Vas Népe, 1988. március (33. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének állásfoglalása Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett in­formációk szerint széles kör­ben alapvetően pozitív vissz­hangot váltott­­ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkozta­tási problémáik kezelésével, érdekvédelmi munkánk erő­sítésével, a szakszervezetek tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával­­kapcsolatban megfogalmazó­dott, találkozik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és támo­gatja az ágazati szakszerve­zetek és a SZOT felelős ál­láspontját, fellépését a dol­gozók széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érin­tő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tu­datában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az or­szág társadalmi-politikai té­nyezőinek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadalmi­­gazdasági problémáinak megoldásához. A magyar szakszervezeti mozgalom történelmi útja, tagsága támogatásából szár­mazó politikai ereje bizo­nyítja, hogy a magyar szak­­szervezeti mozgalom olyan társadalmi tényező, amely történelmi, politikai folya­matokat formált és formál. Ugyanakkor az is nyilván­való, hogy munkáját­­meg­határozott társadalmi-gaz­dasági körülmények között végzi, ezért a realitásokkal mindenkor számolnia kell. Mindamellett arról sem mondhat le, hogy működésé­nek korlátait újra és újra legyőzve munkájához új fel­tételeket teremtsen, felelősen kinyilvánított szándékai, tö­rekvései megvalósításához a tagság támogatásában rejlő erőre támaszkodjék. A SZOT elnöksége tudja, hogy a szakszervezeti szer­vek munkájával szemben megerősödött a tagság jogos kritikája. Ennek a bírálat­nak az indokait részben a mozgalom tevékenységén kí­vüli okokban kell keresni. A szakszervezetek ismerik a tagság jogos igényeit és fá­radoznak a legtöbb áldozatot hozó munkások és értelmi­ségiek, pályakezdők, nagy­­családosok, nyugdíjasok ter­heinek a könnyítésén, ha en­nek anyagi feltételeit a sta­bilizáció nehézségeivel küz­dő gazdaság nem is tudja biztosítani. Mindez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a szakszervezetek némák ma­radnának, hiszen ismerik a (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi munkaprogram, utcanevek megváltoztatása Tanácsi vb-ü­lés Körmenden Az 1987. évi társadalmi munkaprogram végrehajtá­sa, az 1988. évi program el­fogadása, valamint utcane­vek adása és megváltoztatá­sa is szerepelt a napirendi pontok között Körmend Vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának legutóbbi ülésén. A beszámoló kitért arra, hogy sikerült túlteljesíteni a tavalyi társadalmi munka­­programot- Az egy lakosra jutó társadalmi munka érté­ke 3755 forint volt. A több mint 45 és fél millió forin­tot érő önkéntes tevékeny­ség eredménye­ volt a többi között a Bartók Béla lakó­telep óvodájában a tornate­rem kialakítása, a Béke park bővítése, járda- és parképí­tés, a tornacsarnok világítá­sának korszerűsítése. Bíznak abban, hogy a lakosság meg­értésével és támogatásával a nehéz gazdasági viszonyok között is sikerül megvalósí­tani az 1938. évi társadalmi munka célkitűzéseit. Legfon­tosabb feladatok: a volt Pe­tőfi téri iskola homlokzatfel­újítása, a Kölcsey Általános Iskola bővítése, az új könyv­tár kialakítása, a Rába strand, a Béke park parko­sítása, közműépítésekben va­ló közreműködés. A város vezetői remélik, hogy a sze­mélyenkénti 10 óra munka­vállalást a lakosság elfogad­ja és megvalósítja. A végre­hajtó bizottság a beszámolót és az idei tervet elfogadta. A végrehajtó bizottság a Hazafias Népfront Városi Bi­zottságának korábbi javasla­tait figyelembe véve döntött egyes útszakaszok elnevezé­séről, régi utcanevek meg­változtatásáról, így az eddi­gi „Várkert” Molnár Lajos ornitológus nevét kapta. A Névtelen ut a Verseny, a Má­tyás király utca folytatása a Rákóczi úttól délre IV. Béla király, a Sporttelephez ve­zető Sport utca, a Várkör dr. Batthyány-Strattmann Lász­ló utca lett. Utóbbi a kastélyt övezi, s a híres szemorvosról kapta a nevét. A végrehajtó bizottság jóváhagyta, hogy a laktanya és az ÉDÁSZ kö­zötti utcát Kandó Kálmánról nevezzék el- I­I­i­ Minitextilek zsűrizése Hetedik alkalommal küld­hettek mini-munkákat a vi­lág textilművészei Szom­bathelyre. A miniatűr tex­tilek diaképét és fekete-fe­hér fotóját várta a zsűri. A nemzetközi szokásoknak megfelelően a diák és a fo­tók alapján válogatták ki Szombathelyen azokat az alkotásokat, amelyek részt vehetnek a nyári biennálen, 847 pályázat érkezett a vi­lág minden részéből. A zsű­ri 282 munkát fogadott el. A bírálóbizottság munkájá­ban részt vett Barbara Roth művészettörténész, a berlini Bildende Kunst munkatársa. A miniatűr textile­k június 24-től lát­hatók majd a képtárban. Fotó: B. S. A falu fel­készültén várja a tavaszt Mintha mulasztást akart volna jóvátenni, úgy buz­­gólkodott a tél az elmúlt hét végén. A Viharos erejű szél kíséretében esett, hó helyenként — átmenetileg — zavart