Vas Népe, 1986. november (31. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
A földgáz útja A gáz komprimálására, továbbítás vagy tárolás céljára való összenyomására — nyomásfokozására — több alkalommal is szükség lehet. Ehhez pedig nem is akármilyen teljesítményű kompresszorokra van szükség. Képünk egy ilyen — hazai gyártmányú — gázkompresszort mutat. (KS fotó: Hauer Lajos felvétele) Ne tévesszen meg a Műtrágya, majd új áron A termelés háttere az Agrokernél Traktor- és autógumikkal megrakott teherautók fordulnak be a Szombathelyi Agroker Vállalat telephelyére. Újabb szállítmány érkezik, majd növényvédőszerrel és alkatrészekkel telített autókat pillantok meg, amelyek viszont a kapun kívülre viszik rakományaikat. Az udvar pedig szinte tele van erőgépekkel, traktorokkal, kombájnokkal a mezőgazdasági termelést szolgáló egyéb szerkezetekkel. — Az idén talán nem vásároltak gépeket a nagyüzemek? — kérdezem Vörös József mérnököt, a vállalat igazgatóját a nagy bőség láttán. — Ne tévesszen meg, amit látsz — válaszolja. — Ezek a traktorok, kombájnok, és a különféle konstrukciók már a jövő évi rendelések. Várhatóan az év elején viszik el őket... Különben évközben kiürítették az udvarunkat az üzemek, persze a folyamatos pótlásról gondoskodtunk. — Vagyis egész évben jó volt az ellátás? — Most november végén ez már elmondható. Gépekből, alkatrészekből, műtrágyából, növényvédő szerből, illetve a termelést segítő eszközökből a tavalyinál mintegy 15 százalékkal nagyobb kínálatunk volt. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy például gépekből 35, alkatrészekből 25, műtrágyából több mint 10, növényvédő szerekből 12, alkatrész- és műszaki árukból 35 millió forinttal vásároltak többet mint tavaly. Annyi traktort, mint az idén, már rég nem adtunk el. Ennyi pénzük van a vasi nagyüzemeknek? — No, a gépeknek, és az alkatrészeknek nagy hányáidat a szomszédos megyékbe vitték el, jóllehet Vas megyében is indokolt lenne egy sor üzem gépparkjának a felújítása. Műtrágyából viszont 300 millió forintnak megfelelőt vásároltak a vasi partnereink. Azigényeknek 65 százalékát mi elégítettük ki. Jó érzés arra gondolni, hogy megyénkben — s a tavalyihoz képest — nem csökkent a műtrágyafelhasználás. — A jövő évi kínálat még a szemünk előtt van-mondom... — Jórészt igen. Ez a biztonságot, a termelés hátterét is jelenti, hiszen nem kicsi a feladat. A Központi Bizottság legutóbbi ülése szerint a mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányozni. Ehhez gép is kell, műtrágya is, növényvédőszer is. Január 1-től átlagosan 8 százalékkal csökken a műtrágyafélék ára. A vállalat viszont bevásárolt a jelenlegi, a magasabb árral fizetett műtrágyákból, ami azért jó, mert már itt van, megvan, és akkor vehetjük elő, amikor arra szükség van. De ki fizeti meg a jelenlegi és majd az olcsóbb ár különbözetét? — Erről mi, vállalatiak is sokat beszélünk mostanában. Az tény, hogy bennünket érzékenyen érint a változás, mert csökkenti a nyereséget is, és a vállalati forgóalapot is. Akkor tehát mondanánk vissza a megrendelt tételeket? Mi ezt nem tettük, és nem is tesszük. Az üzemekkel — igényeiknek megfelelően — tárolási szerződést kötöttünk majdnem tízezer tonna műtrágyára. Ez pedig megközelítően tízmillió forinttal több a múlt év azonos időszakáénál. — Mire elegendő ez a nagy tétel? — Biztosan elég a tavaszi, illetve az első negyedévi fejtrágyázáshoz, sőt a tavaszi vetésűek alapműtrágyázásához is. Nagy szó, hogy a tárolási szerződésben rögzített tétel 80 százaléka az üzemekben, a felhasználás helyszínén van, és az év végéig a 20 százalék is megérkezik. — Mégis milyen áron fizetik majd a nagyüzemek a már náluk levő műtrágyát? — A felhasználáskor