Vas Népe, 1988. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

Görög-török kormányfői találkozó Tíz év óta először görög- török kormányfői találkozó volt szombaton. Andreas Pa­pandreu görög és Turgut Özal török miniszterelnök a svájci Davosban folytatott megbeszéléseket, ahol mind­ketten részt vesznek egy nemzetközi gazdasági tanács­kozáson. Megállapodtak a két or­szág közötti kapcsolatok ja­vításában. A három és fél órás esz­mecsere után ismertetett ál­lásfoglalásban a felek alá­húzzák: „soha többé nem alakulhat ki olyan válság”, mint tavaly márciusban, amikor az Égei-tengeri kon­tinentális talapzat fölötti szuverenitás, vagyis az ott rejlő ásványi kincsek birto­ka miatt a két ország a há­ború küszöbére sodródott. Megállapodtak abban, hogy közvetlen telefonvonalat lé­tesítenek a két miniszterel­nöki hivatal között. A gaz­dasági kapcsolatok bővítése érdekében görög—török ke­reskedelmi kamarát hoznak létre. Megegyezés született arról is, hogy Görögország és Törökország miniszterelnöke évente legalább egyszer ta­lálkozik. USA: Magyar szabadalom Magyar szabadalmat is felhasználhatnak Kalifornia államban a földrengés súj­totta épületek statikai hely­reállítására. A szabadalma­zott eljárást Urbán István építészmérnök dolgozta ki és felajánlotta a magyar állam­nak, azzal, hogy azt küldjék meg esetleges hasznosításra olyan országoknak, ahol gya­koriak a földrengések. Az Egyesült Államokban Kalifornia állam a legin­kább érintett körzet: a Csen­des-óceán partján húzódó törésvonal mentén rendsze­resek a kisebb-nagyobb ren­gések. Urbán István szaba­dalmát ezért Kalifornia ál­lam rendelkezésére bocsátot­ták. A szabadalmi eljárást Házi Vencel, hazánk was­hingtoni nagykövete az ál­lam fővárosában, Sacramen­­tóban nyújtotta át George Deukmejsian kormányzónak. A kormányzó köszönetet mondott, a magyar aján­latért, és kijelentette: az ál­lam szakemberei haladékta­lanul megkezdik a tanulmá­nyokat az eljárás hasznosí­tására. Ír­ nyelv Új nyelvet talált ki egy odesszai mérnök, összesen kétszáz tőszóval, csupa olyannal, amelyik egyetlen nemzetközi nyelvben sem szerepel. A tízezer szavas új nyelv az „aldundii” elnevezést kapta. A kétszáz tőszó vari­ációiból áll. Szavai rövidek, általában legfeljebb öt, il­letve hatbetűsek. Képzési módjuk a kínai nyelvéhez hasonló. A nyelvtant vi­szont az esperan­tótól vette kölcsön az odesszai nyelv­­alkotó. A nyelvészeti újdonságról a Komszomolszkaja Pravda számol be. Megjegyzi, hogy az állandi szerkezete meg­felel a nemzetközi kommu­nikációban használatos rendszereknek és ezekben is jól hasznosítható; a számí­tógépes nyelv és a nemzeti nyelvek között kiválóan le­het alkalmazni afféle köztes nyelvnek, mert minden nyelvtani kategóriára meg­felelő készlettel bír. Számí­tógépi „tár­nyelvnek” is minden humán információ­ra jól lehet majd fe­lhasz­­náln­i a rendkívü nagy táro­lókapacitású komputerek új nemzedékénél. Bolgár pártértekezl­et: az áremelések kompenzálásáról és a „szocialista közös­ piac”-ról A Bolgár Kommunista Párt pénteken végetért or­szágos konferenciájához kap­csolódva három sajtóérte­kezleten találkozhattak az újságírók szombaton az or­szág politikai és gazdasági életének első vonalbeli ve­zetőével. A külföldi sajtó képviselői elsőként Petar Djulgerovot, a Politikai Bi­zottság póttagját, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét faggat­hatták a szakszervezet he­lyéről és szerepéről, az át­alakuláshoz való viszonyá­ról. Emil Hrisztov, a BKP Központi Bizottságának tit­kára főként a gazdasági re­formmal kapcsolatban ka­pott sok kérdést. Válaszaiból kitűnt, hogy a január else­jével életbe lépett változások részeként a bolgár termékek mintegy 20 százalékának ter­melői árát igazították hozzá a világpiaci árakhoz, de az ilyenek listája fokozatosan bővül a