Vas Népe, 1986. december (31. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
Népzenei találkozó Kodály Zoltán emlékére Népdalt szerető és szívesen éneklő diákoktól volt tegnap délelőtt hangos a táplánszentkereszti művelődési ház. A helyi citerazenekar vezetőjének, az örök ifjú Németh Lajosnak volt az ötlete két esztendeje, Kodály Zoltán születésének centenáriumán: legalább kétévente egyszer jöjjenek össze azok a gyerekek a megyében, akik szívesen énekelnek népdalokat. Legyen számukra lehetőség a megmérettetésre.• Én is a Mesterrel együtt vallom: jaj annak az országnak, ahol a népdal, népzene háttérbe szorul! — halljuk Németh Lajostól. — Két éve megyei volt a verseny, most csak Szombathelyről és környékéről jöttek a diákok, de két év múlva szeretnénk a szomszédos megyéket is bevonni. Cziros Rozália a szomszéd faluból, Tanakajdról jött át a versenyre. A Rudas László Szakközépiskola diákja, másodikos. Rábaközi népdalokat adott tegnap elő. — Már voltam a két évvel ezelőtti versenyen is — meséli. — Nagyon szeretek énekelni. Sajnos nincs az iskolában énekóra, de otthon kárpótlom ezt. Afféle dalos család vagyunk, a szüleimen kívül a húgom és az öcsém is szívesen énekel. Én az édesanyámtól tanultam sok dalt, ő takarítás, főzés közben is énekel. Ha mosogatok, vagy édesapámnak segítek barkácsolni, én ismindig énekelek. Maros Annamária tanárnő Vátról most hozott először diákot a táplánszentkereszti népdalversenyre. — Felnőtt pávaköröm már két éve van a községben — mondja a tanárnő. — Azt tapasztalom, az iskolai tankönyvekből egyre jobban kiszorulnak a népdalok, ezért is fontos, hogy a gyerekeknek alkalmuk van ilyen módon is összejönniük, egymástól tanulniuk. Nyolc iskola — köztük két szakközépiskola — diákjai élvezték tegnap a közös éneklés örömét Táplánszentkereszten. A szombathelyi városi tanács, a helyi tanács, a szombathelyi ÁFÉSZ és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ jóvoltából a legjobbak népművészeti tárgyakat kaptak jutalomként. (némethy) Fotó: Bognár I. „Madárka, madárka...” — énekelték, játszották a táplánszentkereszti citerazenekar tagjai. Közönség és szereplők is voltak a népzenei találkozó résztvevői. Odaítélték a Koncz János hegedűverseny díjait____ Sorrendben az ötödik, ám — Halász Ferenc egyetemi tanár, a zsűri elnöke szerint — az eddigi legszínvonalasabb Koncz János hegedűverseny fejeződött be tegnap Szombathelyen, a Bartók Teremben. — Ezt a versenyt azért tartom az eddigi legszínvonalasabbnak — összegezte néhány mondatban — mert soha ennyi gyereknél még nem tapasztalhattuk a tehetség és a tudás egyensúlyát. Ez mindenképpen a hazai hegedűtanítás színvonalasabbá válását tanúsítja. Az ország huszonnégy városából hetven fiatal vett részt a szombathelyi versenyen. A nemzetközi zsűri közülük jó néhányat nagyon ígéretes tehetségként minősített. Kiosztották tegnap a verseny díjait is. Eszerint a 112 éves korig terjedő csoportban az elsőséget András Tamás, Oláh Vilmos és Puskás Rodrigó szerezte meg. (Mindhárman budapestiek.) .Második Németh Krisztina (Pécs), harmadik Szűcs Dea (Győr). A 12—14 évesek versenyében nem adtak ki első díjat. Második Czutor Zsolt (Szeged) és Horváth Krisztina (Budapest). Harmadik díjat Igaz Ibolya (Makó) és Sörös Bea (Budapest) vehetett át. A 14—16 évesek versenyében Ábrahám Márta és Lendvai József szerezte meg az első helyet. (Mindketten budapestiek.) Második helyen Vitárius Piroska (Budapest) végzett. A harmadik díjat Lang Ildikó (Győr) vehette át. A 16—19 évesek versenyében Eckhardt Violetta (Győr) és Oláh Gyöngyvér (Miskolc) lett a győztes. Második helyezést Soltész Ágnes (Budapest) és Nemes Ildikó (Budapest) vehetett át. Harmadiknak: Dóra Attila (Veszprém) és Tóth Tamás(Győr). November elsejétől egyszerűsödtek, egyben szigorodtak a folyamatos munkavégzést biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendelkezések. A gazdálkodó szervezetek kollektív szerződésükben, munkaügyi szabályzatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A biztonságos vállalati tervezés, a rövidített munkahétre történt éltállás miatt, a munkaidőallap jobb kihasználása, hatékonyabb termelés, a lakosság ellátásánakbiztosítása és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében előírták az évi munkanapok számlát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számait 255 napiban határozta meg. Az e napokon a rendes (átlagos) munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Új rendelkezés, hogy a' 'gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munkanapnak szarbatimappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkáit akadályozza a munkahelyről engedélyive eltávozás is, magánügyek intézésére. Sok esetben, anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudomásul veszik távolmaradását, hogy vizsgálnék ennek indokoltságát. Pedig a magánügyek többsége ma már munkaidőntúl intézhetők. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben valló eltávozásit vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem végezhető el. Ha a dolgozó nem a jogszabályban megengedett okból (hatósági, bírósági idézés, katonai ügyek intézése, véradási, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munkából, arra az időre, az érvényes jogszabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővéteszi, hogy a dolgozó munkáltatóval megegyezzen, és elvégezze elmaradt munkáját. Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy átmenetileg más munkakörben végzett munka esetén a dolgozót ténylegesen betöltött munkakörbe előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. ★ Korábban többször problémát okozott a vállalattól elkerült dolgozó tartozásának a munkabérből való közvetlen levonása, például tüzelőtartozés. Előleg esetén a munkáltatók feltüntették ezeket a távozó dolgozó MIL-lapján, de a még esedékes járandóságából nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsítette az eljárást. A rendelkezés szerint a munkaviszonyát felmondással vagy jogellenesen megszüntető, valamint a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tartozását a munkáltató a dolgozó munkabéréből — legfeljebb annak 33 százalékáig terjedően — levonhatja. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles követelését kártérítésihatározattal, illetőleg fizetési fezólítással érvényesíteni. Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a levont összeget a határozatnak megfelelően vissza kell fizetni. ★ A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezményekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyelmi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1-től fegyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, mégpedig még egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Kimondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egynegyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jogkövetkezményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiterjesztheti. Az előbbiek szerint csökkenteni, vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új szabály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (acsökkentés) a dolgozó havi átlagkeresetének 10 százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó Ihayi átlagkeresete felét nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozóktehát a jogszabályban előírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egészében kizárhatók. Az igazolatlan hiányzással együttjárhat a munkaviszony megszüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a délte igazó munkahelyein egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólag alapos oikkal kimenti magát, kérelmieire a munkaviszonyt vissza kelll állítani. ★ A rendes szabadság kétharmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet határoz meg, a dolgozó részére egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kétharmad szabadság kiszámításaikor töredéknap keletkezik, lefelé kell kerekíteni. A dolgozó összefüggő pihenését biztosítja az a rendelkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legkésőbb a következő év március 31-ig. A kollektív szerződés nem írhat első ettől eltérő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó betegség, vagy személyét érintő, elháríthatatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Ilyen esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Új az is, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelemfelvételével — szabadságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Változatlan l az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya elsőhat hónapjában szabadság kiadáséit nem igényeirheti. A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni. A munkaügyi döntőbizottság eljárását megindító kérelmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett előterjeszteni. Az új szabályozás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dologotó munkaviszonya közös megegyezés, vagy a dolgozó nyilatkozata, illettőleg igazolatlan mulasztáson állapul. A 15 napos határidő a munkaviszony megszüntetésére, a munkakönyv kiadására vonatkozó munkáltatói értesítést követő napon kezdődik. A dolgozót a munkáltató köteles erről tájékoztatni. dr. Molnár József Változások a Munka Törvénykönyvében Munkanapok, munkaidő — szabadság — tartozáslevonás 33 százalékig — az igazolatlan mulasztás következményei Tanácsülések Celldömölk: közművelődés öt év után vizsgálta meg újra a város közművelődését a celldömölki városi tanács. A városban és környékén létrehozták a közművelődési intézményeket, amelyeknek szorosabbá vált a kapcsolatuk a Kemenesaljai Művelődési Központtal, s más társadalmi szervezetekkel. Az amatőr művészeti mozgalmak közül jó hagyományai vannak a díszítőművészeti körnek, újabban fellendülőben van az énekkari mozgalom, az ifjúsági vonószenekar, a népi tánccsoport, a Tücsök bábegyüttes. Viszont nem sikerült tartósan meggyökereztetni a színjátszást. A zeneiskola hatása a város életében is érződik. Az általános iskolásoknak, óvodásoknak több színházi előadást is lehetne szervezni, a szünidőkre tartalmasabb programokkal fordulhatna a diákokhoz a művelődési központ. A városi könyvtárban minden dolgozónak megvan a szakképzettsége, a művelődési központban gyakran váltják egymást a népművelők, jelenleg hét alkalmazott közül öt diplomás. Molnár Gábor, a városi tanács művelődési osztályának vezetője szóbeli kiegészítésében arról tájékoztatta a tanácstestületet, hogy a közművelődésben bekövetkezett változások miatt meg kell keresni az egészséges egyensúlyt, az intézmények szolgáltatása és a kulturális értékek közvetítése között. Nem lehet lemondani a természettudományos, műszaki és humán kultúra terjesztéséről az anyagi bevételek javára. A vitában felszólalt Szabó László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Celldömölk hagyományos programjainak van vonzereje, kulturális értéke. A Kemenesaljai Napok, a kráterhangverseny a táj szellemi kultúrájának megőrzését is szolgálja. A művelődési központ képzőművészeti kiállításaival, országos hírnevű alkotók meghívásával, rangot vívott ki magának, összehasonlítva a megye többi városában lévő hasonló intézményekkel mégis van némi elmaradása Sárvárhoz, Körmendhez, Kőszeghez képest — fejtette ki. A tanács jó gazdája a város és a környék közművelődési intézményeinek, a feltételek megvannak, jobban kellene élni velük. — tria — Répcelak: gyári körkép A Répcelaki Szénsavtermeltető Vállalatnál milyen a dolgozók egészségügyi, szociális ellátása, az iskolai végzettségük, hogyan művelődhetnek — ezekről a kérdésekről tárgyalt legutóbb a répcelaki nagyközségi tanács. A vállalat területe majdnem tizenhárom hektár, az üzemrészek között kiépítették az aszfaltos utat. 1974 óta külön bekötőúttal csatlakoznak az országos útra. Kiépítették az autóbusz-megállókat, a parkolókat. Az üzemnek ezer dolgozója van, az üzemi étkeztetést a központi étkezdén kívül minden nagyobb üzemrészben is igénybe lehet venni. A meglevő konyhát hamarosan a duplájára bővítik. Üzemorvosi szolgálat vigyáz a dolgozók egészségére, az elmúlt években munkahelyi ártalom miatt nem kellett más helyre átirányítani dolgozót. Megfelelő védőeszközökkel elérték, hogy ne károsodjanak a veszélyes helyen dolgozók se. Segélyezésre évenként 135 ezer forintot költ a vállalat, a szakszervezet pedig 60 ezer forintot. Hosszan tartó betegségek idején többször is adnak segélyt. 1982-től 98-an kaptak lakásépítési kamatmentes kölcsönt, a gyártól 8 millió 626 ezer 353 forintot. Háromszáz—háromszáz körül van az általános iskolát, a szakmunkásképzőt és a középiskolát végzettek száma, ötvennégyen diplomások, 58-an — főleg idősebbek — nem fejezték be az általános iskolát. 1986. december 1. Hétfő