Vas Népe, 1986. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-27 / 49. szám
A sajtgyár monográfiájaA nagysimonyi kultúrház melege 1984. május 20-án avatták a simonyiak gyönyörű kultúrházát. A település központjában, külsőleg és belső elrendezésében is a falu legszebb épülete, a kultúra háza. Ködös Endre iskolaigazgató mondja, hogy a kultúrházat tiszteletdíjas pedagógus vezeti. Az .. eltelt időszakban Szombathelyről és afővárosból neves együttesek ■ adtak műsort. Fellépett náluk Mikes Lilla, Kabos László, Hortobágyi Judit, az együttesek között találjuk az Anita cirkuszt, a szombathelyi Melódia együttest, várják a Vámosi—Záray házaspárt, Solti Károlyt és Vörös Sárit. Mindezt kiegészítik a helyiek által rendezett bálok, katona—szülő találkozók, öregek napja, nemzeti ünnepeink. Sőt nemzetközi kapcsolatok is kibontakozóban vannak; itt járt a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza küldöttsége és a mari delegáció is. A felsorolás — a kultúrház életéből — nem teljes, de az új intézmény lehetősége fokozta és felerősítette a helyiek kulturális életéit, igényét. Simonjaiban nem emlegetik, hogy új művelődési szervezet jött létre, az Általános Művelődési Központ. A tantestület mintegy tíz tagja aktívan dolgosuk: szakköröket vezetnek és bekapcsolódnak a munka egészébe is. Ki gondolná például, hogy a felnőtt bélyegszakkörnek 29 tagja van és ezek közt más községekből is. Ködös Endre iskolaigazgató nyugalomba készül. Évekkel ezelőtt előszedte a régi citerákat — ma már újak vannak — és rangos kis együttest hozott össze. A könyvtárat évtizedek óta vezeti. Az iskola igazgatásától megválik, de a kultúrházban továbbra is maradni szándékozik. Citerásaival a környéket járja, de mindig szívesen, boldogan tér haza a ma már kultúrházas falujukba. D. J. A simonyi ci tér ások vezetőjükkel. A napokban megjelent a Vas Megyei Tejipari Vállalat legrégibb és legnagyobb üzemének, a Répcelaki Sajtgyárinak a monográfiája. A 80 éve működő üzem történetét dr. Naszádos István nagy gondossággal, források megjelölésével írta meg. A gyár történetén kívül az olvasót beavatja a Vas megyei szarvasmarha-tenyésztés rövid történetébe, a tej életünkben betöltött szerepébe és a sajt gyártásába is. A Répcelaki Sajtgyár történetét alapításától 1945-ig, majd a felszabadulás után napjainkig két fejezetben dolgozza fel. Sok adattal és a gyár dolgozóiról, termékeiről készült fényképekkel. A sajtgyárat a tizenkét gyermekes svájci származású Stauffer Frigyes és három fia alapították. A begyűjtött tejet kézi erővel, saját maguk dolgozták fel vajjá és sajttá. Később ahogyan növekedett a begyűjtő helyek száma és az alapítók tőkéje, úgy bővült az üzem. A harmincas évek elején termékeiknek tíz százalékát már exportra szállították. Ügyesen reklámozták áruikat és széles körű jutalékos ügynöki hálózattal dolgoztak. A gyári életről annak a Németh József pincemesternek a visszaemlékezéseit is olvashatjuk a könyvben, aki 37 évig dolgozott ebben az üzemben. Elmondta, hogy a tízórás munkaidőt délben kétórás szünet szakította meg. Öltözőjük nem volt, évente egy facipőt, sapkát és pantallót kaptak. Naponta fél liter tejet ihattak meg. 1930-ban havi 150 pengő, 1945-ben havi 170 pengő fizetést kapott, mint pincemester. Éppen ennek tízszeresét számfejtették fejenként a három cégvezető Stauffer fiúnak. A felszabadulás időszakában a tulajdonosok és a főtisztviselők elmenekültek. A gyár munkásai azonban összeszedték a berendezéseket és 1945. április 15-én újra beindult a részleges termelés. 