Vas Népe, 1986. december (31. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

Népzenei találkozó Kodály Zoltán emlékére Népdalt szerető és szíve­sen éneklő diákoktól volt tegnap délelőtt hangos a táp­láns­zen­tkereszti művelő­dési ház. A helyi citeraze­­nekar vezetőjének, az örök ifjú Németh Lajosnak volt az ötlete két esztendeje, Ko­dály Zoltán születésének centenáriumán: legalább kétévente egyszer jöjjenek össze azok a gyerekek a megyében, akik szívesen énekelnek népdalokat. Le­gyen számukra lehetőség a megmérettetésre.­­• Én is a Mesterrel együtt vallom: jaj annak az or­szágnak, ahol a népdal, nép­zene háttérbe szorul! — halljuk Németh Lajostól. — Két éve megyei volt a ver­seny, most csak Szombat­helyről és környékéről jöt­tek a diákok, de két év múl­va szeretnénk a szomszédos megyéket is bevonni. Czi­ros Rozália a szomszéd faluból, Tanakajdról jött át a versenyre. A Rudas Lász­ló Szakközépiskola diákja, másodikos. Rábaközi népda­lokat adott tegnap elő. — Már voltam a két év­vel ezelőtti versenyen is — meséli. — Nagyon szeretek énekelni. Sajnos nincs az iskolában énekóra, de ott­hon kárpótlom ezt. Afféle dalos család vagyunk, a szüleimen kívül a húgom és az öcsém is szívesen énekel. Én az édesanyámtól tanul­tam sok dalt, ő takarítás, fő­zés közben is énekel. Ha mo­sogatok, vagy édesapámnak segítek barkácsolni, én is­­mindig énekelek. Maros Annamária tanárnő Vátról most hozott először diákot a táplánszentkereszti népdalversenyre. —­ Felnőtt pávaköröm már két éve van a községben — mondja a tanárnő. — Azt ta­pasztalom, az iskolai tan­könyvekből egyre jobban ki­szorulnak a népdalok, ezért is fontos, hogy a gyerekek­nek alkalmuk van ilyen mó­don is összejönniük, egy­mástól tanulniuk. Nyolc iskola — köztük két szak­középiskola — diák­jai élvezték tegnap a közös éneklés örömét Táplánszent­­kereszten. A szombathelyi városi tanács, a helyi ta­nács, a szombathelyi ÁFÉSZ és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ jóvoltából a legjobbak népművészeti tárgyakat kaptak jutalom­ként. (némethy) Fotó: Bognár I. „Madárka, madárka...” — énekelték, játszották a táp­lánszentkereszti citerazenekar tagjai. Közönség és szereplők is voltak a népzenei találkozó résztvevői. Odaítélték a Koncz János hegedűverseny díjait____ Sorrendben az ötödik, ám — Halász Ferenc egyetemi tanár, a zsűri elnöke sze­rint — az eddigi legszínvo­nalasabb Koncz János he­gedűverseny fejeződött be tegnap Szombathelyen, a Bartók Teremben. — Ezt a versenyt azért tartom az eddigi legszínvo­nalasabbnak — összegezte néhány mondatban — mert s­oha ennyi gyereknél még nem tapasztalhattuk a tehet­ség és a tudás egyensúlyát. Ez mindenképpen a hazai hegedűtanítás színvonala­sabbá válását tanúsítja. Az ország huszonnégy vá­rosából hetven fiatal vett részt a szombathelyi verse­nyen.­­ A nemzetközi zsűri közülük jó néhányat nagyon ígéretes tehetségként minő­sített. Kiosztották tegnap a verseny díjait is. Eszerint a 112 éves korig terjedő cso­portban az elsőséget András Tamás, Oláh Vilmos és Pus­kás Rodrigó szerezte meg. (Mindhárman budapestiek.) .Második Németh Krisztina (Pécs), harmadik Szűcs Dea (Győr). A 12—14 évesek versenyében nem adtak ki első díjat. Második Czutor Zsolt (Szeged) és Horváth Krisztina (Budapest). Har­madik díjat Igaz Ibolya (Ma­kó) és Sörös Bea (Budapest) vehetett át. A 14—16 éve­sek versenyében Ábrahám Márta és Lendvai József szerezte meg az első helyet. (Mindketten budapestiek.) Második helyen Vitárius Pi­roska (Budapest) végzett. A harmadik díjat Lang Ildikó (Győr) vehette át. A 16—19 évesek versenyében Eckhardt Violetta (Győr) és Oláh Gyöngyvér (Miskolc) lett a győztes. Második helyezést Soltész Ágnes (Budapest) és Nemes Ildikó (Budapest) vehetett át. Harmadiknak: Dóra Attila (Veszprém) és Tóth Tamás­­(Győr). November elsejétől egy­­szerűsöd­tek, egyben szigo­rodtak a folyamatos munka­végzést biztosító, a dolgozók érdeke­it védő egyes rendel­kezések. A gazdálkodó szer­vezetek kollektív szerződé­sükben, munkaügyi szabály­zatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A bizton­ságos vállalati tervezés, a rövidített munkahétre tör­tént éltállás miatt, a munka­­időal­lap jobb kihasználása, hatékonyabb termelés, a la­kosság ellátásának­­biztosítá­sa és a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében elő­írták az évi munkanapok számlát. A Minisztertanács he­ti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számait 255 napiban határozta meg. Az e napokon a rendes (átlagos) munkaidőben végzett munka nem­­ minősül túlmunkának. Új rendelkezés, hogy a' 'gaz­dálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érd­ekből — a kollektív szerződés módosí­tása nélkül — előre nem látható körülmény miatt el­rendelheti a munkanapnak szarbatimappal való felcseré­lését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerez­ni. Termeléskiesést okoz, a fo­lyamatos munkáit akadályoz­za a munkahelyről engedély­ive­ eltávozás is, magán­ügyek intézésére. Sok eset­ben, anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudo­másul veszik távolmaradá­sát, hogy vizsgálnék ennek indokoltságát. Pedig a ma­gánügyek többsége ma már munkaidőn­­túl intézhetők. Az­ új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben valló eltávozásit vagy más te­vékenységet csak akkor en­gedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem vé­gezhető el. Ha a dolgozó nem a jog­szabályban megengedett ok­ból (hatósági, bírósági idé­zés, katonai ügyek intézése, véradási, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munká­ból, arra az időre, az érvé­nyes jogszabály szerint mun­kabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé­­te­szi, hogy a dolgozó munkál­tatóval megegyezzen, és el­végezze elmaradt munkáját. Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy át­menetileg más munkakörben végzett munka esetén a dol­gozót tényl­egesen betöltött munkakörb­e előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet ke­vesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. ★ Korábban többször prob­lémát okozott a vállalattól elkerült dolgozó tartozásának a munkabérből való közvet­len levonása, példá­ul tüzelő­­­tartozés. Előleg esetén a munkáltatók feltüntették ezeket a távozó dolgozó MIL-lapján, de a még ese­dékes járandóságából nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsítette az eljárást. A rendelkezés szerint a mun­kaviszonyát felmondással vagy jogellenesen megszün­tető, valamint a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tar­tozását a­ munkáltató a dol­gozó munkabéréből — leg­feljebb annak 33 százalékáig terjedően — levonhatja. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles köve­telését kártérítési­­határozat­tal, illetőleg fizetési fe­­zólí­­­tással érvényesíteni. Ha a jogerős határozat megálla­pítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a levont összeget a határo­zatnak megfelelően vissza kell­ fizetni. ★ A Munka Törvénykönyve eddig­ is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezmé­nyekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyel­mi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatla­nul hiányzót november 1-től fegyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, mégpe­dig még egy igazolatlan mu­lasztott nap esetén is. Ki­mondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mu­lasztott naponként egyne­gyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jog­következményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiter­jesztheti. Az előbbiek szerint csök­kenteni, vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi­) alapból járó év végi juttatást. Az új sza­bály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a­­csök­kentés) a dolgozó havi át­lagkeresetének 10 százalé­kát, illetve a fegyelmi eljá­­rás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó Ihayi átlagkeresete felét­­ nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók­­tehát a jogszabályban előírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egészé­ben kizárhatók. Az igazola­t­lan hiányzással együttjárhat a munkaviszony megszünte­tése is. Az új szabály ugyan­is azt is kimondja, ha a délte igazó munkahelyein egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilé­pés címén az utolsó mun­kában eltöltött nappal meg­szüntetheti. Ha a dolgozó utólag alapos oikkal kimenti magát, kérelmieire a munka­­viszonyt vissza kell­l állítani. ★ A rendes szabadság két­harmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet ha­tároz meg, a dolgozó részé­re­ egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőt és a gyerme­két egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél fi­gyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kétharmad szabad­ság kiszámításaikor töredék­nap keletkezik, lefelé kell kerekíteni. A dolgozó összefüggő pi­henését biztosítja az a ren­delkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékes­­­ségének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legké­sőbb a következő év március 31-ig. A kollektív szerződés nem írhat első ettől eltérő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó betegség, vagy sze­mélyét érintő, elháríthatat­lan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Ilyen esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadsá­got kiadni. Új az is, hogy a szabadság kiadásának idő­pontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelemf­e­­l­vételével — sza­badságolá­si tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a le­hetőségekhez képest figye­lembe kell venni. Változat­lan l a­z a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya el­ső­­hat hónapjában szabadság kiadáséit nem igényeirhe­ti. A szabadság­ra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni.­­ A munkaügyi döntőbizott­ság eljárását megindító ké­relmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett elő­terjeszteni. Az új szabályo­zás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dolo­gotó munkaviszonya közös megegyezés, vagy a dolgozó nyilatkozata, il­lettől­eg igazo­latlan mulasztáson állapul. A 15 napos határidő a munka­viszony megszüntetésére, a mu­nkakönyv kiadás­ára vo­natkozó munkáltatói értesí­tést követő napon kezdődik. A dolgozót a munkáltató kö­teles erről tájékoztatni. dr. Molnár József Változások a Munka Törvénykönyvében Munkanapok, munkaidő — szabadság — tartozáslevonás 33 százalékig — az igazolatlan mulasztás következményei Tanácsülések Celldömölk: közművelődés öt év után vizsgálta meg újra a város közművelődé­sét a celldömölki városi ta­nács. A városban és kör­nyékén létrehozták a köz­­művelődési intézményeket, amelyeknek szorosabbá vált a kapcsolatuk a Keme­nesaljai Művelődési Köz­ponttal, s más társadalmi szervezetekkel. Az amatőr művészeti mozgalmak közül jó hagyományai vannak a díszítőművészeti körnek, újabban fellendülőben van az énekkari mozgalom, az ifjúsági vonószenekar, a népi tánccsoport, a Tücsök bábegyüttes. Viszont nem sikerült tartósan meggyöke­reztetni a színjátszást. A zeneiskola hatása a város életében is érződik. Az ál­talános iskolásoknak, óvo­dásoknak több színházi elő­adást is lehetne szervezni, a szünidőkre tartalmasabb programokkal fordulhatna a diákokhoz a művelődési központ. A városi könyvtárban minden dolgozónak meg­van a szakképzettsége, a művelődési központban gyakran váltják egymást a népművelők, jelenleg hét alkalmazott közül öt diplo­más. Molnár Gábor, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője szóbeli kiegé­szítésében arról tájékoztat­ta a tanácstestületet, hogy a közművelődésben bekövet­kezett változások miatt m­eg kell keresni az egész­séges egyensúlyt, az intéz­mények szolgáltatása és a kulturális értékek közvetí­tése között. Nem lehet le­mondani a természettudo­mányos, műszaki és humán kultúra terjesztéséről az anyagi bevételek javára. A vitában felszólalt Szabó László, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Celldö­­mölk hagyományos prog­ramjainak van vonzereje, kulturális értéke. A Keme­nesaljai Napok, a kráter­hangverseny a táj szellemi kultúrájának megőrzését is szolgálja. A művelődési köz­pont képzőművészeti kiállí­tásaival, országos hírnevű alkotók meghívásával, ran­got vívott ki magának, összehasonlítva a megye többi városában lévő ha­sonló intézményekkel még­is van némi elmaradása Sárvárhoz, Körmendhez, Kőszeghez képest — fejtette ki. A tanács jó gazdája a város és a környék közmű­velődési intézményeinek, a feltételek megvannak, job­ban kellene élni velük. — tria — Répcelak: gyári körkép A Répcelak­i Szénsavter­­meltető Vállalatnál milyen a dolgozók egészségügyi, szociális ellátása, az iskolai végzettségük, hogyan műve­lődhetnek — ezekről a kér­désekről tárgyalt legutóbb a répcelaki nagyközségi ta­nács. A vállalat területe majd­nem tizenhárom hektár, az üzemrészek között kiépítet­ték az aszfaltos utat. 1974 óta külön bekötőúttal csat­lakoznak az országos útra. Kiépítették az autóbusz-meg­állókat, a parkolókat. Az üzemnek ezer dolgozója van, az üzemi étkeztetést a központi étkezdén kívül minden nagyobb üzemrész­ben is igénybe lehet venni. A meglevő konyhát hama­rosan a duplájára bővítik. Üzemorvosi szolgálat vigyáz a dolgozók egészségére, az elmúlt években munkahe­lyi ártalom miatt nem kel­lett más helyre átirányítani dolgozót. Megfelelő védő­eszközökkel elérték, hogy ne károsodjanak a veszélyes helyen dolgozók se. Segé­lyezésre évenként 135 ezer forintot költ a vállalat, a szakszervezet pedig 60 ezer forintot. Hosszan tartó be­tegségek idején többször is adnak segélyt. 1982-től 98-an kaptak lakásépítési ka­matmentes kölcsönt, a gyár­tól 8 millió 626 ezer 353 fo­rintot. Háromszáz—háromszáz kö­rül van az általános isko­lát, a szakmunkásképzőt és a középiskolát végzettek száma, ötvennégyen diplo­mások, 58-an — főleg idő­sebbek — nem fejezték be az általános iskolát. 1986. december 1. Hétfő

Next