Vas Népe, 1988. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

Németh Károly újévi köszöntője Újévi köszöntőt mondott tegnap délután a Magyar rádióban és a Magyar Te­levízióban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki tanács elnöke. Ezeket mondta: Kedves Hallgatóim! Hon­­­­társaim! 1988 első napján őszinte sztelettel köszöntöm vala­­mennyiüket. A párt és az állam­i vezető testületek jó­­ivánis­ágait tolmácsolva boldog, békés eredményes 1 esztendőt kívánok Önök­nek és népünk minden ba­­rátj­ának. Boldog új évet kí­­­nva testvéri érzésekkel! K­öszöntöm a határainkon éli magyarokat is; a köv­ető államokban élőket jakúgy, mint azokat, aki­ét sorsaik messzi távolok­­.Ií, a világ különböző tájjai­­­• vezetett. Esztendő, veszendő, így m­­ondták a régi öregek. ÉS ezben arra gondolta­k, hogy gyorsan szalad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, a mi az előző bölcsesség for­dítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő­­lőre nézve ésszerűen­­ kell át beosztanunk mindazt, mink van. Az új év első napján egy­­evre érezhetjük mindk­ét válásmondás igazát. Mmnd­i közben úgy tűnik, miint­­ha gyorsabban haladna az iő. Az elmúlt esztendőiben olt tennivaló, feladat bo­rú. Népünk munkájának edményekén­t emelkedett nemzeti jövedelem; az oari, mezőgazdasági válla­ltok, szövetkezetek egy ré­se növelte teljesítményeit, »­vitatta gazdálkodását v­isszatekintve az elmúlt ■re, nyugodt lelkiismeret­­e­ állapíthatjuk meg: a fiunkénak, a küzdelemnek elit értelme és eredménye. Az új év kezdet­én előre kell tekintenünk. Az 1­938-as esztendő számunk­­a többet jelent, mint az é­vek megszokott változását, elgyülemlett gondjaink megol­dásának, megméreté­­sün­knek fontos időszaka , ott állunk. Azok a célok, amely a párt Központi Bí­ró­­ságának a múlt évi jú­liusi állásfoglalásán alapul­nak, és a kormánynak az Országgyűlés által jóváh­a­­gyott munkaprogramjában, valamint az idei népgazda­sági tervben öltenek testet, az eddigiektől eltérő igé­nyeket, nagyobb követelmé­nyeket támasztanak vala­mennyiünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott összpontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondolkodást, cselekvő ma­gatartást követel. Jobb, ha­tékonyabb munkával jutha­tunk túl a jelenlegi nehéz­ségeken. Feladataink széles körű vitáiban, az egymással is ütköző vélemények nyomán formálódnak nemzeti prog­rammá. Közös, egybehang­zó álláspontunk — amely programunknak is fontos része —, hogy a gazdasági reform továbbvitelének, a szocialista demokrácia ki­­teljesítésének, a politikai intézményrendszer fejleszté­sének útján haladjunk. Olyan szocialista reform­­törekvések ezek, amelyek­nek megvalósításában bíz­vást támaszkodhatunk né­pünk nagy többségére. Épít­hetünk a Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő társadalmi-gaz­dasági megújulás tapaszta­lataira és a korszerűbb együttműködésben rejlő le­hetőségekre. Programunk valóra váltá­sára munkára hívjuk min­den honfitársunkat, akinek szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Tisztelt Hallgatóim! Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyakran próbára tette a magyarságot és a vele azo­nos sorsot vállaló nemzeti­ségieket. Sokszor kijutott nekünk a harcból, a küzde­lemből, a helytállásból — olykor a puszta létünkért. Nagy történelmi leckék ta­nulsága, ha egy nép nem adja meg magát és képes a tapasztalatokból okulni, ha tehetségét szorgalommal öt­vözi, erőit egyesíti, akkor otthonteremtő, országépítő munkája meghozza a maga gyümölcsét. A nemzet teremtő akara­tát, életerejét tanúsítja az a tény is, hogy hazánk a szocialista országok nagy családjához, a társadalmi haladás élvonalába tartozik. Igaz, hogy új világaink épí­téséiben lassabban hala­dunk, mint korábban gon­doltuk, de nincs okunk kis­hitűségre, ha a megtett út­ra gondolunk. Jó alapokra építkezhetünk, hiszen a fáj­dalmas hibák és tévedések ellenére a magyar nép az elmúlt évtizedekben törté­nelmileg is maradandót al­kotott. Megnyugtató és bizodal­­mat keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedve­zőbbek lesznek munkánk nemzetközi feltételei. A szovjet—amerikai rakéta­egyezménnyel, a két nagy­hatalom vezetőinek további haladást ígérő tárgyalásai­val megnőttek a fegyverke­zési hajsza visszaszorításá­nak, a népek,országok kö­zötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkö­r enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájá­rult. A jövőben is mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy egy biztonságo­sabb világban élhessünk, dolgozhassunk. Abban a reményben, hogy közös akarattal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldo­gul­ást