1948. március 25-én államosították az üzemet, amely azóta nagy fejlődésen ment keresztül. Az utóbbi tizenöt évben szinte forradalmi változások történtek a tejiparban. Napjainkban a gyár 376 dolgozója tízezer tonna ömlesztett sajtot készít, és a Répcelaki Sajtgyár ma az egyik legnagyobb bázisa az ország sajtgyártásának. A Naszádos könyve — amelynek fényképeit Galambos Endre készítette — az elődöknek kíván emléket állítani tanulságul a ma számára, és egyúttal tisztelegni a Répcelaki Sajtgyár mai munkásai előtt. Cs. Gy. Mai műsor Rádió KOSSUTH RÁDIÓ 8.20 Értelmezés. — 8.30 Bizet: Don Procopio. — 9.49 Gyermekalbum. — 10.05 Diákflóra. — 10.35 Körvezetők. — 11.40 Kis komáromban, gyertyát gyújtók. — 12.00 Déli Krónika. — 12.30 Ki nyer ma? — 12.45 Régen találkoztunk. — 13.00 Nisenstein: III. szimfónia.. — 13.40 Új városaink: Tokaj. — 14.09 A magyar széppróza századai. — 14.25 Zenei Tükör. — 15.00 Most jelent meg. — 15.30 Szülőhazája Magyarország. — 16.05 Révkalauz. — 17.00 A csalétek. — 17.33 Nóták. — 18.15 Hol volt, hol nem vedit... — 18.30 Esti Magazin. — 19.15 A lammermoori nász. — 20.13 Rácz Aladár, a cimbalom poétája. — 21.40 Műhelyfőnökök. — 22.20 Tíz perc külpolitika. —22.30 Teresa Berganza és Ernest Blanc operaáriákat énekel. — 23.15 Évszázadok mesterművei. PETŐFI RÁDIÓ 8.20 A Szabó család. — 8.50 Tíz perc külpolitika. — 9.05 Napközben. — 12.10 Fúvósé járatok. — 12.25 Néhány szó zene közben. — 12.30 Mezők, falvak éneke. — 13.05 Noszitalliga hullány. — 14.00 Zenés délutáni. — 17.30 Segíthetünk ? — 18.30 Slágerlista. — 19.05 Operettkedvelőknek. — 19.56 A Poptakisiznya dalaiból. — 21.10 Kabarécsütörtök. — 22.10 Verbunkosok, nóták. — 23.20 James Last zenekara játszik. 3. MŰSOR 9.23 Magyar zeneszerzők. — 10.03 Zenekari muzsika. — 10.35 Népdalfeldolgozások. — 11.05 Pilllanatkép. — 11.10 Klasszikus operettekből. — 11.31 Beethovenművek. — 13.05 Háttérbeszélgetés. — 13.35 Holnap közvetítijük. — 13.57 Paul Tortelier gordonkázik, Maria de la Pau és Aldo Ciccoillimá zongorázik. — 15.00 Pophullám. — 16.06 Újlemezeinkből. — 17.00 Iskolarádió. — 17.30 Faust. — 18.30 Nemzetiségi műsor. — 19.05 Rádióhangversenyekről. — 19.34 Bs.'rokik muzsika. — 20.23 Menyasszonyok, vőlegényeik. — 21.14 A Uszít Ferenc Kamarazenekartagjaiból alakult vonósnégyes hangversenye. — 22.40 Napjaink zenéje. GYŐRI RÁDIÓ 17.00 Hírek. — 17.05 Fórum a nyugdíjasokról. — 18.55 Reklám. — 18.00—18.30 Nyugatdunántúli Krónika. Esti muzsika. — 16.60 Kamera. — 16.40 Száz híres festmény. — 16.50 A titok nyitja. — 17.35 Pulzus. — 18.25 Telesporit. — 18.50 Adni érdemes ... — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tvhiradó. — 20.00 Ipnimadonna. Zenés játék. — 21.00 Az SZKP XXVII. kongresszusáról eternitjük: ... . — 21.20 Hírháttér. — 22.15 Unokáink is látod fogyják... — 23.00 Képújság — Himnusz. 2. MŰSOR 17.55 Kuckó. — 18.30 Egészen normális őrület 7. — 19.20 Schubert: VI. (C-dúr) számfómia. — 19.55 Gyilkos méhek. NSZK ismeretterjesztő fám. — 20.40 Férfi kézilabda VB. — 22.00 Egészen normális őrület 8. — 22.50 Tv-híradó. POZSONYI MŰSOR 19.30 Tv-híradó. — 20.90 Az életünk krónikája. — 20.41 Pravenii csipkék. NDK tévéfilm. —21.55 Autósok, motorosok magazinja. — 22.45 Találkozás, szovjet művészekkel. JUGOSZLÁV MŰSOR 13.45 Elmulasztották — nézzék meg!" — 15.00 Művelődési műsor. — 16.00 Jó napot! — 17.00 Magyar nyelvű TV-napló. — 17.45 Sorozat gyermekeiknek. — 18.15 Tudomány. — 18.45 Számok és betűk. — 19.05 TV-naptárr. — 19.15 Riport. — 19.27 Ma este. — 19.30 TV-naplé. — 20.90 Színkép. — 21.00 Kiválasztott pillanat. — 21.10 Vetélkedő.— 22.15 TV-naplé. 2. MŰSOR 19.30 Tv-naplé. — 20.00 És az élet folyik tovább. Filmsorozat. — 21.00 Kiegészítés. — 21.05 Művészeti est. OSZTRÁK MŰSOR 9.00 Hírek. — 9.05 Az állatok paradicsoma. — 9.30 Tájak és emberek (ism.).