Vas Népe, 1986. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

Egy temető feltámad Jó tíz éve először számol­tunk be arról, hogy az ostffyasszonyfai első világ­­háborús hadifogoly-temetőt nyugalmas temetőparkká alakítják. Teltek-múltak az érveik, de csak annyi történt, hogy két évvel ezelőtt ki­vágták a bokrokat, nyugati felére kerítést, kaput állí­tottak. I­tt A minap arra jártunk, kíváncsian fordultunk be a Sárvár—Ostffyasszonyfa műútról a temető irányába. Frissen egyengetett föld­úton haladtunk a fiatal fenyvesben. Nagy meglepe­téssel tapasztaltuk, hogy idős férfiakból álló csapat szor­goskodik a temetőben, irt­ják az elvadult növényze­tet. Sok nép fia, olasz, román, orosz, szerb, litván, zsidó és magyar alussza itt örök ál­mát a dunántúli cseh­ föld­ben. Az idegen ország ezen 6000 négyszögöle 10 813 ka­tonának lett végső nyughe­lye. A tábor területe több mint 250 katasztrális hold volt, amihez még 526 hold­­nyi élelemteremtő terület tartozott. Kerülete elérte a 114 kilométert, és a szemta­núk mint egy kisebb várost írják le. Öt sorban 197 ba­rakkból állt a tényleges fo­golytábor, amit az őrök, tisztek szállásai, betegosz­tály, raktárak és egyéb mű­helyek egészítettek ki. A 31,5 méter hosszú és 10 méter széles barakkban egyidejűleg 60—120 embert helyezhettek el emeletes ágyakban. Fűtésre két kály­ha szolgált a duplafalú deszkából, hőszigeteléssel épített barakkban. A tábor lakóit 4—5 orvos látta el, de ez a létszám kevésnek bizonyult. A szál­lításokat az estffyasszonyfai állomásról kiinduló szárny­­vasúton végezték, amely a tábor területén négyfelé ágazott. A vizet a közeli Lánkapusztáról szivattyúz­ták a víztoronyba. A szennyvizet — még ma­ is követendő módon — kok­­szos d­erítőaknákon keresz­tül négyméteres mélység­ben vezették a Rába alá. ÚI­ÉE Az Osztrák—Magyar Mo­narchia katonai gépezete által létesített hadifogoly­táborok közüli ez volt a leg­nagyobb. Négy és fél éves működése alatt 160 400 em­ber fordult meg itt, és an­nak közel egytizede örökre itt maradt. A brest—l­itovszki béke­­szerződés után jelentősen romlott a fegyelem a tábo­ron belül, ezért 1918. szep­tember elsején a hadügy­miniszter feloszlatta a tá­bort. A végső erjedés az őszi­rózsás torradalom után in­dult meg. A következő év­ben előbb a parancsnokság, majd a katonaság hagyta el­­a­­tábort, így március 21-én csa­k gyenge őrséggel álltak szembe a foglyok. A tábort rövid egy év alatt­­lebontották, alig ma­radt belőle valami emlékez­tető. De a szomorú négy és fél év halottai ma is ott nyugszanak a temetőben. 1931-ben avatták fel a fo­­golytemetőt, díszes parkká alakítva. A bejárattól bal­ra levő emlékműn a követ­kező felirat olvasható: „E hantok alatt pihen 919 olasz hőldihalott.” Sorban mind­egyiken táblák őrizték az idegen népek fiainak emlé­két. Sajnos ma már alig­­alig fedezhető fel valami kevés. Ugyanígy semmit sem tudunk a temető ha­lottairól készített pontos és áttekinthető nyilvántartás­­ról, amelynek segítségével bármelyik halott azonosít­ható volt. m m m A második világháború alatt igandok, félelmeik fog­lalták le az embereket, ke­veset törődtek a hadifogoly­temetővel. A háború után sem idő, sem pénz nem volt a helyreállításra, állandó ápolásra. És valljuk be, so­kak szemléletével sem fért volna meg ez a munka. Az egykori parktemető pusztult, a növények nőttek, erősödtek, lassan mindent elborítottak. Sajnos sok sír­követ elhurcoltak, a táblá­kat kifeszítették a gyenge beton emlékművekből. Most határozat született, hogy a megyei tanács koor­dinálásával, a Temetkezési Vállalat kitisztítja, rendbe teszi az ostffyasszonyfai te­metőt, és állandó gondozás­sal kegyeleti iparikká fej­lesztik. Az őszre elkészül a bekötőút is, hogy rossz idő­ben is járható legyen sze­mélygépkocsival. Ezekre a munkákra évente 250 ezer forintot fordítanak. A min A temető feltámad, de az itt eltemetett katonák örök­re itt nyugszanak intő jelé­ül a háborúk borzalmainak. Figyelmeztetve bennünket arra, hogy minden történés, cselekvés jelen időben fo­lyik előre és megfordítha­tó tanul. Az ostffyasszonyfai te­mető halottainak is lehet­ne sírf­elirata a hasonló sor­sú magyar költő, a kraszno­­jarszki hadifogolytáborban elhunyt és eltemetett Gyóni Géza verse: „Hazai domb lesz vagy idegen árok, /Bús sírom főve amelyen kihajt, / Kopott fejfámon elmosódó írás / Bolygó vándornak ezt hirdesse majd: /­­Boldog, ki itt jársz, teéretted is/ Meg­szenvedett, ki lent nyugszik, a holt; / Véres harcok vet­ték fel hírét, / De csak a béke katonája volt.” Sibinger János Fotó: Horváth Pál Irtják a bozótot, megtisztítják a régi temetőt. Egy sírkő, amely kimagaslik a sok-sok egyforma közül. Ez az orosz katona nem tűnt el „nyomtalanul”. Még lehet jelentkezni! Kövér gyermekek szanatóriumi üdültetése Kőszegen A két világháború közötti időszakban a hárommillió koldus országának számí­tottunk. Napjainkban pedig — az egészségügyi szakem­berek vélekedése szerint — a hárommillió kövér or­szágává váltunk. Az elhízás nálunk ma már szinte nép­betegség. Oka a mozgás­szegény életmód, a helytelen táplálkozás. Sajnos ma már nemcsak a felnőttekre, ha­nem a gyermekekre is jel­lemző a túlsúlyosság, egyre több a kövér gyermek az ál­talános iskolások között. Ha nem fogynak le, felnőtt ko­rukban a normál súlyúaknál 50*101131 könnyebben válhat­nak magas vérnyomásosak­ká, szív- vagy cukorbete­gekké. Az évek során a súlytöbblet károsíthatja az alsó végtagokat és a gerin­cet is, továbbá visszeressé­­get okozhat. A GYERMEKORVOSOK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE a SZOT idén először a kősze­gi gyermekszanatóriumban lehetővé tette a kövér gyere­kek iskolai oktatással egy­bekötött négyhetes fogyó­kúrás kőszegi táborozását. A fogyást elősegítő napi ezer kalóriás étkezés, és a sok mozgás rendkívül ked­vező eredményeket hozott. Az átlagos testsúlycsökke­nés a fiúknál 6,07, a lányok­nál 5,50 kilogramm volt. De akadt olyan gyerek is — a második osztályos Rengi Lacika — aki 9,30 kilót fo­gyott. A lányok közötti re­korder a hatodik osztályos Cseh Szilvia, akinek test­súlycsökkenése 7,30 kiló. Persze a márciusi négyhetes szanatóriumi beutalás alatt nem maga a fogyókúra volt az elsődleges cél, hanem az, hogy a résztvevőket megta­nítsák az új életmódra, a helyes táplálkozásra, a több mozgásra. Orvosi vélemény szerint ugyanis a huszon­nyolc napos fogyókúrával csökkentett testsúlyt a to­vábbiakban is meg lehet tartani. Kiváltképpen ak­kor, ha a gyermekek ott­hon szülői segítséggel foly­tatják a diétát és a moz­gásban aktívabb életmódot. Az utókúrához segítséget nyújt a szülőknek szóló ál­talános egészségi tanácsokat tartalmazó levél, valamint a hozzá mellékelt négyhe­tes napi ezer kalóriára ki­dolgozott étlap. A táborban a napi prog­ram igazodott a gyermekek korábbi megszokott életrit­musához, délelőttönként is­kolai oktatásban részesül­tek, majd délután követke­zett a mozgás, a játék, a kirándulás. Bebizonyosodott, hogy a fogyókúra csoporto­san sokkal könnyebb, mint egyénileg. Feloldódtak a gátlások, amelyek máskor a normál súlyú társak között többnyire kiváltódtak, bát­rabbak és jókedvűek lettek. Kíváncsian várták a heti súlyellenőrzést, és örültek egymás sikerének. És mi­csoda változás! A félidei szülői látogatáskor a kis beutaltak nemcsak az édes­séget, de a banánt se fo­gadták el. IDÉN SZEPTEMBERBEN ÉS OKTÓBERBEN, majd jövőre márciusban és ugyancsak szeptember—ok­tóber hónapokban folytató­dik a kőszegi fogyókúrás is­kolaszanatóriumi