Vas Népe, 1986. augusztus (31. évfolyam, 180-203. szám)

1986-08-01 / 180. szám

EXPRESSZ * A TASZSZ szovjet hírügynökség az afgán fővárosba érkező jelenté­sekre hivatkozva csütör­tökön arról számolt be, hogy folytatódnak a fegy­veres összetűzések a be­­ludzs nemzetiség és a kormánycsapatok között az iráni Listan és Belud­­zsisztán tartományokban. Ír Hamburgban szerdán egy feltételezett bérgyil­kos meggyilkolt egy ál­­lamügyészt, majd végzett magával és feleségével. A gyilkost, aki április óta felügyelet alatt állt, az­zal vádolták, hogy Ham­burg hírhedt vöröslámpás negyedében, a St. Pauli­­ban öt kitartottat ölt meg. K­ A Minisztertanács il­letékes elnökhelyettese Ritter Tibort, a Magyar Rádió elnökhelyettesévé kinevezte. A Szovjetunióban au­gusztus elsejétől 20—25 százalékkal felemelték a magas alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi árát. Ezzel egyidőben csökkentik a gyermek­ruházat, valamint más fogyasztási cikkek árát. Gorbacsov Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütör­tökön befejezte a szovjet Távol-Keleten tett látogatá­sát és visszaérkezett Moszk­vába. Ezt megelőzően a ha­rba­rovszki határterület párt­szervezetének vezetői előtt nagyobb beszédet mondott. A főtitkár múlt pénteken indult útnak, s egyhetes körútján megfordult Vlagyi­vosztokban, Nahodkában, az Amur menti Komszomolszk­­ban, s végül Habarovszkban. Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja alkalmából rendezett ünnep­ségeken, majd mikor átadta a városnak a második Le­nin-rendet, igen fontos bél­és külpolitikai mondandók­ban bővelkedő beszédet mondott, látogatása folytatása volt annak azoknak a belföldi látogatásoknak, amelyeket ■tavaly március, főtitkárrá választása óta folytat. A meglátogatott körzetek lako­saival folytatott kötetlen be­szélgetésed egyikén elmond­ta, hogy legközelebb majd Jakutföldre, Magadánba és Csukcsföldre is ellátogat. AESZ USIS-ellenes határozatok Szerdán Addisz Abebában véget ért az Afrikai Egység­szervezet (AESZ) 22. csúcs­értekezlete. A kontinentális szervezet hétfőn megnyílt csúcsérte­kezlete két, az Amerikai Egyesült Államokat elítélő határozattal egészítette ki a múlt heti külügyminiszteri tanácskozás által előterjesz­tett és már ismertetett doku­mentumokat. Az egyik hatá­rozat azért bírálja Washing­tont, mert az UNITA ellen­­foradalmi szervezet nyílt ka­tonai támogatásával beavat­kozik a független Angola beülügyeibe. A másik határo­zat a Líbia elleni amerikai bombázásokat ítéli el. Az afrikai állam- és kor­mányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fejleményeket figyelemmel követő bizottsá­got hoznak létre. A testület élén az összafrikai szervezet új elnöke, Denis Sassou- Nguesso, a Kongói Népi Köztársaság államfője áll, míg tagjai Nigéria, a front­­országok csoportját alkotó Angola, Mozambik, Zambia, Zimbabwe, Tanzánia és Botswana, valamint Szene­gál, Algéria, Etiópia és a Zöldfoki-szigetek államfői, illetve a dél-afri­­ai felsza­­badítási mozgalmak vezetői lesznek. 2 Stockholm___________________ Előrelépés tapasztalható A szocialista országok jú­lius 18-án előterjesztett ja­vaslata óta előrelépés ta­pasztalható a stockolmi ér­tekezleten, javult a légkör, lehetőség nyílott az értekez­let sikeres befejezésére — jelentette ki Moszkvában Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője az eu­rópai biztonsággal és bi­zalomerősítő intézkedések­kel foglalkozó értekezleten. A szovjet diplomata a helsinki záróokmány alá­írásának 11. évfordulója al­kalmából tartott sajtókon­ferencián adott értékelést az európai folyamat szer­ves részét képező konferen­ciáról. Grinyevszkij külön ki­emelte, hogy sikerült hala­dást elérni a légierők had­gyakorlatairól való értesítés kérdésében, oly módon, hogy az érintett államok a szárazföldi hadmozdulatok ■kapcsán információkat szol­gáltatnak a