Vas Népe, 1986. november (31. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

A földgáz útja A gáz komprimálásá­­ra, továbbítás vagy táro­lás céljára való össze­nyomására — nyomásfo­kozására — több alka­lommal is szükség lehet. Ehhez pedig nem is akármilyen teljesítményű kompresszorokra van szükség. Képünk egy ilyen — hazai gyártmá­nyú — gázkompresszort mutat. (KS fotó: Hauer Lajos felvétele) Ne tévesszen meg a Műtrágya, majd új áron A termelés háttere az Agrokernél Traktor- és autógumikkal megrakott teherautók for­dulnak be a Szombathelyi Agroker Vállalat telephelyé­re. Újabb szállítmány ér­kezik, majd növényvédőszer­rel és alkatrészekkel telített autókat pillantok meg, ame­lyek viszont a kapun kívül­re viszik rakományaikat. Az udvar pedig szinte tele van erőgépekkel, traktorokkal, kombájnokkal a mezőgazda­­sági termelést szolgáló egyéb szerkezetekkel. — Az idén talán nem vá­sároltak gépeket a nagyüze­mek? — kérdezem Vörös József mérnököt, a vállalat igazgatóját a nagy bőség lát­tán­. — Ne tévesszen meg, amit látsz — válaszolja. — Ezek a traktorok, kombájnok, és a különféle konstrukciók már a jövő évi rendelések. Várhatóan az év elején vi­szik el őket... Különben évközben kiürítették az ud­varunkat az üzemek, persze a folyamatos pótlásról gon­doskodtunk. — Vagyis egész évben jó volt az ellátás? — Most november végén ez már elmondható. Gépek­ből, alkatrészekből, műtrá­gyából, növényvédő szerből, illetve a termelést segítő eszközökből a tavalyinál mintegy 15 százalékkal na­gyobb kínálatunk volt. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy például gépekből 35, alkatrészekből 25, műtrágyá­ból több mint 10, növényvé­dő szerekből 12, alkatrész- és műszaki árukból 35 millió forinttal vásároltak többet mint tavaly. Annyi traktort, mint az idén, már rég nem adtunk el.­­ Ennyi pénzük van a vasi nagyüzemeknek? — No, a gépeknek, és az alkatrészeknek nagy hányá­idat a szomszédos megyékbe vitték el, jóllehet Vas me­gyében is indokolt lenne egy sor üzem gépparkjának a felújítása. Műtrágyából vi­szont 300 millió forintnak megfelelőt vásároltak a vasi partnereink. Az­­igényeknek 65 százalékát mi elégítettük ki. Jó érzés arra gondolni, hogy megyénkben — s a ta­valyihoz képest — nem csök­kent a műtrágyafelhasználás. — A jövő évi kínálat még a szemünk előtt van­-­­mondom... — Jórészt igen. Ez a biz­tonságot, a termelés hátte­rét is jelenti, hiszen nem ki­csi a feladat. A Központi Bizottság legutóbbi ülése sze­rint a mezőgazdasági termé­kek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányoz­ni. Ehhez gép is kell, mű­trágya is, növényvédőszer is.­­ Január 1-től átlagosan 8 százalékkal csökken a mű­trágyafélék ára. A vállalat viszont bevásárolt a jelen­legi, a magasabb árral fize­tett műtrágyákból, ami azért jó, mert már itt van, meg­van, és akkor vehetjük elő, amikor arra szükség van. De ki fizeti meg a jelenlegi és majd az olcsóbb ár külön­­bözetét? — Erről mi, vállalatiak is sokat beszélünk mostanában. Az tény, hogy bennünket érzékenyen érint a változás, mert csökkenti a nyereséget is, és a vállalati forgóalapot is. Akkor tehát mondanánk vissza a megrendelt tétele­ket? Mi ezt nem tettük, és nem is tesszük. Az üzemek­kel — igényeiknek megfele­lően — tárolási szerződést kötöttünk majdnem tíz­ezer tonna műtrágyára. Ez pedig megközelítően tízmillió fo­rinttal több a múlt év azo­nos időszakáénál. — Mire elegendő ez a nagy tétel? — Biztosan elég a tava­szi, illetve az első negyed­évi fejtrágyázáshoz, sőt a tavaszi vetésűek alapműtrá­gyázásához is. Nagy szó, hogy a tárolási szerződésben rög­zített tétel 80 százaléka az üzemekben, a felhasználás helyszínén van, és az év vé­géig a 20 százalék is meg­érkezik. — Mégis milyen áron fi­zetik majd a nagyüzemek a már náluk levő műtrágyát? — A felhasználáskor ér­vényben levő áron, vagyis már az új, a számukra ked­vezőbb áron. ■— Sok pénz kellett a nagy értékű gépek és kemikáliák beszerzéséhez. — Mondom. — A vállalatnak volt erre sa­ját pénze vagy hitelt kér­tek? — Év közben úgy gazdál­kodtunk, hogy az esztendő végére legyen forgó alapunk az év végi vásárlásokhoz, ami a jövő évi zavartalan indítást, kezdést teszi lehe­tővé. A múlt év végén pél­dául gépekből 114 millió fo­rintnak megfelelő készletünk volt, az idén 147 millió lesz az. Majdnem­­minden kom­bájn itt van, és bőség van MTZ traktorokból is. Alkat­részekből pedig 95 millió forintot érő készletünk van, illetve lesz év végéig. — Hallom is, tudom is, fiatal, s ahogy mondani szo­kás: hajtós a vállalat veze­tő beosztású gárdája ... —­­Hajtani kell, mert sem­mit nem hoznak a helyünk­be. (Hajtani pedig — fizikai erejénél fogva — elsősorban a fiatal képes. Ha meg jó kereskedő is, akkor nyugodt vagyok afelől, hogy a mező­­gazdasági termelés anyagi, műszaki igényeit folyamato­san ki tudjuk elégíteni. És ezeket, nem mint nagy sza­vakat mondom. Különben a vállalat egész kollektívája érti a feladatát és becsüle­tesen dolgozik. Az eredmény itt látható a gépekben, a kellékekben és ahogy mi mondjuk, a már kitárolt, a helyszínre szállított műtrá­gyában, növényvédő szerek­ben, alkatrészekben — mon­dotta Vörös József igazgató. Udvardy Gyula Kérik, de hiába A vagyonváltozás bejelentéséről A PM Ellenőrzési Főigaz­gatósága szervezetének egyik feladatát képezi a gazdál­kodó szervezetek hatósági nyilvántartása. Erre az úgy­nevezett egyedi törzskönyv szolgál, amely a Vállalat­­szövetkezet, jogi személyi­séggel rendelkező gazdasági társulás­ megalakulásától kezdve, megszűnéséig, az ala­pításra, tevékenységére, va­gyonára stb. vonatkozó ada­­tok­­ára. A teljességre nem törek­vő felsorolás is érzékelteti, hogy milyen nagy a jelentő­sége a nyilvántartott ada­tok hitelességének, pontos­ságának, azok folyamatos karbantartásának. A gazdál­kodó egység létrejöttének — működése megkezdésének — alapvető kelléke a törzs­könyvi nyilvántartásba vé­tel, mert ez képezi alapját a statisztikai számjel kiala­kításának és nyit a pénzinté­zet számlát az érdekeltek­nek. Mindebből következik, hogy a megyei igazgatósá­gok a rendeletben biztosított jogkörüknél fogva „éberen őrködnek” — nem egyszer kikényszerítik — az adatok pontosságát és naprakészsé­gét, miután több gazdálkodó egység e területen visszaté­rően nem teljesíti a jogsza­bályokban előírt kötelezett­ségét. E törekvés nem mindig találkozik az elkövetők meg­értésével és az utóbbi idő­ben előforduló véleményel­térések alapja volt. Ezt el­kerülendő hívja fel a PM Ellenőrzési Igazgatósága a gazdálkodó egységek figyel­mét a következőkre: A vállalatok, szövetkeze­tek, valamint a jogi szemé­lyiséggel rendelkező gazda­sági társulások törzskönyvi nyilvántartásáról szóló ren­delet előírja, hogy ha a gazdálkodó szervezet jogi személyiség nélküli gazdasá­gi társaság tagja, a társu­láshoz (társasághoz) való­­hozzájárulás — azaz a törzs­­könyvbe bejegyzett vagyoni betét — változását a tagsági viszony fennállásának ideje alatt három évenként köte­les az illetékes PM ellenőr­zési igazgatóságának beje­lenteni. Az 1983. évet követően ilyen bejelentési kötelezett­ség ez év július 1-jén vált esedékessé, azzal a könnyí­téssel — az erről szóló tá­jékoztató 8007/1986. (PK. 5.) ,PM EK­. Főig. szám alatt je­lent meg —, hogy az érintett gazdálkodó egységek 1986. december 31-ig tehetnek ele­get az adatközlésnek — szankciómentesen. A megyei igazgatósághoz eddig beérkezett bejelentések feldolgozásából többek kö­zött az a következtetés von­ható le, hogy — a vállalatok, szövetke­zetek figyelmét elkerülte a betétváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettség, il­letve az említett