Vas Népe, 1987. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Petőfi szobra Ritka, igazán szép nap virrad ránk holnap: Szombathelyen szobor­avató ünnepséget ren­deznek az 1848—49-es forradalom és szabad­ságharc kezdetének év­fordulóján. A szobor Pe­tőfit ábrázolja, sorsfordí­tó történelmünk és iro­dalmunk kimagasló sze­mélyiségét, a forradal­márt. Szinte fullaszt a kérdés: Petőfinek eddig nem volt szobra a mára több mint nyolcvanezer lelket számláló megye­­székhelyen? Nem volt. S talán nincs is ebben semmi kivetnivaló tisz­teletlenség. Szobra ed­dig is volt Petőfinek me­gyénkben, ahol ifjú ko­rában megfordult, pél­dául Ostffyasszonyfán, s a centenáriumon Sár­vár is tisztelgett egy szép mellszoborral. De azért fontosnak érzem és me­gyeszékhelyünk közön­ségével együtt örülök ennek az új szobornak. Még akkor is, ha tu­dom: nincs semmiféle Petőfi-kultusz kezdete, sem folytatása, felfe­deznünk sem kell az, akit a világ legeldugod­­tabb sarkában is ismer­nek. Szép és magasztos érzés lesz elmenni mel­lette és feltekinteni rá. A gyermekkorunk óta magunkban hordott büszkeség teljesedik most ki felnőtt igényünk­kel, a valamit mondani­­akarás vágyával. Lobogónk Petőfi ! A jeles évforduló mél­tó kerete a szoborava­tásnak. Hiszen haza és haladás legfontosabb kérdései sugárzanak vissza történelmünkből. A nemzet léte volt ak­kor a tét, s a legjobbak fogtak össze azért, hogy választ adjanak a kor kihívására. A reformis­tákkal cselekvésre együtt lépő forradalmi erők olyan közösséget ková­csoltak, amelynek szel­leme ma is táplál. Pe­­tőfiék forradalmában a legjobbak: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Arany János, Vasvári Pál, Táncsics Mihály és Jókai Mór, a Márciusi Fiatalok! — szövetkeztek a nem­zeti függetlenség kivívásáért és a polgári haladásért. Tudták, hogy enélkül Magyarország nem létezik, politikai­, társadalmi és gazdasá­gi értelemben egyaránt a perifériára szorul; tudták, hogy aki tétlen marad, az a népet re­keszti ki az európai fej­lődés lehetőségeiből. Ez a kor máig ható legnagyobb tanulsága. Arra int, hogy a helyzet mindenkori tisztázását kövesse összehangolt cselekvés. Napjainkban­­ ez azt jelenti, hogy a kor követelményeihez igazítsuk a szocializmus hazai gyakorlatát. Ha úgy tetszik, ez ma a kor kihívása. Könnyebb, vagy ne­hezebb feladat ez, mint az, ami csaknem másfél évszázada várt megol­dásra? A kérdést nem szabad, illetve nem ok­vetlenül szükséges így feltenni, ám a példa,­ melyet követnünk kell, ha hűek akarunk marad­ni forradalmár előde­inkhez — Petőfihez és társaihoz -, az, hogy a jelen szituációban sem tétovázhatunk a végre­hajtással a tiszta és vi­lágos cél meghatározá­sa után. A mai kor fel­adatát nekünk, a mában élőknek kell megolda­nunk. Ebben természetesen — akárcsak a polgári forradalom idején, 1848 márciusában — az ifjú­­ságra igen jelentős és fontos szerep vár. Mond­hatjuk: ők a mai cselek­vés letéteményesei, hogy az ő jövőjükről van el­sősor­ban szó. Jó érzék­kel ezért talán a KISZ akciója, a Jövőnk a tét, amely céljaiban, megol­dásaiban úgy kellene, hogy mozgósítson, mint­ha a „Lenni, vagy nem lenni?" kérdés hangzott volna el újra. S