Vas Népe, 1987. április (32. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

P­ H'J'J»W 41 is Lengyel repülőgép sze­rencsétlenség Magyaror­szágon. Kedden a lengyel PEZETEL Vállalat tulaj­donában levő AN—2-es típusú, egymotoros polgá­ri repülőgép Budapestről Varsóba tartó repülése során kedvezőtlen idő­járási körülmények kö­zött Pilisszentlélek kö­zelében, lakott területen kívül lezuhant. A repülő­gép kéttagú személyzete: Henryk Konieczka repü­lőgépvezető és Roman Murzyn szerelő életét vesztet­te. A repülő­­gépszerencsétlenség vizs­gálatát a magyar hatósá­gok megkezdték. is Kenan Evren török ál­lamfő hétfőn párbeszédre szólította fel Athént az égei-tengeri olajkutatá­sok miatt kialakult kétol­dalú viszály rendezésére, Turgut Özal kormányfő pedig Ankarában „sza­kaszos” tárgyalásokat javasolt. A pápa dél­amerikai útja II. János Pál pápa helyi idő szerint kedden este Uru­­guayba, kéthetes dél-ameri­kai útjának első állomására érkezett. A római katolikus egyház­fő Uruguay után Chilét, majd Argentínát keresi fel. II. János Pálnak ez lesz eddigi leghosszabb utazása. Uruguayban csak rövid időt tölt. Találkozik Sangui­­netti elnökkel, és beszédet mond a Taranco palotában. A pápa ezután Chilébe utazik, rendkívül kényesnek ígérkező látogatásra. Pino­chet rendszere politikai fegy­vert igyekszik kovácsolni az egyházfő látogatásából. II. János Pál jelenlétét meg­próbálja felhasználni arra,­­hogy szalonképessé tegye a diktatúrát a nemzetközi köz­vélemény előtt. A Vatikán ezzel szemben a pápa apos­toli küldetését hangsúlyoz­za, igyekezvén elvenni a lá­togatás politikai élét. Buenos Aires-i diplomá­ciai források szerint II. Já­nos Pál chilei látogatásával elsősorban az egyházi veze­tés és a keresztény­demokrá­cia pozícióját igyekszik erő­síteni. Szovjet—brit csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) tárni­­ai látogatása idején ha­tározták el. Akkor a szovjet vezető (abban az idő­ben az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára) hangoztatta, hogy a szovjet —brit kereskedelmi forgal­mat 40—50 százalékkal nö­velni kell. „Egyetértek ezzel az elképzeléssel — mondotta Thatcher asszony —, de eh­hez­­még sokat kell munkál­kodnunk.” A brit kormányfő el­mondta: Rizskov szovjet mi­niszterelnökkel kedden tar­tott megbeszélésén egyetér­tettek abban, hogy a kétol­dalú kereskedelem értéke 1990-re elérheti a 2 és fél milliárd rubelt. Balról jobbra: Margaret Thatcher, Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov a Kremlben a közös szovjet—brit doku­mentumok aláírása után. Margaret Thatcher sajtóértekezlete Margaret Thatcher véle­ménye szerint ez év végéig tető alá lehet hozni az eu­rópai közepes hatótávolságú rakaték felszámolására vo­natkozó külön megállapo­dást. A brit kormányfő ezt kedden Moszkvában tartott sajtóértekezletén jelentette ki. Margaret Thatcher tájé­koztatta a nemzetközi sajtó képviselőit moszkvai látoga­tásának eredményeiről és vá­laszolt az újságírók kérdé­seire.