Vas Népe, 1987. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1987-06-01 / 127. szám
Az adóreform első variánsa Mi kap támogatást és mi nem? -- A tervezett adóreform alapelvei (1.) Több hónapos előkészítő munka után elkészült az adóreform első variánsa. A mostani, szinte áttekinthetetlen adórendszert, egy, a hozzáadott értéken alapuló forgalmi adózás váltaná fel, s az általános jövedelemadó helyett a személyi jövedelemadó-rendszer működne. A „mikor” kérdésére egyelőre nem tudunk válaszolni, bár a szakértők úgy szervezik a munkát, hogy a jövő év január elsején működhessen a két új adórendszer. Kétrészes sorozatunkban ma a forgalmi adórendszer alapelveit ismertetjük, holnap pedig a személyi jövedelemadózás körvonalazódó koncepcióját és vitás kérdéseit tekintjük át. A hozzáadottérték-adózás nálunk sem ismeretlen. Számtalan elnevezése közül az angol VAT-ot használják a leggyakrabban, emellett a franciából eredő TVA-t. És aki az országhatáron már egyszer viszszakapta, az nem felejtette el a nehezen kimondható Mehrwersteuert sem. Nálunk úgy tűnik általános forgalmi adó néven nyer majd polgárjogot. Az alapelve a következő: minden áru és szolgáltatás eladásakor fizetni kell forgalmi adót, az áru teljes értékét alapul véve. A kulcsok Viszont a termelési vertikumban minden adásvételkor le lehet vonni a korábban már kifizetett adókat, így az nem halmozódik. Végeredményben tehát csak azután az érték után kell fizetni, amit az adott üzemben állítottak elő. Innen ered az értéknövekedési, vagy hozzáadottérték-adó elnevezés is. A rendszer előnye, hogy csak három-négy kulccsal működhet, s egyenlő esélyt ad mindenfajta vállalkozásnak. Nem tesz különbséget állami, szövetkezeti vagy magánszektor között — tehát versenysemleges. Áttekinthetősége révén pedig a mainál tisztább képet rajzol arról, hogy mi mennyibe kerül. A leépülő fogyasztói ártámogatások pedig lehetővé teszik, hogy valóban megteremtődjék a kétszintű árrendszer. Az elvek után nézzük a konkrét elképzeléseket és számításokat. Az eddig kidolgozott első modelll szerint az összes árut és szolgáltatást három csoportba osztanák, tehát összesen három kulccsal működne az általános forgalmi adórendszer. Az általános körbe tartozó áruk és szolgáltatások után — ez lenne a legnépesebb csoport — 22 százalékos forgalmi adót számítanának. Ebbe a körbe tartoznának a nem alapvető élelmiszerek, iparcikkek, ruházati cikkek, járművek, bútorok, sportjáték, hangszerek, építőanyagok stb. A következő körben 12 százalékos forgalmi adót állapítanának meg a nem alapvető szolgáltatásokra. A harmadik a nullakulcsos, ahol nem kell adót fizetni: ide sorolnák az alapvető lakossági szolgáltatásokat és élelmiszereket, például a tej és tejtermékeket, a városi közlekedést, a gyógyszereket, a háztartási energiát, tüzelőanyagot stb. Kisebb körben A forgalmiadó-rendszer sajátossága, hogy nem működhet jelentős fogyasztói ártámogatással. Alapelvétől teljesen idegen és áttekinthetetlenné teszi a vállalati árkalkulációt. Persze, a támogatások csökkentése nemcsak technikai kérdés. A költségvetés elmúlt évi több mint negyvenmilliárd forint hiányát mérsékelni kell, részben a fogyasztói ártámogatások csökkentésével. A korábbinál tehát jóval kisebb körben maradna fenn a dotációs rendszer. A tervek szerint támogatást kapnának a tej és tejtermékek, a gyógyszerek, egyes tüzelőanyagok, a távközlés, a személyszállítás, a kommunális szolgáltatások, a