beutalás. Szeptemberre telt ház várha­tó, százötvenen lesznek az üdülőben. Az októberi tur­nusban még van hely. Ide és a jövő évi turnusokra még lehet jelentkezni az általános iskolásoknak, az első és nyolcadikosok kivé­telével. De csak azokat fo­gadják, akiknek túlsúlyát nem szervi betegség vagy hormonzavar, hanem a mozgásszegény életmód és a túlzottan jó étvágy okozta. Kisegítő iskolások nem küldhetők, mivel Kőszegen gyógypedagógiai oktatásra nincs mód. Jelentkezni le­het — az ország minden ré­széből — a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézetben. (1531 Bp., Mártonhegyi u. 6.) A gyermekek szülői kí­sérettel jutnak el a szana­tóriumba és utaznak haza. A másodosztályú vonatje­gyet a szülők elszámoltat­hatják a munkahelyükön lévő társadalombiztosítási kifizetőhelyen, a beutaló­­jegyhez mellékelt utazási utalványra. A beutalójegy a szülő szakszervezeti bizott­ságán vehető át. , NEM KIZÁRÓ OK, ha egyik szülő sem szakszerve­zeti tag! A négyhetes üdü­lőjegy ára hétszáz forint. Tu­rn­usidőponto­k: 1986. ok­tóber 5.—november 1., 1987. március 8.—április 4., szep­tember 6.—október 3., októ­ber 4.—október 31. Bányai János Tanácskozás a felnőttképzésről A felnőttképzés helyzete és feladatai a magyar gaz­daságban címmel kétnapos országos tanácskozást tar­tottak az Esztergomi Ipari Vezetőképző Intézetben. A tanácskozást — amely át­fogja a nem iskolarendsze­rű felnőttképzés teljes terü­letét — a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság az Országos Pedagógiai In­tézettel közösen szervezte. A rendezvény célja a képzés módszertanának felülbírá­lása, olyan továbbképzési feladatok meghatározása, amelyek jobban igazodnak a népgazdaság igényeihez, jobban segítik a gazdasági egységek célkitűzéseinek megvalósítását. A tanácskozást Trethon Ferenc, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság elnöke nyitotta meg. Ezután Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár és Orsein József művelődési miniszté­riumi államtitkár tartott vi­taindító előadást. Az elő­adásokat követően délután szekcióüléseikkel folytató­dott a tanácskozás. Ezeken több mint 300 szakember, a minisztériumok, a pedagó­giai intézmények, a gyárak, vállalatok képviselői folytat­tak eszmecserét felnőttokta­tásunk helyzetéről. Számba vették például a munkaidőt kímélő képzés lehetőségeit az iparban. Szó volt a táv­oktatás jelenéről és jövőjé­ről, az átképzési lehetősé­gekről. ÉRTESÍTJÜK Kőszeg város­t. LAKOSSÁGÁT, HOGY A KÖTY-VÖLGYI VÍZMŰ GÉPHÁZ FELÚJÍTÁSÁT 1986. szeptember 1-jével MEGKEZDJÜK. A felújítás várhatóan 3—4 hónapig tart. Ezen időszak alatt a város egyes részein a víz elszíneződése várható, amely azonban az egész­ségre nem ártalmas. Ugyancsak a város egyes részein — a maga­sabban fekvő területeken — nyomáscsökkenés, esetleg részleges vízhiány előfordulhat. VAS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT (17 740) Pályázati felhívás Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Zalaegerszegi Üzemigazgatósága pályázatot hirdet ÜZEMGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐ­­FŐKÖNYVELŐ MELLÉ főmunkatársi állásra Egy, másfél év múlva lehetőség nyílik üzemgazdasági osztályvezető-főkönyvelői munkakör betöltésére. Feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség, s ■Legalább 5 éves gyakorlat. Számítástechnikában jártasok előnyben! Munkabér: végzettség és gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint! Lakáshoz jutás megoldható! Félév után áramdíj kedvezmény! Pályázatot 1986. november 1-ig kérjük benyújtani az ÉDÁSZ Üzemigazgatóság üzem­igazgatójához. Zalaegerszeg, Rákóczi u. 24. ÉDÁSZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG ZALAEGERSZEG (17 538) 1986. szeptember 1. Hétfő

Next