érvényben levő áron, vagyis már az új, a számukra kedvezőbb áron. ■— Sok pénz kellett a nagy értékű gépek és kemikáliák beszerzéséhez. — Mondom. — A vállalatnak volt erre saját pénze vagy hitelt kértek? — Év közben úgy gazdálkodtunk, hogy az esztendő végére legyen forgó alapunk az év végi vásárlásokhoz, ami a jövő évi zavartalan indítást, kezdést teszi lehetővé. A múlt év végén például gépekből 114 millió forintnak megfelelő készletünk volt, az idén 147 millió lesz az. Majdnemminden kombájn itt van, és bőség van MTZ traktorokból is. Alkatrészekből pedig 95 millió forintot érő készletünk van, illetve lesz év végéig. — Hallom is, tudom is, fiatal, s ahogy mondani szokás: hajtós a vállalat vezető beosztású gárdája ... —Hajtani kell, mert semmit nem hoznak a helyünkbe. (Hajtani pedig — fizikai erejénél fogva — elsősorban a fiatal képes. Ha meg jó kereskedő is, akkor nyugodt vagyok afelől, hogy a mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki igényeit folyamatosan ki tudjuk elégíteni. És ezeket, nem mint nagy szavakat mondom. Különben a vállalat egész kollektívája érti a feladatát és becsületesen dolgozik. Az eredmény itt látható a gépekben, a kellékekben és ahogy mi mondjuk, a már kitárolt, a helyszínre szállított műtrágyában, növényvédő szerekben, alkatrészekben — mondotta Vörös József igazgató. Udvardy Gyula Kérik, de hiába A vagyonváltozás bejelentéséről A PM Ellenőrzési Főigazgatósága szervezetének egyik feladatát képezi a gazdálkodó szervezetek hatósági nyilvántartása. Erre az úgynevezett egyedi törzskönyv szolgál, amely a Vállalatszövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás megalakulásától kezdve, megszűnéséig, az alapításra, tevékenységére, vagyonára stb. vonatkozó adatokára. A teljességre nem törekvő felsorolás is érzékelteti, hogy milyen nagy a jelentősége a nyilvántartott adatok hitelességének, pontosságának, azok folyamatos karbantartásának. A gazdálkodó egység létrejöttének — működése megkezdésének — alapvető kelléke a törzskönyvi nyilvántartásba vétel, mert ez képezi alapját a statisztikai számjel kialakításának és nyit a pénzintézet számlát az érdekelteknek. Mindebből következik, hogy a megyei igazgatóságok a rendeletben biztosított jogkörüknél fogva „éberen őrködnek” — nem egyszer kikényszerítik — az adatok pontosságát és naprakészségét, miután több gazdálkodó egység e területen visszatérően nem teljesíti a jogszabályokban előírt kötelezettségét. E törekvés nem mindig találkozik az elkövetők megértésével és az utóbbi időben előforduló véleményeltérések alapja volt. Ezt elkerülendő hívja fel a PM Ellenőrzési Igazgatósága a gazdálkodó egységek figyelmét a következőkre: A vállalatok, szövetkezetek, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások törzskönyvi nyilvántartásáról szóló rendelet előírja, hogy ha a gazdálkodó szervezet jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagja, a társuláshoz (társasághoz) valóhozzájárulás — azaz a törzskönyvbe bejegyzett vagyoni betét — változását a tagsági viszony fennállásának ideje alatt három évenként köteles az illetékes PM ellenőrzési igazgatóságának bejelenteni. Az 1983. évet követően ilyen bejelentési kötelezettség ez év július 1-jén vált esedékessé, azzal a könnyítéssel — az erről szóló tájékoztató 8007/1986. (PK. 5.) ,PM EK. Főig. szám alatt jelent meg —, hogy az érintett gazdálkodó egységek 1986. december 31-ig tehetnek eleget az adatközlésnek — szankciómentesen. A megyei igazgatósághoz eddig beérkezett bejelentések feldolgozásából többek között az a következtetés vonható le, hogy — a vállalatok, szövetkezetek figyelmét elkerülte a betétváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve az említett tájékoztató, mert ez ideig az adatközlést teljesítők száma elmarad az indokolttól, a közölt adatok többsége pontatlan, ami késlelteti a törzskönyvi bejegyzést és utólagos tisztázása jelentős többletterhet ró az apparátusra. Ezért szükséges, hogy az érintett gazdálkodó szervezetek gondosan tanulmányozzák a folyó évi Pénzügyi Közlönyben közzétett 8007/ 4986. sz. PM EK. Főig. tájékoztatót és a vagyoni betétek változását 1986. június 30-i fordulónapi állománynak megfelelően — ezer forintra kerekített összeggel és gazdasági társaságonként külön-külön 4 példányban elküldött változásbejelentéssel — az év végi ünnepekre és a megváltozott munkarendre tekintettel — lehetőleg december hó folyamán küldjék meg az igazgatóságnak. Gombás Emil PM Vas Megyei Ellenőrzési Igazgatóság Nyereségcentrikus érdekeltségi rendszer Csepregen* A Csepregi Állami Tangazdaság a kisebb gazdaságok közé tartozik, összesen 4360 hektáron gazdálkodik, amelyből 3404 hektár a szántó. A vállalat tevékenységi köre: a nagyüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás) és az ezekhez kapcsolódó beszerzés, értékesítés, tárolás, feldolgozás, szolgáltatás és bérmunkák végzése, húsipari, tartósítóipari, építőipari tevékenység, a mezőgazdasági gyakorlati oktatási feladatok ellátása, élelmiszeripari feldolgozás, jégkrémgyártás, kő- és kavicsbányászat. A munkaerő-utánpótlás gondjai Mint minden gazdálkodó szervezetnek, így vállalatunk működésének is egyik legfontosabb feltétele a megfelelő számú és összetételű munkaerő megléte és foglalkoztatása. E területen feladatunk egyrészt a termelő és nem termelő folyamatok ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerővel, ennek hatékony foglalkoztatása, másrészt gondoskodás a dolgozókról — a szó emberi, politikai és szociális értelmében. A gazdálkodáshoz szükséges munkaerő biztosítása a gazdaság vonzáskörzetében jelentkező munkaerő-kínálat mellett nem kis feladatot jelent. A mezőgazdaságban még mindig nagyon sok az olyan terület, ahol kedvezőtlen munkakörülmények között igen nehéz fizikai munkát kell végezni, s erre olyan környezetben, ahol könnyebb munkával is elérhető az azonos vagy magasabb kereset (ipari üzemek), helyben nehezen biztosítható munkaerő. Még mindig nagyon magas vállalatunknál azoknak a dolgozóknak a száma, akik naponta ingáznak lakóhelyükről a munkahelyükre. Jelentős összeget fordítottunk a cselédlakások felszámolására, korszerűsítésére, illetve komfortosítására, elősegítve a családok letelepedését. Az állattenyésztésből és növénytermesztésből nyugdíjba vonuló munkavállalók utánpótlása ennek ellenére nagy gondot jelent. Az a megítélésünk, hogy lényegesen csökkent e területen a szakma szeretete. Szervezettebb foglalkoztatás A vállalat tevékenysége 1985-ben élelmiszeripari ténykedéssel, jégkrémgyártással bővült. Az új üzem Bükön, a hűtőtároló mellett épült fel. A hűtőtárolóban és a jégkrémüzemnél is szezonális a foglalkoztatás, így a tavaszi és nyári időszakban a dolgozók a jégkrémüzemben dolgoznak, ősszel részt vesznek az almabetakarításban, a téli időszakban pedig almaválogatást végeznek. Az első év tapasztalata azt mutatja, hogy megfelelően döntöttünk, a dolgozók folyamatos foglalkoztatását egész évben megoldottuk, jövedelmük növekedett. A munkaerőhelyzet javítása, az új követelményrendszer, az elfogadható jövedelmi viszonyok kialakítása, a nyereség fokozása indokolta, hogy az utóbbi évek gyakorlatán változtassunk és új érdekeltségi rendszert dogozzunk ki. A teljesítményhez kötötten Az 1986-ra kialakított bérfejlesztési elképzelésünk nyereségcentrikus. A bérfejlesztést realizált nyereség alapján, szervezeti egységenként és differenciáltan, visszamenőleg adtuk, 2,8 