Vas Népe, 1987. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

EXPRESSZ is Kormányellenes ösz­­szeesküvést lepleztek le a hét elején a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyelvű ghanai lap utal arra, hogy az afrikai ország elleni tá­madást volt ghanai ál­lampolgárokból és izraeli zsoldosokból minharáni csoportoknak kellett vol­na végrehajtaniuk. A támadás tervében szere­pelt a fővárosban lévő fontos hivatalok és léte­sítmények megtámadása és a kormány tagjainak meggyilkolása. is A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Bu­dapestre érkezett az Iz­raeli Demokratikus Front küldöttsége Uzi Burstein első titkár vezetésével. A látogatás célja a két mozgalom közötti kapcso­latfelvétel és tapasztalat­­csere, is Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke kedden Varsóba utazott. A len­gyel fővárosban részt vesz a Varsói Szerződés Tagállamai parlamentjei vezetőinek tanácskozásán. ★ Rekordösszegért kelt el egy Van Gogh-kép hétfőn a Christie’s cég londoni árverésén: a „Trinciletaille-i híd" cí­mű, 1888-ban készült festményért egy ismeret­len európai műgyűjtő 12,6 millió font sterlin­get (20,24 millió dollárt) fizetett. Ez a második legmagasabb összeg, amelyet valaha is fest­ményért fizettek. Kéthetes csend után tárgyalnak az olasz pártvezérek A június 14-i parlamenti választások utáni, több mint kéthetes „csend" után az olasz politikai pártok fel­vették egymással a kapcso­latot, hogy valamiféle előze­tes megállapodásra jussanak a parlament két házának, jövendőbeli elnökeit illető­en.­­Ciriaco Luigi De Mita, a legerősebb politikai erő, a Kereszténydemokrata Párt főtitkára kezd­eményezett: hétfő este ez ügyben kon­zultált Franco N­icolazzival, szociáldemokrata, vala­mint Giovanni Spadolinivel, a Republikánus Párt főtit­kárával. Kedden várhatóan Craxi szocialista főtitkárt is megkeresi.­­Mint ismeretes, a parla­menti választások ered­ményeként elsősorban a ke­reszténydemokraták és a szocialisták erősödtek meg, az Olasz Kommunista Párt pedig több mint három százalékot veszített voksai­­ból. Az alapvető belpoliti­kai térkép, a pártok „nagy­sági sorrendje” azonban nem változott. Ilyen körül­mények között kezdi meg működését csütörtökön az ország új összetételű parla­mentje. A legelső hivatalos teendő az, hogy a két ház, a szenátus és a képviselőház megválassza saját elnökét. Személyük befolyásolhatja a pártok közötti pozícióharc további fejleményeit. A képviselőháznak koráb­ban kommunista, a szená­tusnak pedig keresztény­­demokrata elnöke volt. Nemkívánatos nagykövet A panamai törvényhozás hétfőn egyhangúlag „persona non grata’’-nak nyilvánította Arthur Davis panamavárosi amerikai nagykövetet. A határozatot még a végrehajtó hatalomnak is meg kell erősíteni. A két ország kapcsolata azt követően vált feszültté, hogy az amerikai szenátus a múlt pénteken határozatban követelte az „emberi jogok megsértésének beszüntetését Panamában”, s az ország tényleges irányítójának tartott Noriega tábornok eltávolítását. A panamai vezetés a bel­­ügyekbe való beavatkozásnak minősítette ezt a lépést, s jegyzékben tiltakozott az ügy miatt. Washingtonban eközben enyhíteni próbálják a kiéle­ződött helyzetet. Charles Redman külügyminisztériumi szó­vivő hétfőn bejelentette: a külügyminisztérium csak ab­ban az értelemben támogatja a szenátusi döntést, ameny­­nyiben az a rendkívüli állapot megszüntetését, és a de­mokratikus jogok helyreállítását követeli a panamai kor­mánytól. Szerkezetváltás, egyensúlyjavítás Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az Ország­­gyűlés ipari bizottsága. A képviselők az ipar 1987— 1990-es évekre szóló szer­kezetátalakítási és egyen­súlyjavítási programját vi­tatták meg. Kapolyi László ipari mi­niszter elmondotta: a program