— 10.00 Iskolatv. — 10.30 Peter Brown-t nem lehet átverni. Angol film (ism.) — 12.15 Idősek klubja (ism.) — 13.00 Hírek. — 16.00 Gyermekműsor. — 17.05 Szandibád kalandjai. — 17.30 A vadállatok világában. — 18.00 Osztrák képek. — 18.30 Mi — családi magasztal. — 19.00 Ausztria ma. — 19.30 Tv-híradó.. — 20.15 DaELi datli. Játékos vetélkedőműsor Münchenből. — 21.50 Käthe Kratz: Vér. Színházi közvetítés. — 23.30 Hírek. 2. MŰSOR 17.00 Sport. — 17.15 Európa nemzeti parkjai. Svájc. Rövidfilm. — 18.00 Ebben vagyok menő. A vesszőparipák tarka világából. — 18-30 Kunig Fu. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Belföldi riport. — Magazinműsor. — 21.15 Tv-híradó. — 21.35 Kulturális magazin. — 21.50 Kettes klub — vita. — Hírek. Mozi Savaria: Átverés 10., 6., 8. Vera és a férfilátogatók 4. — Mini: Tájkép csata után 5. IV. Henrik 7. (Bérletes előadás!) Televízió BUDAPEST 8.55 Tévétomia. — 9.00 Iskoláiévá. Történelem (8. o.). — 9.30 Környezetismeret (3. o.). — 9.50 A Müller család halála (ism.). — 11.15 Ékszernek és műszereik (ism.). — 15.25 Iskoláiévá. Delta csika. — 15.45 szórakajénusz. 1986. február 27. Csütörtök Kétnyelvű műsor a két nemzetiségről A pécsi és a ljubljanai tévé filmje Zavartan néztem eleinte a tévére, amelynek képernyőjén a Kétnyelven szólva című műsor pergett. Nehezen tudtam eldönteni, hol vannak a szereplők és éppen melyik országról beszélnek. Segítettek valamelyest a helyszínváltáskor megjelenő nemzeti zászlók. De amikor éppen tudatosítottam, hogy most Jugoszláviában vagyunk, a szlovéniai Dobronakon, egyszerre csak magyarul beszélt mindenki és a felirat lett szlovén. Aztán a magyar zászló figyelmeztetett a váltásra, Fersőszölnök neve került a képernyőre, de a megkérdezettek szlovénül szóltak és csak a magyar feliratozás értette meg honfitársaim gondolatait. Hol a szóra, hol a feliratra figyelve hamarosan eloszlott a bizonytalanság,helyét újszerű, de nagyon jó érzés foglalta el: valamit megértettem, megéreztem a 'kétnyelvűség lényegébő®, a nemzetiségi sorsból, a szülőföldhöz kötődés és az anyanemzet iránti kettős kötés súlyából". □ O □ A Magyar Televízió pécsi stúdiójának és a Ljubljanai Televíziónak nem ez az első együttműködése a hazánkban élő szlovén, illetve a Szlovéniában élő magyar kisebbség érdekében. Mindkét televízióban, rádióban, sajtóban vannak rendszeres nemzetiségi műsorok, kiadványok. Bár a Muravidéken élő magyarság létszáma lényegesen nagyobb, mint a Rábavidéken honos szlovéneké, a kisebbségi sors, a nemzetiségi lét rokonítja helyzetüket. Lendván magyar nyelvű hetilap, a Népújság jelenik meg és jut el minden magyar anyanyelvű családhoz. A körzeti rádióban napi egyórás a magyar adás, a ljubljanai tévé havonta kétszer félórás magyar műsort készít. A forgatócsoport rendszeresen készít riportokat Vas megye szlovénlajda falvaiban. A budapesti televízió műsorának jobb vételét állami pénzből épített erősítő, átjátszó adó segíti a Muravidéken. Alendvai kétnyelvű iskoláról sokan szerezhettünk saját tapasztalatot. Példának is tekinti oktatási irányításunk a lendvai iskolát, bár a szentgotthárdi, a felsőszölnöki általános iskolában csak módjával, mértékkel lehet a kétnyelvű tanítási nyelvet alkalmazni. Tanár és tankönyv már van, de a gyerekek, ha hozzák hazulról a nyelvtudást, akkor a rendet beszélik, az irodalmit fáradságos, szorgalmas tanulássalkelll elsajátítaniuk. Bonyolítja a magyarországi helyzetet, hogy a szlovének a kisebb létszámú nemzetiség (3—4 ezren vannak), és a falvak, amelyekben élnek, vegyes lakosságúak, magyarok és német anyanyelvűek is élnek velük együtt. □ O □ Nem az összevetés, nem a rivalizálás szándékával készült az 50 perces filmriport. Ellenkezőleg: egymás nemzetiségi politikájának elismerése, tisztelete hatott át és teremtette meg az alapot a közös munkához. Panics György kérdezgette a dobronaki magyarokat, de a felvételnél ott voltak a szlovén