Vas Népe, 1986. november (31. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
Kommunisták és szociáldemokraták Budapesten Nemzetközi kerekasztal-konferencia Az MSZMP október 31.-november 1-jén Budapesten hatpárti kommunista-szociáldemokrata kerekasztal-konferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozáson a Belga (Fla- Imand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szocialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői elsősorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után kifejtette: az enyhülés, az európai együttműködés iránti elkötelezettség indította a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodjanak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés érdekében. Ebben a széklemben került sor a hat ország pártjainak első tanácskozására 1985. márciusában. Aláhúzta: a kommunista és szociáldemokrata pártok számos kérdésben eltérő ideológiai, politikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezdeményezésüket. Különösen allkamassá teszi a kommunista és szociáldemokrata pártokat az együttműködésbe az a körülmény, hogy az igazságosabb világ megteremtésével kapcsolatos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybeesnek. A nemzetközi folyamatokat elemezve rámutatott, hogy a kelet—nyugati viszonyban áttörés ugyan nem következett be, de az elmúlt másfél évben, kiváltképp az 1985. novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó nyomán, mégis javultak egy biztonságosabb világkialakításanak esélyei. Az előrehaladást ■ azonban továbbra is akadályozza a bizalom hiánya. A fegyverzet— korlátozási tárgyalások során, nem lehet kitörni a zárt körből úgy, hogy az egyik fél — a másik szándékáról megalapozatlan feltételezéseket hangoztatva — a katonai erőfölény szerződéses szavatolására törekszik. Nehéz feladat a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésről megbeszéléseket folytatni akkor, amikor az egyik fél embargóval, különböző szankciókkal, a fegyverkezési verseny újabb fordulójának kikényszerítésével a másik teherbíró képességét, politikai türelmét akarja próbára tenni. Megegyezni csak a másik fél egyenlő partner-szerepének elismerésével lehet, ez pedig gyökeres szemléletváltást kíván — állapítja meg Kótai Géza. A továbbiakban kijelentette: a reykjaviki munkatalálkozó is a szovjet—amerikai kapcsolatok összetettségére, a gyakorlati megoldások nehézségeire, az álláspontokban meglevő lényeges különbségekre irányítja rá a fiigyelmet. Az egyik fél engedményei a kölcsönösség hiányában nem bizonyultak elegendőnek az áttöréshez. A szovjet külpolitika ugyanakkor egy sor kezdeményezéssel kívánta az elmúlt időszakban növelni a kölcsönös biztonságot, javítani a sokoldalú párbeszéd feltételeit, tovább vinni az enyhülés folyamatát. Hozzájárult a feszültségek csökkentéséhez, a kibontakozás feltételeinek megteremtéséhez a szocialista országok külpolitikai aktivitása és a szociáldemokrata pártoknak a béke, az együttműködés ügye iránti elkötelezett fellépése. Pozitív visszhangra talált a delhi „Hatok” kezdeményezése és az el nem kötelezett országok hararei csúcsértekezletének felhívása is. Hangsúlyosan szólt arról, hogy az elmúlt másfél év során előrehaladt és új dimenziókkal is gazdagodott az európai biztonsági és együttműködési folyamat. Az ottawai, berni és budapesti értekezletek, konferenciák — még ha nem is fogad(Folytatás a 2. oldalon) Egészeseges iwoitizkit és felstecett községben Udvar, kút, kényelmetlenség; eddig e kifejezések jellemezték az egervölgyi és szemenyei emberek viszonyát a vízhez. Tegnap óta immár a két község csaknem ezer lakosa közül szinte mindenki egészséges ivóvizet fogyaszthat, ugyanis néhány család kivételével valamennyien áldozatot hoznak azért — összesen 27 ezer forintot fizetnek, tíz évre elosztva —, hogy a konyháiban, a fürdőszobában élvezhessék azt a „luxust”, amely nagyobb településeken már olyannyira természetes. Az ivóvízellátás folyamatosságát a Kámban található két mélyfúrású kút garantálja. Bensőséges vízműavató ünnepség színhelye volt tegnap délután az egervölgyi klubkönyvtár. Pálla László, a kámi községi közös tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Molnár Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, valamint Vasvár város vezetőit, vízügyi szakembereket, a szervezésben és kivitelezésben közreműködőket. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén országgyűlési képviselő mondott avatóbeszédet. Egyebek között arról szólt, hogy húsz millió forintba került a beruházás. Az anyagiak egy részét, csaknem 6 millió forintot a megyei tanács adta, mintegy 1,9 millió a vízügyi alaptól származik, a többi költséget a lakosság állta. A társadalmi munka értéke 1,2 millió. A terveket aNyugat-Dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülete készítette, kivitelező a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt. Az avatóbeszédet követően az egervölgyi általános iskola irodalmi színpada adott műsort az ünnepség résztvevőinek. Majd dr. Szabóné dr. Kakas Irén jelképesen átadta a vízhálózatot. —szenkó — Fotó: Benkő Az átadás ünnepélyes pillanata: dr. Németh István, a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke egészséges ivóvízzel kínálja az országgyűlési képviselőnőt. Kongresszus előtt A tsz-szövetség küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt Szombathelyen a megyénkben élő és dolgozó több mint tizenhétezer termelőszövetkezeti tagot képviselő küldöttek gyűltek össze, hogy a decemberben megrendezendő V. kongresszus előtt összegezzék az előző kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, és megválasszák a területi és országos testületek tagjait, valamint a kongresszusi küldötteiket. Istenes Istvánt, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Vas Megyei Szövetségének elnöke számolt be a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a szövetség öt éves tevékenységéről, valamint a kongresszusi javaslatokról. A növénytermesztés termelési értéke 33 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A fejlődés alapját a termelés színvonalának emelkedése, a vetésszerkezet korszerűsítése képezte, ezen belül nőtt a gazdaságosabban termelhető növények aránya. A tervidőszakban felhasznált műtrágya hatóanyag mennyisége 9 százalékkal, egy hektár területre vetítve 16 kilogrammal, 6,8 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés teljesítménye alig változott a tárgyalt időszakban. A termelés folyó áron számolva 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A szarvasmarha létszám 8, a tehénlétszám 10 százalékkal volt kisebb 1985- ben, mint öt évvel korábban. A termelés 112,1, az egy tehénre jutó kifejtés 22,1 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodás termelése és eredményképző szerepe tovább nőtt, az öt év alatt 30 százalékkal bővült. A tervidőszak végén, a többcsatornás értékesítés kedvezően javította a jövedelmezőséget. A termelésben, feldolgozásban kialakult együttműködések hatékonyan segítik az ágazat fejlődését. A fejlődés ellenére a műszaki ellátottság a mai termelési színvonalhoz viszonyítva nem kielégítő. Sok szövetkezetben a magas gépárak miatt az erőgépek folyamatos cseréje nem következett be, a traktoroknál az amortizálódottak aránya meghaladja az 50 százalékot. Az öt év alatt realizált nyereség évi átlagban 76,9, a bruttó jövedelem 25,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző tervidőszakban. A 100 forint termelési költségre jutó eredmény a korábbi 8,7 forintos átlagról 9,69 forintra nőtt. Országosan ez idő alatt 11,5 forintról 8,04 forintra csökkent ez a nyereséghányad. A beszámolót követő vitában felszólalt Bollári László, a gencsapáti szövetkezet elnöke, dr. Hende Tamás, a Tszker igazgatója, majd Takács József, az IMSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője tekintette át a szövetkezeti mozgalom fejlődését mezőgazdaság a szocialista átszervezés óta. Értékelte Vas megye termelőszövetkezeteinek pozitív fejlődési sajátosságait. Szabó László, a körmendi termelőszövetkezet főkönyvelője az ipari és a mezőgazdasági érképzés ellentmondásaira, az adatszolgáltatás elbürokratizálódására hívta fel a figyelmet. Lehoczky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a küszöbön álló kongresszust mint a szövetkezeti mozgalom zárszámadását jellemezte. Takács László, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a szövetkezetek munkájáról, az elért eredményekről, de felhívta a figyelmet a hibákra, óva intett az önelégültségtől. Hangoztatta: ez a reális számvetés legyen az alapja annak, hogy a szövetkezetek öt év múlva hasonló eredményekről adhassanak számot. Szólt arról is: nem feledkezhetünk meg a bérezés mellett a közösségi nevelés, ösztönző erejéről sem. Istenes István összefoglalója után ismertették a tanácskozás szünetében lezajlott szavazás eredményeit. A küldöttközgyűlés 18 kongresszusi küldöttet választott, valamint megválasztotta a szövetség ellenőrző bizottságát és főbizottságát. Titkos szavazással választották meg az elnökség tagjait, az elnök, a helyettese és a titkár személyét. Ennek értelmében a szövetség új elnöke Őri László, a Szombathelyi Pannónia Termelőszövetkezet elnöke, helyettese Horváth Károly, a Répcelaki Nagymező Tsz . elnöke, titkára pedig ismét HuszárSándor lett. A tanácskozás végén dr. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át Istenes Istvánnak, a chemelházadamonyai szövetkezet elnökének. Kiváló Munkáért: miniszteri kitüntetést kaptak négyen, hárman pedig megkapták a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést. — Sibinger —• Fotó: K. Z. A küldöttek Istenes István elnök beszámolóját hallgatják.