Vas Népe, 1987. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

M­I­L A MEGYEI FAITBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sajtótájékoztatóval ért véget Vranitzky magyarországi látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű meg­beszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden terü­n­tetére kiterjedő jószomszédi­­ka­pcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mind­két nép javát szolgáló együttmű­ködés fej­leszt­ésére, és megvizsgálták a jó vi­szony további elmélyítésé­nek lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérd­ései­vel. Hangsúlyozták, hogy kódunk sürgető köve­telménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdésében tapasz­talható kedvező fejleménye­ket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok kö­zötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hozzájárulnak a népek kö­zötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Miniszter­­­tanács elnöke is. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tegnap ugyan­csak a délelőtti órákban ta­lálkozott az osztrák szövet­ségi kancellárral. Az Ország­ház Munkácsy-termében megtartott megbeszélésen Németh Károly hangsúlyoz­ta, hogy a társadalmi-gazda­sági stabilizációs program megvalósításában az eddigi­nél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködés­sel, ezen belül is az Auszt­riával kialakított jószomszé­di viszony további elmélyí­tésével. Mindketten elége­dettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását ille­tően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell ten­ni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kulturális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várható­an újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár ha­zánk és Ausztria kapcsola­tainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két ország, a két nép érde­keit, s — túlmutatva ezen — fontos eleme a kelet—nyuga­ti együttműködésnek. Az osztrák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az össz-európai kapcsolatokon (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRUL EGYESÜLJETEK! l T­sf­i Ül ME , fii­­­k Lili !»író#". I­I Hórukk! Miközben épül a me­­gy­esz­ékhelyen az új, a jelenleginél jóval na­gyobb kapacitású tele­fonközpont, szinte a vá­ros egész területén dol­goznak a kábelfektetők. Sokezer méter postai kábelnek építették ki a helyét az utóbbi két esztendőben, s ezekben a hetekben már több helyen behúzzák a csö­vekbe a kábeleket. Ké­pünkön a nehéz művelet két mozzanata látható. (Fotó: Benkő) xxxii. Évfolyam 231. szám ■ i­­s.. október 1. csütörtök ■ Ara i.so forint II stabilizáció és a kibontakozás feladatairól A megyei pártbizottság kibővített ülése Tegnap délelőtt Horváth Miklós első titkár elnök­letével kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A tesület munkájában részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP KB titkára. Az ülésen a KB 1987. július 2-i állásfoglalása végrehajtásának megyei feladattervét vi­tatták meg. Az írásban kiadott tervet Takács László me­gyei titkár szóban is indokolta. Beszédének legfontosabb megállapításait az alábbiakban ismertetjük. Bevezetőjében utalt arra, hogy a párt megyei végre­hajtó bizottsága által előter­jesztett és itt elfogadás­ra ajánlott­ feladatterv nem he­lyettesíti — mert nem he­lyettesítheti — a Központt­ Bizottság állásfoglalása fel­­­dolgozását, hanem m­unkánk ered­ményeit és fogyatékos­­­ságaiit számba véve, súly­pontokat képez abban a meggyőződésben, hogy a központi döntés eredményes végrehajtásához mindenütt a konkrét adottságokhoz iga­zodó, tudatos cselekvések sorozatára van szükség.­­ A Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásának megismertetése és a végre­hajtás megkezdése érdeké­­ben az elmúlt három hónap­ban megyénkben is sokirá­nyú és intenzív munka bon­takozott ki — folytatta a megyei pártbizottság tiitkára. Nem felelne meg a valóság­nak, ha azt mondanánk, hogy nem maradt vitatott kérdés, kétkedés, aggodalom vagy pesszimizmus. Ez utóbbi fő­leg a végrehajtás garanciái­val kapcsolatos. Sok helyen jellemző a mindenk­ felülről várás, a helyi gyengeségekre való kellő érzékenység hiá­nya. A párton belül, de a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben is számosan fél­tik a szocializmus vívmá­nyait, szocilaista értékeinket, vagy amit annak tartanak. Az­­­em kerülheti el figyel­münket, hogy a jó szándé­kú, aggódó, válaszokat és cselekvési lehetőségeket ke­reső többség mellett ih­ít-ott felüti fejét a demagógia, és a cinizmus is. Korántsem mondhatjuk tehát, hogy a KB állásfoglalása mondani­valójának megértetésére, a cselekvő azonosulásra irá­nyuló politikai munkát be­fejeztük. Kifejtette a szónok, hogy a megyei teendők kidolgozá­sakor valóságos helyzetünket vetette össze a végrehajtó bizottság a KB állásfoglalá­­­sának követelményeivel és a közgazdasági feltételek várható változásaival s ar­ról adott számot, hogy szé­les körű konzultációk, vi­ták nyomán készült a fela­datterv. Gazdasági épí­tőmunkánk szempontjából meghatározó szerepe van megyénk ipa­rának. Ezt nem c­supán az itt foglalkoztatottak aránya 10.C . fto­r­rn.d­ócV-»nt V£llÓ réSZGe­sedése indokolja, hanem az is, hogy a Vas megyei ipar feldolgozó jellegű. Márpedig a kibontakozási program gazdasági feladatainak tel­jesítése jórészt a feldolgozó ipar fejlődésétől függ.­­ A jövő szempontjából nagy jelentőséget kell tulaj­donítani annak, hogy gép­iparunkban olyan fontos, progresszív tevékenységek vannak jelen, mint a közúti járműgyártás, a további fej­lődés előtt álló mezőgazdasá­­­gi gépgyártás és a kibonta­kozási program követelmé­nyeinek színvonalára ugyan még föl nem nőtt, de abban köztudottan szigorú felada­tokat kapott élelmiszeripari gépgyártás. Jelentős értéke megyénk iparának a Remix szombathelyi leányvállata, bár véleményünk szerint az o­tt megvalósított szervezeti korszerűsítés nem a legjobb példája az ipar megújulási törekvéseinek. A vegyipari progresszív vállalatok kép­viselik megyénkben. Az EG­IS körmendi gyára, a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat szombathelyi gyára és a Répcelaki Szén­­savtermelő Vállalat dinami­kusan fejlődnek, hatékonyan gazdálkodnak. Bár iparunk szerkezeti megújulásának eredményeként a könnyűipar aránya csökkent, de válto­zatlanul jelentősen megha­ladja az országos átlagot. Szerepe a foglalkoztatásban, a termelésben és az export­ban egyaránt fontos. Ezért megkülönböztetett figyelmet igényel. Könnyűiparunk leg­több egysége importérzé­keny, fejlődési lehetőségei pedig meghatározó módon ex­port versenyképességétől függnek. Könnyűipari ter­mékeink döntő részét a fej­­­lett ipari országok piacain közepes színvonalúnak mi­nősítik. A mindenáron való növekedés helyett tehát ha­laszthatatlan feladat a mi­nőségi fejlődés útjára lépni. Alapvető követelmény, hogy vállalataink a világpiaci él­vonalat válasszák mércéül, mert csak ennek a teljesít­ménynek a megközelítése, majd elérése alapozhatja, meg fennmaradásunkat és fejlődésüket. Az előadó nehezen túlbe­csülhető jelentőségűnek mondta azt a tényt, hogy iparvállalataink ez idáig ered­ményesen gazdálkodtak, veszteséges egység megyénk­ben nem volt és várhatóan 1987-ben sem lesz. Ezt követően iparunk né­hány feszítő gondját számba véve egyebek mellett hang­súlyozta : v Inasunk az országos át­­lagnál kedvezőbb jöved­elem­­termelő képességéről tesz tanúbizonyságot. Ennek alapja azonban nem a na­gyobb szellemi érték tarta­lom, hanem — például a Fakombinátnál, az EGIS-nél vagy a Rába-gyárakban ta­pasztalható kivételektől el­tekintve — jórészt az ala­csony értékű eszközállomány és a viszonylag kis élőmun­ka költség. (Folytatás a 2., 3. oldalon) Akár mintaüzem lehetne Dugattyúgyártók között A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi Futóműgyára, de annak is különösen a húszezres gyár­tócsarnoka, akár minta­üzemként is szolgálhat. Az elmúlt időszakban a csar­nok üres része is „benépe­sült”, új gépektől, korsze­rű gyártósortól lett hangos. A