könyvek, újságok, a lakbér, az óvodai és bölcsődei díjak. Viszont az átlagosnál jóval több forgalmi adó terhelné az élvezeti cikkeket — a mostani rendszerben fogyasztási adóval növelik az elvonást, ez változatlan maradna. Ide tartozik az égetett szesz, sör, bor, cigaretta, kávé, egyes kozmetikai cikkek, az ékszerek és a benzin is. • A leírtakból látható, hogy a korábbival ellentétben a minden áru és szolgáltatás után fizetett forgalmi adó révén jóval több bevételhez jut a költségvetés, így viszont lehetővé válik a sokszor támadott vállalati adórendszer megreformálása, a terhek jelentős csökkentése. Mérséklődne a nyereségadó (az első variáns még 15 százalékos csökkentést irányoz elő), megszűnne a vagyonadó, a béradó, mérséklődne a kereseti és termelési adó. Egyelőre nem világos, mi lesz a vállalati beruházások után fizetendő felhalmozási adó sorsa. A rendszer szelleme azt diktálná, hogy töröljék a vállalati kötelezettségek közül, ám a költségvetés szorító helyzete miatt valószínűleg kompromisszumos megoldás születik, mérsékelt kulccsal, de megmarad. Az egyik oldalon tehát a költségvetés bevétele bővült, a másikon viszont csökken a mérsékelt vállalati adók miatt. Ám ez nemcsak két költségvetési tétel módosítását hozza magával. Minden ágazatot másként érint az adórendszer átalakítása, gyökeresen megváltoznak az árarányok, és a nyereségek is. Az első számítások, mint már arról beszámoltunk, elkészültek, az átrendeződés rendkívül nagymértékű lenne, s romlana a költségvetés pozíciója is. Eddig a termelői árak változásárólírtunk. Miután a fogyasztási ártámogatások jelentős része megszűnik, így a fogyasztói árszint összességében nem csökken, hanem emelkedik. Persze, sok függ attól is, hogy miként változik a forgalmiadó-kulcs, mert emiatt is növekedhetnek az árak. Még nem szentírás De tegyük hozzá, mindez nem szentírás, csak az előzetes feltételezések alapján kiszámított modellben érvényes, módosított adatokkal viszont megismétlik a számítást. Az általános forgalmi adóról szóló törvényt egyébként az Országgyűlésnek kell elfogadnia, ehhez kapcsolódna a pénzügyminiszter rendelete. Ez megteremtené az adórendszer régen várt stabilitását is, hiszen minden egyes módosítást újból szavazásra kellene bocsátani. Ám addig jó néhány kérdést tisztázni kell. Például a vállalatokat érintő probléma, hogy miként lehet majd a termelői árakat mérsékelni. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem megy automatikusan, sok helyen megpróbálják kihasználni az átállás körüli zűrzavart, s a csökkenő költségek ellenére, változatlan árakon kalkulálnak. Görögországban csaknem fél évig árstopot léptettek életbe. Nálunk a szakértők más megoldást javasolnak, büntető jellegű adót kellene fizetniük a rendelkezéseket be nem tartó cégeknek. Egy biztos: e kérdéseket a tervezet bevezetése előtt időben el kell dönteni, hogy a részletes rendelkezések az átállás előtt legalább négy hónappal megjelenjenek, időt hagyva a vállalatoknak a felkészülésre. (Folytatjuk) Lakatos Mária Híj a gyermekeknek ötéves korában „megjósolta” rajztenárnője, listen áldotta tehetség vagy kislányom. Tizenegy éves volt, amikor édesapja és művészköre — közöttük KarinthyFrigyes — ,felfigyelt tehetségére. Ekkor mondta ki Róna Emy első hitvallását: „Én az ország első meseillusztrátora akarok lenni!” Azt hiszem, sőt vallom, hogy az lett. A nyolcvan esztendőn felüli művésznőnek a kilencéves „gavallér” — ahogy ő mondja — virágot