Vas Népe, 1986. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

XXVII. kongresszusa hetetlenségének tisztelet­ben tartásáról és magas fokú human­izmusról. Senki nem ad­ta ennek meggyőzőbb tn­Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az Oroszor­szági Föderáció miniszter­­­tanácsának elnöke felszóla­­ásában hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság poli­tikai beszámolója méltó a teljes és egyértelmű támo­gatásira. Vorotnyikov kiemelte, hogy a szovjet társadalom és az egész emberiség egy­aránt fordulóponthoz ér­­kezett. Az imperializmus sünéből Földünket nukleá­ris katasztrófa fenyegeti. A militarizmus értelmetlen­ségével a Szovjetunió és a testvé­ri szocialista országok megfontált, realista külpoli­­tkája áll szemben. Az Oroszországi Föderá­­ció — a legnagyobb szovjet szövetségi köztársaság f­ejlődésének kérdéseiről szólva Vorotnyikov megal­apította, hogy bár több népgazdasági mutató tekin­­tetében elmaradás mutatko­zik, de az Oroszor­szági Fö­deráció az elmúlt öt éviben elentős haladást ért el. Jó eredménnyel sikerült zárrni a tavalyi évet, idén anuárban—februárban pe­­dig az ipari termelés növe­kedése majdnem 7 százalé­kos­ volt. Jelentős javulás mutatkozott a mezőgazda­ságban is: az ágazat össz­termékének­­növekedése há­­■om év alatt 11 százalékot ért el. Jól tudjuk, a szocialista rendszernek hatalmas elő­nye, hogy lehetőség van a társadalmi folyamatok tu­­datos és tervszerű irányítá­sára e folyamatok­­törvény­­szerűségeinek alapos isme­­rete alapján. Ugyanakkor bármiféle eltérés e tör­­vényszerűségektől megbosz­­szulja magát, megzavarja az alkotói ritmust — mondta, a felszólaló. Így történt töb­­bek között a nyolcvanas vek fordulóján­, amikor a gazdasági vezetésben t­egy­e erősebben jelentkezett az objektív gazdasá­gi törvények lebecsü­­ése. Ez megfigyelhető mit az Oroszországi Föde­rációban is — tette hozzá. Az SZKP Központi Bi­zottságának 1985 áprilisi ülése után a párt levonta a megfelelő tanulságokat­a­núbizonyságát, mint a szov­jet emberek a háború és a béke éveiben — mutatott rá végezetül Andrej Gromiko­ múlt hibáiból. A politikai beszámolóban teljes meg­alapozottsággal került­­kife­jezésre az ország társadal­mi-gazdasági fejlesztésé­nek meggyorsítására kidol­gozott stratégia. A felszó­laló megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a párt és az ország életében egyre job­ban érvényesül a Központi Bizottságnak és a KB Poli­tikai Bizottságának újító­­szellemű, hatékony irányvo­nala. Szilárdan bízunk ab­ban, hogy a párt által kitű­zött célokat megvalósítjuk — mondta végezetül az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az Oroszor­szági Föderáció miniszterta­nácsának elnöke. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, és a szovjet nép aktívan támogatja az SZKP Központi Bizottságá­nak politikai irányvonalát — jelentette ki Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára. A XXVII. kongresszus előtt ismertetett politikai beszámoló nemcsak a Szov­jetunió elért eredményeit mutatja be részletesen­, ha­nem teljes nyíltság­gal és elvszerűséggel feltárja a szociális-gazdasági fejlő­dés lelassulásának okait is. Az elmúlt évek folyamán a gondok gyorsabban szapo­­rodtak, mint ahogy megol­dották azokat. Ez minde­nekel­őtt az olyan fontos fel­adatokra vonatkozik, mint például a gazdaság intenzív fejlődési útra való átállítá­sa, a termékek minőségének, a lakosság ellátásának és a