Vas Népe, 1987. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i*^ /iSffljí Fotó: B. S. Kirándulók Kőszegen Több tízezer diák fény­képalbumában nagyon sok kőszegi felvétel is megbújik. Dunántúliak és tiszántúliak egyaránt szívesen töltenek el né­hány napot e nyugat-du­nántúli városkában. Ezekben a napokban is nagyon sokan bolyonga­­nak az ódon falak kö­zött, s ki-ki megörökíti a legszebb pillanatokat. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ENSZ-emlékérem a szovjet államfőnek Andrej G­romiko, a Szov­­etunió Legfelsőbb Taná­­ca Elnökségének elnöke fo­­adta a hivatalos látogatá­­sn a Szovjetunióban tart­ózkodó Javier Perez de Cu­­ltert, az ENSZ főtitkárát. A találkozón a világszer­­etet főtitkára átnyújtotta Gromikónak, a nemzetköz­i békeév szovjet szervezőbi­­ottsága elnökének az ENSZ-emlékérmét, amelyet bizottság az 1986-os, az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeévben vég­zett kiemelkedő tevékeny­ségéért kapott. Andrej Gromiko és Pé­rez de Cuellar­­megvitatott több időszerű nemzetközi pr­o­b­lémát. Megv­i­zsgá­lták többek között, hogyan le­hetne növelni a világszerve­zetnek a béke megszilárdí­tásában, az átfogó biztonsá­gi rendszer létrehozásában játszott szerepét. Elfogadták a törvényt szovjet parlament teg­­jp délelőtt elfogadta az ál­ami vállalatokról szóló tör­­ényt. Az ülésszakot fél - ,­ív­es országos vita előzte meg, ennek során 140 ezer j­vaslat, kiegészítés, pon­tosítás érkezett a szerkesz­tőbizottsághoz, s ezek ered­ményeképpen az elfogadott törvény jelentősen megvál­tozott a tervezetthez ké­pest. Amerikai berepülés Az amerikai légierők stra­tégiai felderítésének egy CP—71 típusú (Blackbird) szuperszonikus gépe hétfőn­­ Japán-tenger parti vidéke előtt, Koszong város köze­­lében behatolt a KNDK lég­terébe — jelentette a KCNA­P űrügynökség. Ebben a hó­­napban ilyen típusú ameri­kai felderítő gépek már 11 líbiaiammal sértették meg a KNDK légterét. xxxii. Évfolyam isisszam ■ Iasi. július 1. szerda a Aha i.so forint Berecz Frigyes tárgyalásai Bukarestben A magyar—román gazda­sági kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt június 29—30-án Bukarestben Be­recz Frigyes, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasá­gi együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke. Gheor­­ghe Petrescu miniszterel­nök-helyettessel, a bizott­ság román társelnökével át­tekintették a legutóbbi, ta­valy decemberben Buka­restben megtartott 19. ülés­szakon létrejött megállapo­dások és egyeztetett intéz­kedések végrehajtásának menetét. Szó volt a kétol­dalú gazdasági, kereskedel­mi és műszaki-tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Aratnak Kenyériben Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a kenyéri ter­melőszövetkezetben aratják az őszi árpát. Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt: Péter-Pál napján vagy akörül nem lehet kombájnt „akasztani" a gabonának, de a júniusi meleg a vártnál gyorsabban érlelte a szemet, és a hét elején megkezdhették az aratást. Ed­dig 80 hektárról takarították be a termést. Hozama megfe­lelő, minősége kifogástalan. A szövetkezet — a sajátos talajadottságai miatt — hagyományosan a legkorábban kezdi meg az ara­tást a megyében. A munka nem érte váratlanul­ a helybeli szövetkezeti gazdákat, mert a betakarítás gé­pezetét már június második felében