Vas Népe, 1987. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
EXPRESSZ if 198” budapesti ÁB- bébije a Margit Kórházban született: Rakovszki Zsolt. A vidéki, a siófoki kórházban született: Hárai Tamás. Ötvenezer forintos életbiztosítási kötvényt ajándékozott nekik az Állami Biztosító. h A francia vasutassztrájk folytatódik, s a gazdaságot érő károk most már a frank árfolyamának megrendülésében is éreztetik hatásukat. Az óév utolsó napján az államvasutak ismét csak minimális számú szerelvényt tudtak üzemeltetni. Diáktüntetés Pekingben Csütörtökön, a kora délutáni órákban több száz di-dák meglepetésszerű tüntetést tartott a pekingi Tiemanmen-téren. A hatalmas tér zömét a kínai rendőrség egész nap lezárva tartotta. A rendőrkordononnem engedtek át sem kínaiakat, sem külföldieket. Az indoklás az volt, hogy úttörők tartanak ünnepséget a téren, a forradalom mártírjainak emlékművénél. Megfigyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyetemeken napokon át röplapokon és nagybetűs faliújságokon arra szólították fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel és tartsanak nagyszabású tömegtüntetést a Tienanmen-téren. A Tienanmen-téren levő ,történelmi múzeum közelében összegyűlt diákok hirtelen transzparenseket szedtek elő és hangos tüntetésbe kezdtek. Egyebek között követelték, hogy a pekingi városi tanács vonja vissza a tüntetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit. A nagyrészt a Peking egyetemről kikerülő diákok éltették Teng Hsziao-pinget, de egyidejűleg több demokráciát és szabadságot követeltek. A készenlétben álló rendőrök körülbelül tíz perc leforgása alatt feloszlatták a tüntetést és a diákok közül tizenötöt „kihallgatás és nevelés” céljából a helyszínen őrizetbe vettek. Amerikai újságírónak nyilatkozott a főtitkár Gorbacsov újévi üzenete Az elmúlt esztendőt a tudatos útkeresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az elképzelések és tervek valóra váltása jellemezte. Az elmúlt évben erősödött abékéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez intézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott fel. Az SZKP KB főtitkára megálllapította, hogy a gazdasági élet minden területén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelenségeit. Lényegesengyarapodott a nemzeti jövedelem, a gyarapodás meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális problémák hatékonyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles körben ,be kell vezetni az új gazdálkodási módszereket, döntően javítanikelll atermékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat kell megoldani a szovjet társadalom életének másterületein is. A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov és hozzáfűzte: ugyanakkor érzékelhető még az egy helyben topogás, a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden visszatér a régi mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadalmait az átszervezés útján. Határozottaknak és következeteseknek scellil leniniünk. Alegcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesztésének hatékony eszköze a kezdeményezés, a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Az újév alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és atársadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — ,hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. ★ A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kinngsfoury- Smith amerikai újságíró kérdéseire válaszolva. A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a háború és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakításában az amerikai néppel szemben épp oly tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mondotta. Kizárt, hogy az egyik fél biztonsága a másik kárára vagy annak számlájára teremtődjön meg. A biztonság csak kölcsönös, pontosabban, fogalmazva, csak egyetemes lehet szögezte le a főtitkár. " Tetszünk-e egymásnak vagy sem, meg kell tanulni egymás mellett, békében élni ezen a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov újból megerősítette: a Szovjetunió