Vas Népe, 1986. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Mai műsor Rádió KOSSUTH RÁDIÓ 8.20 Társalgó. — 9.49­ Nemzet­­közi mese fesztivál. — 10.05 Sztrogoff Mihály 5. rész. — 10.34 Éneklő ifjúság. — 10.49 Csem­­balóművészek. — 11.38 Bethlen Kata önéletírása. — 12.45 A Rá­dió Dalszínháza. — 13.41 Kony­ái gü z­en­e — han­gs­zerszól­ó­k. — 14.10 Magyarán szólva. — 14.25­­Orvosi tanácsok. — 14.30 Dzsesszmelódiák. — 15.00 Arcké­pek a lengyel irodalomból. — 15.18 Nóták. — 15.40 Tudnivalók utazóknak. — 16.05 Kérhetek valamit? — 17.00 Rádiós hang­mérnökök. — 17.45 A Szabó­­család. — 19.15 Kilátó. — 20.00 Idősebbek hullámhosszán. — 20.45 Három lakodalmas. — 21.30 A pszichoanalízis történetéről. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Sztravinszkij-művek. — 22.45 Iskolapéldák. — 22.93 Ed­win Fischer zongorázik. — 23.54 A Lipcsei Rádió archaikus együttese játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.08 Slágermúzeum. — 9.05 Napközben. — 12.10 Fúvós zene. — 12.30 Népdalok. — 13.05 Pop­zene sztereóban. — 14.00 Betű­tenger. — 15.05 A Stúdió 11 fel­vételei. — 15.20 Könyvről köny­vért. — 15.31 Csúcsforgalom. — 17.30 Válasz. — 18.30 Gramofon­­album. — 19.05 Csak fiatalok­nak. — 20.03 Dzsessz. — 20.25 A gyermek és világa. — 21.05 Régi olasz slágerek. — 21.53 A V’Moto Rock együttes új nagy­lemezéről. — 22.14 Mikrofonok. — 23.20 Nótacsokor. 3. MŰSOR 9.08 Gregor József énekel. — 9.19 Híres előadók felvételei. — 10.53 Rockarchívum. — 11.34 Ze­nekari muzsika. — 12.29 Rádió­­énekkarok. — 13.05 Intermikro­­fon. — 13.20 Fellegi Ádám hang­versenye. — 14.22 Operarészle­tek. — 15.30 Labirintus. — 15.45 A Carrierata Hungarica együttes játszik. — 16.00 Mahler: VH. szimfónia. — 17.22 Fúvóshang­­verseny. — 18.30 Szerb-horvát nyelvű műsor. — 19.05 Német nyelvű műsor. — 19.35 Verdi: A végzet hatalma. Négyfelvo­­násos opera. — Közben: 20.52 Jelentős pillanatok anyám életé­ből. — 22.49 A szving királya. GYŐRI RADIO 17.30 Hírek. — Telefonszám: Győr: 12-722 — Szombathely: 13-850. — 17.05 Faragó Judy Ist­ván gitározik. — 17.15 Egy nap a zámlkai úttörő városban. Ri­porter: Benkő József. — 17.45 Dallamkoktél. — 17.95 Reklám. —■ 18.00 Ny­ugat-dunántúli Króni­ka. — 18.20—18.30 Üdülőhelyi in­formációk, csak nőknek. — 17.15 Képújság. — 17.20 Tegeződő. — 18.10 Diag­nózis. — 18.30 Iparvilág. A bel­politikai főszerkesztőség műso­ra. — 18.50 Mini-Stúdió '88. — 19.05 Tévétérna. — 19.10 Esti mese. — 19.30 Hiradó. — 20.05 Nők a pult mögött. Csehszlovák tévéfilmsorozat XII/9. Szeptem­ber. Az üveges néni kalandjai. — 21.00 Stúdió ’86. — 22.00 Édes hazámnak akartam szolgálni. — 22.45 Híradó. — 22.55 Himnusz. 2. MŰSOR 18.05 Képújság. — 18.10 Sakk­­matt. — 18.30 Körzeti adások. — 18.35 Álmok. NSZK balettfilm. Ism. — 20.00 Nyitott műhely. — 20.15 Párbeszéd. Húsz perc Somogyi Józseffel. Ism. — 20.40 A Madarak Hangját Hallgatók Pavilonjához címzett étterem. Kínai rövidfil­m.­­Ism. — 20.50 Történelmi kastélyok a XVIII. századi Liége tartományban. Angol rövidfilm. — 21.00 Hír­adó. — 21.25 Utazás a sötétség­be. Angol tévéfilm. (16 éven felülieknek.) — 22.23 Képújság. OSZTRÁK MŰSOR 9.00 Hírek. — 9.05 Tom and Jerry — rajzfilm. — 9.30 Angol nyelvlecke. Ism. — 10.00 Iskola­­tv. — 10.30 Unokanővérem, Ra­chel. Amerikai film. — 12.05 Hétfő esti sport. Ism. — 13.00 Hírek. — 14.45 A Wailonok — tv-filmsorozat. — 15.30 Szünidei naptár. — 18.03 Osztrák képek. — 18.30 MI. — 19.00 Ausztria — ma. — 19.30 Tv-hiradó. — 20.15 Külföldi riport. Magazinműsor. — 21.15 Dallas — tv-filmsorozat. — 22.00 Filmfórum. — 22.45 A"* fiatal lány. Mexikói film. — 0.15 Hírek. 