mire taníthat Pető­fi? Hitre, meggyőződés­re, tűzre. Arra, hogy lelkesebbek legyünk ki­tűzött, jó céljaink meg­­harcolásában, higgyük, hogy a mi szocializmu­sunk korszerű és jövője nagy. Olyan társadalmat akarunk, amely népünk, nemzetünk évszázados álmaiból épül valóság­gá. ■ Ezzel a hittel, ezzel a meggyőződéssel várunk mindenkit Petőfi Sándor új, szombathelyi szobrá­hoz! Pósfai János Nyugarnémet—magyar gazdasági tárgyalások Veress Péter külkereske­delmi mimis­zter és Martin Banngemann, az NSZK gaz­dasági minisztere pénteken Bonnban aláírta a Magyar— Nyugatnémet Gazdasági, Ipari és Műszaki Együttmű­ködési Ve­gyes b­izottság 9. ülésének jegyzőkönyvét. Ve­ress Péter nyugatnémet partnerével megvitatta a két ország gazdasági kapcsolatai­nak időszerű kérdéseit, a kooperációk elmélyítésének és magyarországi vegyesvál­­­lal­atok alapításának lehető­ségeit. A magyar miniszter NSZK- be­n­ tartózkodása alatt szin­tén tárgyalt Hans-Dietrich Genscher, alkancellárral, az NSZK külügyminiszterével,­­Franz Josief Strauss bajor miniszterelnökkel és An­ton Jaum­ann bajor gazdasági és közlekedési miniszterrel, s látogatást tett a Knorr Bremse, a K­löckner és a Mannesman cégeknél, ame­lyek hagyományos kapcsola­tokat ápoltnak magyar gaz­­­dasággal. A nyugatnémet—magyar gazdasági vegyészbizottság Münchenben megtartott két­napos ülésén a felek érdek­lődésének középpontjában az a kérdés árü­lt, miikén­t le­he­t növelni az NSZK és Ma­gyarország már eddiig is je­lentős volumenű kétoldalú kereskedelmi forgalmát, il­letőleg erősíteni a már több mint 300 kooperációs szerző­désre támaszkodó gazdasági együttműködését A nyugat­német gazdasági minisztéri­um által a tanácskozás al­kalomából nyilvánosságra hozott adatok szerint az NSZK-nak a KGST-orszá­­gokkal folytatott kereskedel­mében Magyarország a Szovjetunió után a második legfontosabb partner. A két­oldalú árucsere-forgalom értéke 1986-ban 5,1 milliárd márka volt, az NSZK 2,1 milliárd értékben importált Magyarországról, ahová 3 milliárd értékű árut szállí­tott. Az érdekképviseleti szer­vek és vállalatok képviselői­nek bevonásával folytatott tárgyalásokon a házigazdák élénk érdeklődését mutatta a megbeszélések nyugatné­met résztvevőinek széles kö­re és aktivitása. Mint a felek kölcsönösen megállapították, a gazdasági együttműködés területén va­ló továbblépés feltétele az, hogy jobban támaszkodjanak az olyan új formákra, mint amilyenek a magyarországi tzermelő vegyesvállalatok. Ezek közül mintegy húszban nyugatnémet cég a külföldi partner. Békemozgalmak nemzetközi fóruma Roser Hial­nus* Az osztrák fővárosban, pénteken megkezdődött a negyedik „bécsi dialógus”. A békemozgalmak nemzet­közi összekötő fóruma ál­tal rendezett tanácskozáson mintegy 200 közéleti sze­mélyiség, blakeharcos vesz részt a világ minden részé­ről, köztük a magyar berce­­l mozgalom képviselői. Az idei, háromnapos bécsi ta­nácskozás jelszava: „a há­ború és az erőszak nélküli világért”. A részvevők bi­zottságokban elemzik a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a sbákemozgal­­­mok feladatait. Hétfőn, a tanácskozást követően a bé­csi dialógus részvevői talál­koznak az osztrák