a fegyverzet legradikálisabb csökkentéséről szóló megáll tapadásokmellett van, legyen szó akárt nukleáris, akár hagyományos fegyverekről. Minden Washingtonon múlik — állapította meg. Az újságíró a továbbiakban azt kérdezte, a felek kölcsönös rugalmassága esetén az elkövetkezendő két éviben köthető-e kompromisszumos megállapodás a rakétaelhárító rendszerekről amennyiben megállapodás születik arról, hogy meghatározott ideig nem kerül sor az űrfegyverek telepítésére. A kérdésre válaszolva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy semmilyen, körülmények között sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené vagy aláásná a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződést. Ez ugyanis megszüntetne minden, arra vonatkozó reményt, hogy sikerül a nukleáris fegyverkészletek csökkentése, s felborítaná a hadászati stabilitást. Azért szabunk síkra, hogy arakétaelhárító rendszereket korlátozó, 1972-ben kötött szerződés fennmaradjon.. Valójában a szerződés 15. cikke csak egyetlen olyan esetet határoz meg, mely esetben a szerződés felmondható: ez a szerződést aláíró felek legmagasabb érdekeit fenyegető rendkívüli körülmények felmerülése. Csak tőlünk, vagyis a Szovjetuniótól, és az Egyesült Államoktól függ, hogy ilyen körülmények ne alakuljanak ki — mutatott rá a főtitkár. Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irányvonalat követ. Olyat, amely lehetségesnek tartja a szerződés felbontását abban az esetben, ha az Egyesült Államok a hadászati védelmi kezdeményezés programjának megvalósítása során önmagára nézve kedvezőnek tart egy ilyen lépést — mondotta Gorbacsov. A Szovjetunió nem csak arakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés megőrzéséért, hanem annak megerősítéséért is síkra száll. Éppen ezt segítené elő az, ha az Egyesült Államokkal megállapodásra lehetne jutni a rakétaelhárító rendszerekkelkapcsolatos, megengedettlaboratóriumi kísérletek határainak kitűzéséről. A Szovjetunió ezt javasolja. , Ez a szerződés önmagában is nagyon fontos. Ám, még fontosabb azért, mert nélküle nem lehet megállapodni a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről — hangsúlyozta a főtitkár. Mint látható, a dolog ez esetben, sem rajtunk múlik,hanem Washingtonon. Azóceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dönteniük: fékevesztett fegyverkezési hajszát, vagy a fegyverzetek csökkentését és felszámolását akarják-e. Az amerikai kormányzat helyett ezt a döntést senki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sok függ, többek között a béke és az amerikai nép boldogulása szempontjából is. Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ öszszes többi népének is — mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. Mi történt Alma-Mában? Az alma-atai események eszmeileg és politikailag kijózanítóak voltak, keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetetthibáink miatt — írta a Lityeraturnaja Gazeta január 1-jei dátumozási számában Anvar Alimzsanov, kazah író, aki az események egyes összefüggéseire világított rá. Minden a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának soros ülése után kezdődött, ahol a döntéseket a kommunisták túlnyomó többsége megszavazta — írta Alimzsanov. — Ennek ellenére valakinek rábeszéléssel, hazugsággal és fenyegetéssel sikerült politikailag analfabéta fiatalokat az utcára és a terekre kivinnie. A történelem legsötétebb korszakaiból eredő, az élet által már félredobott, nacionalista jelszavak hangzottak el. A diákok kezébe ellenséges tartalmú transzparenseket adtak. A tömegbe garázda, részeges személyek, társadalomellenes elemek vegyültek. A vasrudakkal, botokkal és kövekkel felfegyverkezett nekivadult botrányhősök verték és szidalmazták az embereket, gépkocsikat gyújtottak fel, betörték az üzletek kirakatait, a kollégiumok és más középületek ablakait. A rendőrök és az önkéntes rendfenntartók azonban megfékezték a tombolást. Mostanra világossá vált, hogyprovokáció történt, viszályt kívántak kelteni az emberek és a népek között — állapította meg a kazah író, majd emlékeztetett arra, hogy 255 évvel ezelőtt a kazah nép önként csatlakozott Oroszországhoz, s a cári korszakban sok száműzött élt, lelt a maga és utódai számára végleges otthont Kazahsztánban. A szocializmus szent vívmánya a Szovjetunió népeinek barátsága és összeforrottsága — hangsúlyozta Alimzsanov, majd feltette a kérdést: vajon december 17—18-án miért támadtak erre a vívmányra? A választ az utóbbi évek történéseiben és légkörében lelte meg. Mint írta, akkoriban a mutatók, a számadatok voltak előtérben, az emberek a számok árnyékéban maradtak. Kialakult a megvesztegetés, a korrupció gyakorlata, aképmutatás. A hatalom birtokosai egy valamit mondtak a tribünökön, de cselekedeteik már nem voltak összhangban ezzel. A protekcionizmus, a hízelgés, a hajbókolás vezetői kultuszt szült falusi, járási, területi és köztársasági szinten egyaránt. Az alulról jövő bírálatokat Kazahsztánban az utóbbi évtizedekben a nullára redukálták. Súlyos következmények vártak arra az emberre, aki bírálni merészelt. Felmerül a kérdés, mit akartak azok, akik az utcákon és a tereken tomboltak? December 17-én a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervek képviselői javasolták, hogy az, aki akar, lépjen föl a tribünre, onnan mondja el, mit akar, nyugodt módon vitassák meg a helyzetet. Azok közül azonban, akik a meggondolatlan fiatalokat izgatták, esztelen cselekedetre fujtogatták, senki nem jelentkezett. Voltak azonban mások, akik felmentek a tribünre. Köztük egy csemegeüzlet eladónője is, aki magáról mesélt, és arról, hogymilyen nehezen szerzett lakást. Végül, az elmondottaktól függetlenül felkiáltott, miértküldtek „máshonnan” Kazahsztánba vezetőt. (Ezzel Gennagyij Kolbinra, a Kazah KP KB most megválasztott orosz nemzetiségű vezetőjére utalt.) Türelmesen megmagyarázták neki, ki ez a vezető, hol dolgozott, s hogy a Kazah KD KB, amelynek közel a fele kazahokból áll, választotta meg őt. . Hiszem, mély meggyőződésem, hogy eljön az az óra, amikor megtudjuk, kik voltak az alma-atai események szervezői. Most, még inkább, mint valaha, az igaz- és csakis az igazságra van szükségünk” — hangoztatta a moszkvai irodalmi—politikai hetilap hasábjain a kazah író Karácsony előtt megszaporodtak az ékszerkiállítások és -aukciók. Majdnem minden hétre jutott egy-egy. Nem ok nélkül. Karácsonyra készülve általában „bőkezűbbek” az emberek. Az ékszer pedig kedvelt ajándéktárgy volt mindig. Ma éppen olyan szívesen díszítjük magunkat, mint mondjuk az ókorban. Azzal a különbséggel, hogy hajdanában főként a férfiak viseltek ékszert, míg manapság inkább a gyengébb nem képviselői. A „felcicomázott” férfire viszont ferde szemmel nézünk, különcnek tartjuk. Az ékszer, különösen az aranyból készült, a hatalom, a rang, a gazdagság jelképe volt, s mit tagadjuk, sokak szerint az még ma is. Az aukciók sorában jelentős volt az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalaté, amelyet az árverésre bocsátott és bemutatott nemesfémtárgyakhoz méltó helyen, a Pesti Vigadóban tartott meg. Szám szerint 305 ékszert, kegytárgyat, órát és használati tárgyat tekinthettek meg az érdeklődők, és akinek pénze is volt, meg is vásárolhatta az árverésen. Pless István, az aukció vezetője, eredeti szakmáját tekintve aranyműves, nagy hozzáértésselbeszélt a ritkaságnak számító darabokról: az olasz mozaikos ékszerekről, a mozaikos arany püspöki mellkeresztről, egy bécsi ezüst mentőről, a szép számmal vételre ajánlott fehér ékszerekről, az utóbbiak közül való az az 1880- as évekből származó mellfű, amelyet 43 ,brit Janskove'. díszítettek. — Ugye azt tartják: az az igazi ékszer, amit aprólékosan kézi munkával nemesfémekből készített a mester, drága- vagy féldrágakővel díszítve, de mindenképpen egyedi munkával. Manapság ,hányan keresik fel az Önök vállalatát, hogy egyedi ékszert készíttessenek? — Hozzávetőlegesen háromezer megrendelés érkezik hozzánk évente — válaszol a kérdésre Töreki Ferencné, mavezetőhelyettes. — Általában a megszokott formákat, megoldásokat kérik, de minden esztendőben vannak különleges kívánságok. Egyszer a munkaigényesség adja az egyediséget, másszor a bedolgozott nemesfém, és a kövek. Most például egy gazdagon díszített fülbevalóra érkezett megrendelés. Itt nemcsak a kért motívumok érdekesek, hanem a feldolgozott arany mennyisége is szokatlan. A két fülönfüggő összesen húsz grammot nyom majd, nem lesz könnyű hordani ... Ékszertörténelem. Amikor a régészek feltárták az első egyiptomi, az El-Gerzeh-i sírt, alig akartak hinni a szemüknek: nyersarany gyöngyökből álló nyaklánc pompázott előttük. Időszámításunk előtt 4200- ban készülhetett. Az ókor aranyművesei rendkívül magas technikai tudást értek el. Ismerték az aranyolvasz Proméiheosz gyűrűit Wighardt István ötvös jegygyűrűkön dolgozik az Állami Pénzverőben. Reagan a szovjet néphez jarulónak igyekezett feltüntetni ,a szovjet—amerikai kapcsolatokat Reagan amerikai elnök rádióbeszédében, amelyet az Amerika Hangja rádióállomás útján intézett a Szovjetunió népéhez. Mint ismeretes, a szovjet fél éppen a kapcsolatok helyzete, az Egyesült Államoknak a leszereléstakadályozó lépései miatt nem látta alkalmasnak az időpontot arra, hogy a két ország vezetői televíziós újévi üzenetben forduljanak a szovjet, illetve az amerikai néphez. A hivatalos üdvözletek elmaradása ellenére a két ország lakosai egy közvetlen rádiókapcsolat révén köszöntötték egymást. A szovjet rádió és a New York-i WBAI rádióállomás közös, négyórás ünnepi műsort rendezett szilveszter délutánján. Az élő közvetítésben mindkét részből neves művészek, írók, költők, popzenészek vettek részt s nemcsak műveikkel, műsorukkal köszöntötték egymást, hanem beszélgetést is folytattak, elmondották újévi jókívánságaikat. A moszkvai rádió az újesztendő napján ismertette Ronald Reagansnek, az Egyesült Államok elnökének rádióbeszédét, amelyet a Szovjetunió népéhez intézett. Tarkovszkij-nekrológ Andrej Travscovszkij alkotóművészete igazán hazájában virágzóit — állapította meg a neves filmrendező halála kapcsán szerdán kiadott nekrológban a szovjet filmművészek szövetsége és a szovjet filmművészeti államibizottság. Mint jelentettük, Tarkovszkij hétfőn hunyt el Párizsban, 54 éves korában. A nekrológ hangsúlyozza, hogy a történelem tanulságainak feltárása, a népi gyökerek kutatása, a nagy honvédő háború témájának feldolgozása, a töprengés a Világ sorsáról és a jövőjéről Andrej Tarkovszkij művészetében egybefont »a filozófiai általánosításra, az élet humánus átgondolásába irányuló törekvésekkel. Az utóbbi években — egy számára nehéz, válságos időszakban — Andrej Tarkovszkij hazájátóltávol élt. Erre fájdalomijtas és sajnálatai kellett gondolni. Ezzel ,. .ténnyel nem tehetett sem egyetérteni, sem megbékélni. A szovjet filmművészet szakmája, a tanítványok és kell- . Jegák számára drága Andrej. Tarkovszkij emléke — írja a nekrológ. Pinochet Ígéretei Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte újévi televíziós beszédében, hogynem hosszabbítja meg a szeptemberben bevezetett ostromállapotot, annak lejárta (január 6.) után, s hamarosan lehetővé teszi a politikai emigránsok zömének hazatérését. A Reuter hírügynökség jelentése ezzel kapcsolatban rámutat: a kormánynak az ostromállapot esetleges megszűnése után is széles jogköre maradna letartóztatásokhoz és szigorú cenzúra alkalmazásához a — kisebb megszakítással — 1973 óta érvényben lévő szükségállapot rendelkezései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 napon belül hazatérhetnek a külföldre menekült vagy száműzött ellenzékiek, kivéve azokat, akiknek jelenléte a kormány megítélése szerint „nemzetbiztonsági érdekeket” veszélyeztetne. Chilei emberi jogi csoportok a bejelentést követően bírálták a kormányt, mert az „továbbra is fenn akar- ■ ja tartani magának a jogot, hogy eldöntse, kinek szabad, s kinek nem szabad Chilében élnie”. Megfigyelések szerint Pinochet a katoliscus egyháznak tett gesztust ezzel az ígérettel. Az egyház vezetői nemrégiben felszólították őt, hogy a pápa három hónap múlva esedékes látogatása előtt tegyen „jóakaratról tanúskodó politikai lépéseket”. 1987. január 2. Péntek