továbbiakban, így alkarnak, szakaszosan eljutni­­a következő ötéves terv in­dulásáig (1991), amikoris az országban általános árrefor­mot, adó- és bérreformot hajtanak végre. Egyébként ezek — nemcsak céljaikban, de jellegükben is — nagyon hasonlítanak a Magyarorszá­gon idén foganatosított in­tézkedésekre, amennyiben ugyancsak a hozzáadott érték­­adó bevezetéséről, a köz­szükségleti cikkek állami dotációjának megszünteté­séről vagy csökkentéséről stb. van szó. Emil Hrisztov azt mondta, hogy a fogyasz­tói árakat a reform általá­nossá és teljessé tétele előtt nem emelik, ezt követően az állam vállal egy „ellenőrzött i­afációt”. Ennek mértékét természetesen lehetetlen prognosztizálni, azt viszont meggyőződéssel ígérte a Központi Bizottság titkára, hogy a lakosságot érintő ár­emeléseket teljes mértékben kompenzálni fogják. Andrej Lukanovot, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a külgazdasági kapcsolatok miniszterét egye­­­bek között arról kérdezték: hogyan kell értelmezni azt, amit a pártkonferencián el­hangzott bevezetőjében To­dor Zsivkov egy esetleges „szocialista közös piacról” mondott, egyfajta vágyálom ez vagy realitás? A válasz szerint távolról sem puszta kívánságról van szó: a KGST radikális megformá­lásának — amely tudvalevő­leg már napirenden szerepel — ilyen vonásai is lesznek, de reformnak el kell vezet­nie a munkaerő és az áruk szabad áramlásához is az integrációs szervezet határa­in belül. A radikális reform részletein már intenzív mun­ka folyik a KGST-ben. Csiang Csing szabadlábon? (Éliás Béla, ,az MTI tudósítója jelenti.) Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Csinget szabadon engedték a börtönből. Jelenleg Peking egy külvárosi villájában él és egészségileg igen gyenge állapotban van. Lehetséges, hogy rövidesen szabadlábra helyezik a négyek bandájának többi tagját is — közölte a szen­zációs hírt legújabb számában a Far Eastern Econo­mic Review című hongkongi hetilap. A lap emlékeztet rá, hogy Csiang Csing asszonyt és a „kulturális forradalomban” vezető szerepet ját­szott négyek bandájának többi tagját — Jao Ven­­jüant, Vang Hung-venit és Csang Csung-csiaot — rö­viddel Mao Ce-tung halála után, 1976-ban tartóztatták le, 1980 novemberében állították bíróság elé és 1981 januárjában ítélték el. Csiang Csinget halálra ítélték, de az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették. A halálos ítéletet 1983-ban életfogytig tartó börtönbün­tetésre változtatták. A kínai igazságügyminisztérium szóvivője külföldi újságírók érdeklődésére válaszolva kijelentette, hogy nem áll módjában kommentálni a hongkongi lap hí­rét. A minisztériumban semmit sem tudnak olyasmi­ről, amit a Far Eastern Economic Review közölt — tette hozzá a kínai szóvivő. Lengyel drágulások Nagyszabású központi ár­emeléseket jelentettek be február elsejével Lengyelor­szágban. A hatósági és a szabadáras termékek együt­tes drágulása átlag 36 szá­zalék lesz, vagyis az idén a fogyasztói árszínvonal a ta­valyról áthúzódó áremelé­sekkel együtt 42—44 száza­lékkal nő. Valamennyi foglalkozta­tott bérét egységesen 6000 zlotyival emelik, ami a létfenntartási költségek növekedésének több mint a felét ellensúlyozza. Az infláció ütemével meg­egyező bérnövelésre lesz le­hetőségük azoknak a válla­latoknak, amelyek az idén megismétlik tavalyi gazdasá­gi eredményüket, akik pe­dig javítanak, azok ennél is többet emelhetnek. A jut­tatások emelésével megőrzik a nyugdíjak és a szociális juttatások reálértékét is. A novemberi népszavazás után, ahol a szavazók egy­­harmada a radikális, gors reformok ellen voksolt, a reformelképzelések mérsé­keltebb ütemű megvalósítá­sát határozták el, ami­ első­sorban az egy évre tervezett áremelések három évre való elosztását jelentette. Ennek következménye, hogy most a korábban tervezett átlag 40 százalék helyett csak 27 szá­zalékkal emelkedik a fo­gyasztói árszínvonal, ezen belül 100 százalék helyett csak 40 százalékkal drágul­nak az élelmiszerek. Ebbe az irányba nyomta az ország vezetését a közvélemény, de tették ezt mindenekelőtt a szakszervezetek, amelyek a kormány által ajánlottnál nagyobb béremeléseket kény­szerítettek ki. 1 , V . 