felkészítették a szezonra. Mivel az őszi árpájuk teljes egészében meg­érett, aratása folyamatos. Érik a bíbor • Gépszemlék Aratási előkészületek megyénkben Végre itt a nyár. Az eső nélküli meleg lendületet adott a munkának és a nö­vényzet fejlődésének is. A mezőgazdasági üzemeik befejezték a szénafélék betakarítá­sát, de rövidesen kasza alá nő a lucerna második sarjadzása, amelynek tömegét még az aratás megkezdése előtt mindenképpen be kell gyűjteni. .Folytatódik a kapások ápolása, növényvédelme vegyszeres keze­léssel is, ionművelő gépekkel is. Ez utóbbi művelet kicsit meglapítja, levegőzteti a ta­lajt, amire a növénynek is nagy szüksége van. A meleg növeszti, láthatóan felfelé húz­za a kukoricát­, amely most kapta meg az igazi színét, és ahogy a termelők mond­ják: a növekedésben most hagyta el a föl­det. Az erőteljes fejlődéstől szinte harsog a krumpli, a napraforgó és a cukorrépa is,­­e kultúráknak­ kimondottan eszményi ez az idő. A június vége­­megérlelte a bíbort. Felüli kezelése — lom­btalanítása — meg­kezdődött, hogy ezzel könnyítsék a kaszá­lását, aratását. A téli fagy jobban megkí­mélte ezt az aprómagot, miint várni lehe­tett, és termesztőik elfogadható termésre számítanak. Várhatóan egy hét múlva kasza alá érik az őszi árpa, elsősorban a megye melegebb fekvésű, kavicsos talajain. Utána a repcét aratják majd az üzemekben, míg a búza és a tavaszi árpa betakarításának kezde­te három hetet is várathat magára. A gazdaságok szin­te mindenütt felkészülten várják a nagy munkát. A gépeket kijavították, s a hét végén vagy a jövő hé­ten kezdődik szemléjük. A szerelőknek is érdekük a szakszerű, gondos javítás, hiszen általában ők fognak aratni is. Elég erős a gabo­na, a csok, csapadék hatá­sára gyomosodnak a bú­zák, és az ily módon ara­tandó tömeg a múlt évinél jobban igénybe veszi a gé­peket. Az üzemek időben felmérték a várható pótal­katrészigényt, és a legtöbb helyen már be is szerezték ezeket az alkatrészeket vagy most viszik haza az Agro­­kertől. A Gabonaforga­lmi Válla­lat is szót értett partnerei­vel a várható felvásárlás­, illetve átvétel dolgában. A vállalatnál és az üzemekben befejezéshez közeledik ,­ magtáraik fertőtlenítése, tisztítása, és újabb gabona­­tételek eladására pótszer­ződést kötnek az üzemek. U. Gy-Fotó: B. S. Szénakazlazas Sárvár térségében. Tanévzáró pedagógusoknak Megyénkben az iskolák ezetőinek valójában teg­­nap ért véget az 1986/87-es m­év. Az esztendő tapaszta­ltainak összegezésére év végi értekezletet tartottak az iskolaigazgatóknak, a párttitkároknak, a nevelési tnácsadóknak, a szakszer­vezeti bizalmiaknak a mv­­elődéspolitika megyei irá­­­nyítói Szombathelyen, a megyei pártbizottság szék­­házának nagytermében. A megjelenteket Stefanik Ká­roly,­ a megyei tanács vb művelődési osztályának ve­­zetője köszöntötte, majd át­­dta a szót kollégájának, r. Kovács Péternek, aki ér­­tkelő előadást tartott. Az elmúlt iskolaév az új iktatási törvény bevezeté­­sével indult, s ennek meg­­felelően számtalan új mód­szertani, szervezeti feladatot kellett megoldaniuk a ne­velőknek. Általában elmond­ható, hogy a jogszabály­­gyűjteményt progresszív, a nevelést, oktatást fól szól­aló dokumentumnak tart­ják a tanárok. De vannak, akik — az előző évek gya­kori változtatásai miatt — közömbösen fogadták a jog­szabályokat. A pedagógusok túl vannak