Vas Népe, 1987. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
Szívesen látnánk otthon Tapasztalatcsere, tanulságok Ostffyasszonyfán Többször elhangzott már:tanulmányozásra — és hasznosításra — érdemes az ostffyasszonyfai tsz szarv,asjmarhatenyésztésének módszere. Magaim is leírtam: ebben az üzemben a marhatartás válságos éveiben semvolt ráfizetéses az állomány,inkább gyarapította a bevételeket. A megye számos állattenyésztő gazdaságának vezetői az egybehangzó elismerések mellett nem kis irigységgel is nézték és nézik ma is az ostffyasszonyfiataik előremenetelét, ahol jó az állategészségügyi helyzet, alacsony a borjúelhullás, s magas a tehenenkénti tejtermelés, és ahol megközelítően 24 ezer forint az egy tehénre jutó évi átlagos nyereség. Ez a szövetkezet rekonstrukcióval — és nagyon rövid idő alatt — korszerűsítette marhatelepét, így is megteremtve a nyereséges termelés feltételeit. Jó ötlet volt hát a megyeitanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától,amiikor a múlt héten ebben az üzemben szervezett tapasztalatcserét a marhatenyésztés technológiájáról ésa felújított telep üzemelésének tapasztalatairól. Mivel elég sok helyen rekonstrukcióna értek telepek, — gondvan a tenyésztésben, a nyereség termelésében, és törekvés is van a helyzet javítására, — szép számmal jöttek a tanácskozásra tszelnökök, főállattenyésztők,vállalati vezetők, állategészségügyi szakemberek. Dr. Németh Miklós, a megyei tanács osztályvezetőjebevezetőjében hangoztatta:Ostffyasszonyfán egy időben ■történt, illetve történik ahozzáértő takarmánytermesztés, a fajtaátalakítás, az olcsó építkezés és a szakszerű üzemeltetés. A szövetkezet tartósan bizonyította,hogy a tehenészet a legjövedelmezőbb ágazat lehet, ha figyelnek rá. Győrffy László tsz-elnök meggyőzően beszélt arról, hogy a gazdaságos állattartás alapja az olcsó túlkarmánytermesztés. Ezt mind szemléletet kell kialakítani az Üzemekben, és ne csak afőállattenyésztőnek, a főagronómusnak is legyen sikerélménye a nyereséges marhatartás. Az ostffyasszonyfai tsz határának nagyobbik része az alacsony termőrétegű ,kavicsos cseri tájegységen ■található, míg a másik hányada Rába menti kötötttalaj. A szövetkezet mégis képes eltartani kétezer szarvasmarhát, és megtermeli a nagy létszámú háztáji állomány takarmányát is, szálasból, lédúsból, illetve abrakból egyaránt. Ebben a kis határú gazdaságban — az országos átlaghoz képest — négyszer■ötször annyi állatot tartatak, viszont 3—4 évenkéntistállótrágyázzák a szántót.Évente 800—1000 vagon mésztartalmú anyagot is atalajba munkálnak, és hatóanyagban számítva 350—380 kiló műtrágyát adnak a növény alá. így persze, hogymagas átlagtermést takarítanak be, és a 6—12 aranykorona értékű kavicsháton is 70—80 mázsa lucernát termelnek szénaértékben. Azidén 85 mázsás átlagra számítanak. Bevált módszerük, hogy borsóval telepítik alucernát, és akkor van igazán sok tejük, amikor ezt a ■takarmánykeveréket etetik.Különben minden takarmányféléből állandó jelleggel annyi tartalékuk van, hogy késői tavasz, korai tél,tartós aszály hónapokon át nem hozza őket zavarba. A fehérjében gazdag lucerna után a kukorica a legfontosabb takarmányforrásuk. Ezt nem aratják, nem szárítják, hanem silózzák. Azidei szezonban éjjel is jártak a silózók, és 700 vagonily módon savanyított takarmányt tartósítottak. A takarmánytermesztéshez olyan műszaki háttere vana szövetkezetnek, hogy 300hektár lucerna termését 4 nap alatt takarították be szenázsnak és szénaként Hesston-típusú gépekkel. Írtunk már róla, hogy amikor napvilágot láttak az állattenyésztés helyzetének javítására hozott intézkedések, a szövetkezet a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése mellett döntött, és a tehenészeti telep rekonstrukciójába is belekezdett. Ehhez olyan tervet készíttetett, amelynek megvalósításával a ■legegyszerűbbé teheti a tartóst. A szövetkezetben nemdöntötték szét a még értéket jelentő százas istállókat, és nem építettek drága pénzen ssejőházat. Viszont kétszáz férőhellyel bővítették a telepet, 400 tehénrészére karámot alakítottak ki. Feje,berendezést vettek, a bejhez pillanathűtőt és hővisszanyerőt vásároltak és javították a telep szociális ellátását. Mindezt alig több mint egy év alatt valósították meg, amiről a tapasztalatcsere résztvevői nagy elismeréssel szóltak. Akárcsak az üzemelés tapasztalatairól, amiről a munkafolyamatok során győződhettek meg.Nem csoda, ha többen azt mondták: szívesen látnák szemeikben az ostffyasszonyfai tsz szarvasmarhatelepét annak rendjével, környezetével és technológiájával. Udvardy Gyula Fotó: K. Z. Tájékoztató a tejházban ... A kosárfonás és a monotónia édestestvérek. Újra és újra ugyanazok a mozdulatok feszítik formává a veszszőket. A kosárfonás és az időkközötti viszony bizonyos évszázadokat tekintve példájalehet a változatlanság és aváltozás harmóniájának. Az állandóság furcsa dolog; hajszálnyi a távolság aragaszkodás és a „becsavarodás” között. A mozgás ,mást kínál, egyebek között Szabadság-igézetet, de azönbűvölet melegágyát is. Nézzük az állandót, a változatlant, a kosárfonást. A ■bejcgyertyánosit, ahol harmincnégy évvel ezelőtt alakult kosárfonó szövetkezet.Néhány évvel ezelőtt egyesült az Ikervári Háziipari Szövetkezettel.) Soós Imréné és Hajas Ferencné például alapító tag. ,Erősködnek, szeretik a munkájukat, ha nehéz is. ■Utóbb derül ki, a szükséghozta őket ide annak idején. ,Más munkalehetőséget nemkínáltak akörnyéken, a továbbtanulás nem adatott meg. Korocz László ujjaihoz is is harmincnégy évvel ezelőtt bánott oda” a vessző. Ez a ,szakmám, szól. Fáradtság ,van a hangjában. Hajas Józsefné és SoósLászlóné vidámabb, pedig atéma a kereset. A háromezernek nem sok fele van. Elcsattan egy-egy nevetés, ,amikor Soósné a kandallókosárról beszél. Hogy háromóra alatt fon meg egyet, előkészíti az anyagot, megfonja a lapot, léc segítségéivel fölhajtja, beszegi a két ,végét, megcsinálja az alját, káhajtja a fülét, amit hujszárszegéssel díszít. Jókedélyűek vagyunk, jókedélyűek, bizonygatják búcsúzáskor. A falu határában, egy idombhajlatban koromfekete füstöt fúj az útmenti kémény. Simon István és Klautzer Sándor vesszőket főz. .Ezután lehántolják, megszólítják azokat, mint tették elődeik ötven, száz évvel ezelőtt . . "Hazafelé az egyik kosárfonó asszonyság csendes megjegyzése jut eszembe: „Olykor kosarakkal álmodunk. Máskor meg fonott virágládákkal, székekkel, asztalokkal”. Prózai álmok. Majdnem ,olyanok, mint a valóság,ahol a kosárfonás és a monotónia édestestvérek. Szenkovits Péter Képek: Kiss Teodóra Kosárfonók balladája A huszonnegyedik óra Olyan egyszerűnek tűnik az egész! Mindössze heti háromszor 40 percet kellene rendszeresen sportolni. Kocogni, girrmasztikázni, vagy akár gyalogolni, bármilyen sportot űzni, és természetesen mértékletesen, inni, egészségesen táplálkozni, nem dohányozni. Ez a receptje az egyén egészséges életmódjának, erre szeretné megtanítani a sokat betegeskedő, magas halálozási arányszámmal létező magyar társadalmat az egészségmegőrzés társadalma programja. A Minisztertanács által kidolgozott hoszszú távra szóló program tavaly augusztusban látott napvilágot, de azóta aligtörtént valami. Illetve anynyi mégis, hogy beszélünk, ülésezünk a témáról. MOST ÉPPEN az a soron következő feladat, hogy a megye állítson össze tervezetet arról, mit tudnak ■tenni itt helyben a lakosság egészséges életmódba szoktatásáért s mit ajánlanak az Országgyűlésnek, amely majd tárgyalja valamikor ezt a témát. A tervezetet a megyei tanács egészségügyi osztálya dolgozza ki, ehhez gyűjtik most a politikai, és tömegszervezetek véleményét. Hétfőn délután, a szakszervezetek álláspontját ismerhettük meg. Nagyaktíva ülésen Szombathelyen hangzottak el azok a vélemények, álláspontok, amelyekről itt szó lesz. A bevezető ezen az ülésen is az volt, ami, a téma tárgyalásakor úgyszólván, már megszokott: a megrettentés. Újfent hallhattuk azokat a riasztó adatokat, hogy milliárdokat költünk a betegek kezelésére; magas a halálozási arányszámunk (ezer emberből majdnem 14 hal meg évente); nagyon sokan halnak meg keringésnszervi megbetegedések miatt; a normálisnál 10— 20 százalékkal, súlyosabbak a magyar felnőttek; mindössze 2 százalékuk sportol rendszeresen, 40 százalékuk cigarettázik, ám a tizenévesek aránya még ezt is felülmúlja; a családok költségvetésének általában egy tizede alkoholra fordítódik. És így tovább. Hogyan lehetne mindezen változtatni? Mit tehetnek ennek érdekében a szakszervezetek ? Akormányprogram is meghatározza azt a három fő irányt, amely a gyökeres változást hozhatja. Ezek: változtatnikelll az egyének életmódján, a környezetvédelmi helyzeten, és az egészségügyi, ellátáson is. Új módszerek kellenek. Nézzük sorjában, mit javasoltak a felszólalók, a szakszervezeti aktivisták ezen a tanácskozáson. ÉLETMÓD. Jó módszer lenne, ha a munkahelyeken csak a kijelölt helyiségekben lehetne cigarettázniuk a káros szenvedély rabjainak. A terhes anyáknak sokféle támogatást ad a társadalom, köztük azoknak is, akik dohányoznak, isznak. Olyan támogatási rendszert kellene kidolgozni, amely egészséges életmódot követel a kismamuktól, ez is segítené az egészségügyben a megelőzést. Többen arról szóltak: gyökeres változást az életmódban mindenképpen a 8 órás, vagyis a főmunkaidőben végzett munka becsületének a viszszaállítása hozna. Kevesebb hajszával — nemcsak fizikai, hanem idegi hajszával — nyugodtabban, tervszerűbben élnének az embernek, s jutna idő a rendszeres sportolásra is. Az árak alakulása az egészségesebb táplálkozás ellen hat (példaként a zsír és a kukoricaolaj ára hangzott el), de a közétkeztetésben talán lehetne tenni az egészségesebb táplálkozás érdekében. A sportolási feltételekről szólva elhangzott, hogy több sportpálya kellene (valamikor nem épülhetett lakótelep sportpálya nélkül), és elhangzott az is: ha valamilyen baráti csoport egy órát el akar tölteni egy sportcsarnokban, akkor a terem bére 2 ezer forint. Ugyanez egyesületnek 500 forint. Miért van ez a különbség? KÖRNYEZETVÉDELEM. A munkahelyeken arra kell törekedniük a szakszervezeteknek, hogy hulladékszegény technológiákat állítsanak termelésbe. De ma, amikor minden a termelés körül forog, nehéz érvényt szerezni ennek az elvinek. A témához kapcsolódva több kérdés is elhangzott az ülésen. Például: ki ellenőrzi, hogy a kiskertekből kikerülő zöldséget, gyümölcsöt mikor permetezték utoljára? Honnan tudjuk, mi van azokon a területeken a föld alatt, amelyeken még nem csatornáztak? EGÉSZSÉGÜGY. Elterjedt az a szemlélet, hogy az orvosok tehetnek a magas halálozási, arányszámról. Ez nem így van, de nekik is többet kell tenniük a megelőzésért. Olyan kiscsoportos előadásokon szükséges résztvenniük, amelyek formája kérdés-felelet. Feladatuknak a betegségek korai tüneteinek tudatosítását kellene tekinteniük. A családi, életre nevelés középpontjában ne a szexuális nevelés álljon, hanem a helyes életmódra nevelés. Ki kellene terjeszteni a szűrővizsgálatok sorát, ezeket kivinni a munkahelyekre. Elhangzott az is: jó lenne, ha lennének olyan egészségügyi személyek, akikhez kifejezetten életmódbeli problémáikkal fordulhatnának az emberek. Javasolták, hogy a leendő orvosokat, pedagógusokat már tanulmányank során készítsék fel ezekre a feladatokra. CSELEKEDNI KELL! Nemzeti sorsdöntő kérdésünk az egészségmegőrzés. Hol tartunk ebben ma? Az egyik szenvedélyes hangú felszólalót idézve: — Az utolsó, a 24. órában vagyunk. Ha ma sajnáljuk ennek a programnak a végrehajtására a kevesebbet, akkor holnap ennél sokkal drágábban fizetünk. Némethy M. Befejezte munkáját a balatoni viharjelző szolgálat Befejezte működését a balatoni viharjelző szolgálat, a siófoki obszervatóriumban pedig elkészült az idei nyár meteorológiai mérlege, ami a szokásosnál változékonyabb időjárásról tanúskodik. A sok évi átlagnál hűvösebb és csapadékosabb májust átlagos június, forró és száraz július és a májushoz hasonló augusztus követte. A szezon legerősebb — több mint százhat kilométer óránkénti sebességű — széllökését május 6-án Siófokon mérték. Ugyanott észlelték a legmagasabb hőmérsékletet: július 19-én 34,2 Celsius fokot mutattak a hőmérők. Május elsejétől szeptember 30-ig kilencvenöt alkalommal figyelmeztették a fürdőzőket, vízi sportolókata közeledő viharra. Az esetek több mint nyolvan százalékában mind a sárga, mind a piros jelzés utólag is indokoltnak bizonyult. A riasztás időtartama együttesen több mint 1850 óra. A jövőre nézve jó hír viszont, Imét a nyáron a Balaton egész térségében kiépítették és sikerrel ki is próbálták, az automatikus fényjelző készülékeket. 1987. október 1. Csütörtök