­­Bevezető nyilatkozatában Thatcher asszony igen elé­gedetten szólt moszkvai út­járól. Méltatta az SZKP KB főtitkárával tartott megbe­széléseit. „Átfogó és nyílt véleménycserét folytattunk egymással, megvitattuk gaz­dasági és politikai rendsze­reink előnyeit, Gorbacsov úr tájékoztatóit a szovjetunió­­beli átalakításról, én pedig melegen üdvözöltem ezt a folyamatot” — mondotta Margaret Thatcher. Ezután arról beszélt, hogy tárgyalásain részletesen és nyíltan megvitatták a fegy­verzetellenőrzés kérdéseit. „Egyetértettünk abban — közölte —, hogy mindenek­előtt megegyezést kell elérni a közepes hatótávolságú ra­kétákról, valamint arról, hogy a továbbiakban meg­állapodásra jutnak a kisebb hatótávolságú rakéták kér­désében is.” Utalt a fennma­radt nézetkülönbségeikre is. Jelezte, hogy példá­ul a kö­zepesnél kisebb hatótávolsá­gú nukleáris rakétákat ille­tően országa nem annyira a Szovjetunió ál­tal javasolt befagyasztásban, mint in­kább a Kelet és a Nyugat fegyverzetének egyenlő szintjében, ennek kialakítá­sában érdekelt. A brit miniszterelnök a sajtóértekezleten véleményt nyilvánított néhány más nemzetközi kérdésről is. El­mondta, hogy Mihail Gorba­­csoval közölte: országa azt szeretné, hogy Afganisztán semleges és el­ nem kötele­zett politikát folytasson, de ehhez szükségesnek tartja az ott állomásozó szovjet csa­patok mielőbbi teljes kivo­nását. Nagy-Britannia a Szovjetunióval együtt szük­ségesnek tartja a közel-ke­leti kérdés igazságos ren­dezését, s ennek érdekében nemzetközi konferencia ösz­­szehívását. A kormányfő megemlítet­te, hogy a tárgyalásokon érintették az emberi jogok kérdéseit is. Üdvözölte , azt, ami e téren a Szovjetunói­ban történik, s Mihail Gor­­bacsovnak azt az álláspont­ját, hogy a szovjet vezetés kész az emberi jogokkal ösz­­szefüggő egyedi ügyeket is gondosan megvizsgálni, eze­ket az ügyeket kedvezően megoldani. Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov tárgyalá­sainak baráti hangnemére és légkörére hívta fel a figyel­met keddi moszkvai tájékoz­tatóján Gennagyij Geraszi­­mov szovjet külügyi szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a meg­beszéléseken voltak nézetkü­lönbségek, sőt éles szemben­állás is mutatkozott. Gera­­szimov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyeverek felszámolásának híve, míg a brit kormányfő szerint e fegyverekre szük­ség van a béke megőrzése érdekében. if A brit tömegtájékoztatás Moszkvába küldött tudósítói és politikai szakértői kedden reggel még nem foglaltak ál­lást abban, hogy vajon siker, vagy kudarc-e Margaret Thatcher kormányfő látoga­tása, amelyet ő maga a ha­zai választási esélyek ala­kulásától teljesen független „történelmi küldetésnek” ne­vezett. A brit kormányfő környe­zetében „elevennek, érdek­­feszítőnek és szókimondó­nak, de sohasem ellenséges­­kedőnek” minősítették Mar­garet Thatcher és Mihail Gorbacsov összesen csaknem 9 órán át tartó megbeszélé­seit. Thatcher asszony tár­gyalópartneréről és a meg­beszélések eredményeiről így nyilatkozott a brit riporte­reknek: „Lenyűgöző és fel­villanyozó ember és most már sokkal jobban megér­tem, mit akar elvégezni a Szovjetunióban.” Ami a fegyverzetkorlátozási kérdé­seket és a megbeszélések közvetlen eredményeit ille­ti, a brit kormányfő csupán „a bankba helyezett letétek­re’’ és genfi tárgyalásokra­­utalt, arra célozva, hogy a legmagasabb szintű szovjet— brit véleménycsere eredmé­nyei csak a jövőbeli fejle­mények alapján lesznek megítélhetőek. l­z idei Oscar-díjasok A vietnami háborút a maga embertelenségében és igaz­ságtalanságában bemutató, drámai erejű film, a Szakasz (Platoon) nyerte el az elmúlt évad legjobb filmjének járó Oscar-díját. Rendezője, Oliver Stone, aki saját