már az értelme­zésen, a vitán, de sok helyen kissé mereven értelmezték a törvényt. Például az in­tézmények nagyon részlete­sen akarták helyi rendtar­tásukat megfogalmazni, s ez túlszabályozáshoz veze­tett. A tankötelezettség me­gyei tapasztalatairól szólva az előadó hangsúlyozta, hogy a végrehajtás me­gyénkben zavartalan volt, ősszel háromezernél több kisgyerek kezdheti az első osztályt, iskolaéretlennek kétszázötven gyereket nyil­vánítottak. Megmaradtak a körzethatárok, de a sza­bad iskolaválasztás lehető­sége is adott. Hely hiányá­ban legfeljebb csak érinte­ni tudjuk azokat a fontos kérdéseket, amelyeket az előadó részletesen kifej­tett. Szólt az egészségneve­lés komplex feladatáról, a tanköteles tanulók nevelé­sének általános iskolai fel­adatairól, a tanítási órák védelméről, az értékelés, osz­tályozás pedagógusi fele­lősségéről, a szakellátásról és a szakképzetlen pedagó­gusok növekvő számáról. A két hónap múlva kez­dődő iskolai munka kiemelt feladata alsó tagozatban egyebek mellett az, hogy írni, olvasni, számolni jól tudó gyerekeket képezze­nek. A felső tagozatban az irodalom­-, a történelemórá­kon jobban támaszkodja­­­nak a pedagógusok a ki­egészítő anyagokra, a nyelv­­oktatás terén pedig folytat­ni kell a különböző szintű intézményi hálózat kiépíté­­sét. Felvételünk a tanévzáró értekezlet résztvevőiről ké­szült. — sk — Fotó: B. S. Július 1-től: üzemi orvosok bírálják el a keresőképességet Szerdától a főfoglalkozású üzemi orvosok feladata a járóbeteg dolgozók kereső­­képességének elbírálása és keresőképtelen állományban tartása. Július 1-jén lép ha­tályba ugyanis a keresőké­pesség orvosi elbírálásáról 1979-ben alkotott egészség­­ügyi miniszteri rendelet mó­dosítása. Hazánkban mint­egy 900 üzemi orvos dolgo­zik fő­állásban. Kétharma­duk eddig is rendelkezett a táppénzbevételi joggal, s most 300 munkahely orvosa kapott felhatalmazást arra, hogy betegállományba ve­gye az ott dolgozót. A rendeletmódosítás oka: az üzemi orvosok rendel­keznek azokkal az informá­ciókkal, amelyek alapján meg tudják ítélni, hogy a dolgozó egészségi állapota lehetővé tesz-e munkavég­zést, vagy pedig indkolt-e táppénzes állományba ven­ni. A betegség megállapítá­sakor arról is dönthetnek, mennyi ideig szükséges a dolgozónak pihennie, s mi­lyen gyógykezelést kell al­kalmazni. Ism­v ■*’•••'«. a munkavállaló valamilyen­ségben szenved, de emellett hosszú évekig dolgozik. Többségük azonban egy idő után egészségi állapota mi­att alkalmatlanná válik korábbi munkakörének el­látására. Ezekben az esetek­ben fontos, hogy az üzemi orvos — aki tisztában van a­ dolgozó betegségével — idő­ben jelezze ezt a vállalat­nak, s kezdeményezze a fog­lalkozási rehabilitációt. Az új rendelkezés szerint az üzemi orvos végzi tehát a járóképes betegek kereső­­képességének elbírálását. In­dokolt esetben azonban át­adhatja a beteget a lakóhe­lye szerinti illetékes kör­zeti orvosnak. Ennek eldön­tését — a beteg állapotára tekintettel — az üzemi or­vosra bízza a jogszabály. Azokban az üzemekben, ahol most vezetik be, vagy teszik teljes körűvé az új rendszert, a gazdasági ve­zető — az üzemegészségügyi szolgálattal és a szakszerve­zettel együttműködve — tá­jékoztatja a dolgozókat a tudnivalókról. Az egészség­­ügyi intézmények min­­t elkészültek az új

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék