Vas Népe, 1988. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

Az ifjúsági törvény felülvizsgálatáról A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közel­múltban lezajlott találkozó­ján megállapodás született­­arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikai fel­adattervet dolgoz ki és elő­készíti az ifjúsági törvény­­korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tájékoztatta az MTI munkatársát.­­ Az ifjúsági törvény 1971-ben született meg, an­nak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjú­sággal való foglalkozás össz­társadalmii, azaz állami fel­adat. Minthogy azonban el­sősorban szándékok fogal­mazódtak meg benne, meg­alkotói nem pontosították az állam, a különböző állami szervek feladatait, s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó garanciákat, el­lenőrzési, számonkérési me­chanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció ma­radt. Elsősorban ez az oka annak, hogy a KISZ szor­galmazza e törvény módosí­tását — mondotta a KISZ KB titkára. — Az ifjúsági szövetség és az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek fo­lyamatosan munkálkodtak az­­ifjúsági törvény korszerűsí­tésének előkészítésén. Ez a munka két időszakban ka­pott új lendületet. A párt 1­984-es ifjúságpolitikai állás­foglalásának kidolgozásakor, valamint tavaly, a párt gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozási és a kormány stabi­lizációs munkaprogramjának előkészítése idején erősödött fel a fiatalok körében is a változtatás igénye.­­• Az ifjúsági szövetség álláspontja az — fejtette ki Nagy Imre —, hogy nem új ifjúsági törvényt, kell alkot­ni, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagy­rész állami feladat, a gon­dok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűt­lensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a la­káshelyzet folyamatos rom­lása, a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növekedé­se — perspektívavesztést je­lenthetnek az ifjúság szá­m­ára. Ennek következmé­nye , az elkeseredettség, a kiábrándultság pedig máris tapasztalható az ifjúság kö­rében. A fiatalság az a tár­sadalmi réteg, amelynek nin­csenek még tartalékai, emel­lett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabá­lyozás. Ezért van szükség a kormány ifjúságpolitikai feladattervére, amely a sta­bilizációs időszak állami feladatait rögzíti. — Nincs kizárva annak a lehetősége — mondotta be­fejezésül a KISZ KB titkára —, hogy az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredmé­nye — ez a következő év feladata — új törvény meg­alkotását teszi szükségessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szülessék, amely tartalmában­ minőségében nem jelent újat, nincs ér­telme. Színházterem, lakások, strand Az idei költségvetés sze­repelt a szentgotthárdi ta­nács legutóbbi ülésén. Mire jut pénz az idén, mivel gya­rapodik ebben az évben a határmenti település?­­Tavaly ilyenkor, az akko­ri tervben 152 millió forint bevételt, s időközben ez az összeg csaknem tíz millióval lett kevesebb. Az idén majd­nem 149 millió a tervezett bevétel, hogy valójában mennyiről lehet majd szá­mot adni az év végén — ezt tényleg csak akkor lehet majd megmondani. A ta­nácsülésen is elhangzott, hogy az idei terv sem a jelenlegi formájában fog megvalósulni, ezt mindenki tudja is. Menet közben kell majd rugalmasan igazítani a realitásokhoz. Kiemelt feladat a színház­terem idei átadása (várható­an május közepére készül el). Befejeződik a Széchenyi utcában épülő huszonhét OTP-lakás kivitelezése,­­földszintjén a városi