Vas Népe, 1987. november (32. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

N­LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A I PK I Y fffl ll_I , a Mean pArret zott sag es a megtb tanács latja Kádár Jánost szovjet■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ érdemrenddel tüntették ki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának vezetésével szombaton magyar párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A delegáció tagja Németh Károly, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, a párt Politikai Bizott­ságának tagja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, valamint Rajnai Sándor, Magyarország moszkvai nagykö­vete, a KB tagja. Kádár Jánosnak szombat este Moszkvában a Kreml Katalin-termében Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke átadta az Októberi For­radalom Érdemrendet. A magas kitüntetést a legfelsőbb tanács elnöksége a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barátság és együtt­működés fejlesztésében szerzett érdemeiért, a béke és a szocializmus megszilárdításához nyújtott jelentős hozzájáru­lásáért 75. születésnapja alkalmából adományozta. A kitüntetés átadása alkalmából Andrej Gromiko és Kádár János beszédet mondott. Kádár János egyebek kö­zött ezt mondta: — Amikor hírét vettem, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége 75. születésnapom alkalmá­ból ilyen magas kitüntetés­ben részesített — én is em­ber vagyok —, meghatott a figyelmesség. Külön köszö­nöm azt a magas értékelést, amellyel ennek a kitünte­tésnek az adományozását indokolta. A­z ember a sa­ját cselekedete megítélésé­ben nem illetékes, s ha önök így ítélik meg, az ma­gas kitüntetés számomra. Ami a Szovjetuniót illeti, régen, amikor mint munkás a kapitalizmus viszonyai kö­zött öntudatra ébredtem, kezdtem megérteni a Szov­jetunió hatalmas, világtör­ténelmi szerepét. Ez a tisz­teletem, becsületes értéke­lésem azóta szünet nélkül növekedett. Amikor én azt az utat jártam, hogy a ma­gyar munkások és népünk tisztességes szolgálatára tö­rekedtem, az mindig elvá­laszth­a­tatl­an volt számomra a Szovjetunió barátságától.­­ Most, hogy éppen Moszkvában egy ilyen kü­lönleges alkalom adódik számomra, hogy átadták ne­kem ezt a kitüntetést, meg szeretném mondani, nagy­on örülök neki, küldöttségünk többi tagjával együtt, hogy részesei lehetünk ennek a nagy történelmi esemény­nek, a szovjet állam fenn­állása, az októberi forrada­lom győzelme 70. évfordu­lójának. Andrej Gromiko ezeket mondta: — Országunkban az Ok­tóberi Forradalom Érdem­rend jelképezi a szocializ­mus értékeinek nemes, múlhatatlan győzelmét min­den egyes szovjet ember számára. Külön örömünkre szolgál, hogy ezt a kitünte­tést Ön ezen érdemrend alapításának 20. évforduló­ján kapja meg. Ez az ér­demrend a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek 1967. október 31-én kelt rendeletével született meg. Az egyi­k legelső októberi forradalmi érdemrendet Moszkva városának adomá­nyozták. Tehát ön, Kádár elvtárs, a magas kitüntetést abban a városban kapja, amely ikrek zászlaján szintén ez az érdemrend díszeleg. — Kádár János nevének már sok év óta súlya és tekintélye van a szocialista­­közösségben — hangsúlyoz­ta. — Ismert e név a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban. Az ön ne­ve a szocializmus becsületes, öntudatos szolgálatának a példaképe. ★ A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évfordu­lójának ünnepségsorozata alkalmából Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának ve­zetésével Moszkvában tar­tózkodó magyar párt- és ál­lami küldöttség tegnap dél­után koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál. Ezt követően Kádár Já­nos, Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke, Szű­rös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Rajnai Sándor Ma­gyarország szovjetunó­óbeli nagykövete a Kreml falá­nál, a Sándor-kertben meg­­­koszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Délelőtt Németh Károly és Szűrös Mátyás a moszk­vai Központi kiállítóterem­­ben megtekintette az évfor­duló alkalmából