1 A Földi körül: Miességi világrekord 36 óra 50 perc alatt re­pülte körül a Földet egy Boeing—747 SP típusú utas­szállító repülőgép és ezzel megdöntötte a földkörüli re­pülés 1985-ben felállított 45 óra 32 perces világrekordját. A gép 100 utassal a fedél­zetén az egyesült államok­beli Seattle repülőtérről startolt helyi idő szerint csü­törtökön este hét óra után. Athén és Tajpej érintésével ■lit cín­ kilométer megtétele után szombaton reggel 9 órakor landolt ugyanott. A United Airlines ameri­kai légitársaság gépén utazók között volt Neil Armstrong, aki az elsőként lépett a Holdra, Lawrence Craig­e nyugállományú altábornagy, aki elsőként repült sugárhaj­tású repülőgépen, és más hí­rességek. Az utasok fejen­ként 5000 dollárt fizettek a különleges utazás szervező­jének, egy jótékonysági in­tézménynek: az összegyűlt fél millió dollárt ínséget szenvedő gyermekek támo­gatására fordítják. Szih­anuk lemondása Norodom Szihanuk her­ceg egyszer s mindenkorra lemond a „Demokratikus Kambodzsa elnöke” címről, vagyis az ellenzéki koalíció vezetéséről. Ezt a herceg Pe­­kingben, a francia AFP hír­­ügynökségnek adott exkluzív interjújában közölte. „Vég­legesnek és visszavonhatat­­lannak tekintem január 30- tól érvényes lemondásomat” — mondta Szihanuk. A volt kambodzsai állam­fő egyben azt is kijelentette, hogy nem folytatja Hun Sen kormányfővel kezdett tár­gyalásait. A kambodzsai fe­l­ek a múlt hónapban Párizs mellett ültek tárgyalóasztal­hoz és még a napokban is dorűlátóan nyilatkoztak a tárgyalások kilátásairól. A herceg a lemondásról szóló döntést azzal indokol­ta, hogy a Son Sam­ vezette ellenzéki frakció rendkívül ellenségesen viseltetik sze­mélye iránt. Napjainkra egyre apad azoknak a száma, akik is­merik s még kevesebb azo­­ké, akik időnként elének­­lik a „Megy a Dunán a ha­jó__” kezdetű furcsán von­tatott ütemű dalt. Amin cseppet sem­ kell csodálkoz­ni, mert lassacskán nem tudják az emberek, hová te­gyék ezt a valamikori mun­kadalt, a magyar hajóvon­­tatók egyik fennmaradt énekét. Hiszen annyi víz folyt le különböző folyó­medreiinkben, mióta az em­beri vagy állati vonóerőt felváltották a gőzgépek, azokat a motorok, egyszóval a géphajók. A munkáját megkönnyíteni törekvő em­ber — ha már a szelet nem foghatta eredményesen a folyók hátán úszó hajók vi­torláiba — folyamhajózás­ban is megtette haladó lé­péseit. A partról vontatott fahajók, hajósok és hajó­­vontatók végleg elmerültek a múló időben. Eltűntek, alig hagyva nyomot maguk után. Néhány tárgy — a ha­jóvontató hámfa, a bőgős ‘hajóból maradt, cégérként szolgáló orrtőke, kicsi, ko­rabeli modell, s egy-két grafikai ábrázolás a múze­umokban — jószerivel eny­­nyi minden És valami ke­vés hajósének vagy daltö­redék. Ami még felderítet­len lappang imitt-amott, az sem lehet sok. Pedig töméntelen fahajó és azokat kezelő vízi ember járta folyamikat a honfogla­lástól a múlt század végé­ig (helyenként még azután is) mert a hajózásnak fon­­­tos szerepe volt gazdasági életünkben. A kisebb deregi­­lyék, bárkák ezrein kívül a nagy, fedeles bőgős hajóik és tető nélküli vagy pusztaha­jók képezték kereskedelmi hajóállományunk javát. Kö­vetkezésképp az elmúlt szá­zadokban több tízezren él­tek vizeinken hajózásból , hajóvontatásból. Könyvtár­nyit írhatnánk hajóikról, életformájukról. Ám ezúttal csak néhány hajósdalt és a hajózás ihlette népi mon­dást citálunk, mielőtt tel­jesen veszendőbe megy nép- Fedetlen áruszállító fahajó, közepés