népi ellenőrzési bizottság számá­ra alakítanak ki helyet), megkezdődik egy másik, harmincnégy lakásos tömb­építése. Három bérlakás épül (emeletráépítéssel), s elkészülnek az Arany János úti garzonlakások tervei. Húsz-huszonkét család kap támogatást lakásépítésre, il­letve vásárlásra. (Összesen több mint 2 millió három­­százezer forint szerepel­t a tervben.) A lakásmobilitás ösztön­zését a jövőben is kiemelt feladatának tekinti a ta­nács. Céltámogatással elő­reláthatóan 21 lakás téríté­si díját tudja fedezni. Néhány hónap múlva be­fejeződik a városi rendelő bővítése. Ott kap helyet a körzeti gyermekorvosi szol­gálat, a védőnői, anya- és gyermekvédelmi feladatokat is ott látják majd el, s sze­mészeti szakrendelés is lesz. Ügyeleti szolgálati pi­henőhelyiségeket és egész­ségnevelési klubot is kialakí­tanak. Több éve visszatérő prob­lémája a városnak a strand­ üzemeltetését veszélyezteti, hogy a Köjál-előírásoknak nem felelnek meg az ottani körül­mények. A tervezett 800 ezer forintból vízhálózat épül, vízöblítéses illemhelyet alakítanak ki, a szennyvíz­­elvezetés gondja is megoldó­dik. Az 1988-as terv megvalósí­tásához a lakosság, az üze­mek, intézmények társadal­mi munkájára is számít a tanács. Az idén 24 millió forint értékű társadalmi munkával és helyi anyag felhasználással számol a tervjavaslat. Egyebek között a színházterem parkosításá­nál lesz majd nagy szükség szorgos kezekre. A mozgó­sításban a szakszervezet és a népfront is sokat segíthet. A tanácsülés résztvevői áttekintették az iskolai test­nevelés helyzetét s a városi népi ellenőrzési bizottság munkáját, majd tanácsren­deletet alkottak a település­­fejlesztési hozzájárulás mó­dosításáról. A változás lé­nyege, hogy azoknak az egyedülálló nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja négy­ezer forint alatt van, nem kell tehát fizetniük. — szenkó — T­ávhőszolgáltatás, társulás Ülést tartott Körmend Vá­ros Tanácsának végrehajtó bizottsága. A napirendi pon­tok között megtárgyalta a távhőszolgáltatás helyzetét és az egészségügyi, építés­ügyi, igazgatási, ipari és ke­reskedelmi hatáskörök társu­lási formában történő ellá­tását. Avar Szilveszter, a Vas Megyei Távhőszolgáltató Vállalat igazgatója számolt be a város távhőszolgáltatá­si helyzetéről és a további feladatokról. Kezdetben a hőenergiával ellátott lakások száma 154 volt, s 15 közüle­tet kapcsoltak be a rend­szerbe. Ma már a városban 1100 lakást és 84 közületet látnak el hőenergiával. Szólt a gondokról is. A hőmérsék­leti maximum lakásonkénti változásáról, az emelkedő fűtési díjról (ennek követ­keztében nőtt az állami tá­mogatás is) és a Rákóczi úti kazán elhasználódásáról. A jövő feladatai között szere­pel a városi fűtőmű építése, további távvezetékek és hő­központ létrehozása. A vég­rehajtó bizottság a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. A kétszintű közigazgatásra épülő társulási forma létre­hozásáról is szó esett. Az eddigi első fokú hatósági munkákat ezentúl a környe­ző hat község tanácsa együtt végzi Körmend Város Taná­csa vb meghatározott szak­­igazgatási szerveivel. A végrehajtó bizottság javasol­ta a tanácsülésnek a társu­lási forma létrehozását. Ter­mészetesen ehhez az érdekelt községek tanácsi határozata is szükséges. A végrehajtó bizottság ülé­sén megtárgyalták és elfo­gadták Körmend részletes rendezési tervét is. L. E. Az ideológiai tézisek vitájának Vas megyei tapasztalatai Aktívaértekezlet Szombathelyen Pénteken délután a megyei pártbizottságon aktívaér­tekezleten összegezték az MSZMP Politikai Bizottságának az ideológiai munka