Vas Népe, 1987. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

­ÉM-tájékoztató Másfél milliárd forint (ár a mezőgazdaságban — A mezőgazdaság, az­­ élelmiszeripar és a fagaz­­aság 1988—1990-es munikp­­rogramjának előkészítésé­ 51, továbbá az időszerű lumikák állásáról, illetve a élőültetvények téli károso­­ásáról, és a nyári aszály­­­ viharkárokról tájékoztat­­­i az újságírókat pénteken MÉM-ben Villányi Miklós, mezőgazdasági és élelmezés­­gyi államtitkár. Elmondotta, hogy az MSZMP KB novemberi há­­trozata nyomán felgyorsult következő évek munkap­rogramjának előkészítése. tervezetet eddig több­zakmai és érdekvédelmi tervezet, fórum tárgyalta meg. A szükséges kiegészí­tsek után várhatóan au­­usztrusiban az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága trgyalja meg a tervezetet, melynek előkészületei során angsúlyt kapott: az agrár­­ermelés várhatóan továbbra stabilizáló szerepet tölt e a gazdaságiban. A továbbiakban nem ann­­yira a mennyiség fokozása cél, hanem az élelmiszerek árasztékának, minőségének jvítása. Az élelmiszergaz­­aságnnak — az elképzelé­­­k szerint — 50 százalékkal ell növelnie konvertibilis eszámolású egyenlegét. Éh­ez a kivitel növelése mel­lt a behozatalt mérsékelni szükséges. Az elképzelések megvaló­­stásához jobban kell bánni meglévő erőforrásokkal, meg akarják teremteni k érszerű, gazdaságos és jó minőségű élelmiszerterme­lés előállításának feltételeit az élelmiszeriparban is. A búza, a kukorica és a napraforgó esetében beveze­tik a beltartalmi érték sze­rinti átvételt. Számolnak a szójadara importjának csök­kentésével, illetve a hazai fehérjetaka­rmány-­termelés dinamikus bővülésével. Ja­vítják például a vágómarha­­termelés gazdaságosságát, a sertéshús-előállításnál pedig sokat tesznek majd a minő­ség javításáért. Az államtitkár kitért a mezőgazdasági kisterme­léssel kapcsolatos elképzelé­sekre. Az ágazat bruttó ter­melésének egyharmadát a kisüzemek adják, termelé­sük fenntartása, illetve fej­lesztése a hazai ellátás és az export szempontjából egy­aránt alapvetően fontos. Ki­fejtette véleményét, hogy a tervezett adóreformnak olyannak kell lennie, hogy negatív arányban ne befo­lyásolja a több mint másfél millió kistermelői család ter­melési ked­vét. A mezőgazdasági termelők dolgát az idén az aszály is nehezítette. Az állatállomány takarmányszükségletét és a rendelkezésre álló várható készleteket a minisztérium felméri és intézkedik az aszályos területek abrakta-a­karmány­-elláltásáról. Megál­lapították, hogy a júliusi jégeső, amely főként hat me­gye területét érte, 100 me­zőgazdasági üzemben 100— 120 ezer hektárt károsított A károk várható összege meghaladja az 1,5 milliárd forintot. Gyümölcsár-csökkenés várható Spekulánsok, árfelhajtók nagy hetei A késői kitavaszodás, a­űrös idő és a szinte át­­menet nélkül bekövetke­­ett perzselő forróság mi­at az idén alaposan meg­esett a kertészeti termé­­­k nyári főidénye. Az át­­igoshoz képes mindenütt­örülbelül két héttel ké­­őbben érnek a nagy tö­­megben termesztett, s ezért­lcsóbb szabadföldi növé­­sek. Az eddigi piacra ke­­ült paradicsom, paprika s egyéb zöldségfélék nagy­öbbségét még fólia alatt ermesztették, ennek meg­elelő volt a kínálatuk és­ermészetesen az áruk is, lényegében általánosítha­­ó az a­­ Bács-Kisf­un­­egyei — tapasztalat, hogy­­ kevés és rendkívül egye­­netlen felhozatal tág teret adott a spekulánsoknak, a mozgékony árfelhajtóiknak, akik, ha kellett házhoz mentek és mennek az elad­­niv­alóért. Ilyen körülmé­nyek között nem csoda, ha egy olyan fontos termelé­si körzet központi eladóhe­lyén, mint a kecskeméti nagybani piac, néha több a vevő, mint az eladó. Az áru ugyanis be sem jut a piacra. Nem példátlan az olyan eset, amikor ugyan­ott egy kiló, bár kétségte­lenül gyönyörű kajszit száz forintért kínáltak eladásra, s rövid idő alatt el is kelt. A ZÖLDÉRT vállalatok, mint több vezetőjük el­mondta, erőfeszítéseik el­lenére sem tudják betölte­ni árszabályozó szerepüket: nem mindig bírják a ver­senyt a magánkereskede­lemmel, amelynek nagyon gyakran a termelők is part­nerei abban, hogy a lehető legmagasabban tartsák az árakat. Jellemző e tekintet­ben, hogy bár meggyből jó termés volt, az ára ehhez képest mindvégig irreáli­san magas volt. A szerződé­ses fegyelem változatlanul rendkívül laza: akár néhány forintos különbözetért is gondolkodás nélkül meg­szegik a korábbi megállapo­dást. A zöldségfélék piacán, a szántóföldiek most már gyorsuló érése miatt a szak­emberek szerint hamarosan, lényeges árcsökkenés vár­ható. A gyümölcsforgalom és a gyümölcsárak alakulá­sa azonban nem ígér lénye­ges változást. Gorbacsov:Mohamad Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­­ken a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Ma­­lathor Mohamad malaysiai kormányfővel. A miniszter­­elnök a szovjet kormány meghívására szerdán érke­zett Budapestről hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. XXXII. ÉVFOLYAM ISO. SZ.AM ■ 1987. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT ■ A­KA 2,20 FORINT Magyar pártkü­ldöttség Lengyelországban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Petrovszki Istvánnal, a KB tagjával, a KB párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meg­hívására — július 27—30. között Lengyelországban tartózkodott. A delegációt fogadta Kazimierz Cypry­­niak, a LEMP KB titkára, aki tájékoztatást adott a lengyel testvérpárt előtt ál­ló időszerű feladatok telje­sítéséről. A magyar küldött­ség tanulmányozta a len­gyelországi önkormányza­ti szervek és tömegszerveze­tek tevékenységét, a LEMP vezető szerepének érvénye­sülését a társadalmi-gazda­sági megújulás időszaka­iban. Látogatást tett a var­sói, lódzi és scatowicei vaj­dasági és városi pártbizott­ságokon és több üzemi pártszervezetnél is. A békéért Béren Európai ifjúsági béketa­­lálkozó kezdődött az Orszá­gos Béketanács szervezése­iben pénteken a Pest megyei Béren. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, valamint az Állami Ifjúsági és Sport­hivatal támogatásával lét­rejött találkozó résztvevői az európai bizalomépítés kérdéseit vitatják meg, ta­nácskoznak a békére neve­lésről, a nemzetközi meg­értésről és a népek közötti, valamint a személyes kap­csolatok békeépítő szerepé­ről. A fiatalok augusztus 6- án részt vesznek Budapes­ten a Hi­rosima-évforduló alkalmából szervezett utcai megemlékezésen is. Németh Károly, az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Pierre Aubert-nek, a Sváj­ci Államszövetség elnöké­nek Svájc nemzeti ünnepe, az Államszövetség megala­kulásának