légierők tevé­kenységéről is, valamint a partraszállási és légide­­szant gyakorlatoknál is. Ez a megállapodás jelenleg a légierők tevékenységének 90 százalékát érinti. A kompromisszum jelen­tőségét méltatva utalt ar­ra, hogy ez a jövőben a flottagyakorlatokkal kap­csolatban is megvalósítható lenne. Kitért arra, hogy a szocialista országok javas­lata értelmében már a 18 ezer főnél nagyobb létszá­mú hadm­ozgásokról is ér­tesítést kellene küldeni, a NATO azonban erre nem adott konkrét választ. Nem született még meg­állapodás arról, hogy az érintett államok tájékozta­tást adjanak a más konti­nenseikről Európába törté­nő csapatátszállításoikról, va­lamint hadgyakorlatok to­vábbi létszámbeli korláto­zásáról. A szovjet diplomata han­goztatta, hogy­ a bizalom­erősítő intézkedések be­tartásának szigorú és kö­vetkezetes ellenőrzése meg­oldható, s ennek kapcsán utalt a budapesti felhívás­ra, amelyben egyebek kö­zött javasolják a helyszíni ellenőrzés megszervezését is. Grinyevszkij végezetül szólt arról, hogy az érintett államok felelősségteljes politikájára van szükség, kölcsönös engedményekre, hogy jelentős megállapodá­sok megkötésével záruljon az értekezlet első szakasza. Viktor Tatarnyikov ve­zérőrnagy, a szovjet fegyve­res erők vezérkarának kép­viselője kijelentette: a stockholmi értekezleten to­vábbi bizalomerősítő in­tézkedések vannak előké­születben. Jevgenyij Szilin, a szov­jet európai biztonsági és együttműködési bizottság alelnöke ismertette­­ a tár­sadalmi szervezet tevé­kenységét. ENSZ-közgyűlés előtt a szocialista országok konzultációja A szocialista országok külügyminisztériumainak vezető képviselői az ENSZ- közgyűlés 41. ülésszakára való felkészülés jegyében július 29—31. között kon­zultációt tartottak Buda­pesten. A konstruktív légkörű megbeszélésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Mongol Nép­­köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztár­saság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula kül­­ügyminisztériumi államtit­kár vezette. A konzultáció résztvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés 41. ülés­szaka hozzájárul a világ­­szervezet korunk fő problé­mái megoldásában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez — ezzel is elő­mozdítva a béke és a nem­zetközi biztonság ügyét. A­­küldöttségek vezetőit fogadta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Magyar—lengyel megbeszélések Marjai József minisz­terelnök-helyettes meghí­vására csütörtökön Buda­pesten megbeszéléseket folytatott Wi­adyslaw Gwi­azda, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Lengyelor­szág állandó KGST kép­viselője. Marjai József és Wladys­­law Gwiazda tájékoztat­ták egymást az országaik­ban folyó gazdasági épí­­tőmunka soron levő fel­adatairól, áttekintették a magyar—lengyel gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. Véleménycserét folytattak a KGST tudomá­nyos-műszaki komplex programja megvalósításá­nak helyzetéről, a KGST együttműködés tökéletesí­tésére irányuló teendőkről, nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekről. A lengyel miniszterel­nök-helyettest fogadta Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke. Wladyslaw Gwiazda találkozott Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. Afgán—pakisztáni tárgyalások Genfiben csütörtökön megkezdődött az afgán—pakisz­táni közvetett tárgyalások 8. fordulója. A megbeszéléseken amelyek célja az Afganisztán körül­ kialakult helyzet rendezése — afgán részről Sah Mohammed Doszt külügy­miniszter, pakisztáni részről Jakulb Ham külügyminiszter vezeti a küldöttségeket. A mostani fordulóra három nappal azután kerül sor, hogy Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban bejelentette: hat­ Afganisztánban állomásozó szovjet ezredet kivonnak az or­szágból. Legutóbb afgán részről javasolták a