gyötrelmes háborús emlékeit idézte fel megrázó erejű és sokat vitatott filmjében, a legjobb rendező díját kapta meg. „Amit ebben a filmben ábrázoltunk, annak sohasem szabad ismét meg­történnie — mondotta Stone." A Szakasz egyébként még két díjat nyert el: a legjobb hanghatások és a legjobb vágás díját. Négy Oscarjával az évad legelismertebb filmjének bizonyult. Még két, társa­dalmi mondanivalót hordozó film részesült a filmszakma legjelentősebb elismerésében a kedden este Hollywoodban megtartott ünnepélyes díjkiosztáson: a legjobb rövid doku­­mentumfilmnek járó Oscar a „Nők Amerikáért, a világért” című filmet díjazta, a legjobb dokumentumfilmért pedig a „Számkivetve Amerikában” című alkotás kapott Oscart. Érdekes döntést hozott az amerikai Filmművészeti Aka­démia több mint négyezer tagja a legjobb női főszereplő­ről: a most Oscarral jutalmazott Marlee Matlin ugyanis sü­­ketnéma színésznő, aki „Egy kisebb isten gyermekei” című filmjében egy süketnéma lányt alakít. A legjobb férfi fő­szereplő viszont világszerte ismert filmszínész, Paul New­man, aki „A pénz színe” című filmjében egy profi biliárd­­játékost alakít. Newmant eddig már hétszer jelölték az Oscar díjra, de csak most először részesült ebben az elis­merésben. A legjobb férfi epizódszereplő Oscar-díját ugyancsak neves színész, Michael Caine, a női epizódistáét Dianne Wiest kapta, mindketten Woody Allen „Ilannah és nővérei” című filmjében szerepeltek. Allen kapta meg egyébként filmjéért a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját. A más irodalmi alkotásból készült forgatókönyv díját viszont a Magyarországon a brit filmnapok keretében bemutatott „Szolba kilátással” című film nyerte el, megkapva a legjobb díszletért és jelmezekért járó Oscarokat is. A legjobb operatőr a „Misszió” című filmet forgató Chris Menges lett, a legjobb filmzenét Herbie Hancock, a mai dzsessz egyik kiválósága írta az akadémia tagjai sze­rint — mindketten megkapták az Oscart. A legjobb külföldi film az idén a zsűri szerint egy hol­land filmalkotás, a második világháború napjait felidéző „Támadás”, amelyet F. Rademacher rendezett. Külön díjjal tüntette ki az amerikai filmakadémia a világhírű rendezőt, Steven Spielberget, a Cápa, a Harmadik típusú találkozások, az E.T., az Elveszett frigyláda foszto­gatói című, hazánkban is nagy közönségsikerrel vetített filmek alkotóját. Sikert hozott ismét a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál. Nagyszabású rendezvény­­sorozata véget ért az elmúlt héten, s az eredmény, er­kölcsi és anyagi hatásában egyaránt, a várakozásoknak megfelelően alakult — hal­lottuk a rádióban az illeté­kes véleményét. Jó, bíztató nyitánya ez a most induló idegenforgalmi szezonnak. Jó és bíztató hírek ér­keznek általában az idegen­forgalomról az utóbbi idő­ben. Pontos kimutatások ta­núskodnak erről, s ezekből bőséggel idéztek a múlt csü­törtökön tartott megyei ide­genforgalmi aktíván. Tíz­százalékos volt tavaly az emelkedés a hazánkba láto­gató turisták számát illető­en 1985-höz képest. A valu­tabevétel is ennek arányá­ban nőtt. Nálunk, Vasban még az országosnál is ked­vezőbb a kép, egyenletesen emelkedő, az utóbbi hét­nyolc év tendenciájának megfelelően. A 713 ezer kül­földi (köztük 600 ezer oszt­rák), aki megfordult me­gyénkben, minden eddigi rekordot megdöntő magas szám. Vonatkozik