elkészítésében részt vesznek a gazdaság­­irányítás társszervezetei, valamint a vállalatok szak­emberei is. A készülő program az ipar fejleszté­sének legfontosabb fel­adatául a szerkezetváltás erőteljes gyorsítását, a vál­lalatok exportképességé­nek jelentős javítását ha­tározza meg, módosítva a kitermelő- és a feldolgo­zóipar között eddig ki­alakult arányokat. Úgy számolnak, hogy a feldol­gozóipar műszaki meg­újítása, versenyképességé­nek javítása révén mér­séklődik a gazdaság anyag- és energiaszükséglete, s így lehetővé válik a kiter­melőiparban az elavult módon, gazdaságtalanul folyó termelés megszünte­tése. Elsősorban azokon a te­rületeken lehet gyorsabb a fejlődés, ahol piacképes gyártmányokat állítanak elő. Ebbe a kategóriába tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gép­gyártás, a szerszám­­gépgyártás, a közleke­­désieszköz-ipar, a hír­adás- és vákuumtech­nikai ipar, a műszer­ipar, a gyógyszeripar, a gumiipar, a mű­anyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozme­tikai vegyipar, vala­mint a konfekcióipar termékeinek jelentős része. Elengedhetetlen a nem jö­vedelmező tevékenységek határozott visszafejleszté­se. A szénbányászatban és a vaskohászatban már megkezdődött a szerkezet­­átalakítás. A gépiparban tervbe vették néhány gazdaságtalanul működő — energetikai és vegyipa­ri gépgyártással, valamint mezőgép- és élelmiszer­­ipari gépgyártással fog­lalkozó — gyáregység, te­lephely megszüntetését. Több elavult termék­­— daruk, lemezmegmunkáló gépek, szivattyúk egyes szerszámgépek — gyártá­sát is beszüntetik. A vegy­iparban is erőteljessé vá­lik a szerkezetátalakítás. Leállítják a Budapesti Vegyiművek kénsavüze­­mét, a peremartoni vegy­ipari vállalat hidroszul­­fát-üzemét. Megszüntetik a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban a réte­gelt lemezgyártást, a Tau­rusnál a kerékpártömlők előállítását, és fokozato­san csökkentik a diagoná­­lis abroncsok gyártását. Sor kerül 170 féle gyógyszer és 120 féle kozmetikai, háztartásvegyipari ter­mék gyártásának a le­állítására is. Az ipar közép- és hosz­­szú távú fejlesztéséhez el­sősorban a ráfordítások csökkentésével, a költség­­szerkezet javításával le­het biztosítani az eszkö­zöket. Emellett nő a kül­földi működő tőke bevo­násának szerepe, és a la­kossági pénzeszközök fel­­használása is. Az ipar irá­nyítói arra törekednek, hogy a hitelforrások oda­ítélése összhangba kerül­jön a programban meg­fogalmazott célokkal. Ennek érdekében a bankokkal, egyeztetett, vállalkozást segítő hitelezési politika kialakítására törekednek. Azzal is számolnak, hogy a kiemelten­ fejlesztendő területeken részvény­tár­­­saságok jönnek létre. Az ipari miniszter szó­beli kiegészítőjét élénk vita követte. Több kép­viselő — például Kócza Imre (Heves megye) — szorgalmazta, hogy a prog­ram kidolgozása során a jelenleginél részle­tesebben foglalkozza­nak a szerkezetátalakí­tás gyorsításához szük­séges eszközök bizto­sításával. A felszólalók hangsúlyoz­ták: az ipar a népgazda­ság fejlődése szempont­jából meghatározó ága­zat, jövője döntő a gaz­dasági egyensúly javítása, az életszínvonalpolitikai célok elérése szempontjá­ból. Éppen ezért indítvá­­ nyozták: az ipari bizottság javasolja a parlamentnek az ipar szerkezetátalakítá­si feladatainak kormányt programmá nyilvánítását. Puskás Sándor Heves me­gyei képviselő is a szerke­zetátalakítás feltételeinek pontos kidolgozását sür­gette és felhívta a figyel­met arra, hogy részletesen, meg kell határozni a vál­lalati és a minisztériumi feladatokat. Mérei Emil Baranya megyei képviselő arról beszélt, hogy a fej­lesztéshez szükséges for­rások elsősorban a gaz­dálkodás hatékonyságának javításával biztosíthatók. Ehhez elengedhetetlen a vállalatok belső érdekelt­ségi rendszerének