is okozott a munka folyamatosságában. Kőszeg-Hegyalján a hófúvás miatt a helyi közlekedésben volt időleges fennakadás, másutt az ál­lat­tenyészt őrtelepek környékére hordott össze a szél másfél­ méteres vagy annál is­­vasta­gabb hóréteget. Bozsokon néhány utcai bejáratot előbb ki kellett bontani, hogy a lakók kijöhessenek hajlékukból. A mezőn nem mindenütt maradt meg a hó, mert egyrészt elhordta a szél, másrészt a vasárnapi eny­he idő miatt elolvadt. S ha nincs is belőle összefüg­gő réteg, a mezei munka­kezdést késleltette a febru­ár végi tél, noha mondjuk 10 nappal ezelőtt egy sor mezőgazdasági nagyüzemben úgy számítottak, hogy már­cius elsejét vethetik a bor­sót, az árpát, a zabot, illet­ve a bükköny­féléket. Ha nem is­­történhetett így,­ nem volt munka nélkül, a­ falu népe. A múlt hét végé­re mindenhova­­ kiszállítot­ták a vetőmagokat, műtrá­gyát vittek a kereskedelmi vállalatoktól, sőt a reggelig és a délelőtti enyhéin fa­gyos talajra — ahova indo­koltnak látták — ki is jut­tatták a szilárd vagy folyé­kony halmazállapotú táp­anyagot. A gépjavítással — idő­arányosan — mindenütt el­készültek, sőt a legkoráb­ban használatos munkagé­peket, a simítókat, a foga­sokat, a műtrágyaszórókat, a növényvédő felszerelése­ket már február harmadik hetében kijavították. Most — március elsejét írunk — szárogató szél és napsütés kellene, hogy minél előbb helyére kerüljön a­ mag. (Tavaly az árpa nagyobbik hányadát csak áprilisban lehetett elvetni, és ez nem is marad következmény nélkül.) A gyümölcsösökben a hi­degebb idő ellenére észre­vehetően „nem mentek vissza” a duzzadásnak in­dult rügyek, de a szakem­berek véleménye szerint — ha csak 10 fok alá nem süllyed a hőmérséklet — nem kell tartani elfagyás­tól. A nagyüzemekben vé­géhez közeledik a fák koro­­naalakító metszése, a kis­üzemekben még általá­ban várnak e munkával, noha több egyéni gyümölcs­termesztő szintén eltávolí­totta már fái­ól, a felesle­ges hajtásokat, és a tél vé­gi lemosó permetezéshez kezdett volna. Fagymentes időiben ennek nem is lesz akadálya. A télies idő bizonyára csak átmaneti marad, és várhatóan a közeli napok­ban­ eljön az igazi márciusi kikelet, amit is mindannyian várunk... U. Gy. Az új tanévtől kezdődően óvodákat vonnak össze Szombathelyen A demográfiai hullámvölgy Szombathelyen is érzékelhe­tő: a városban folyamatosan csökken az óvodáskorúak száma. Az 1981. évi 4974 he­lyett például az idén már csak 3366 óvodást kell ellát­ni. A város egyes körzetei­ben annyira csökken az igény, hogy az ésszerű gaz­dálkodások miatt összevoná­sok is szükségesek. Az említett helyzetnek megfelelően a szombathelyi városi tanács legutóbbi ülé­sén döntött az óvodák össze­vonásáról. A régi kisóvodák közül különösen a Sallai ut­cai tárgyi feltételei kedve­zőtlenek­ Például itt még mindig széntüzelés van, és, csak melegítőkonyha műkö­dik Az összevonással a gyere­kek korszerűbb körülmények közé kerülnek. A városi ta­nács döntése alapján az új oktatási évben (vagyis 1988. szeptemberében) a Rákóczi utcai és a Sallai utcai óvo­dát, mint összevont intéz­ményt megszünteti. Egyide­jűleg a Rákóczi utcai két­csoportos óvodát összevonja a Krúdy utcai óvodával. A megszűnés, illetve összevonás után a Sallai Imre utcai óvo­daépületet más célra hasz­nálják fel. A szombathelyi városi ta­nács döntése a gyermekek szülei és az óvónők körében bizonytalanságot váltott ki. Aggodalomra semmi ok. Egy­részt az óvónőket továbbra is foglalkoztatják, másrészt a gyermekek korszerűbb kö­rülmények közé, központi fűtéses óvodába kerülnek. Arra is lehetőség nyílik, hogy azok a szülők, akik gyermekeiket (testvéreket) együtt kívánják elhelyezni, a szomszédos nagy óvodákban minden nehézség nélkül megtehetik ezt. F. L. Egyháztörténeti konferencia Pázmány Péterről Egyháztörténeti konferen­cia kezdődött hétfőn az ELTE aulájában Pázmány Péter, a katolikus egyház és a magyar művelődés nagy alakja, a n­őszombati egye­tem — a­ „..­TE elődje — megalapítója, író halálának 350. és I. István halálának 950. évfordulója alkalmából. A háromnapos konferencia megnyitóján részt vett Sar­lós István, az Országgyű­lés elnöke, a Szent István Emlékbizottság elnöke. Fülöp József akadémikus, rektor köszöntőjében hang­súlyozta: az ülésszak előse­gíti az állam és az egyház, a világi és az egyházi tör­ténések párbeszédét, együtt­működését. Paskai László prímás, esztergomi érsek is köszöntötte a konferenciát. Michele Maccarrone pápai prelátus felolvasta II. János Pál pápa köszöntő táviratát. Köpeczi Béla művelődési miniszter Pázmány Péterről tartott előadásában hangsú­lyozta : alig van a magyar történelemnek olyan egyéni­sége, aki olyan nagy hatást gyakorolt volna a fejlődésre, mint ő. Politikai tevékeny­ségét ma is vitatják, kul­turális-irodalmi nagyságát viszont szinte mindenki el­ismeri — hangoztatta Kö­peczi Béla. Pázmány országegyesítő politikáját, főpásztori, egy­házszervező tevékenységét, írói munkásságát, pedagógiai elveit szintén ismertetik a háromnapos konferencián.

Next