2. MŰSOR 17.00 Iskolatévé. — 17.30 Orien­táció. — 18.00 Az 1-es rendőr­őrs. Szórakoztató műsor. — 18.30 Az „S” körzet — Bűnügyi so­rozat. — 19.30 Tv-híradó­­. — 20.15 Piros-fehér-piros. Vetélke­dő. — 21.15 Tv-hiradó 2. — 21.35 Kulturális magazin. — 21.45 Centrál kávéház. Stúdióbeszél­getés. Majd hírek. JUGOSZLÁV MŰSOR 15.00 Népi muzsika. — 15.33 Hírek. — 15.40 Számok és be­tűk. — Vetélkedő. — 16.00 Mexi­kó 86. — 17.00 Magyar nyelvű tv-napló. — 17.25 Hírek. — 17.30 Tv-naptár. — 17.4­0 Kiegészítés. — 1­7.45 Adás gyerekeknek. — 18.15 A kulturális örökség meg­őrzése — művelődési adás. — 18.45 Szórakoztató adás. — 19.15 Rajzfilm. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 20.00 Lottóhú­zás. — 20.05 Jelzések — bel­politika. — 21.00 Requiem — magyar játékfilm. — 22.30 Tv­­napló. — 22.50 Plusz műsor. T­elevízió BUDAPEST 8.25 Távétérna. — 8.30 Szünidei matiné (asm.). — 9.35 A friss széna bódító illata. NDK film­­vígjáték. — 11.05 Képújság. — 16.10 Hírek. — 16.15 Három nap tévéműsora. — 16.20 A találmá­nyok története. — 17.00 Nem­ Mozi Savaria: Földrangés 10, 4. Egymásra nézve 8, 8. — Mini: Seriff az égből 7. — Kertmozi: Kéjutazás Las Palmasban este 9. A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTHÁZ MŰSORA 20.00 óra: BRAZÍLIA KARNE­VÁL GÁLAMŰSORA. Július 7—12.: XII. nemzetközi kórusverseny Kettős jubileum jegyé­ben rendezik meg július 7—12. között Debrecenben a XII. Bartók Béla nemzet­közi kórusversenyt: köszön­tik vele Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfor­dulóját, s azt, hogy huszon­öt esztendővel ezelőtt, 1961- ben tartottak itt először nemzetközi kórusversenyt. A versenyen ötvenöt együttes lép fel; az euró­pai, ázsiai és tengerentúli országokból érkező énekka­rok gyermek-, ifjúsági női, ifjúsági vegyes, női, férfi-, vegyes és kamarakórus ka­tegóriákban mérik össze tudásukat. Az idén a ko­rábbiakhoz képest tovább szélesedett a verseny me­zőnye: első íziben vesznek részt a találkozón brazil, japán, kolumbiai és spa­nyol énekkarok. A rendezvény július 7-én a részt vevő énekkarok fel­vonulásával kezdődik. Ezt követően a megnyitó dísz­hangversenyen Petrovics Emil hatodik kantátája hangzik el. Ezt a művet a szerző a város felkérésére írta, s a debreceni MÁV filharmonikus zenekar, va­lamint a debreceni Kodály Kórus adja elő. Az est második felében Liszt Ko­ronázási miséje csendül fel az előző verseny nagydíja­sának, a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkarának előadásában, a debreceni MÁV filhar­monikus zenekar, Kovács Endre orgonaművész, vala­mint a Magyar Állami Ope­raház énekművészeinek a közreműködésével. Július 8—9-én zajlanak le az elő­döntők, továbbá a női és a kamarakórusok­­döntői. Békedalosok találkozója Az Országos Békatanács és a Hazafias Népfront Gö­döllő Városi Bizottsága au­gusztus 30-án megrendezi a gödöllői ATE Sportcsarnok­ban az amatőr békedalosok országos találkozóját. A te­hetségkutató rendezvényre szóló énekeseket, illetve 2- 3 fős kisegyütteseket vár­nak, akik dalaikkal, műso­raikkal a béke gondolatát kívánják erősíteni, s a ma­gyar békemozgalom céljai­nak megvalósításához akar­nak hozzájárulni. A zsűri külön értékeli az előadó­­készséget, a kapcsolatterem­tést a közönséggel, illetőleg a saját szerzeményű dalok előadását. 