évfordulója al­kalmából. A határőrök, vámo­sok munkájával ismer­kedtünk szerdán dél­előtt a megye legforgal­masabb határátkelőjén, a rábafüzesin. Itt készí­tettük az Életünk mű­helyei című sorozatunk­ban a 7. oldalon talál­ható képes riportot. Tá­jékoztatjuk olvasóinkat a határátkelő forgalmá­ról. A rábafü­zesi határátkelő Huszonöt éves f «at « f #*» í­rt a büki gyógyfürdő Sajtótájékoztató a Thermál Hotelben Tegnap délelőtt a hazai és az osztrák, szlovén saj­tó, rádió, televízió, valamint az utazási irodák képvise­lőinek jelenlétében sajtó­­tájékoztatót tartott a büki Thermál Hotelben Szele Fe­renc, a megyei tanácselnök általános helyettese. Tájé­koztatója átfogta a nemzet­közi hírű gyógyfürdő ne­gyedszázados fejlődését és jövőjét. Az 1957-es olajkutatás so­rán magas hőfokú, értékes vegyi anyagokat tartalma­zó vizet találtak a kútfúrók. A község lakossága és a­­társadalmi szervek kezde­ményezésére 1960. december 6-án távolították el a kút betondugóját. Ekkor a ter­málvíz hatalmas dübörgés­sel tört a felszínre és óriá­si sártengerré változtatta a környéket. Bük, és a szom­szédos községek lakói tár­sadalmi munkában ásták ki a meleg vizet a Répce folyóba vezető árkot, amely­ben először fürödtek­ meg­­az emberek. Az összefogás, a megyei és országos szer­vek számottevő támogatá­sával azóta híres fürdőhely­üvé fejlődött ez a környék. 25 évvel ezelőtt, augusztus 19-én avatták fel hivatalo­san a tetővel ellátott első medencét, amelyet azóta újabb nyolc különféle mére­tű és vízhőmérs­ékletű me­dence megépítése követett. 1­972-­ben készült el az első fedett fürdő, 1973-ban gyógyfürdővé nyilvánították Bük-fürdőt. A gyógyfürdő rohamos fejlődése fellen­dítette a gyógyidegenfor­gal­­mat is. Kereskedelmi, szol­gáltató és vendéglátóipari egységek, szállodák, autó­­sbusz-pályaudvar és parkolók épültek. 1980-b­an feszített víztükörrel, vízforgató be-,­rendezéssel ellátott sport­uszoda, majd a következő években négy üdülőszövet­kezeti szálloda épült hat­­százötven személy befoga­dására. Legutóbb pedig az impozáns Thermál Hotel. . A büki gyógyvíz haszno­sítására balneoterápiás ren­delőintézetet hoztak létre, ahol évente hatvanezer rá­szorulót kezelnek. Az egész­ségügyi szolgáltatás évről évre bővül és jelentős sze­repe van a gyógyidegenfor­galom fellendítésében. A fürdő megnyitásának éve­iben 24 ezer, tavaly 876 ezer vendége volt a gyógyfürdő­nek. Az­­idelátogatóik több mint egyharmada külföldi volt. Meglepő, hogy Vas megye 7030 kereskedelmi fekvőhelye közül — a büki SZOT Gyógyszállót is be­leértve — 3650 vendég szá­mára tudnak itt szállást ad­ni. A sajtótájékoztatón szóba került a jövő is: új gyógy­medence, kemping, négyszáz személyes bungalófalu épül még a következő években ezen a gyógyhelyen. A negyedszázados gyógy­fürdő óriási hatást gyako­rolt Bük nagyközségre és környékére. Olyan szolgál­tató és szellemi erő települt ide,­­amelyre korábban nem is gondolhattak az itt lakóik. A negyedszázados ünnep­ség keretében avatják majd fel a gyógyhely új létesít­ményét, az 55 millió forin­tért épült esernyőtetős sza­badidő-központot, amely Károlyi István tervei alap­­ján épült Cs. Gy. Fotó: K. Z­ Szele Ferenc sajtótájékoztatóját tartja. A sajtó képviselői megtekintették az átadás előtt álló szabadidő-központot.

Next