és jó egészséget ked­ves honfitársaimnak. Környezetkímélő emulziószállítás A Rába Magyar Vagon- és­épgyár üzemeiben a ter­m­­elés során jelentős mennyi­ségű olajos-vizes emulzió fpződik. Ennek az elegü­­k az összegyűjtése, szállá­­sa, tisztítása, további hasz­­isítása nem kis feladat, a k­öltségvonzata is számotte­­t, ugyanakkor ezeknek a műveleteknek maximálisan meg kell felelniük a mun­­avédelem­ és a kömyezet­­■delmi előírásoknak is. A Rába szombathelyi Fa­­rműgyárában keletkező furziót korábban a Sopro- Talajerőgazdálkodási Vál­­lat szállította el a helyi iladékgyűjtő telepre, de­­ a Köjál kifogásolta, a ■sőbbiekben nem engedh­­ezte. Ezután — ugyancsak , talajerőgazdálkodók a sa­­t járműveikkel — a Rába MVG győri reptéri gyárte­lepén üzemelő emulzióbontó­ba szállították a Szombathe­lyen képződött olajos-vizes mellékterméket. A szakem­berek számításai bebizo­nyították, hogy ez így na­gyon költséges, ezért min­denképpen saját erőből kell megoldani a szállítást, il­letve a tisztítást. Így került sor arra, hogy a Budapes­ti Vegyipari Gépgyártól az MVG vás­árolt egy 20 ezer 560 literes tartályt, amelyet egy Rába vontatójárműbe szereltek. Októbertől ezzel a tartálykocsival szállítják Szombathelyről és Sárvár­ról az emulziót Győrbe. A korábbi gyakorlathoz képest ez lényegesen gazdaságo­sabb, s nagyon fontos még, hogy a szállítás során a kör­nyezetet semmiféle szennye­ződés nem éri. Az előbbi megoldás azon­ban nem végleges, ugyanis már épül a Futóműgyár húszezres csarnokának köz­vetlen szomszédságában egy új tisztítórészleg. Ennek az épületváza adott, a berende­zései osztrák gyártmányúak, a szerelést NSZK szakem­berek segítségével végzik a rákások. A munkálatok jó ütemben folynak, várhatóan 1988 első negyedévében he­lyezik üzembe a tisztítót. El­készülte után valamennyi vasi Rába-gyárból (Szombat­helyről, Sárvárról, Szent­­gotthárdról és Kőszegről), ide szállítják tisztításra az olajos-vizes emulziót. A leg­kézenfekvőbb megoldásnak a Szombathelyen kialakí­tandó tisztítórészleg bizo­nyult, hiszen így jelentős szállítási és egyéb költség megtakarítható. V. P. Szombathelyről és Sárvárról ezzel a Rába 1 833.13-as típusú nyergesvontatóval (emul­ziószállító tartálykocsival) szállítják az olajos-vizes elegyet a győri emulzióbontóba. Amerre csak jártam teg­nap a kihalt városban, vilá­gítottak az üzletek, s a ki­rakatok mögött dolgoztak a kereskedők. Leltároznak és áraznak. Ők már korábban megkapták az árjegyzékeket s hogy nyitni tudjanak, az új év első napján is dolgoz­niuk kellett. A Skála-Gyöngyös Áruház élelmiszer osztálya nem ha­sonlít önmagára. A lehető legszorosabban katonás rend­ben vannak egymás mellett a termékek, előttük székeken, ládákon a fehér köpenyes el­árusítók. Lányok, asszonyok. Csoportosítják, számolják az árut, írják a leltár­jegyzéket. Negyedik hétvégéjük, ünne­pük úszik. — Inkább nem kellene az a kis pénz, amit adnak érte. Nem volt igazi szilveszterem. Este, amikor hazamentem, mára előre főztem a család­nak — mondja az egyik fia­talasszony. Az élelmiszer osztály ve­zetője, Wunderlich Attila jól tudja, hogy túl sok már az a teher, amit huszonhat mun­katársa visel. A terhes kis­mamákon és a tanulókon kí­vül mindenki (23-an) az üz­letben van. Elfáradtak, a nagy év végi hajrában. Egy hete előfordult, hogy néhá­­nyan ,kiborultak­. Minden átmenet nélkül elsírták ma­gukat. Megértem őket. Se ka­rácsonyuk, se vasárnapjuk. Családos nőknek nagyon ne­héz. Megpróbálok lelket ön­teni beléjük, s ilyenkor el­nézőbb vagyok. 1987-ben hányszor emel­kedtek, hányszor írták át az árakat? — Nem tudom pontosan megmondani. Nagyjából he­tenként megváltozott, nőtt valaminek az ára. Más cso­magolás, külföldi anyag ke­rül a termékbe s máris más az ára. A mostani árváltozá­sokat toron­ymagasságú ár­jegyzékekből írják ki. Ter­melőként, szállítóként vál­toznak az árak. Például a tejtermékeknél kétféle árrés szerint kell számolnunk. Leltározáskor feltüntetjük a régi és az új nagykereske­delmi és forgalmi árat is. Győzzük csak követni. Szom­baton tejet és kenyeret áru­sítunk, vasárnap szombati nyitvatartásunk lesz. Addig­ra végezni kell mindennel. — Mennyi pénzt kapnak a dolgozók a túlórákért? — 120, azaz egyszázhúsz forintot egy napra.. A Skála Gyöngyösben teg­nap csak az élelmiszer osz­tályon áraztak. A többi osz­tályokon december 27-től tartott a leltár és az­ átára­zás. Több ezer cikket kel­lett megmozgatni, gyártók és árrések szerint átárazni. A felnőtt ruházati cikkek ol­csóbbak, de általában felfelé kúszik az ár. Az áruház ta­valyi készlete 40—45 millió forint volt. Becsüljük ezekben a na­pokban jobban a kereskedő­ket — íria — Fotó: Benko

Next