fejlesz­tése, a dolgozók személyes érdekeltségének jelentős növelése. Szabó Kálmán budapesti képviselő helye­selte, hogy az ipar szer­kezetátalakítási program­­jában elsőbbséget élvez a feldolgozó ágazat, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztésnek min­den területén szelektívnek kell lennie. A szelekció alapja pedig elsősorban a termelésben lekötött for­rások megtérülése, vagyis a vagyonarányos nyereség nagysága lehet. Ennek pontos mérése azonban csak az új adórendszer be­vezetésével, s az ár­rendszer reformjával oldható meg — hangsúlyozta. Kedvezőbb vámszabályok A pénzügyminiszter és ■a külkereskedelmi mi­niszter módosította a vámeljárás egyes szabá­lyait. Július 1-jétől a külföldire utazók szemé­lyenként az eddigi 6 ezer forint helyett 10 ezer fo­rint értékben hozhatnak haza különféle árucikke­ket vámmentesen. Az együtt utazó családta­goknál ez a keret — 30 ezer forint értékig — összevonható. Megválto­zik ,az ajándékként, pos­tán küldött csomagok vámmentességének ösz­­szege is. A külföldről vámmentesen küldhető csomagok értékhatára 2 ezer forintról 3 ezer fo­rintra emelkedik. A ren­delet a Magyar Közlöny 24. számában jelenik meg. Értékel­ a Béketanács Kedden ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. Napirendre tűzte a magyar és a nemzetközi bé­kemozgalom közötti együtt­működés továbbfejlesztésé­nek időszerű kérdéseit, ér­tékelte az idei Béke- és Ba­rátsági Hónap rendezvényei során szerzett tapasztalato­kat. Ez utóbbiról megálla­pította, hogy a több ezer rendezvényre az elmúlt né­hány évhez viszonyítva va­lamelyest biztatóbb világ­­politikai légkörben került sor. Kirajzolódni látszanak egy megállapodás körvona­lai az európai nukleáris fegyverek csökkentéséről. Reykjavik után érdemi tár­gyalások zajlanak Genfben. Ugyanakkor a feszültségek nem oldódtak számottevően a világban és Európában. A tömegpusztító fegyverek változatlanul fenyegetik a biztonságot és a békét, az USA törvényhozása rekord nagyságú katonai költség­vetésről tárgyal. Még igencsak a szezon elején vagyunk. Takarítják a kempinget, vágják a fü­vet, söprögetnek. A szom­szédok szlovén, magyar, né­met, svéd, angol nyelven be­szélnek. Az olasz sem ritka­ság. A „csizma” közel van. Ha beszélni nem is tudunk, a gesztikuláció segít. Je­lekből is megértik egymást a jó szándékú emberek. — Ez így igaz — mondja Pokor Nikola, az Autokamp Selce igazgatója, aki meg­tisztelt bennünket látogatá­sával. — Szeretnénk is ezt a családias légkört ápolni, terjeszteni, kibővíteni. Tőle és Loncsarics Miho­­vittól, a selcei kemping ve­zetőjétől tudtuk meg, hogy az ahol most vagyunk, egy ősrégi halásztelepülés. Több, mint háromszáz éve létezik. Tizenhárom éve alakult a nemzetközi tábor. — Egy nap alatt három­ezer vendéget tudunk fogad­ni. A kempingben kilenc­­száz lakókocsi telepíthető egyelőre, de tervezzük a to­­vábbi­ brővítést, -korszerűsí­tést is — közli az igazga­tó. — A magyarok, budapes­tiek, szegediek, tihanyiak, siófokiak, igen kedvelt ven­dégek. Reméljük, a szom­bathelyiek is elégedettek lesznek velünk. A Kvarner Express utazási iroda szer­vezi a környékbeli kirándu­lásokat. Van itt látnivaló bőven. A kemping vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy­­ a tábor területét tovább csa­tornázzák úgy, hogy ne ke­rülhessen szép kék tenge­rükbe semmiféle szennyvíz. Ennyit saját közérzetük, de a turizmus is megérdemel, végtére ez komoly jövede­lemforrása az államnak. Most alakítanak ki egy vegyes áruházat, hogy a nyaralóknak ne kelljen el­­sétálniuk a mintegy kilo­méterre lévő szomszédos községbe. Ott viszont min­den kapható, ha van elég pénze a turistának. Mert ar­ra aztán bőven van szük­ség. Itt még a levegőt sem adják ingyen. Oly­annyira nem, hogy például egy po­hár sör ötszáz dinárba