megrende­zett, az ország hetvenéves művészeti fejlődését bemu­tató „A szovjetek országa” elnevezésű kiállítást. XXXII. ÉVFOLYAM 258. SZÁM , 1987. NOVEMBER 2. HÉTFŐ­I ÁRA 1,80 FORINT Közvetlen kocsi Grazba? Lesz-e vasúti összeköttetés Bük és Bük­ fürdő között? Átszállás nélkül a fővárosból... A hetvenes évek elejének egyik legjobban vitatott témája volt a gazdaságtalan vasúti szárnyvonalak meg­szüntetése. Később — sajnos valóban későn — felismer­ték, hogy ez elhamarkodott intézkedés volt. 1974-ben szűnt meg a Répcevis—Bük—Hegyfalu —Sárvár vonalszakasz. Ez­után három éven keresztül csökkent a fürdő látogatott­sága. Kevesebben vállalták az átszállásokkal járó ké­nyelmetlenséget. A fürdő fejlesztésével pár­huzamosan ismét megnőtt az érdeklődés az­ Európa­­hírű gyógyüdülőhely iránt. A becslések szerint az ez­redfordulóra a látogatók szá­ma eléri az egymillió 300 ezret. Ezért vetődött fel a vas­útvonal építésének gondo­lata. Az eredeti elképzelés­től, amely Bük és Hegyfalu között helyezte volna le a sínpárokat, elálltak. A ma­gyarázat nagyon egyszerű: a több mint 350 millió forint előteremtése reménytelen! Megmaradtak egy egysze­rűbb, talán kivitelezhető megoldásnál: Bük és Bük­fürdő között építenék fel a vasutat. Az egyik elképze­lés szerint 3, a másik sze­rint 4 kilométeres nyomvo­nalon. A beruházás 40 mil­lió forintba kerülne. Sajnos ennyi pénze sincs erre a Magyar Államvasu­taknak. Éppen ezért hívtak össze értekezletet, október 29-én, csütörtökön a vasi megyeszékhelyen. Ezen a fejlesztésben érdekelt válla­latok, gazdálkodó szerveze­tek és intézmények képvise­lőinek Szabó Zoltán, a MÁV Szombathelyi Igazgatóságá­nak az igazgatóhelyettese vázolta az elképzeléseket. Tájékoztatása szerint kö­zös vállalat, keretátadás, korlátolt felelősségű rész­vénytársaság vagy részvény­­társaság formájában lehetne a tervet kivitelezni. Ha a szükséges összeget sikerül előteremteni, a jövő év ta­vaszán elkezdődhet a rész­letes tervkészítés, szeptem­berben pedig a vaspálya épí­tése. Rövid idő alatt, 1989 júniusába már megindul­hatna a vasúti közlekedés Bük és Bük­ fürdő között... A MÁV pedig grazi vasúti kocsit Szombathely helyett Bük-fürdőig és vissza köz­lekedtetné. A pesti gyors­vonatokhoz és onnan egy négytengelyes kocsit továb­bítanának a fürdőig és visz­­sza. Így az utasok átszállás nélkül érhetnék el úticélju­kat. Egyidejűleg Bük és Bük-fürdő között az igény szerint autóbuszszerűen­­ ingázhatnának a könnyű csehszlovák gyártású Bz motorszerelvények... Jakab István Fotó: B. S. Gyógynövény­felvásárlás A sárvári áfész egye­bek között gyógynövé­nyek felvásárlásával is foglalkozik. Képünkön mórmájvavirágot vesz át a kereskedő. A megyé­ben 23 kistermelővel áll szerződésben, nekik ve­tőmagot és termelési technológiát szállít, majd szárított mórmájva virá­­got vásárol vissza. Politikai, tudományos ás kulturális események Vendégek a Mari ASZSZK-ból Az októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából a megyei pártbizottság meg­hívására politikusokból, kutatókból, új­ságírókból, művészekből álló delegáció érkezik hétfőn a megyébe a Mari ASZSZK-ból. A küldöttség vezetője Vik­tor Alekszejevics Jolcsev, az SZKP Mari Területi Bizottságának másodtitkára. Me­gyénk lakossága több alkalommal talál­kozhat a szovjet vendégekkel, kiállítás nyílik, politikai tájékoztatók hangzanak el, műsort adnak a művészek, üzemekbe, tsz-ekbe látogatnak az újságírók, és ter­mészetesen mari művészeti együttesek szerepelnek a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóját köszöntő megyei és városi ünnepségeken. A mari barátsági napok nyitóünnepsé­gét kedden délután 4-kor Vépen, a Mező­­gazdasági Szakmunkásképző és Munkás­­továbbképző Intézetben rendezik meg. Ezen a napon Répcelakon, csütörtökön Körmenden tart előadást a mari nép éle­téről G. Sz. Oscsebkov, a Politechnikai Főiskola rektora. Kedden Sárváron, csü­törtökön Szentgotthárdon beszél népe és köztársasága helyzetéről G. A. Murzanov, a Mari Ismeretterjesztő Társulat elnök­­helyettese. Tudományos ülésszakon hall­gatja meg G. Sz. Oscsebkov rektort szer­dán délelőtt az Oktatási