lakossági szolgáltatásnak a javítása — mondta Scser­bickij. Jelenleg a szovjet társa­dalom életének minden te­rületén — a termelési és a szociális szférában egyaránt­­ — pozitív változások ta­pasztalhatók. „Teljes meg­alapozottsággal mondhat­juk,­­hogy a párt a fontos, és szükséges változások út­jára lépett” — jelentette ki a szónok. „Az új, felelősség­­teljes feladatok megoldásá­hoz nemcsak részleges javí­tásokra van szükség, hanem a népgazdaság tervezési­­ és irányítási rendszerének gyö­keres­­és komplex átalakí­tására is.” Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB PB tagja, a Kazah KP KB első titkára felszólalásában elmondta, hogy a Kazah Kommunista Párt teljes mértékben elis­meri : a gazdaságfejlesztés­ben és szociális téren elért eredmények sokkal jelentő­sebbek lehettek volna, ha teljességgel kihasználták Megkülönböztetett ér­deklődés nyilvánul meg az egész világon az SZKP ked­den kezdődött XXVII.­­kong­resszusa iránt. Mindenütt nagy figyelemmel követték Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a megnyitó napon elhangzott beszámolóját. Mihail Gor­bacsov beszédének külpoli­tikai, leszerelési és gazdasá­gi kérdéseket taglaló részei­ből bő részleteket közölnek a világ hírügynökségei Washington. Az Egyesült Államok gondosan tanul­mányozza Mihail Gorbacsov beszédét, de egyelőre sem­miféle megjegyzést sem fű­zött hozzá. Az amerikai kormányzat képviselői ezt azzal indokolták, hogy a beszéd áttanulmányozása hosszabb­­időt vesz igénybe. Az amerikai rádió- és te­levíziós állomások, a­­hír­­ügynökségek kedden jelen­tős terjedelemben foglalkoz­tak Gorbacsov beszédével. A Moszkvából keltezett jelen­tések mindenekelőtt azokat a megállapításokat emelték ki, amelyek az Egyesült Ál­lamok nemzetközi politiká­ját és különösen a leszere­léssel kapcsolatos magatar­­­­tását elemezték. Mindhárom nagy televíziós hálózat kom­mentátora és a két ameri­kai hírügynökség tudósítá­sa hangsúlyozta, hogy Gor­bacsov nem tartotta kielégí­tőnek a Szovjetunió leg­újabb, nagy jelentőségű le­­szerzési javaslataira adott amerikai választ. Azt is alá­húzták a tudósítások, hogy a Szovjetunió a legközeleb­bi csúcstalálkozót akkor tartja lehetségesnek, ha si­kerül megegyezésre jutni olyan kérdésekben, mint a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása, illetve a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök problémája. Az előadói beszéd belpo­litikai kérdései közül az amerikai jelentések min­yom­a azokat a hatalmas előnyöket, óriási lehetősége­ket és tartalékokat, ame­lyek a szocialista­­rendszer természetében rejlenek, amelyekről az SZKP KB 1985 áprilisi ülésén szó volt, s amelyekre nagyon ponto­­san rámutatott előadói be­szédében Mihail Gorbacsov. Pártosan és megfelelően fogadjuk a címünkre inté­zett bírálatokat és levonjuk a szükséges következtetése­ket — mondotta. Menekelőtt­­határozott és bí­ráló hangvételét húzták alá, de rámutattak, hogy a Szov­jetunió gyors ütemben kí­vánja fejleszteni, korsze­rűsíteni gazdaságát. A brit lapok már kedd reggel részletesen foglalkoz­tak a kongresszus jelentősé­gével, az ország hírközlő szervei pedig egész nap nagy figyelmet szenteltek a kongresszusi eseményeknek. A délutáni The London Standard a főtitkári beszá­moló két elemét emelte ki: az előző esztendők mozdu­latlanságának bírálatát, il­letve azt a kritikát, amely­­lyel Gorbacsov az amerikai külpolitikát illette. Peking. Az Új-Kína hír­­ügynökség folytatásos