tévések, Peter Kuhar volt a szerkesztő-riportere a felsőszölnöki beszélgetéseknek, a rendező dr. Jósfay György, a pécsi tévé munkatársa. Egyszerű, hétköznapi dolgokról beszéltek az emberek. A gazdálkodásról, amely önmagában nem ad jó megélhetést a családnak, ezért mindenki igyekszik a közeli városban, az iparban is munkát találni. Megtudtuk, hogy bár Dobronak lakóinak 80—85 százaléka magyar, a vegyes családok száma szaporodik. A gyerekek kétnyelvű közegben nevelődnek (egyre jobban tudnak szlovénül, mint magyarul), a magyar felnőttek a saját anyanyelvükön pergetik a szót, de jól értik a szlovénul válaszoló rokont, munkatársat. Nem kommentálták a megszólalásokat se a szlovén, se a magyar szakemberek. A nézőkre bízták, gondolkodjanak a halottakon. Például azon, hogy a dobronaki Lajiter Imre szerint annyi jogot kapott a magyar nemzetiség, hogy nem is él minddel, nem is becsült értéke szerint. A nézőkre bízatott a felsőszölnöki KISZ-s titkár, Bajzek Ferenc szlovén nyelvű kívánságának mérlegelése is. Jó volna, ha hétvégeken, amikor a fiatalsághazatér a városi iskolákból, munkahelyekről, gyakrabban találkozhatnának a határon túl élő magyar és szlovén kortársaikkal. Szerepeltek a filmben mindkét oldalról tanárok, plébánosok, ingázó munkások, óvodások, óvónők. □ O □ A bemutató után Békés Sándor, a pécsi körzeti stúdió vezetője ünnepként méltatta az eseményt. — Az volt a célunk — mondta, hogy közös kincsünkről, nemzetiségeinkről készítsünk műsort. Tükröt akartunk tartani nemzetiségetek elé, hogy olyannak lássuk őket, ami ilyen. Nagy harmóniában dolgoztunk együtt. Munkánk legnagyobb értékének azt tartjuk, hogy azok beszélnek a nemzetiségi politikáról, akiknek ez az életét határozza meg. Mi, tévések a tájékoztatás, a tájékozódás jogával való éléshez tudjuk, akartuk hozzásegíteni nemzetiségeinket. Boris Bergant, a Ljubljanai Televízió külügyi osztályának vezetője azzal ajánlotta a műsort a közönség figyelmébe, hogy a nemzetiségeket hídnak tekintjük, amely összeköti országainkat. — Helsinki szellemében valljuk, hogy ahatárokat nem kell megváltoztatni, a határok nem zárják el a barátságot és az együttműködést. Néhány vélemény a film fogadtatásából. Szabó László, a megyei tanács elnökhelyettese: — A film nagy értéke, hogy nem összehasonlítgatott, nem akart szenzációs lenni. Az életet mutatta a gondokkal, az örömökkel együtt. Nagyon tetszett, hogy a megszólalóknak van nemzetiségi tudatuk és természetes számukra a kettős kötődés. Nemzetiségi politikánk folytatásában erősített meg a riport. Stefanik Károly, a megyei tanács művelődési osztályvezetője: — Nagyon örülök, hogy a film a gyerekeknek is kedvet csinál a nemzetiségi nyelv tanulásához. Erőt ad a kétnyelvű tanítás bevezetésének gyorsításához." Mészáros Imre, a megyei tanács nemzetiségi bizottságának elnöke: — Kár, hogy erre a bemutatóra nemkaptak meghívót a német, a horvát nemzetiségek képviselői is. A film ugyanis nemcsak szlovén és magyar értékű, érdekességű. A jogokkal való élésre ösztönöz. Szeretnénk videokazettákat kapni róla, hogy minél több helyen levetíthessük. Az anyanemzetnek, a többségben levő népnek mindig többet kell tennie a kisebbségekért, ezt is sugallja a film. Glanz Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a felsőszölnöki iskola igazgatója: — Nagyon reális a film, bemutatja, hol tartunk a nemzetiségi politika megvalósításában. Pedagógusként nagyon jó érzés volt hallani fiataljainkat, visszajelzést kaptam, hogy a nemzetiségi nyelvoktatásba fektetett energiánk, a nemzetiségi lét és az országhoz való tartozás tisztázás nem volt elfecsérelt idő. Szabadon, őszintén nyilatkoztak meg az emberek. Nagy hátránnyal indult a szlovén nemzetiség, de már sokat ledolgozott belőle. Budai Rózsa