tájékoztató, mert ez ideig az adatközlést teljesítők száma elmarad az indokolttól,­­ a közölt adatok több­sége pontatlan, ami késlel­teti a törzskönyvi bejegy­zést és utólagos tisztázása jelentős többletterhet ró az apparátusra. Ezért szükséges, hogy az érintett gazdálkodó szerve­zetek gondosan tanulmányoz­zák a folyó évi Pénzügyi Közlönyben közzétett 8007/ 4986. sz. PM EK­. Főig. tájé­koztatót és a vagyoni­ beté­tek változását 1986. június 30-i fordulónapi állomány­nak megfelelően — ezer fo­rintra kerekített összeggel és gazdasági társaságonként külön-külön 4 példányban elküldött változásbejelen­téssel — az év végi ünne­pekre és a megváltozott munkarendre tekintettel — lehetőleg december hó fo­lyamán küldjék meg az igazgatóságnak. Gombás Emil PM Vas Megyei Ellenőrzési Igazgatóság Nyereségcentrikus érdekeltségi rendszer Csepregen* A Csepregi Állami Tan­gazdaság a kisebb gazdasá­gok közé tartozik, összesen 4360 hektáron gazdálkodik, amelyből 3404 hektár a szántó. A vállalat tevékenységi köre: a nagyüzemi mező­­gazdasági termelés (növény­­termesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás) és az ezek­hez kapcsolódó beszerzés, értékesítés, tárolás, feldolgo­zás, szolgáltatás és bérmun­kák végzése, húsipari, tar­tósítóipari, építőipari tevé­kenység, a mezőgazdasági gyakorlati oktatási felada­tok ellátása, élelmiszeripari feldolgozás, jégkrémgyártás, kő- és kavicsbányászat. A munkaerő-utánpótlás gondjai Mint minden gazdálkodó szervezetnek, így vállala­tunk működésének is egyik legfontosabb feltétele a megfelelő számú és összeté­telű munkaerő megléte és foglalkoztatása. E területen feladatunk egyrészt a ter­melő és nem termelő folya­matok ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerővel, ennek haté­kony foglalkoztatása, más­részt gondoskodás a dol­gozókról — a szó emberi, politikai és szociális értel­mében. A gazdálkodáshoz szüksé­ges munkaerő biztosítása a gazdaság vonzáskörzetében jelentkező munkaerő-kíná­lat mellett nem kis felada­tot jelent. A mezőgazdaság­ban még mindig nagyon sok az olyan terület, ahol ked­vezőtlen munkakörülmények között igen nehéz fizikai munkát kell végezni, s erre olyan környezetben, ahol­ könnyebb munkával is el­érhető az azonos vagy ma­gasabb kereset (ipari üze­mek), helyben nehezen biz­tosítható munkaerő. Még mindig nagyon ma­gas vállalatunknál azoknak a dolgozóknak a száma, akik naponta ingáznak lakóhe­lyükről a munkahelyükre. Jelentős összeget fordí­tottunk a cselédlakások fel­számolására, korszerűsítésé­re, illetve komfortosítására, elősegítve a családok letele­pedését. Az állattenyésztés­ből és növénytermesztésből nyugdíjba vonuló mun­kavállalók utánpótlása en­nek ellenére nagy gondot je­lent. Az a megítélésünk, hogy lényegesen csökkent e területen a szakma szere­­tete. Szervezettebb foglalkoztatás A vállalat tevékenysége 1985-ben élelmiszeripari ténykedéssel, jégkrémgyár­­tással bővült. Az új üzem Bükön, a hűtőtároló mellett épült fel. A hűtőtárolóban és a jégkrémüzemnél is szezoná­lis a foglalkoztatás, így a tavaszi és nyári időszakban a dolgozók a jégkrémüzem­­ben dolgoznak, ősszel részt vesznek az almabetakarítás­ban, a téli időszakban pedig almaválogatást végeznek. Az első év tapasztalata azt mu­tatja, hogy megfelelően döntöttünk, a dolgozók fo­lyamatos foglalkoztatását egész évben megoldottuk, jövedelmük növekedett. A munkaerőhelyzet javí­tása, az új követelményrend­szer, az elfogadható jöve­delmi viszonyok kialakítása, a nyereség fokozása indo­kolta, hogy az utóbbi évek gyakorlatán változtassunk és új érdekeltségi rendszert dogozzunk ki. A teljesítményhez kötötten Az 1986-ra kialakított bér­fejlesztési elképzelésünk nyereségcentrikus. A bérfejlesztést realizált nyereség alapján, szervezeti egységenként és differenci­áltan, visszamenőleg