzik az erőszak, a megfélemlítés, a zsarolás, a politikai gyil­kosság. Ugyanakkor egyre jobban érzékelhető rések, hasadékok keletkeznek a hadsereg betonfalában is. A nyáron például egy esetleges belső puccsról szóltak men­demondák, amelyeket alátá­masztani látszott a diktátor azon döntése, hogy megvált legkészségesebb kiszolgálójá­tól, César Mendoza tábor­noktól, aki kezdettől tagja volt a jutának. (Ezzel kap­csolatban olyan elképzelések is napvilágot láttak, hogy Pinochet a tisztáldozattal az ellenzék számára tett gesz­tust, amely erőteljesen kö­vetelte a márciusi brutális gyilkosságokban felelősök megbüntetését.) Akár az előbbi, akár az utóbbi verzió igaz , nem változtat azon a tényen, hogy a rezsim felett gyüle­­keznek a viharfellegek, még akkor is, ha ezt Pinochet nem veszi észre. De mit tesz akkor a tábornok, ha hirte­len kitör a népelégedetlen­ség vulkánja, amely az utób­bi hetekben, hónapokban, számtalan jelét adta nyugta­lanságának? Lehet, hogy csak véletlen, de a diktátor nem is oly rég kétmillió dollárért vásárolt magának egy újabb házat­­ Asunci­­ónban, az ugyancsak hírhedt Stroessner tábornok Para­­guayában. D. L. A juntaellenes megmozdulásokra rendőrterror a válasz. A lakosság apraja-nagyja vett részt Santiagóban az utóbbi évtized legnagyobb tiltakozó megmozdulásán. A táblán le­vő felirat minden hozzátartozó számára lakást, a szülők­nek pedig munkát követel. 1986. január 2. Csütörtök A biztosító ajándéka Az Állami Biztosító 1986. január elsejétől aján­dékkal kedveskedik négymillió hazánkfiának: az ed­digi 2 százalékkal szemben évente ezentúl 4 százalék­kal emeli az egyéni életbiztosítási térítések összegét. Az eddiginél több pénzt kapnak tehát a jövő­ben mindazok, akiknek bármiféle életbiztosítási té­rítés jár, akik biztosításuk alapján járadékra jogo­sultak, akiknek meghatározott időtartamra szóló szer­ződésük lejárt és díjat már nem fizetnek, s azok is, akik megszüntetik biztosításukat, de igényt tarthat­nak a díj egy részének visszatérítésére. Ugyancsak évi 4 százalékkal növekszik azoknak a járadékoknak az összege, amelyeket felelősségbiztosítások alapján folyósít a biztosító. Például, akik 1986. január elseje után 100 ezer forintos életbiztosítást kötnek 18 éves időtartamra, a lejáratkor 202 ezer 580 forintot kapnak (az eddigi évi 2 százalék emelkedéssel csak 142 ezer 820 forintot kapnának). Kedvezően módosulnak a CSÉB-szerződések élet­­biztosítási feltételei is: míg korábban a nyugdíjas CSÉB-tagok halálakor jóval kevesebbet fizetett a biz­tosító a hozzátartozóknak, mintha aktív dolgozók let­tek volna, ezentúl 65 éves korig minden esetben — tehát nyugdíjasoknál is — a magasabb haláleseti té­rítés jár. A kedvező változások — hiszen a díjak nem nö­vekednek — a statisztika szerint, mint már utaltunk rá, az országban mintegy 4 millió biztosítottat érin­tenek. Az ügyfelek a biztosító bármely fiókjánál, ki­­rendeltségénél, valamint központi ügyfélszolgálatánál részletes tájékoztatást kaphatnak az őket érintő kér­désekről. (-) ...pedig falun nem is fizetnek érte Néhány községben azért is szívesen időzök, hogy újra és újra nyugtázzam az ott lakók rendszeretetét, szépérzékét. Horvátzsidányban például hét közben sem, hét végén sem látok szemetet az utcán. Nem hever a köztereken, s a járdák mentén a helybeliek által kidobott, ottfelejtett lim­lom, ami másutt gyakran bántja az ember szemét. Nemcsak azért van ez így, mert a helyi tanács gazdája a községnek, hanem mert a zsidányiak maguk is igényesek a környezetükre. Aki hétvégeken megfordul Kőszeg-hegyalja fal­vaiban, jó érzéssel láthatja, amint az asszonyok és a lányok felsöprik a járdát, és a portájuk előtti köz­utat is. Aztán ablakot tisztítanak, meszelik a ház ele­jét, mert ezt szokták meg, s erre inti őket jó szán­dékkal a Hazafias Népfront helyi vezetősége és a kör­zetben lakó tanácstag is. Jó arra gondolni, hogy egyre tisztábbak, rende­zettebbek lesznek a vasi falvak, amelyek közül pe­dantériában különösen kiemelkedik például Dencsapá­­ti és Narda. Nemrégiben egy alföldi ismerősömmel jártam mindkét községben, s szinte dagadt a mellem a büszkeségtől, amint a sok elismerést hallottam tőle a vasi falvak rendjét illetően. Igen, a mi falvaink nagy részében ilyenek a hétköznapok is, mondottam neki, s erről bármikor meggyőződhet. De azért Gencsapátit és Nardát mint példamu­tató településeket újra említem. Mert a bennük la­kók nem tudnák elviselni, hogy a házak előtt nyáron ne legyen sok-sok virág, s azt sem, hogy szemet bán­tó rendetlenség csúfítsa a porta elejét. Leginkább az asszonyok rendszeretete méltó a dicséretre, akik a szemetes utcát ugyanúgy nem tudnák elviselni, mint a takarítatlan lakást. Gencsről hazaérve bizony bántó volt, hogy Szom­bathelyen nagyon szemetes a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Kőszegi utca, a Köztársaság tér. És nem csak az ... Pedig itt fizetett emberek takarítanak. U. Gy. Fogadkozások ideje (1.) — Van rozsdás kötőtűjük? (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next