1986. július 1. Kedd Kőszegi Várszínház ’86 Próba közben Alaposan felcserélődött a Várszínház társulata. Azok akiknek arcát éveken át megszoktuk, most többnyire hiányoznak. Lehet vitatkoz­ni jó-e ez, vagy sem, erre alighanem az előadás fog választ adni. A múlt héten, amikor az egyik délelőtti­­próbán ott jártunk, még körvonalaiban is épp csak hogy kirajzolódott a szín­padra kerülő darab. Beállí­tások, a nagyobb mozgások próbája szerepelt „műso­ron”, még a díszletek sem álltak teljes egészében. Az üres széksorokon a színé­szek naplóztak, Peremarto­­ni Krisztina fején fülhall­gatóval magának táncolt a zene ütemére, Szerencsi Éva napszemüvege mögé bújva — még a fotó ked­véért sem vette le — napo­zott. Nagy Attila, Geréb Attila, Kránctz Lajos az „isteni”­­Maradona legutób­bi góljait taglalták éppen, miközben három, látható­lag a társulathoz tartozó kutya kergetőzött a lábuk között. Néhány sorral hát­rébb a darab írója Páskán­­di Géza karba tett kézzel szemlélte a még üres szín­padot. A rendező Romhányi László derékig meztelenre vetkőzve épp négy, szere­pük szerint boszorkányt lá­tott el instrukciókkal, majd egy báli, bevonulási jelenet próbájaként szinte az egész társulatot színpadra szólí­totta. * Közben a darab kézira­tát, lapozgatom, történik a 17. század elején, körül­belül 1607-től az 1620-as évek derekáig az erdélyi fejedelemségben és Rudolf osztrák császár Magyaror­szágán. Főszereplői törté­nelmünk híres és hírhedt figurái, a csejtei rém, Bá­thory Erzsébet, aki a (ko­holt?) vádak alapján job­bágylányok vérében fürdött rendszeresen, Báthory Gá­bor, aki nagy előszeretettel vezette ágyába, ha kellett erőszakkal is, nemes urai feleségeit, testvére Anna, aki maga is a boszorkány­ság vádjába került (koncep­ciós per volt?), s természe­tesen Bethlen, Erdély aranykorának megalapozó­ja és fenntartója. A fenti­ekből talán kiderül, — idén először —, Kőszeg nem sze­repel a darabbéli helyszínek között, a Várszínház vezetői úgy látszik az elmúlt éva­dok némi kényszeredettsé­­ge után szakítottak a ha­gyománnyal, maradt a tör­ténelmi dráma, a konkreti­zálás erőltetettsége nélkül. Páskándi ezt írja a da­rabról: „Bölcsebbnek lát­tam tehát, ha darabomban mindenekelőtt egy látszó­lag időtlen kérdés foglal­koztat, kell-e, jó-e, bocsá­natos-e minden eszköz, amikor — úgymond — „ország-világmegváltó” terveink vannak. Ez a tör­ténet félig-meddig elretten­tő mese. Ilyenként kell vennünk, már csak azért is, hisz benne az események időrendje nem azonos az igazival, tele van költött személyekkel, szituációk­kal, sőt benne néha olyan alakok is élnek, akik a tör­ténet korában m­­ár rég ha­lottak voltak.” Vagyis nem annyira a történeti hűség a fontos Páskándi számára, mint az a mondanivaló, amit a történelem konkrét tényeinek ügyes csoporto­sításával el kíván mondani. A darabot, már néhányszor leírtuk, csak tizennyolc éven felüliek nézhetik meg. Ol­vasva a szövegkönyvet, a korhatár érthető. A próba viszont, amit a múlt héten