Igazgatóság ta­nári­ kara. Megkezdődnek szerdán a művészeti programok is. Délután fél háromkor Szom­bathelyen, a Művelődési és Sportházban kiállítást nyit meg Artner Tiborné, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Nádasdon sze­repelnek a Mari Zenei Színház szólistái és balett-táncosai. A Mari Állami Ének­kar este Bőben, a község díszünnepségén ad műsort. Csütörtökön Vasváron látha­tók, hallhatók a mari muzsikusok és ba­lett-táncosok, az énekkar Celldömölkön lép fel a városi ünnepségen. Pénteken es­te hatkor a szombathelyi díszünnepség közönségét üdvözli a mari művészek mű­sora. A delegációkat fogadó intézmények igyekeznek minél többet megmutatni me­gyénkből, a mi életünkből a vendégeknek. A vendég képzőművészeket és közműve­lődésben dolgozókat elkísérik a megye kulturális életének központjaiba, műte­remlátogatásokra, s a zsennyei művész­telep bemutatására is sor kerül. A muzsi­kusok, a balettművészek Sárvárra, Kö­­mendre, az Őrségbe látogatnak. Az ének­kar is megismerkedik azokkal a városok­kal, falvakkal, amelyekben műsort ad. Négy mari újságíró követi a barátsági hét eseményeit. b. r. Új takarékszövetkezeti kirendeltségek a megyében A kertvárosban működött eddig Sárváron a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet városi kirendeltsége. Az ügy­félforgalom nőtt, a betétek gyarapodtak, szükséges volt új kirendeltség létrehozá­sa Sárvár központjában. A két áruház szomszédságá­ban, a Tanép által nemré­gen átadott lakóépület föld­szintjén alakították ki a 164 négyzetméteres, ízlése­sen berendezett, korszerű kirendeltséget, amely négy alkalmazottal dolgozik. A homlokzaton már az olvasható: bank. Nem hi­valkodás ez a felirat, mert a takarékszövetkezetek mű­ködési köre immár igen széles, számos banki felada­tot is ellátnak. Egyebek kö­zött számlavezetést is vállal­nak, a rumiak például a sárvári Nádasdy Lakásszö­vetkezet pénzét kezelik. A takarékszövetkezetek szinte teljesen az OTP-vel azonos feltételek mellett működ­nek, adnak építési, mezőgaz­dasági, áruvásárlási, szol­gáltatási, személyi hiteleket. A rumi szövetkezet terüle­tén — 32 községben és Sár­váron — kilenc hónap alatt több mint kétezer embernek adtak kölcsönt. Ezen kívül a takarékszövetkezet biz­tosításokat köt, díjbesze­déssel foglalkozik, társas­­utakat szervez, felvásárolt áruk értékét fizeti ki, köny­vet, totó- és lottószelvényt árul — e sokféle­­tevékeny­séghez tetszetős kirendelt­ségre is szükség van. A létesítményt — amely négymillió forintba került, építését segítette a Szövosz és a Mészöv — dr. Buzdor Attila, a Mészöv elnöke ad­ta át a takarékossági világ­nap alkalmából. (Képünkön Bősze Tiborné, a rumi ta­karékszövetkezet elnöke mu­tatja be a kirendeltséget.) Két másik pénzintézet is új kirendeltséggel gazda­gabb a múlt hét végétől. A csepregi takarékszövetkezet büki kirendeltsége igen mostoha körülmények kö­zött, egy lebontásra váró épületben működött eddig. A banki tevékenységet aka­dályozták a rossz feltételek. A megoldást már nem lehe­tett halogatni, az építés lát­szott a legcélszerűbbnek. A helyi áfész adott át a telké­ből egy darabot, ahova a Szövterv tervezett száz négy­zetméteres kirendeltséget. Egy év telt el a mun­katerület átvétele óta, s már átadták a másfél millió fo­rintos költséggel elkészült korszerű létesítményt. A nagyközség idegenforgalma miatt is szükség volt az ügyfélfogadás javítására. A 38 községet ellátó Rép­celak és Vidéke Takarékszö­vetkezet Vönöckön hozott létre új kirendeltséget. Ez hat községet lát el, hatszáz­ezer forintért építették. A tapasztalat az, hogy azokon a kis településeken, ahol ta­karékszövetkezeti egységet hoznak létre, megnő a ta­karékossági kedv, hiszen a takarékosság egyik feltéte­le a bizalom, az ismeretség. E beruházások másik hasz­na az, hogy a községekben élők még több szolgáltatást vehetnek igénybe helyben, nem kell eutazniuk azért, ha biztosítást akarnak köt­ni vagy ki akarnak venni pénzt a betétjükből. Helyben tájékozódhatnak a pénzvi­lág változásairól is. Közel menni az ügyfélhez: ez a takarékszövetkezetek sike­rének titka. ,­kt Fotó: Kiss D.

Next