rend, a fegyelmezett munka, az ütemes termelés, a minden vonatkozásban tetszetős, mutatós csarnok megragadja az oda belépőt, ami érthető, hiszen ma még igen kevés gazdálkodó szer­vezet dicsekedhet ilyen ele­gáns, modern termelőegy­séggel. A kapacitásbővítés egyik fontos lépéseként a gyár tizenötezres csarnokából a húszezresbe kellett áttelepí­teniük a dugattyúgyártó­­sort. E jelentős, sikeresen elvégzett munka mozzana­tairól, a géptelepítésekről, a munkálatok ideje alatt is ütemesen folyó termelésről — korábbi lapszámunkban — részletesen is tájékoztat­tuk olvasóinkat. Ezúttal a gyártósoron végzett tevé­kenység egy-egy pillanatát megörökítő képeink közül mutatunk be kettőt, ame­lyek betekintést adnak az új helyre költözött sor fi­atal dolgozó kollektívájának hétköznapjaiba. (Vincze) Kálmán Csaba robbanótér-na­gyolást végez a Rába-célgé­pen. Holdosi Árpád esztergályos a nemrég üzembe helyezett báziseszterga Rába-célgépet dirigálja. ­ Hat és fél millió utas, 4 és fél millió tonna áru — Vissza kell állítani a személyszállítás régi, ha­gyományos becsületét — mondotta Kaproncai János, a MÁV Szombathelyi Igazgatóság vezetője azon a ta­nácskozáson, amelyen az őszi feladatokról tárgyaltak. — Az első félévben ugyanis 6900 perccel növekedett a késések ideje, romlott a menetrendszerűség. Országos összehasonlításban ugyanakkor a legtisz­tább távolsági vonatok a szombathelyieké. Ennek el­lenére — főleg a szerelvények belső tisztaságát tekint­ve — van tennivaló bőven. Változtatni kell a jegy­pénztárosok, a jegyvizsgálók és valmennyi utazó dol­gozó magatartásán. — A vasutasok további feszültséggel ne irritálják a lakosságot — tette hozzá Kapronczai János. — Jo­gos igénye az utasoknak, hogy rendes időben, tiszta vonatokon, udvarias személyzettel érkezzenek meg uta­zásuk céljához. Az igazgatóság öt megyéjében januártól augusztus végéig egy millió utassal kevesebbet szállítottak a ter­vezettnél. Mindezek ellenére a személyszállítási bevé­telek 2,5 millió forinttal emelkedtek. Ez azzal magya­rázható, hogy a távolsági utazásokra jobbára a vasutat veszik igénybe. Az év hátralevő idejében 6,4 millió utas elszállításával számolnak. Az év elején a kedvezőtlen, rossz időjárás nehe­zítette az áruszállításokat. De ez nem mentség: az igazgatóság vezetője jobb fuvarszervezői munkát vár minden illetékes dolgozótól. Még az id­én négy és fél­millió tonna árut, anyagot kell elszállítaniuk. Szabó Zoltán, műszaki igazgató-helyettes az ener­giagazdálkodásról szólt a jelenlevőkhöz. Az igazgató­ság éves tervezett energiaköltsége 700 millió forint. Ennek időarányos teljesítése 101 százalékos. Az Ipari Minisztérium és az Országos Energiafelügyelet a MÁV részére évi 1,5 százalékos energiamegtakarítást írt elő. Felszólalt a tanácskozáson Fehér István, az igaz­gatóság pártbizottságának titkára is. Mint mondotta: tovább kell javítani a vonatok menetrendszerűségét, jobban fel kell karolni az új kezdeményezéseket. Mind­ezeket tervszerű bér- és létszámgazdálkodás, gazdálko­dási és beruházási fegyelem mellett kell megvalósítani. Magyar—osztrák környezet­technológiai napok Szerdán Budapesten, az Építők székházában meg­kezdődött a magyar—oszt­rák környezettechnológiai napok programsorozata. A tanácskozáson — amely folytatása a tavaly Bécsben megrendezett kelet—nyu­gati környezetvédelmi szim­póziumnak — több mint ezren vesznek részt. A magyar és az osztrák szak­emberek mellett jelen van­nak Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, és a Szovjetunió cégeinek, vállalatainak képviselői is. A háromnapos eszmecsere során a részvevők a kör­nyezettechnológia különböző kérdéseivel, így egyebeik között a légszennyezés mér­séklésére kidolgozott új el­járásokkal, az energiataka­rékos szennyvíztisztítással, a hulladékok újrahasznosí­tásával foglalkoznak. A tanácskozással egy idő­ben környezettechnológiai kiállítás nyílt a helyszínen: 530 négyzetméteren több mint száz cég mutatja be a legkorszerűbb környezet­technológiai gyártmányokat, berendezéseket.

Next