szovjet egységek­nek a megállapodástól számított négy éven belüli távo­zását, míg a pakisztáni fél négy hónapos határidőt kíván szabni. Ezzel, szemben már korábban megállapodás szüle­tett a négypontos rendezési terv három pontjáról: a Pa­kisztánba és Iránba menekült afgánok hazatéréséről, a bé­ke kölcsönös garantálásáról, valamint arról, hogy Pakisz­tán felhagy az afgán ellenforradalmárok támogatásával. VAS NÉPE Liszt-emlékünnepség Bayreubian írta Liszt emlékének, az eu­rópainak és a világpolgár­na­k. Mindamellett nem­csak emlékeznünk kell. Liszt példáját­­követnünk kell a nemzetközi kapcsola­tok és találkozók­­kiszélesí­tésében is — mondatta Ausztria Bungemsland tarto­mányának vezetője. Az ünnepségen Karol Schumann professzor „Vir­tuóz, látnok és európai” címmel előadást tartott Lisztről. A Liszt-emlékmű­­sorban Birgit Lodesti zon­goraművésznő eljátszotta az F-dúr etűdöt, az eisenstad­­ti­­(kismartoni) kórus pedig Wolfgang Lentsch profesz­­szor vezetésével kórusmű­­veket adott elő. Ezután Bir­git Lodiesk­i és Martina Wiemner Witold Lutoslawski Paganinii-variációit szólal­tatta meg. Az emlék­ ünnepség után Wild főpolgármester dísz­­ebédet adott a részvevők tiszteletére, majd délután az új városházán bemutatták Liszt Ferenc Párizsiban írott naplójának első kiadását.­­ Este a bayreuthi Fest­­spitelhaiusban Liszt-Kiring- Versenyt tanítottak, amelyen ■az A-dúr zongoraverseny & a Falusit szimfónia hangzott ■el. Közreműködött az ünne­pi játékok zenekara és Christian Zimmerm­ann zon­goraművész. Vezényelt Da­niel Barenboim. A hangver­senyt, amelyen jelen volt Csehák Judlitt és kísérete, az ARD nyugatnémet tévéállo­más élő adásban közvetí­tette. (Folytatás az 1. oldalról) Liszt Ferenc sikereinek teljében sem feledkezett meg hazájáról. Nemcsak a pusztító árvíz károsultjai­nak javára adott koncertet, nemcsak az 1848—1849-es magyar szabadságharc bu­kásának szomorú híre éb­­resz­tgette lelkében a haza, a nemzethez tartozás érze­tét. A magyar zenekultúra felemelése is az ő nevéhez fűződik. Az 1875-ben alapí­tott magyar Zeneművészeti Főiskola szellemi atyja, ké­sőbb elnöke, majd az okta­tás színvonalának fokmé­rője Liszt Ferenc volt — hangsúlyozta Csehák Judit. Termékeny életének alko­tásait a magyar kultúra legnagyobb teljesítményei ■között tartjuk számon. Em­lékét nemcsak róla elneve­zett Zeneakadémiánk és I kiváló zenekar őrzti, hanem egész népünk büszkén gon­dol Liszt Ferencre, akit Eu­rópa magáénak tekint, mert oly nagy mértékben gazda­gította a vil­ág zenei életét, és aki máig hatással van századunk alkotóira. Sok szó esik manapság az európaiságról. Liszt szemé­lyében a nagyívű európai­ság egy­ik lenyűgöző példá­ját kell látnunk. Úgy volt igazán és mélyen európai, ■hogy minden nemzetnek a ■maga legsajátabb kulturá­lis arculata kialakításához adott lelkesítő példát — hangoztatta egyebek közt kiemelve: Az a szellemi központ, amelyet Liszt ki­alakított, kiterjesztette szár­nyalt egész Európára. Ezért is emlékezik az egész ivu­lság tisztelettel Liszt Fe­rencire e kettős évfordulón — ■halálának 100. és születésé­nek közelgő 175. évforduló­ján — mondotta Csehák Ju­dit. Az ünnepségen beszédet mondott Hans-Dietrich Genscher és Theodor Kiery is. Az NSZK-beli Bayreuth­ban ünnepélyesen megem­lékeztek Liszt Ferenc halá­lának 100. évfordulójáról. A kép előterében Genscher nyugatnémet külügymi­niszter. H. D. Genscher megemlékezése­ ­Genscher szintén szólott Liszt Ferenc európaiságáról, majd méltatta németorszá­gi tevékenységét. Liszt meglátta az európai kultúra közös gyökereit és egységét, egyidejűleg a kü­lönöst, a jellegzetest min­den egyes nemzetben. Liszt Ferenc a zene nagy európai ■alakja volt, kortársaim­nak megadta a maga teljes sok­rétűségében megnyilvánuló közös európai kultúra tuda­tát — hangsúlyozta Gen­scher. Ma ismét tudatában va­gyunk annak, mi