je­lentésekben számolt be a kongresszus első napjáról, s ismerteti a Gorbacsov fő­titkár által előadott köz­ponti bizottsági beszámoló fontosabb megállapításait a párt munkájáról, gazdasá­gi kérdésekről és a szovjet külpolitikáról. A szerdán megjelent kí­nai központi lapok az Új- Kína jelentéseire­­támasz­kodva külpolitikai hírolda­lukon rövid, önálló hírekben számolnak be a szovjet pártkongresszus megnyitá­sáról és a Központi Bizott­ság beszámolójáról. A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja „Megnyílt az SZKP XXVII. kongresszu­sa” főcímmel és „Gorbacsov főtitkár politikai beszámo­lója” alcímmel­ mintegy más­fél gépelt oldal terjedelmű ismertetést közölt a kong­resszus első napjáról. Az ismertető elsősorban a be­számoló gazdasági vonatko­zású megállapításait eme­li ki. Hírt adott a szovjet pártkongresszus megnyitá­sáról a pekingi rádió is. A­­kongresszus ma folytat­ja munkáját. A FONTOS ÉS SZÜKSÉGES változtatások útján VILÁGSZERTE NAGY ÉRDEKLŐDÉS a föld alatt Hjr­gji Bjr iml­a­mim­um lliliti keres­kedel­m­i élete és éjjeli szórakozó világa­, az elmúlt években több új városrész üzletközpontja jelentkezett vetélytársaként. Tudjuk, a gyorsan terjeszkedő japán főváros lakossága már meg­haladja egész Magyarorszá­gét, s egyes körzetei, példá­ul Siridzsuku vagy Harad­­zsuku, napjainkban­ a Gin­­záéhoz hasonló korszerű bolthálózattal csalogatják a vásárlókat. Sőt, esetenként még modernebb, még meré­szebb, a XXX. század konst­rukcióit megelőlegező épüle­tekkel­. Valószínűleg ez a fokozódó konkurencia is hozzájárult ahhoz, hogy az illetékesek nagyszabású fel­újítási tervet dolgoztak ki: eszerint a Ginza nem csu­pán kívüliről újul meg, ha­nem tovább is terjeszkedik — lefelé! Meg akarjuk őriz­ni „Japán kirakatának stá­tusszimbólumát” — jelen­tette ki Isimaru Judzsi, a Ginza Szövetség főtitkára. A tervezet elkészítésében a MITI, a Nemzetközi Keres­kedelmi és Ipari Minisztéri­um is részt vett, szakértői alaposan átvizsgálták a be­terjesztett javaslatokat. Felmerült például, hogy egy hosszabb szakaszon he­lyezzék mélyebbre a városi metróhálózat legidősebb vo­nalát, a Ginza Line-t, mivel­­így körülbelül 300 ezer négyzetméternyi hasznosít­ható teret­­nyernének. Itt új üzletsorokat hoznának létre, a közlekedést komputer-ve­zérlésű miniautók biztosíta­nák. A tervek közt szerepel a kábeltévé kibővítése, sűrí­tett levegővel működő sze­­mételszállí­tási rendszer le­fektetése, más közüzemi há­lózatok korszerűsítése és az egysínű vasút pályájának meghosszabbítása. Mindez természetesen óriási kiadásokat követel, de hosszú távon a felszíni zsú­foltság miatt nincs más megoldás: a telekárak oda­­fönt már régóta az egeket ostromolják, a beruházók milliókban számolnak. Így könnyen meglehet, hogy akit világjáró kedve vagy munkája néhány év múlva a Felkelő Nap országának fővárosába visz el, az a ké­pekről , filmekből jól is­mert Ginza mellett, alatt­­egy újabb városrésszel is megismerkedhet. (Sz.) A Ginza felhőkarcolói. 