Vas Népe, 1988. március (33. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
is Szocialista országok testvérpártjainak külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárai kezdtek hétfőn tanácskozást Havannában. Az eszmecserét Raul Castro, a kubai KP KB másodtitkára nyitotta meg. A havannai értekezleten tizenkettő kommunista- és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Az MSZMP delegációját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezeti. K Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Szaid Amanuddin Amin, az Afganisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettese és az általa vezetett gazdasági kereskedelmi delegációis A Varsói Szerződés és a NATO , huszonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsben ismét megbeszélést tartottak. ★ Az előkészítő bizottság ülésével folytatódott hétfőn a szovjet törvényhozás két házában működő külügyi bizottságok vitája a KHR— HHR-szerződés ratifikálásáról. Ez alkalommal a szovjet közvélemény képviselői rajaadták el véleményüket. Gorbacsov Jugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a jugoszláv államelnökség és a JKSZ Központi Bizottságának meghívására március közepén hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában — közölték hétfőn Belgrádban. Sevardnadze az afganisztáni megegyezésről A Szovjetunió és Afganisztán eltökélt szándéka az, hogy az ENSZ-közvetítéssel folyó afganisztáni-pakisztáni tárgyalások március 2- án Genfben kezdődő újabb fordulóján végleges megegyezés szülessék, és így hozzá lehessen kezdeni az afganisztáni konfliktus felszámolásának gyakorlati intézkedéseihez — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, és Abdul Vakil, az Afgán Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, Afganisztán külügyminisztere. Vakil és Sevardnadze hétfőn találkozott Moszkvában, ahol az afgán politikus úton Genfbe megállt. Amerikai gazdasági szankciók Panama ellen Az Egyesült Államok esetleg újabb gazdasági megszorításokat léptet életbe Panamával szemben — jelentette az NBC televíziós hálózat vasárnap este. Washington már korábban felfüggesztette az országnak nyújtott gazdasági és katonai segély folyósítását. Most azt tervezi, hogy a különböző nemzetközi és pénzügyi szervezetekben egyelőre megakadályozza a hitelek nyújtását, kölcsönök folyósítását Panamának. Antonio Noriega tábornok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka hazája belügyeibe történő beavatkozásnak minősítette Washington akcióját. A tábornok a CBS televíziónak adott rövid interjújában kijelentette, hogy del Valle leváltása az elnöki tisztből megfelelt a panamai törvényeknek. Azt is kijelentette, hogy a volt elnököt semmiféle veszély nem fenyegeti, ellene nem adtak ki elfogatási parancsot, nem indítottak eljárást. Del Valle ismeretlen helyen tartózkodik. Noriega megerősítette: semmiféle veszély nem fenyegeti az országban tartózkodó mintegy ötvenezer amerikai állampolgárt sem. Egyúttal ismét elutasította azt a vádat, hogy közreműködött volna a kábítószercsempészek akcióiban. „Ez mélyütés, amely politikai célzatú” — hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy amerikai esküdtszék emiatt vádat emelt ellene. A tábornok rámutatott: 18 éven át együttműködött az amerikai hatóságokkal a kábítószercsempészet elleni küzdelemben s ezért többször részesült elismerésben. Panama ellenáll az Egyesült Államok gazdasági és diplomáciai nyomásának. Ezt saját belső forrásai mozgósításával teszi, külső segítség nélkül, hiszen „nemzetti méltóságát és szuverenitását védelmezi” — jelentette ki vasárnapi sajtónyilatkozatában Manuel Solis Palma, az új panamai elnök. Solis Palma szerint az Egyesült Államok azért akarja ingataggá tenni Panama belső helyzetét, mert az ország független álláspontot képvisel Közép-Amerikán belül Mitterrand a nukleáris korszerűsítés ellen Francois Mitterrand francia elnök két nappal a NATO csúcsértekezlete előtt ismét állást foglalt a Nyugart,Európában telepített rövid hatótávolságú rakéták fejlesztése ellen. Ezzel új ellentét van kibontakozóban a NATO- ban egyfelől az angolszász hatalmak, másfelől a francia—NSZK felfogás között. A francia államfő a Ouest-France-nak adott interjúban kijelentette, hogy az európai biztonság szempontjából ma a legsürgőssebb teendőnek a hagyományos fegyverzetek egyensúlyának megteremtését tartja. Az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták korszerűsítése „ellentmondásos és kedvezőtlen túlfegyverkezés lenne”. Mitterrand másrészt „komoly politikai problémának” nevezte az Egyesült Államok jövendő katonapolitikájának alakulását. Az elnök e lapnyilatkozattal csak nyomatékosabbá tette korábbi