fest, az soha sem hervad el. Miint minden művész, Róna Emy sem elégedett a világgal, különösen a gyermekekével. — Baj van az érzelmi életükkel — mondja és sorolja a jól ismert példákat. A tévé, a video tönkreteszi a gyermeki fantáziát. Nem vesszük észre, hogy ahány gyermek, annyi féle. Az imént jártak nála papír- és újsággyűjtő fiatalok, s meg sem köszönték az összegyűjtött csomagokat, még jó napot sem mondtak. Sivárságról tanúskodik mindez.Nem divat a lélek, a szív! — Pedig minden gyermek ikusherceg. Úgy is születik, mi felnőttek tesszük közömbössé őket. Torzsalkodásaink között megfeledkezünk arról, hogy a kicsik érzékenyek és lelki finomságokkal lépnek ebbe a világba. Róna Emy rajzol és fest. Szelíd boszorkákat, jóságos manóikat, az ezeregy éjszaka mesefiguráit. Nem betegsége miatt szenvedett a művésznő, hanem azért, mert nem rajzolhatott. Most aztán idehaza beleveti magát a munkába. Környezetében mindenki szereti. A felnőttek is. Titkot árul el: nem a keze rajzol ,csupán, a szíve diktálja az illusztrációkat. S, hogy lélekből dolgozik, azt érzik agyerekek és a felnőttek egyaránt. Tudta ezt az Úttörőszövetség, amikor most kiszüntette. Ez már valóság, mint ahogy Róna Emy mesevilága,s a valóság egy szelete. — jelentette ki ránk hunyorítva. A gyermekek, génjeikben ■hordozzák szüleik és nagyszüleik sok-sok rossz tulajdonságát. Mert nemcsak a szemük színét, a testi alakjukat öröklik, hanem a fogyatékosságaikat is. A filmrajzoló és rendező feladata az, hogy ráébressze a gyerekeket arra a romlatlan és megronthatatlan világra, amelyet részben magukban hordanak. S ez a munka nem könnyű. Jó három évig tart, amíg elkészül egy film. S az alkotás elsősorban a gyereknek szól — de nem hagyható el gazdasági haszna sem. Volt eset, amikor egy rajzfilm bevétele — konvertibilis valutában — fenntartott egy egész stúdiót. Dargay Attila hatodik filmjén dolgozik. Sok-sok nemzetközi díjat hozott már haza. Mégis a legbüszkébb a Gyermekekért kitüntetésre. Hiszen értük dolgozik napi tizenhat órát — értük él. H a 1987. május 31-én kilencen kapták meg az 1987. évi Gyermekekért-díjat. Közöttük Róna Emy grafikusművész és Dargay Attila rajzfilmrendező. A kitüntetések, átadásakor — láthatatlanul — a gyermekek ezrei is ott voltak, mint a mesében. R. L. 1987. június 1. Hétfő ■ Dargay Attila Ki ne ismerné a gyerekek közül a Szaffi című filmet, vagy a Vak kedves, csalafinta figuráját? Dargay Attila álmodta őket celluloid szalagra.. Amikor lakásába, lépünk, egy nagyon kedves kutya barátságosan megugatt, s hozzánk dörgölődzik. Gazdája elmondja, hogy az állataik szeretete a gyermekek sajátja. Nem kellett kérdésekkel készülni — pedig el-, határoztam, hogy kifaggatom, milyennek látja őket. Meg arról is, hogy filmeit hogyan fogadják, s ő — a rendező — miit tanult a kicsinyektől. Mondta ő magától: A gyerekek, tiszta, romlatlan leljenségű kicsinyek, akiket sokszor mi felnőttek teszünk tönkre. Ó, a filmrendező megmaradt sok-sok évtizeden át lélekben gyermeknek. Infantilis vagyok ma is Bábolna példája Azok közé tartozom, akik — eleget téve dr. Burgert Róbert vezérigazgató meghívásának — legutóbb megtekinthettük a világ minden táján ismert Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot. A TIT Hétfői Találkozások rendezvénysorozatának részvevői ezúttal személyesen is megismerkedhettek a korszerű nagyüzem tevékenységével. Egyébként ha rajtam múlna, minden gazdasági vezetőt elvinnék Bábolnára ... Az