ez még­­inkább a valutabevételre, amelynek növekedése a ta­valyelőttihez képest 41 szá­zalékos. Lényeges és kikerülhetet­len ez utóbbi tényt is újra meg újra minden idegenfor­galmi téma kapcsán felem­legetni, mert hiszen nyir ti­tok: a turistaforgalom, a vendégvárás üzlet, méghoz­zá fontos üzlet, aminek pénzügyi kihatássait nálunk gazdagabb országok is (ve­gyük csak Ausztriát, Sváj­cot) messzemenően figye­lembe veszik. Nem lehet ki­hagyni a számításból ezt a fajta bevételt, sőt alapozni kell rá. Mert nézzük csak: az a 723 millió forintnak megfelelő valuta, amelyet Vas megyében váltottak be tavaly, nagyjából megfelel a legnagyobb megyei exportá­ló vállalat egy évi hasonló bevételének. S ez igen nagy szó. Gondoljuk el, mekkora szellemi és fizikai ráfordí­tás, beruházás, fáradságos üzletszerzés kell az illető vállalatnak ahhoz, hogy ezt az eredményt felmutassa. Ugyanakkor meg ami azt a másik oldalt, az idegenfor­galmat illeti: a meglevő adottságaink, értékeink ön­magukban elégségesek hoz­zá. Igen, de — vetheti köz­be valaki — fejlesztések, beruházások nélkül ez sem megy. Ezek itt is kellenek, így igaz. Voltak is. Hogy javult megyénkben a foga­dókészség, azt nagyban elő­segítette a büki Tihermál Hotel, aztán a Sárvári Ál­lami Gazdaság vadkerti fo­gadójának „belépése”. Pénz­be került az is, hogy Bükön nyártól fogva üdülőhelyi klub segíti majd a program­­kínálat bővítését, s hogy megyénkben ma jobbak, mint korábban az idegen­­forgalmi szolgáltatások. Csakhogy ezek a befekteté­sek hosszú időre szólnak, kamatoznak, míg a vállala­toknak újra meg újra éven­ként meg kell küzdeniük a piacnak legalább a megtar­tásáért. Fontos és viszonylag köny­­n­yű bevételi forrás tehát számunkra az idegenforga­lom. Úgy tűnik — a számok ezt látszanak igazolni — tudatában is vagyunk en­nek, élünk is lehetőségeink­kel. Ebbéli hitünk csak ak­kor inog meg valamelyest, ha nagyon mélyére nézünk a dolgoknak, s elkezdjük fe­lelősséggel elemezni a hely­zetet, miként tették azt az említett aktívaértekezleten. Nincs reális beszámoló bi­zonyos önkritka nélkül. Ezért volt jó a mostani, mert nem volt híján ennek. Úgy­szintén nem a kiegészítő (se­gítő szándékú) hozzászólá­sok. Kiderült mindezekből, hogy korántsem teszünk meg mindent itt, Vas megyében azért, hogy az idegenforga­lomból származó bevétel el­érje a maximumot. Vannak még jócskán kiaknázatlan tartalékaink. Ez a megálla­pítás sokfelé gyakran el­hangzik, már-már frázisnak is tűnhet, de itt tényleges és valós alapja van. Említsünk bizonyítékul néhányat ezekből. Elsőként, amiről legtöbb szó esett az értekezleten: a propagandamunka. Kísért itt nálunk kicsiben is az, ami általános magyar jelen­ség. Hogy nem tudjuk kellő­en kínálni és eladni azt, amink van. Gyártunk pél­dául jó termékeket (lásd: élelmiszeripar), de úgy cso­magoljuk, hogy a kutya sem figyel föl rá. Továbbá: van­nak egyedi nevezetességeink, európai ritkaságnak számító kultúrértékeinnk, kellő ter­mészeti adottságaink, csak éppen nem tudatosítjuk eze­ket kellőképpen senkiben. Nincsenek szórólapok, lepo­rellótt, egyéb ajánlatok. Ami­ket minden bejövő idegen ingyen és bérmentve kéz­hez kapna, akár már a ha­tárállomáson, vagy bármely idegenforgalmi hivatalban. Nincs ez kellő szám­ban (és választékban) abban a Vas megyében, ahol az ország­ban elsőként létrehoztak öt­hat éve egy