véleményét: az ír parlamentben világosan kimondta, hogy nem támogatja az Európában megmaradt amerikai nukleáris fegyverek fejlesztését az első szovjet —amerikai leszerelési megállapodás után. Európa érdekeit kifejezésre kell juttatni a folyamatban lévő és elkövetkezendő leszerelési tárgyalásokon. Arra intette viszont a szövetségeseket, hogy Európa hangját „fölösleges agresszivitás nélkül” kell hallatni. Az Észak-Atlanti Közgyűlés a HBBeasHHUBBaanvrrrrj küldöttsége hazánkban A magyar Országgyűlés vendégeként hivatalos látogatásra hazánkba érkezett az Észak-Atlanti Közgyűlés — a NATO-tagállamok közös parlamentje — Ton Frinking elnök vezette 18 tagú küldöttsége. A látogatás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk politikáját, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn, az Országházban megbeszélést folytatott a magyar tárgyaló csoporttal, amelyet Péter János, az Országgyűlés alelnöke vezetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Országgyűlés különböző állandó bizottságaiban tevékenykedő magyar képviselők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági törekvéseit, szóltak a törvényhozás munkájáról, illetve a magyar külpolitikának a nemzetközi életben betöltött szerepéről. Az új területek felé utat törő magyar gazdasági reform tapasztalatait összegezve szóltak arról, hogy a gazdasági átalakulás a politikai és a társadalmi életben egyaránt jelentős változásokkal jár együtt. Külpolitikai kérdéseket érintve magyar részről hangsúlyozták: hazánk üdvözli a Szovjetunió átalakítási politikáját, és az új gondolkodásról tanúskodó békekezdeményezéseket. Ezek belső építőmunkánk kiteljesedéséhez is jó alapot biztosítanak — fogalmazták meg a magyar képviselők. A megbeszélésen elhangzottakat összegezve a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy első alkalommal jött létre találkozó a NATO-tagállamok parlamenti testülete és a Varsói Szerződéshez tartozó országok törvényhozó testülete között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulásként értékelték a kelet- nyugati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést követően a vendégek több szekcióban, kötetlen eszmecserét folytattak az Országgyűlés honvédelmi, jogi, igazgatási és igazságügyi, kereskedelmi, kulturális, valamint terv- és költségvetési bizottságának tagjaival. A hivatalos indiai látogatáson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hétfőn Új-Delhiben fogadta Ramaszvami Venka Jaraman köztársasági elnök és Samkar Dajail Sarma alelnök. Az udvariassági halogatáson jelen volt Oláh József, Magyarország új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia vezetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelkedő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlékhelyénél. Utána megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvaii Szingh külügyi államminiszterrel, majd szakértők jelenlétében folytatták megbeszélésüket- A tárgyalások egyik témakörét a kétoldalú kapcsolatok képezték: a két ország viszonyát vitás politikai ügyek nem terhelik, a figyelem tehát az együttműködésnek kölcsönös érdekeltségen nyugvó bővítésére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű személyi politikai érintkezések folyamatosságát. Mindkét fél hangsúlyozott fontosságot tulajdonított a gazdasági-kereskedelmi együttműködés elmélyítésének, megelégedettséggel állapítva meg, hogy tavaly a magyar—indiai árucsereforgalom értéke átlépte a százmillió dolláros szintet. Az érintett nemzetközi és regionális témák sorában szó volt az általános biztonsági kérdésekről, a kelet—nyugati viszonyrendszerről, az afganisztáni és a kambodzsai rendezéssel öszszefüggő fejleményekről. Közösen osztott vélemény volt, hogy regionális válsággócokat - amelyek megoldásában India aktív szerepet vállal — tárgyalások útján kell elsimítani. Az indiai fél tájékoztatót adott a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivatalában felkereste Krisna Csandra Pant hadügyminisztert. A hagyományos baráti magyar—indiai viszony hőfokát jól jelzi, hogy a helyi sajtóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri látogatást. Például a kormányzó Indiai Nemzeti Kongreszszus (I) párt lapja, a National Herald — ritka gesztusként — két teljes oldalas összeállítást közölt hazánkról vasárnapi számában. Az NDK nagy figyelemmel követi és rendkívül jelentősnek tartja a szocialista országokban végbemenő, a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a szocializmus vonzóbbá tételét szolgáló változásokat és úgy véli, hogy az új kihívásokra minden országnak a nemzeti és nemzetközi körülményeknek megfelelően kell időben és rugalmasan választ adnia. Ezt