újságokból, könyvekből, szaklapokból, ívből, rádióból szerzett eddigi jó benyomásaimat a most látottak nemcsak megerősítették, kiegészítették, de meditálásra is ösztönöznek. Önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: hogyan juthatott el ilyen magas szintre ez a mezőgazdasági kombinát, hogyan tud — a jelen gazdasági körülmények közepette is — ilyen kimagasló eredményeket felmutatni? Kérdezhetnénk azt is, hogy mi lett azokkal a szervezetekkel, amelyekkel azonos szintről indult Bábolna? Sokan azt mondják: könnyű Bábolnának, az egy „külön kezelésben” részesülő vállalat, neki „mindent szabad” stb. Az ilyen vélemények megkerülik a lényeget, irreálisak, talán a kimondójuk éppen a saját egysége gyengeségeit szeretné kisebbíteni velük. Bábolnának sem szabad mindent, rá is ugyanazok a szabályozók vonatkoznak, mint a többi vállalatra, sőt a baromfi betegség megelőzése szempontjából őket még szigorúbban is fogják. Persze mindenre lehet valamiféle magyarázatot adni. Arra azonban aligha, hogy Bábolnán miért rendezettebbek, tisztábbak, naprakészen karbantartottak az épületek, az utak, a telepek, az árkok, az erdőszélek, a gépparkok stb.? Ez nem (csak) pénz kérdése! Ez sokkal inkább a szemlélettől függ. A rend, a fegyelem, a szervezettség önmagában is emberformáló, eredményt produkáló erő. Mégpedig rendkívül nagy erő! Bízzunk benne, hogy a bábolnai példa előbb-utóbb ragadós lesz. (Vincze) MM 1 • •rrt Májusi esők Az átlagosnál másfélkétszerte több csapadék áztatta a határt az idén májusban, és ez sokat javított a növénytermesztés kilátásain. Országszerte szépen mutat a határ, jeléül annak, hogy a csapadék mindenütt megtette a magáét. A növények, amelyek az idén viszonylag későn keltek ki, illetve azok, amelyeknek a vetőmagja még az ősszelkerült a talajba, áprilisban ,még a szokottnál gyengébbek voltak, és nehezen indult meg fejlődésük. A májusi esőzések nyomán azonban erőteljes növekedésnek indult a búza, és a kukorica is szépen, egyenletesen kelt ki. A búza a déli ,országrészben már kalászos, az ország másvidékein 7— 10 napmúlva ér a növény fejlődésének ebbe a szakaszába. Ezt követően, június derekán kerül sor a gabonaVirágzására, amely a termés szempontjából szintén döntő fontosságú „esemény’. A MÉM szakemberei szerint a gabona fejlődésének különböző szakaszai az idén némileg megkéstek, és arra kell számítani, hogy az idei aratás a szokásosnál későbben kezdődik. Csakis abban az esetben lehet szó korai aratásról, ha az időjárás a továbbiakban egyoldalúan szárazra fordulna, ez azonban olyan fejlemény lenne, aminek egyáltalán nem örülnének a mezőgazdák. A kalászosok egyébként szépen, ütemesen ,felődnek, és ha a továbbiakban is megkapják az esőket, illetve most már a meleget, a napfényt is, úgya mezőgazdasági nagyüzemek fáradozása és kiadásai megtérülnek. A kukorica országszerte a nagy esők után mindenütt kikelt, ez a fontos takarmánynövény azonban most már nagyon elvárná a felmelegedést, korántsem kapta meg ugyaniseddig a szükséges hőmennyiséget. Hasonlóan várja a napsütést a napraforgó és a cukorrépa is. Az állatok a legelőn, vannak, a gyephozam megfelelő, és így állandóan hozzájut a friss fűhöz a szarvasmarha, a juh. Kisebb gondot okoz, hogy az esőzések miatt a lucerna első kaszálását sokfelé el kellett halasztani, ésa fontos fehérjenövény lassan-lassan elvénül. Amint lehetőség lesz rá, az üzemek nyomban megkezdik a zöldtakarmány betakarítását. (-) Búcsú