1986. február 27. Csütörtök Felelősség Négy év alatt több mint a­­kétszeresére nőtt a kereskedelemben a leltárhiányok összege. A közel­múltban a megyében is volt egy, a témába vágó népi ellenőri vizsgálat. Megállapították például, hogy az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat boltjaiban három év alattt több mint egymillió forint volt a hiány, erre 742 ezer forint kártérítést vetettek ki. A répcelaki áfész élelmiszerosztályán idestova két éve 162 ezer forint hiányt mutattak ki, a kártérítés ötezer forint volt. Ugyanettől a szövetkezettől három év alatt so­rozatos leltárhiány miatt fegyelmi nélkül nyolcan tá­voztak, ketten fegyelmivel. A vizsgálat nyomán szin­te magától kínálkozott a javaslat: korszerűsíteni kel­lene a leltáreltérések miatt alkalmazható anyagi és erkölcsi felelősség szabályait. A rendelet már érvényben is van, tizennyolc éves jogszabályt módosítottak. Eddig a hagyományos for­mában működő üzletek vezetői, dolgozói nem voltak kötelesek megtéríteni a leltárhiányt, de elestek az év végi részesedéstől, a vezetők és helyetteseik pedig az esetleges prémiumtól. A hiány következményei alól mentesültek, akik máshova mentek dolgozni. Az új szabályozás kulcsmondata az, hogy a leltárhányt a kereskedelmi dolgozók kötelesek megtéríteni. Például a hagyományos üzemeltetésű boltok vezetői, helyette­sei hathavi, a beosztottak háromhavi jutalékuk, pré­miumuk összegével felelnek a hiányokért. A szabad­­kasszás és az úgynevezett egyszerűsített jövedelem­érdekeltségű üzletekben­­a vezetők és helyetteseik a hiány teljes összegét kötelesek megtéríteni. Ezután nem mentesül a felelősség alól az sem, aki megszün­teti munkaviszonyát. Akkor is eljárhatnak ellene, ha már másutt dolgozik. Szigorúbb lett tehát a leltári felelősség. Szükség is volt erre, hiszen feltehetően a kissé lágyszívű fe­lelősségi rendszer is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több lett a boltokban a „törött”, „romlott” áru... —más A várakozás „kényelme” „Arra utazunk, hogy legyen az utasunk!” Ezt a címet viseli a MÁV egyik tájékoztató kiadványa, amelyben — annak megemlítése után, hogy a MÁV - nál a személyszállítás aránya az elmúlt években csökkent — kinyilvánítják, hogy a MÁV 132 ezer dolgozója kereskedni, versenyezni akar... „A forga­lom növelése, az utasok visszahódítása nem könnyű feladat, de megpróbáljuk” — olvasható az egyik fe­jezetben. Valószínű, hogy a MÁV 132 ezer dolgozója közül azok, akik a MÁV Budapest Keleti pályaudvarán le­vő váróterem rendjéért, berendezéseiért, s tisztasá­gáért felelnek, nem olvasták még ezeket a kiadvá­nyokat, mert ami e váróteremben van — illetve nincs —, az enyhén szólva nem „utastoborzó” hatással van az ott várakozókra. Este fél 11-kor az elképzelhetet­len mennyiségű és összetételű szeméttel teleszórt vá­róteremben várakozók egy része nem tudott leülni, mert nem volt mire. Nincs elegendő ülőhely. S az ott levők között is sok a törött, háromlábú, szakadt, támla és ülőke nélküli... Éjszakai utastársainkkal együtt először ülőhelyre vadásztunk, vártunk. Reménytelenül. Többen, az ülő­helyhez való jutás lehetőségéről eleve lemondva, a fal mellett, a kőre telepedtek, illetve a szék nélkül árválkodó rozoga asztalokon ültek ... Hajnali fél négykor azután megjelent a MÁV karszalagos, „hatósági közege”, s katonás hangon mindenkit — gyerekestől, csomagostól — kiterelt a váróteremből, mert: „Takarítás következik!” Ezután a hideg folyosókon, illetve a peron mellett álldogál­va —­ mert ott semmiféle ülőhely nincsen —, az ab­lakon át nézhettük a tisztogató hadműveletet, majd jó háromnegyed óra után ismét rohamra indulhat­tunk, a meglevő s még ép­ülőhelyekért. Akinek nem jutott, annak ismét maradt a már frissen mosott kövezet. Budapest, a Keleti pályaudvar váróterme, 1986 február ... — simpla — Népszerű jegyzékváltás (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next