kis kalibával (galibá­val). A ktívaértekezlet Szombathelyen (Folytatás az 1. oldalról) rájárult a marxizmus-le­­ninizmus elméletének és politikai gyakorlatának a gazdagításához. Azonban az ideológia heterogén értel­mezését is jelzi, hogy vál­tozatlanul erős a vagy min­den felvetődő kérdés azon­nali és végleges megvála­szolására, egy átfogó, moz­gósító, részleteiben is hosz­­szabb távra kidolgozott „szocializmuskép” megalko­tására. A felvetések, javaslatok számát tekintve a máso­dik helyen szerepelt a mar­xizmus hegemóniája, az egyenlőség, a teljesítmény­elv, a tulajdonviszonyok, az érdekek-érdekviszony­ok, a demokratikus önigazgatás értelmezése és társadal­munk szociális szerkezete. Általános egyetértés van azzal, hogy ideológiai alap­ról ne fékezzék a reformot, a politikai intézményrend­szer korszerűsítését. A re­form kulcskérdésének a de­mokrácia fejlesztését tekin­tik, de minden változást ne nevezzünk „reformnak”. A teljesítmények szerinti di­­ferenciálás elvét ugyan he­lyeselték, de a jelenlegi bérrendszer mellett nem tartják igazságosan, megva­lósíthatónak. A vitáiban résztvevők többen kifejtet­ték, hogy a mai tulajdonvi­szonyok gyakran fékezik a termelőerők fejlődését, ame­lyet technikai elmaradott­ságunk, korszerűtlen szerve­zési elvek alkalmazása még tovább fokoz. Nem tagadva az előbbiek reális veszélyét, mások hangsúlyozták, hogy így megközelíteni a mai tu­lajdonviszonyokat merőben téves leegyszerűsítés. Mert vannak jó hatékonysággal működő nagy állami válla­latok, továbbá a gondokkal küzdő vállalatok bizonyára nem azért vannak nehéz helyzetben, mert állami tu­lajdonban vannak. Nyilván szerepet játszik ebben, hogy a gazdálkodás körülményei gyökeresen megváltoztak. Az állami tulajdon rugal­masabb működése és haté­konyságának javítása azon­ban kétségtelenül fejlődé­sünk egyik alapkérdése. Mi­ként az áru- és pénzviszo­­nyok se lehetnek számunk­ra csupán teoretikus kérdé­sek, hanem fejlődésünket egyre jobban befolyásoló gyakorlati kérdések. Számos helyen szerepelt a tézisek vitájában az értel­miség helye, szerepe, a szel­lemi munka értékelése, a nemzettudat, a vallásosság, a nyilvánosság a nyíltság kérdése, a politikai hata­lom, jellege, a család szere­pe, a humanizmus, a pro­paganda feladata, a gazda­ság és politika viszonya, a közművelődés és a művé­szetek témaköre, valamint az úgynevezett globális problémák kérdésköre. A viták tapasztalatai alap­ján megfogalmazódott, hogy az ideológiai munka nem lehet reszortkérdés, mert a politikai tevékenység egyik alapelve az elmélet és gya­korlat egységének a köve­telménye. Az ideológia és a politika kölcsönös megúju­lásával, kapcsolatuk dina­mikusabb megteremtésével gyorsabban feltárhatók a valóságos folyamatok belső összefüggései, ezáltal pedig lehetővé válik a tudatosabb cselekvés. A szocializmus építése során ugyanis lehet­nek válsághelyzetek, gon­dok, de ilyenkor is szükség van a valóság pontos, reális feltárására, és a felmerülő kérdésekre helyes, őszinte válaszokat kell adnunk. Az emberek csak úgy nyerhe­tik vissza önbizalmukat, ha kiutat látnak és tudják, hogy van értelme az erőfe­szítéseknek. Ezért a párt­nak elmélyültebben és fo­lyamatosan kell foglalkoznia az ideológiai tevékenység­gel. Az ideológiai tézisek vitá­járól szóló összefoglalót az a motívaértekezlet résztvevői hozzászólásaikkal több pon­ton kiegészítették. Végezetül a megyei titkár köszönetet mondott a párttagoknak és mindazoknak, akik szemé­lyesen is hozzájárultak a párt ideológiai egységének megerősítését szolgáló vi­tákhoz. Hangsúlyozta, hogy a különböző nézetek, irány­zatok megismerése, szinteti­zálása társadalmi-gazdasági fejlődésünkhöz elengedhe­tetlenül szükséges ahhoz, hogy az ideológiai álláspon­tok egységét folyamatosan megteremtsük. Cs. Gy. 1988. február 1.­1 .

Next