adtuk, 2,8 százalékos mértékben. A vezetők az év elején megkapták az irányításuk alá tartozó szervezeti egység 1986. évi termelési (szolgál­tatási) és az ehhez kapcso­lódó eredménytervét, vala­mint a bérfejlesztés száza­lékos mértékét, amelyet az eredménytervek teljesítésé­hez kötöttünk. A keretekkel a szervezeti egységek önállóan gazdál­kodnak, de eredményelma­radás esetén ez a lehetősé­gük arányosan csökken. Az eredményterv túltelje­sítésének anyagi ösztönzé­sére további „feltételes” bérfejlesztési lehetőséget bo­csátunk a szervezeti egysé­gek rendelkezésére, ez azon­ban csak akkor és olyan mértékben használható fel, amikor és amilyen mérték­ben a teljesítés valóra vá­lik. Úgy ítéljük meg, hogy a bevezetett új érdekeltségi rendszer az 1986. évi terv sikeres teljesítésének záloga, ennek továbbfejlesztése le­het alapja hosszú távon a nyereség dinamikus növeke­désének és a dolgozók jöve­delemszínvonala emelkedé­sének. Vörös Pál, a Csepregi Állami Tangazdaság osztályvezetője * Az „Állami Gazdaság” c. lapból vettük át. Egy üzem — egy iskola Az Egy üzem — egy is­kola mozgalom keretén belül a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi Futó­műgyárának politkai, tömeg­szervezeti és gazdasági ve­zetése, valamint a szombat­­helyi Berzsenyi Dániel Ta­nárképző Főiskola Bolyai János Gyakorló Általános Is­kolai Úttörőcsapata és tan­testülete — egyelőre 1991. augusztus 31-ig érvényes — együttműködési szerződést kötött, a korábbi igen jó kapcsolat folytatásaként. A Futóműgyár Kállai Éva, Ganz Ábrahám, Pannónia és Előre szocialista brigádja patronálja az iskola úttörő­­csapatának a rajait, közös foglalkozásokat, üzemláto­gatásokat, kirándulásokat, sportversenyeket, vetélke­dőket tartanak, valamint se­gítséget nyújtanak az okta­táshoz szükséges szemléltető eszközök elkészítéséhez, ja­vításához. A rábás KISZ-fiatalok együttműködnek az ünnep­ségek megszervezésében, le­bonyolításában, segítik az úttörőket a KISZ-életre való felkészítésben,­­ valamint kö­zös sport- és kulturális prog­ramokat szerveznek. A Futóműgyár gazdasági vezetése az úttörőknek pá­lyaválasztási tanácsadásokat tart, biztosítja a nagyválla­lat különböző gyárainak, üze­meinek a megtekintését. A gyári MHSZ-szervezet támogatja az iskola honvé­delmi szakkörét ; közös hon­védelmi versenyeket, lakta­nyalátogatásokat, technikai­­bemutatókat, filmvetítése­ket,­­katonapolitikai tájékoz­tatókat és előadásokat szer­veznek. Az iskola tantestülete, KISZ-szervezete és úttörő­­csapata vállalja a gyár ün­nepségein, egyéb rendezvé­nyein való aktív részvételt, irodalmi műsorok adását. A gyár részére, adott esetek­ben, kölcsönadják az igé­nyelt oktatási eszközöket, a tornatermet, a különböző sportfelszereléseket. Nagyon lényeges felajánlása az isko­lának, miszerint vállalja a futóműgyári dolgozók gyer­mekeinek a felkészítését a közép- és felsőfokú iskolák­ba. Az együttműködés fontos­­célja — a kivonatosan is­mertetett teendők mellett — a szakmunkás-utánpótlás, a­­beiskolázások elősegítése is. (vincze) Biztonságosabb húsexport Egy év alatt elkészült a korszerű gyorshűtő a Győr- Sopron Megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat ka­puvári exportüzemében. A gyorshűtőben egyszerre 2500 sertés húsát tudják tárolni. Ezzel biztonságosabbá vá­lik az export, és egyenlete­sebb lehet a minőség. A be­ruházásra előirányzott 66 millió forintból négymilliót megtakarítottak. A kapuvári húsgyár az idén várhatóan mintegy 2 milliárd forint termelési értéket produkál, s ebből 1,4 milliárd lesz az export. Kül­földre szállított termékeik túlnyomó része az Egyesült Államokba kerül. Ebben az évben már 2100 tonna kon­­zervsonkát, továbbá 720 tonna szeletelt és táblás füstölt császárhúst szállítot­tak az amerikai piacra. 1986. november 26. Szerda

Next