láttunk, még nem volt kor­határhoz kötve. Ősbemuta­tó július 11-én pénteken nyolc órakor, s aztán még augusztus elsejével bezáró­lag kilenc előadást láthat a minden bizonnyal szép­számú közönség. h. m. fotó: K. Z. Szerencsi Éva és Szélyes Imre rendezői instrukciókat hallgatnak. Kicsivel később ugyanők már a színpadon Károlyi Zsuzsanna és Bethlen Gáborként. Miért éppen a Hegedűst...? — Beszélgetés Sándor Jánossal — Sándor János kétszeres Jászai-díjas művésszel, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjével beszélgettünk legutóbb a színház szom­bathelyi vendégjátéka al­kalmából. — Úgy tudom, hogy a Hegedűs a háztetőn című musicalt Magyarországon eddig csak a Fővárosi Ope­rettszínház mutatta be. Ho­gyan esett az önök válasz­tása éppen erre a darabra? — Valóban vagy tíz éve mindmáig óriási sikerrel játssza az Operettszínház Sólem Ál­chem—Joseph Stein—Jerry Bock művét, s bennünket ez a siker is inspirált. Belevágtunk a bemutatóba, mert megvan a darabhoz a színészgarni­­túra, a zenekar, szóval min­den adottság ahhoz, hogy jó előadást produkáljunk. — Önt személy szerint mi izgatta ebben a műben? — Az aktualitása. Mert sajnos nagyon aktuális an­nak ellenére, hogy a darab a század elején Oroszor­szágban, egy zsidó közös­ségben játszódik. De ennek a darabnak a központi gon­dolata nem zsidóproblé­­ma, hisz ma is van nem egy kis nemzet, amely vagy elnyomásban él, vagy föl­dönfutó ... csak a napi saj­tóba kell­­beletekinteni... — Előadás után beszél­getünk, még bennünk van az élmény. A szegediektől már sok szép színházi es­tet kaptunk, de ilyen meg­rázó erejűt keveset! — Örülök, ha így van, mert számomra, számunkra is több volt egyszerű szín­pad­ráállításnál ez a darab. Májusban kezdtük el tanul­ni, közben mást is csinál­tunk, tehát viszonylag rö­vid idő alatt összeállt az előadás. Nemcsak azért, mert jó a darab, hanem az­ért is, mert­­ az egész tár­­­sulat ügyet csinált belőle, sajátjának érezte a mű gondolatát csakúgy, mint figuráit. Minden színész számára több volt ez, mint szerep... — Hogyan illeszkedik a színház műsorpolitikájába ez a műfaj? — Tulajdon­képpen egy sorozatot indítottunk el. Kezdődött a West Side Sto­­­ry-val, majd tavaly óriási siker volt a Hair, a Hege­dűs ... következett, s sze­retnénk folytatni a sort. Csak halkan mondom, vagy a Halló Dollyval vagy a Macskákkal. Korábbi két­­bemutatónkat megnézték a Rock Színház tagjai is, s elismeréssel szóltak a lá­tottakról. A közönség pedig a világhírű filmek után is jól vette színpadról a da­rabokat.­­ Sopronban és Szom­bathelyen premier előtt játszották a darabot. Ez egyfajta amerikai brodway­­beli módszer, azaz a darab élő kipróbálása idegen kö­zönség előtt? — Is. Jó kipróbálni ma­gunkat, megméretkezni, s nagyon jó, hogy ez a meg­méretés mindkét esetben pozitív volt. Mindenesetre ezzel a darabbal nyitjuk meg ősszel odahaza az új­jávarázsolt színházunkat! — A nyár a pihenésé? — Szó sincs róla. Holnap korán már utazok, mert Tolnai Klárival és Mensá­­ros Lászlóval egy kamara­darabot próbálok, amely az idei szegedi nyári szabadté­ri játékokon kerül közön­ség elé a kamaraszínpadon. Szakoly Éva Jelenet a Hegedűs a háztetőn szombathelyi előadásából. A tömegjelenetek Sándor János rendezésében szinte nagy­operett­­hangulatot teremtettek.

Next