Vas Népe, 1986. november (31. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Kommunisták és szociáldemokraták Budapesten Nemzetközi kerekasztal-konferencia Az MSZMP október 31.-november 1-jén Buda­­­­pesten hat­párti kommunista-szociáldemokrata kerek­­­­asztal-konferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Má­­­­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csü­­­­törtökön este fogadta. A tanácskozáson a Belga (Fla- I­mand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt,­­ a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szocialista Egységpárt, illetve az MSZMP­­ képviselői elsősorban az európai biztonság és együtt­­­­működés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője nyitotta meg. A részt­vevők köszöntése után ki­fejtette: az enyhülés, az európai együttműködés irán­ti elkötelezettség indította a hat ország pár­tjait arra, hogy közösen gondolkodja­nak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés ér­dekében. Ebben a széklem­ben került sor a hat ország pártjainak első tanácskozá­sára 1985. márciusában. Alá­húzta: a kommunista és szo­ciáldemokrata pártok szá­mos kérdés­ben eltérő ideo­lógiai, politikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezdeményezésüket. Külö­nösen allkamassá teszi a kommunista és szociálde­mokrata pártokat az együtt­működésb­e az a körülmény, hogy az igazságosabb világ megteremtésével kapcsola­tos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybeesnek. A nemzetközi folyamato­kat elemezve rámutatott, hogy a kelet—nyugati vi­szonyban áttörés ugyan nem következett be, de az elmúlt másfél évben, kiváltképp az 1985. novemberi genfi szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó nyomán, mégis javultak egy biztonságosabb világ­­kialakításan­ak esélyei. Az előrehaladást ■ azonban to­vábbra is akadályozza a bi­zalom hiánya. A fegyverzet— korlátozási tárgyalások so­rán, nem lehet kitörni a zárt körből úgy, hogy az egyik fél — a másik szándé­káról megalapozatlan felté­telezéseket hangoztatva — a katonai erőfölény szerződé­ses szavatolására törekszik. Nehéz feladat a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködésről megbeszéléseket folytatni akkor, amikor az egyik fél embargóval, külön­böző szankciókkal­, a fegyver­kezési verseny újabb for­dulójának kikényszerítésé­­vel a másik teherbíró ké­pességét, politikai türelmét akarja próbára tenni. Meg­egyezni csak a másik fél egyenlő partner-szerepének elismerésével lehet, ez pe­dig gyökeres szemlélet­vál­tást kíván — állapítja meg Kótai Géza. A továbbiakban kijelen­tette: a reykjaviki munka­­találkozó is a szovjet—ame­rikai kapcsolatok összetett­ségére, a gyakorlati megol­dások nehézségeire, az állás­pontokban meglevő lénye­ges különbségekre irányítja rá a fiigyelmet. Az egyik fél engedményei a kölcsönösség hiányában nem bizonyultak elegendőnek az áttöréshez. A szovjet külpolitika ugyanakkor egy sor kezde­ményezéssel kívánta az el­múlt időszakban növelni a kölcsönös biztonságot, javí­tani a sok­old­alú párbeszéd feltételeit, tovább vinni az enyhülés folyamatát. Hozzá­járult a feszültségek csök­kentéséhez, a kibontakozás fel­tételeinek megteremtésé­hez a szocialista országok külpolitikai aktivitása és a szociáldemokrata pártoknak a béke, az együttműködés ügye iránti elkötelezett fel­lépése. Pozitív visszhangra talált a delhi „Hatok” kez­deményezése és az el nem kötelezett országok hararei csúcsértekezletének felhívása is. Hangsúlyosan szólt arról, hogy az elmúlt másfél év so­rán előrehaladt és új di­menziókkal is gazdagodott az európai biztonsági és együttműködési folyamat. Az ottawai, berni és budapesti értekezletek, konferenciák — még ha nem is fogad­(Folytatás a 2. oldalon) Egészeseges iwoitiz­kit és fel­st­ecett községben Udvar, kút, kényelmetlen­ség; eddig e kifejezések jel­lemezték az egervölgyi és szemenyei emberek viszo­nyát a vízhez. Tegnap óta immár a két község csak­nem ezer lakosa közül szin­te mindenki egészséges ivó­vizet fogyaszthat, ugyanis néhány család kivételével valamennyien áldozatot hoz­nak azért — összesen 27 ezer forintot fizetnek, tíz évre el­osztva —, hogy a konyhá­iban, a fürdőszobában él­vezhessék azt a „luxust”, amely nagyobb települése­ken már olyannyira termé­szetes. Az ivóvízellátás fo­lyamatosságát a Kámban található két mélyfúrású kút garantálja. Bensőséges vízműavató ünnepség színhelye volt tegnap délután az egervöl­­gyi klubkönyvtár. Pálla László, a kámi községi kö­zös tanács elnöke köszön­tötte a vendégeket, köztük Molnár Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, vala­mint Vasvár város vezetőit, vízügyi szakembereket, a szervezésben és kivitelezés­ben közreműködőket. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén or­szággyűlési képviselő mon­dott avatóbeszédet. Egyebek között arról szólt, hogy húsz millió forintba került a be­ruházás. Az anyagiak egy részét, csaknem 6 millió fo­rintot a megyei tanács ad­ta, mintegy 1,9 millió a víz­ügyi alaptól származik, a többi költséget a lakosság állta. A társadalmi munka értéke 1,2 millió. A terveket a­­Nyugat-Dunántúli Víz­gazdálkodási Társulatok Egyesülete készítette, kivi­telező a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt. Az avatóbeszédet követő­en az egervölgyi általános iskola irodalmi színpada adott műsort az ünnepség résztvevőinek. Majd dr. Sza­bóné dr. Kakas Irén jelké­pesen átadta a vízhálózatot. —­szenkó — Fotó: Benkő Az átadás ünnepélyes pillanata: dr. Németh István, a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke egészséges ivóvízzel kínálja az országgyűlési képviselőnőt. Kongresszus előtt A tsz-szövetség küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt Szombat­helyen a megyénkben élő és dolgozó több mint tizen­­­hétezer termelőszövetkezeti tagot képviselő küldöttek gyűltek össze, hogy a de­cemberben megrendezendő V. kongresszus előtt össze­gezzék az előző kongresszus óta eltelt időszak eredmé­nyeit, és megválasszák a te­rületi és országos testületek tagjait, valamint a kong­resszusi küldötteiket. Istenes Istvánt, a Mező­­gazdasági Termelőszövetke­zetek Vas Megyei Szövetsé­gének elnöke számolt be a megye mezőgazdasági szö­vetkezeteinek társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a szövetség öt éves tevékeny­ségéről, valamint a kong­resszusi javaslatokról. A növénytermesztés ter­melési értéke 33 százalék­kal nőtt az elmúlt öt év­ben. A fejlődés alapját a termelés színvonalának emelkedése, a vetésszerkezet korszerűsítése képezte, ezen belül nőtt a gazdaságosab­ban termelhető növények aránya. A tervidőszakban felhasznált műtrágya ható­anyag mennyisége 9 száza­lékkal, egy hektár területre vetítve 16 kilogrammal, 6,8 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés teljesít­ménye alig változott a tár­gyalt időszakban. A termelés folyó áron számolva 10 szá­zalékkal haladta meg az 1980. évit. A szarvasmarha lét­szám 8, a tehénlétszám 10 százalékkal volt kisebb 1985- ben, mint öt évvel koráb­ban. A termelés 112,1, az egy tehénre jutó kifejt­­és 22,1 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodás ter­melése és eredményképző szerepe tovább nőtt, az öt év alatt 30 százalékkal bő­vült. A tervidőszak végén, a többcsatornás értékesítés kedvezően javította a jöve­delmezőséget. A termelés­ben, feldolgozásban kialakult együttműködések hatéko­nyan segítik az ágazat fej­lődését. A fejlődés ellenére a mű­szaki ellátottság a mai ter­melési színvonalhoz viszo­nyítva nem kielégítő. Sok szövetkezetben a magas gép­árak miatt az erőgépek fo­lyamatos cseréje nem kö­vetkezett be, a traktoroknál az amortizálódottak aránya meghaladja az 50 százalé­kot. Az öt év alatt realizált nyereség évi átlagban 76,9, a bruttó jövedelem 25,5 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző tervidőszak­ban. A 100 forint termelési költségre jutó eredmény a korábbi 8,7 forintos átlagról 9,69 forintra nőtt. Országo­san ez idő alatt 11,5 forint­ról 8,04 forintra csökkent ez a nyereséghányad. A beszámolót követő vi­tában felszólalt Bollári László, a gencsapáti szövet­kezet elnöke, dr. Hende Ta­más, a Tszker igazgatója, majd Takács József, az IMSZ­MP Központi Bizottsá­gának gazdaságpolitikai­ osz­tályvezetője tekintette át­ a szövetkezeti mozgalom fej­lődését mezőgazdaság a szo­cialista átszervezés óta. Ér­tékelte Vas megye termelő­­szövetkezeteinek pozitív fej­lődési sajátosságait. Szabó László, a körmendi termelőszövetkezet főköny­velője az ipari és a mező­­gazdasági érképzés ellent­mondásaira, az adatszolgál­tatás elbürokratizálódására hívta fel a figyelmet. Lehoczky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a küszö­bön álló kongresszust mint a szövetkezeti mozgalom zárszámadását jellemezte. Takács László, a megyei pártbizottság titkára elisme­réssel szólt a szövetkezetek munkájáról, az elért ered­ményekről, de felhívta a fi­gyelmet a hibákra, óva in­tett az önelégültségtől. Han­goztatta: ez a reális szám­vetés legyen az alapja an­nak, hogy a szövetkezetek öt év múlva hasonló eredmé­nyekről adhassanak számot. Szólt arról is: nem feled­kezhetünk meg a bérezés mellett a közösségi nevelés, ösztönző erejéről sem. Istenes István összefogla­lója után ismertették a ta­nácskozás szünetében lezaj­lott szavazás eredményeit. A küldöttközgyűlés 18 kong­resszusi küldöttet választott, valamint megválasztotta a szövetség ellenőrző bizottsá­gát és főbizottságát. Titkos szavazással választották meg az elnökség tagjait, az elnök, a helyettese és a tit­kár személyét. Ennek értel­mében a szövetség új elnö­ke Őri László, a Szombat­­helyi Pannónia Termelőszö­vetkezet elnöke, helyettese Horváth Károly, a Répcela­­ki Nagymező Tsz . elnöke, titkára pedig ismét Huszár­­Sándor lett. A tanácskozás végén dr. Bors Zoltán, a megyei ta­nács elnöke a Munka Ér­demrend arany fokozatát adta át Istenes Istvánnak, a chemelházadamonyai szö­vetkezet elnökének. Kiváló Munkáért: miniszteri kitün­tetést kaptak négyen, hár­man pedig megkapták a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést. — Sibinger —• Fotó: K. Z. A küldöttek Istenes István elnök beszámolóját hallgatják.

Next