közös a sokrétű európai kultúrában — hangoztatta, az NSZK al­­kancellárija és külügymi­nisztere. Az 1985-ben Bu­dapesten, az európai biz­tonsági együ­tttműködési folyamat keretében meg­rendezett európai kulturá­lis fórum — nem utolsósor­ban a vendéglátóknak kö­szönhetően — a Nyugatról és Keletről érkezett em­be­rek nyitott kulturális talál­kozójává vált, új lehetősé­geket teremtett a kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez, a határok és eltérő ideoló­giák ellenére. Genscher méltatta az Eu­rópa Tanács 1983-ban Stutt­gartban elhatározott kezde­ményezését, amely szerint minden évben más-más vá­rost nyilvánítanak kultu­rális fővárossá. Tavaly ez Athén volt, az idén pedig Firenze. Ez a kezdeménye­zés Genscher szerint Euró­pa ku­lturállis magára­­ta­lálását szolgálja, s méltó há­zigazda lehet Budapest, Prá­ga, Drezda, Varsó, Lemlin­­grád is. Európa — mondot­ta Genscher — csak akkor töltheti be történelmi szere­pét, ha épp úgy tudatában van közös történelmének, mint a jövőért való felelős­ségének és kulturális azo­nosságának. Bayreuth, amely földrészünk szívében fek­szik, és oly közel van Weh­­­raah­lhoz, Európa kulturális egységét hirdeti — mondot­ta. Theodor Kery méltató szavai Száz évvel Liszt Ferenc halála után — mondotta Theodor Kery — itt Bay­reuth-ban azoknak az or­szágoknak a­­képviselői ta­lálkoznak, akik mind jogo­san igénylik maguknak Liszt Ferencet. Azt a vitát, hogy melyik nemzet tarthat egyedül igényt Liszt Fe­­rencre, már réges-régen el­feledtük. Most a­­közös ha­gyomány, a népek közötti jobb megértést szolgálja. Mi, németiek, magyarok és osztrákok, háláival adózunk USA—ANC Kapcsolatfelvétel Az Egyesült Államok fel­vette a kapcsolatot a dél­­afrikai apartheid-rendszer megdöntéséért fegyveres harcot folytató­ Afrikai Nem­zeti Kongresszussal. Paul­­Hare, az Egyesült Államok zambiai nagykövete szerdán találkozott az ANC végrehaj­tó bizottságának három tag­jával a pretoriai rezsim ál­tal törvényen kdvül helyezett szervezet lusakai székhelyén. A nagykövetség szóvivőjé­nek közlése szerint a 90 perces megbeszélés a wa­shingtoni kormány „első, bejelentett kapcsolatfelvéte­le” ezen a szinten az ANC- szal. A hírt megerősítő wa­shingtoni külügyminiszté­rium fogalmazása szerint az ANC-s­al folytatott párbe­széd magasabb szintre való emelése azt a washingtoni törekvést szolgálja, hogy „előmozdítsa a tárgyaláso­kat a dél-afrikai békés ren­dezésben érdekelt felek kö­zött”. Az ANC szóvivőjének tá­jékoztatása szerint a meg­beszélésen Reagan elnök „konstruktív elkötelezettség­nek” nevezett dél-afrikai politikájáról és a Pretoria elleni kötelező érvényű szankciókról volt szó. Csakig tu­toc n mm­i­a­napi­ Stéger Gábor, a szombat­­helyi Hámán Kató utcai 12. számú élelmiszerbolt ve­zetője a múlt év decembe­rében hosszabbította meg újabb­­két évre szerződését az É­lelm­iszerkereskedelmi Vállalattal. Az üzlet éves forgalma a szerződésbe adás előtt, 1982-ben 2 millió 800 ■ezer forint volt, bérbe véte­le után, 1985-ben 7 milli­ós bevételt ért el a bolt. Mi áll a csaknem 2,5-szeres növekedés mögött? Erről beszélgettem a vezetővel. Nem irodában, csak a rak­tár sarkában álló íróasz­talnál ülve. — Több mint három éve vette át ezt a kereskedelmi egységet. Mit tudott róla? — Addig semmit, bár en­nél a vállalatnál dolgoztam eredetileg is húseladóként. A szakmám hentes. A 12. számú üzletről annyi hírem volt, amennyit a vállalat a szerződésre felhívásban közölt. A költségeket, az alapterületet, az állagot, az addigi forgalom adatait. — Milyen feltételekkel kötött szerződést a válla­lattal? — A megegyezésünk 1982. december 1-től szólt három évre. Jobb lett volna az ötéves időtartamú szerző­dés, ezalatt nem változtat­hatók a feltételek. Megálla­podtunk az átalánydíjban — ami azóta megemelke­dett — és letettem óvadiére- 1986. augusztus 1. Péntek

Next