közös propa­gandalapot. Keletre volt, fogyott, mégis ellaposodott, elsikkadt az egész. A 22-es Aktivaülés Gondolatok megyénk Felavatták a TVK lineáris polietiléngyárát (Folytatás az 1. oldalról) János, az MSZMP főtitkára és a Minisztertanács üdvöz­letét, s elismeréssel szólt a K­ru­kéban résztvevő hazai és külföldi vállalaltok kitűnő együttműködéséről. Elsősor­ban ennek köszönhető — hangsúlyozta —, hogy a be­ruházás a tervezettnél gyor­sabban és alacsonyabb költ­séggel valósult meg. A mai gyáravatás iparpolitikai ese­mény hazánkban — mon­dotta Lázár György, —, an­nál is inkább, mert az új linerális polietilén gyár évente három és félmilliárd forinttal javítja az ország devizamérlegét. Csak ilyen üzemekkel nyílik lehetőség a világszínvonalhoz való fel­zárkózásra, arra, hogy a magyar termékek a nemzet­közi piacokon is versenyké­pesek legyenek — mondotta egyebek között. Az avatóünnepségen kitün­tetéseket adtak át a gyár­­tervezésében, építésében és felszerelésében kimagasló érdemeket szerzett több mint 200 dolgozónak. Az ünnepséget követő gyárlátogatáson a házigazdák Lázár Györgynek és az ava­táson résztvevő vendégeknek bemutatták az­ új üzem kü­lönleges technológiai rend­szereit és termékeit. A Mi­nisztertanács elnöke megte­kintette a TVK új geo­textília üzemét is, amelyben jelenleg a próbaüzemelés folyik. En­nek a gyárnak a termékeit a Szovjetunióban épülő jamburgi gázvezeték alapo­zásánál fogják felhasználni. A gyárava­tó előtt Lázár György rövid látogatást tett a ma már 20 ezer lakosú Leninvárosb­an, ahol Hegedűs György tanácselnök tájékoz­tatta a város életéről, dina­mikus fejlődéséről. Szakértők találkozója Genfben kedden megnyílt a baktérium- (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozá­sának tilalmáról, valamint az ilyen fegyverkészletek meg­semmisítéséről szóló egyezményt aláíró több mint száz or­szág tudósainak és technikai szakértőinek találkozója. Az április 15-ig tartó tanácskozáson a szakértők többek között az információcserével kapcsolatos kérdéseket, a nemzetközi együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit vitatják meg. Felmentések, kinevezések Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési miniszté­riumi államtitkárt — saját kérésére, érdemei elismeré­se mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — e tisztségéből felmentette, egy­idejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tiszt­sége alól felmentette, egy­idejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz­­Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­vé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kornidesz Mihályt, a Ma­gyar Televízió elnökét — más fontos megbízatására tekintettel — e tisztségéből felmentette és Bereczky Gyulát a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Pat­kó Andrást pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettesi­t — nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, érdemeinek elismerése mellett — e tiszt­ségéből felmentette, egyide­jűleg Müller Lászlót az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesévé kinevezte. "­ Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarország­on Érdemérmet adományoz­ta. A kitüntetést dr. Tétényi­­Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési bizottság elnöke adta át. 1987. április 1. Szerdát

Next