ke­rül. Elhatároztuk, hogy átruc­canunk a szomszédos Krk szigetre. Merthogy az Ad­rián egymást érik a szige­tek. Fehér, karsztos fennsí­kok, agávék, pálmák, meg­annyi számunkra ismeret­len növény. Krk szigetén van egy 800 éves halászfa­lu. A szigetre naponta két­szer jár kirándulóhajó, af­féle Velencében is közlekedő vaporettó. Körülbelül 20—30 embert szállít egyszerre sá­toros teteje alatt. A szűk sikátorokkal cif­rázott halásztelepülésen, Vrbnik­en , úgy éreztem magam, mint egy opera­házi díszlet falai között. Némelyik utca itt olyan szűk, hogy két ember is csak „lapjával” fér el egy­más mellett. A hajdanvolt tengerészek, hajósok aligha szerettek itt találkozni egy­mással, főleg éjszaka és ha­ v­.Kirándulás Nyolcvanöt éve született Kondics István A nyolcgyermekes család­apa munkát keresve több­ször felkerekedett család­jával, mígnem éjjeliőrként alkalmazták Szombathe­lyen, így a család itt tele­pedett le. Kondics István 1902. július 2-án született, hat elemit végzett, majd motorszerelő szakmát tanult. Fiatalon részt vállalt az if­júmunkások szövetsége munkájában, tagja lett a Vas- és Fémmunkások Szö­vetsége megyei csoportjá­nak, valamint a Vas- és Fémmunkások Dalkörének. Az akkor átélt események egész életében a munkásér­dekek elkötelezett harcosá­vá tették. A Tanácsköztár­saság alatt a fiatalok köré­ben agitált, ezért később rendőri felügyelet alá he­lyezték. A megalázást nem sokáig tűrte az önérzetes fi­atalember, a dalköreinek, egyik burgenlandi szereplé­sét kihasználva Grazba szö­kött, s több mint két évig az ottani gépgyárban dolgo­zott. 1922-ben tért vissza Szombathelyre. Két évig a repülőtéren, majd 1924- től koncen­trációs táborba hucolásáig a Szövőgyárban dolgozott. A harmincas években már sokat betegeskedett, gyomorfekély kínozta, de ennek ellenére aktívan részt vett a szociáldemok­rata párt és a szakszerve­zet agitációs, ■ ismeretter­jesztő és szervező munká­jában, egyebek között a munkás-ibérihiar cokiban. A munkanélküliség csökkenté­séért, a segélyezésért, a munkások növekvő nyomo­rának enyhítéséért küzdött társaival. Több éven át úgy­nevezett kenyérbálokat szer­veztek, a bevételt a mun­kanélküliek családjai között osztották szét. A fasizmus térhódítása egyre jobban megnehezí­tette a munkások szervez­kedését, ám a rendőrséget Kandicsáknak mégis sok­szor sikerült kijátszaniuk. Fokozódott a baloldal elle­ni akció, 1935-ben Kondics Istvánt is letartóztatták, de bizonyítékok hiányában kénytelenek voltakk elenged­ni. Két évvel később sike­rült bérsztrájkot szervez­niük a Szövőgyárban, en­nek hatására kaptak a mun­kások 15 százalékos béreme­lést. A szövőgyári mun­kásnők néhány hónappal későbbi sztrájkja viszont elbukott. Kondics István és a szociáldemokrata pá­rt vezetői — felismerve a kö­zeledő háború veszélyeit — háborúell­en­es agitációt folytattak. A háború és sú­lyosbodó betegsége egyre nyomasztóbban ihatott Kon­dics Istvánra, de élénken figyelte a külföldi rádióadók híreit a frontvonal alakulá­sáról. A háborúellenes tö­megbázis egyb­e erősödött, a szociáldemokrata párt he­lyi szervezete Rózsa János, Kondics István, Gergye László és mások vezetésével már a háború utáni­ időszak­ra, a jövő feladataira ké­szült. A frontvonal közeled­tével azonban egyre vadab­bul­ tombolt a nyilasterror. 1944. november 3-án reggel Kondics Istvánt is letartóz­tatták, s előbb Dachauba, majd Schönbergbe hurcol­ták. Felesége, fia és két le­ánya sokáig várta visszaté­rését, holttá nyilvánítása 1957-ben történt meg. Kondics István születésé­nek nyolcvanötöd­ik évfor­dulója alkalmából ma dél­után egy órakor megkoszo­rúzzák emléktábláját Szom­bathelyen, az SZMT székhá­zának bejáratánál. Nevét, emlékét a megyeszékhelyen utca, s több szocialista bri­gád őrzi. 1987. július 1. Szerda

Next