főváros­ban folyó európai utótalál­kozón tárgyaló diplomaták­kal. ★ Dr. Balogh Andrásnak, az Országos Béke­tanács elnök-­ helyettesének vezetésével pénteken békemozgalmi küldöttség utazott Bécsbe. Markusovszkyra, 1848-ra emlékeztek tegnap Vasegerszegen a sza­badságharc sebészfőorvosa, a magyar népegészségügy megteremtője itteni kúriája előtt. A népfront, a tanács és a KISZ megyei, sárvári és városkörnyéki bizottságai, képviselői, óvodások, iskolá­sok, fiatalok és felnőttek nagyszámú közönsége jelen­létében dr. Söptei István múzeumigazgató mondott beszédet, idézte fel Markja­­sovszky Lajos emlékét. A répceszentgyörgyi általános iskola irodalmi színpada em­lékezett meg 1848-ról, majd a rendező szervek koszorú­kat helyeztek el a szabad­ságharc orvosának a házfa­lán levő reliefjén. Zsákolnak a Szombathelyi Állami Tangazdaság rangad­ód­­tomagtisztib­­an táruló üzemében. A 2200 négy­zetméteres alapterületű üzemet a tangazdaság saját dolgozóival három hónap alatt építette meg. A mezőgazdasági üze­met lapunk hetedik ol­dalán mutatjuk be. XXXII. ÉVFOLYAM 62. SZÁM • 1987. MÁRCIUS 14. SZOMBAT­I ÁRA 2,20 FORINT az OTP és a megye vezetőinek megbeszélése Tegnap Szombathelyen, a megyei pártszékházban dr. Tisza László vezérigazgató, illetve Horváth Miklós első titkár vezetésével megbeszé­lést tartottak az Országos Takarékpénztár és a megye vezetői. A találkozón dr. Cselk László, az OTP megyei igaz­gatója adott tájékoztatást a múlt év februárjában tartott vezetői tárgyaláson meghatá­rozott célok­­teljesítéséről és az OTP Vas Megyei Igazga­tóságának tevékenységéről. A többi között elmondotta, hogy — a totó- és lottószel­vények értékesítése kivételé­vel — túlteljesítette feladat­­tervét a megyei igazgatóság. A lakosság takarékpénztári betétállománya tavaly 532 millió forinttal emelkedett. Vas megyében az egy lakos­ra jutó átlagbetét 20 ezer 769 forint, ezzel a megyék közelíti sorrendiben a 6. he­lyen vagyunk. A lakosság­­takarékpénztári hitelállo­mánya 1986-ban 636 millió forinttal emelkedett.­­Az if­júsági betét a megtakarítá­sok összegyűjtésének egyik legelőnyösebb formája. Nép­szerűségére utalt hogy jelen­leg a megyében a Takarék­pénztáraknál 22 ezer 685 fia­­talnak van ilyen betéte. Ta­valy 487 ifjúsági betétes ju­tott lakáshoz külön kölcsön­nel. A feladategyeztető megbe­szélésen úgy értékelték, hogy az elmúlt évben tovább erő­södtek az OTP kapcsolatai a tanácsokkal a lakásépítés­ben és -értékesítésben, a kommunális banki tevékeny­ségben, a kölcsönös pénzügyi információ szolgáltatásban. Az idén megkezdődött a bankrendszer reformja, a Takarékpénztárnak is fel kell készülnie a versenyre. Az OTP célszerűnek tartja a megye ellátatlan területein — elsősorban Bük, Csepreg térségében­, a hegyháti és az őrségi területeken — kiren­deltség, vagy fiók létesítéseit. Szombathelyen, a Derkovits városrészen sürgető feladat az OTP-fiók mielő­bbi felé­pítése. A megbeszélésen az OTP és a megye vezetői megálla­podtak abban is, hogy meg­vizsgálják Szombathelyen, a fedett uszoda mellett egy 400 ágyas gyógyszanaitór­­um kö­zös létesítésének, s a deviza­­beváltó helyiek száma növe­lésének lehetőségét. F. M.

Next