százalékos mértékben. A vezetők az év elején megkapták az irányításuk alá tartozó szervezeti egység 1986. évi termelési (szolgáltatási) és az ehhez kapcsolódó eredménytervét, valamint a bérfejlesztés százalékos mértékét, amelyet az eredménytervek teljesítéséhez kötöttünk. A keretekkel a szervezeti egységek önállóan gazdálkodnak, de eredményelmaradás esetén ez a lehetőségük arányosan csökken. Az eredményterv túlteljesítésének anyagi ösztönzésére további „feltételes” bérfejlesztési lehetőséget bocsátunk a szervezeti egységek rendelkezésére, ez azonban csak akkor és olyan mértékben használható fel, amikor és amilyen mértékben a teljesítés valóra válik. Úgy ítéljük meg, hogy a bevezetett új érdekeltségi rendszer az 1986. évi terv sikeres teljesítésének záloga, ennek továbbfejlesztése lehet alapja hosszú távon a nyereség dinamikus növekedésének és a dolgozók jövedelemszínvonala emelkedésének. Vörös Pál, a Csepregi Állami Tangazdaság osztályvezetője * Az „Állami Gazdaság” c. lapból vettük át. Egy üzem — egy iskola Az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretén belül a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi Futóműgyárának politkai, tömegszervezeti és gazdasági vezetése, valamint a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Bolyai János Gyakorló Általános Iskolai Úttörőcsapata és tantestülete — egyelőre 1991. augusztus 31-ig érvényes — együttműködési szerződést kötött, a korábbi igen jó kapcsolat folytatásaként. A Futóműgyár Kállai Éva, Ganz Ábrahám, Pannónia és Előre szocialista brigádja patronálja az iskola úttörőcsapatának a rajait, közös foglalkozásokat, üzemlátogatásokat, kirándulásokat, sportversenyeket, vetélkedőket tartanak, valamint segítséget nyújtanak az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközök elkészítéséhez, javításához. A rábás KISZ-fiatalok együttműködnek az ünnepségek megszervezésében, lebonyolításában, segítik az úttörőket a KISZ-életre való felkészítésben, valamint közös sport- és kulturális programokat szerveznek. A Futóműgyár gazdasági vezetése az úttörőknek pályaválasztási tanácsadásokat tart, biztosítja a nagyvállalat különböző gyárainak, üzemeinek a megtekintését. A gyári MHSZ-szervezet támogatja az iskola honvédelmi szakkörét ; közös honvédelmi versenyeket, laktanyalátogatásokat, technikaibemutatókat, filmvetítéseket,katonapolitikai tájékoztatókat és előadásokat szerveznek. Az iskola tantestülete, KISZ-szervezete és úttörőcsapata vállalja a gyár ünnepségein, egyéb rendezvényein való aktív részvételt, irodalmi műsorok adását. A gyár részére, adott esetekben, kölcsönadják az igényelt oktatási eszközöket, a tornatermet, a különböző sportfelszereléseket. Nagyon lényeges felajánlása az iskolának, miszerint vállalja a futóműgyári dolgozók gyermekeinek a felkészítését a közép- és felsőfokú iskolákba. Az együttműködés fontoscélja — a kivonatosan ismertetett teendők mellett — a szakmunkás-utánpótlás, abeiskolázások elősegítése is. (vincze) Biztonságosabb húsexport Egy év alatt elkészült a korszerű gyorshűtő a Győr- Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári exportüzemében. A gyorshűtőben egyszerre 2500 sertés húsát tudják tárolni. Ezzel biztonságosabbá válik az export, és egyenletesebb lehet a minőség. A beruházásra előirányzott 66 millió forintból négymilliót megtakarítottak. A kapuvári húsgyár az idén várhatóan mintegy 2 milliárd forint termelési értéket produkál, s ebből 1,4 milliárd lesz az export. Külföldre szállított termékeik túlnyomó része az Egyesült Államokba kerül. Ebben az évben már 2100 tonna konzervsonkát, továbbá 720 tonna szeletelt és táblás füstölt császárhúst szállítottak az amerikai piacra. 1986. november 26. Szerda