időszerű kérdéseiről kiadott tézisei me­gyei vitájának tapasztalatait. Az aktívaértekezleten — ame­lyen Sutyinszki Mihály, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője elnökölt — részt vett és felszólalt Illés Tibor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. A jelenlévő pártmunká­sok, propagandistáik és vitavezetők számára Rácz János, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze az ideológiai té­zisek vitájának tapasztalatait. A megyében eddig 640 fó­rumon vitatták meg a tézi­seket, és a résztvevők nagy érdeklődéssel fogadták az ideológiai anyagot. Bár a vitában résztvevők többsége az értelmezés gondjával küszködött, nagyon idősze­rűnek tartották a téma na­pirendre tűzését. A viták tartalmát és légkörét az ideológiai bizonytalanság és szélsőséges megnyilvánulá­sok mellett az aggodalom­mal párosuló reális helyzet­tudat kialakítása, és a ki­bontakozás igénye jellemez­te. Ily módon a vitakultúra előnyös átalakulásának is tanúi lehettünk — hangsú­lyozta a megyei titkár. Gyakran a politikához köz­vetlenebbül kapcsolódó rész­kérdésekben az elégedetlen­ség, a korábbi hibákért tör­ténő felelősségrevonás igé­nye is hangot kapott. Jelez­ték a viták, hogy az objek­tív szemlélet gyakran, „gyenge lábakon” áll: az ugyanis, hogy a világgazda­ság folyamatai — ame­lyeket nem tudunk befolyá­solni — negatívan érintet­ték gazdaságunkat, a fele­lősök keresése közben szóba sem került. Többen viszont azt hagsúlyozták, hogy már a konkrét politikai, ezen belül a gazdaságpolitikai lépések előtt szükség lett volna az ideológiai állás­pontok alaposabb tisztázá­sára, figyelembevételére. Felvetődött, hogy több poli­tikai elem került a tézisek­be, az elméleti megalapo­zottság viszont a társadal­mi szerkezet, a tulajdonvi­szonyok, a közelmúlt érté­kelése, a párt osztályjellege, a jövőkép kérdéseiben hi­ányos. Általános az a véle­mény, hogy a dokumentum több helyen elvont, nehe­zen érthető. A viták alapján az is megállapítható — különösen az alapszervezetekben —, hogy a történelmi ismeretek enyhén szólva hiányosak, a marxista történelem- és társadalomszemlélet súlyo­san fogyatékos. A vitában, a részvevők egy jelentős há­nyada úgy nyilatkozott, hogy számára teljesen újak a tézisek fogalmai, így feltehető a kérdés: milyen az állami történelem­okta­tás színvonala, és a pár­tok­tatást egyáltalán fontossá­­­­gának megfelelően kezelik-e az alapszervezetek? A vitában első helyen történelmi utunk értékelése, szocializmus-felfogásunk, a párt vezető szerepe, az ifjú­ság helyzete, jövője és a magántulajdon értelmezése szerepelt. A párt az utóbbi három évtizedben, a fenti témákban több szuverén választ adott, amellyel idéz­ (Folytatás a 2. oldalon) Helytállás a piacon minden lehetséges módon és rendelkezésre álló eszközzel, új technológiákkal, ter­mékszerkezetváltással, korszerűsítéssel! A Latex kő­szegi Posztógyárában is hozzáfogtak a meglévő ex­portpiacok megtartásához, s új vevők megnyeréséhez. Ehhez természetesem részben új termékek is kellenek, olyanok, mint a képeinken látható műszálas asztalte­rítő, amelynek gyártási technológiáját „házon belül” dolgozták ki a nyugati megrendelő igényei szerint. A tervezett 400 ezer négyzetméternyi mennyiség egy részének gyártása megkezdődött, a szövőgépekről le­került anyagot a kikészítőben infralámpás berendezé­sen szárítják, vasalják, így nyeri el végleges állapo­tát a késztermék. Az osztrák megrendelőhöz kike­rülve rövidesen eldől, hogy minden tekintetben meg­hozzák-e a kívánt eredményt a gyártási és az érté­kesítési elképzelések. Fotó: B. S.

Next