Vas Népe, 1986. május (31. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
xxxi. Évfolyam 16. szám , 1986. május 19. hétfői ára 1,80 forint Válasz az importkorlátozó intézkedésekre A Közös Piac nemrég bejelentett importkorlátozóintézkedéseiről, ezek kihatásairól és a magyar válaszlépésekről nyilatkozott aMagyar Rádió 168 óra című műsorának Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. " Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac külügyminiszterei megerősítik az importtilalmakat a szocialista országokkal szemben? — Jellemző a Közös Piacon belül kialakult helyzetre, hogy a miniszteri tanács és a különböző egyéb bizottságok közel egy hétig vitatták az elkészített javaslatot. A vita során tulajdonképpen két kérdésre koncentráltak az import tekintetében. Az egyik, hogy milyen országokra terjesszékki a tilalmat. A másik pedig az, hogy milyen termékkör legyen bevonva. Végül is úgy döntöttek, hogy Jugoszláviát bevonják az érintett országok körébe, a termékek tekintetében pedig egy annyira bizonytalan határozat született, hogy például az még ma sem teljesen világos: a zöldség- és gyümölcsfélék közül melyeket érintenek ezek az intézkedéseik. Úgy értsem ezt, hogy nem érkezett meg egy élelmiszer-jegyzék mondjuk hazánkba, amely tartalmazta volna, hogy mit nem vesznek át, vagy pedig ez a jegyzék nem egyértelmű? — Az elfogadott határozat és az ennek alapján kialakított rendelkezés megjelenik a Közös Piac hivatalos lapjában és ahhoz mellékelnek egy árulistát. De pénteken még azt tapasztaltuk, hogy egyes országok ezt a tilalmat friss zöldségre és friss gyümölcsre alkalmazzák csak, míg más országok, például a tartósított zöldségre és gyümölcsre is kiterjesztik. — Mit ért azon, hogy „úgy tapasztaltuk”? Próbáltunk eladni? indultak útnak szállítmányok? — Egyrészt voltak szállítmányok a határon, másrészt pedig beszéltünk az egyes országok illetékes képviselőivel. Dániában például közölték velünk, hogy mélybehűtött zöldségre és mélyrehűtött gyümölcsre nem alkalmazzák a stilalmi űrt. Egyébként teljesen logikusan, hiszen ezek a termékek tavalyi termésből készültek. Más országokban közölték, hogy a teljes zöldség- és gyümölcskategóriára kiterjesztik — bár, a szöveges részekben mindig csak friss zöldségről és friss gyümölcsről beszélnek. — Ezek szerint ez az intézkedés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen is átértelmezze és értelmezze? — Egyelőre még igen. De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét és a Közös Piac bizottságánál interveniáltunk emiatt. — A Közös Piacon belül milyenek a belső erőviszonyok? Lehet-e tudni azt, hogy ki volt az embergó mellett és ki volt ellene?• Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzetihatáskörben ilyen korlátozó intézkedésekért. Később, a külügyminiszteri értekezlet hosszú vitáját látva, Franciaország ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcionizmus, a mezőgazdasági érdekek ezekben az országokban a legerősebbek. Olaszország exportjában a zöldségféleségek értéke megközelíti a személygépkocsik exportjának az értékét. Dánia — ugyancsak köztudottan — egy nagy hústermelő és húsexportőr. A francia mezőgazdaságii érdekekről pedig — azt hiszem — nem is érdemes külön beszélni.• Tény az is, hogy a közös piaci termelők közül elég sokan szenvedtek el veszteségeket. — Ezeknek a veszteségeknek az egyik oka az, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás tapasztalható ma a nyugateurópai országokban a zöldségfogyasztással szemben. Ugyanakkor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Kanadában elkoboztak szennyezett olasz zöldségféléket. — Ha már Kanadánál tartunk — hogyan reagált az embergóra az Európán kívüli világ? — Európán kívül a fejlett országokban sehol nem vezettek be importtilalmat, azonban mindenhonnan só(Folytatás a 2. oldalon) Kemenesalja! Napok Kiss István szobrai Celldömölkon Celldömöllkön látható, de a megye kulturális életének eseménye a Kossuth-díjas Kiss István szobrainak bemutatója. Köztéri szobrairól ismert a művész, a felszabadulás utáni emlékműszobrászat egyik kiváló személyisége. Ötvennyolc bronzszobra áll ma már az ország városaiban, közterein, a leghíresebbek, a Tanácsköztársaság, a Pest-Buda, a Mántíremlékmű is megtalálhatók a Kemenesaljai Művelődési Központban, mert kicsinyített másokat elküldte a művész. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Zsámboki Árpád, a megyei tanács közművelődési csoportvezetője. — Nemzeti múltunkhoz, hagyományainkhoz, közösségi élményeinkhez kapcsolják a szobrok a szemlélőket — mondta. — Kiss István tudatos törekvése ez, határozott, tiszta eszmeiség jellemzi munkásságát. Meglepetést is bőven tartogat a szépen megrendezett tárlat. Sorozatokat küldött Celldömölkre Kiss István. Sokoldalúságát jellemzi, hogy portrékat, aktokat, híres emberek alakjait (Bolyai János, Bolyai Farkas, Puskin, Petőfi, Vak Bottyán) készítette el több mint háromévtizedes szobrászpályáján. Nagyon hatásos, sajátos atmoszférája a Ballada sorozat. Példát ad arra is, hogyan lehet újszerűen megoldani hagyományos feladatokat (Mátészalkáért, Újpestért kisplasztika). A bemutató leghatásosabb darabjai azonban az emlékművek kisplasztikai változatai. A historizmus túl díszes, patetikus hagyományait elvetve, de a közérthetőséget, az érzelmi hatást vállalva folytatja és újítja meg a magyar köztéri szobrászatot Kiss István. Kiállítása, amely a Kemenesaljai Napok nyitánya, június 17-ig tekinthető meg. b. r. Fotó: B. S. Új szalag indul a Styl körmendi gyáregységében A Styl Ruházati Vállalat a közelmúltban kapta meg a SZOT és a Minisztertanács Vörös Zászlaját a termelésben elért eredményeinek elismeréseként. A közös asztalra a körmendiek is letették a magukét. A napokban jártunk az ottani gyáregységben, ahol beszélgettünk Balogh Tamással, a gyár vezetőjével. Tőle tudtuk meg, hogy a gyárban jelenleg teljes kapacitással folyik a munka, tőkés exportmegrendeléseket teljesítenek. Kuvaitba szőrmekabátokat, angol és francia piacra női velúr- és szövetkabátokat, az USA-ba pedig férfijelöltőket gyártanak, s jelenleg van folyamatban nyugatnémet piac meghódítása. Az exportmegrendeléseik minél jobb teljesítése érdekében harminc szak- és betanított munkással július elejétől új egyműszakos kör beindítását is tervezik Körmenden, örvendetes jelenség, hogy az idei tanév végén a gyárból kikerülő végzős szakmunkástanulók 80 százaléka itt, a körmendi gyáregységben kíván elhelyezkedni, munkát vállalni. Előzetes számítások szerint 19—20 forintos órabérrel a havi négyezret is megkereshetik majd. Képeink a gyárban készültek. T. L. Utolsó simítások a kuvaiti szőrmekabátokon. Készülnek a női velúrkabátok és a férfifelöltők. Folklórnap Velemben Nagy sikerű folklórnapot rendeztek tegnap Velemben. Népdaléneklési verseny, kézműves bemutató, mesterségek tanulása, cuki kirándulás is szerepelt egyebek között a programban. Ezekről s a Szelestei Arborétumban megrendezett megemlékezésről szól képes tudósításunk a 4. oldalon. Fotó: Benkő Sorkikápolnai és vépi színjátszók sikere Vasárnap Mosonmagyaróváron, a városi művelődési központban ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget a falusi színjátszó együttesek országos találkozója. A fesztivál fődíját a jászfényszarui Fortuna együttes és a sorkikápolnai Keszőce Színpad nyerte el. A legjobb rendezés díját a vépi Parázs Színpad rendezője, Gergye Jenő kapta. A háromnapos seregszemlét ezúttal második alkalommal rendezték meg. Elemes gyermekbútor Jánosházáról Sorozatban gyártják Járosházán, az Iskolabútor és Sportszergyár helyi üzemében a „Marci” fantázianevű elemes gyermekszoba-bútort. A vállalat új terméke a tavalyi Budapesti Őszi Vásáron szerepelt sikerrel, a Domus Lakberendezési Áruház Vállalat ajánlott kizárólagos forgalmazási szerződést a gyártóknak. Az év első felében 320 garnitúrára kaptak megrendelést, de a növekvő kereslet hatására a második félévre már négyszázat kért a kereskedelem. A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát laminált bútorlapjából készült korszerű termék előnye, hogy variálható és tetszés szerintbővíthető. Az elemenként is megrendelhető termékből — a kész garnitúrák mellett — havonta félmillió forint értékben szállítanak részegységeket is a Domusnak. Az új termék gyártásából 1986-ban 22 millió forintos árbevételre számít a lakossági bútorgyártásban szerény tradíciókkal bíró, elsősorban iskolabútorokat és sporteszközöket készítő üzem.