jelentette ki Erich Honecker a Komuniszt című jugoszláv hetilapnak adott interjújában, amelyet hétfőn tettek közzé Berlinben. Arra a kérdésre, hogy az NDK is tervez-e változásokat, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke kifejtette: az NDK mindig időben meghozta a szükséges döntéseket. Változások a jövőben is lesznek, mégpedig a szocializmus keretein belül. A fejlett szocializmus építése stratégiai koncepciójának kidolgozását az NDK sohasem tekintette lezártnak — hangsúlyozta. Az NSZEP és a nyugatnémet SPD „Az ideológiák vitája és a közös biztonság” címmel közzétett közös dokumentuma megerősíti, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták fontos partnerek a békéért vívott harcban — mutatott rá. E közös állásfoglalásban nem mosták el a két párt közötti ideológiai és politikai különbségeket, hanem éppen azt rögzítették: miként lehet az ellentéteket úgy elintézni, hogy az ösztönözze az együttműködést a mindanyiunkat érintő kérdések megoldásában — állapította meg az NDK vezetője, a Komuniszt című jugoszláv hetilapnak adott interjújában. (Folytatás az 1. oldalról) legalapvetőbb problémákat, feszültségeket és van véleményük azok lehetséges megoldásáról Ez azonban számos területen nem jár kielégítő eredménnyel, ezért teljes mértékig érthető, hogy tagságunk jelentős része keresi érdekvédelmi-érdekképviseleti munkánk javításához a mainál jobb szervezeti kereteket, feltételeket és számos területen változásokat sürget. Emiatt keresik egyre erőteljesebben több szakma, foglalkozás képviselői is szakmai érdekeik jobb kifejezésének a szakszervezeti mozgalom keretein belüli lehetőségeit. A SZOT elnöksége ezeket a törekvéseiket helyesli és támogatja; ebben a szellemben foglal állást a szakszervezetek legutóbbi kongresszusa. Ezért ismételten leszögezi álláspontját: nyitott minden jószándékú, a szakszervezetek munkájának eredményességét javító szervezeti és a munka tartalmát, felfogását jobbító törekvésre, és messzemenően támogatja az ágazati-iparági szakszervezetek ilyen irányú kezdeményezéseit is. Támogatja az egyes szakszervezeteken belüli erőteljesebb szakmai, szakmacsoportos szerveződéseket, tagozatok, önálló szervezeti formák, keretek létrehozását, illetve az erre irányuló szándékokat. Lehetségesnek tartja, hogy az egyes szakmaiágazati szakszervezetek keretében szerveződő tagozatok, vagy más szervezeti formák egymással a szakmai-ágazati kereteken túlmenő, szakmaközi érdekképviseleti kapcsolatokat létesítsenek. Az elnökség indokoltnak tartja, hogy az alapszervezeteken belül is legyen lehetőség az azonos érdekű csoportok törekvéseinek szervezeti kifejezésére. A legutóbbi időkben új jelenségekkel is találkoztunk, és ez tette szükségessé a SZOT elnöksége állásfoglalásának megjelentetését. Egy szűk csoport, a szakszervezetek egységének megbontására, a mozgalmon kívüli szervezetek létrehozására irányuló szándékát fejezte ki. Egyes személyek, csoportok a kétségkívül fennálló problémákat — amelyek megoldása érdekében a szakszervezetek is több ízben felléptek — arra használják fei, hogy sanda politikai szándékoktól sem mentes megfontolásból a gazdaság, a politikai intézményrendszer működésében fellelhető valamennyi konfliktus miatt a szakszervezeteket ültessék a vádlottak padjára. A SZOT elnöksége mind a tagságtól, mind a közvéleménytől igényli munkájának tárgyilagos megítélését, beleértve a jogos bírálatot is. Ugyanakkor határozottan visszautasítja az alaptalan hangulatkeltést, és elutasítja azok szándékát, akik a szakszervezeti mozgalommal szembenálló szervezetek létrehozására tesznek kísérletet. A SZOT elnökségének meggyőződése, hogy a fentiekben kifejtett álláspontját a tagság túlnyomó többségetámogatja. Ez a bizalom arra kötelez, hogy a szakszervezeti mozgalom még felelősségteljesebben vegyen részt a gazdasági és a politikai intézményrendszer gyorsabb ütemű fejlesztésében, a tagság érdekeinek szolgálatában, s még határozottabban álljunk ki megteremtett értékeink lekicsinylése, semmibevétele ellen.Csak egy önmagát becsülő nemzet képes a gondokból kilábalni, jövőjét biztonsággal kimunkálni. A SZOT elnöksége hazánk jövőjéért érzett felelősséggel dolgozik, a mozgalom értékeinek megőrzéséért, az ország gyarapításáért, a szervezett dolgozók érdekeinek védelméért. (MTI) Március első napjaiban alighanem a NATO történetének egyik legjelentősebb csúcstalálkozója kezdődik Brüsszelben. Reagan ameri-ikai elnök ezúttal először szembesül majd a nyugateurópai szövetségesek kormányfőivel a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó és a rakétaegyezmény aláírása óta. Ráadásul még a NATO-csúcs előtt tárgyalhatott Moszkvában Schultz külügyminiszter, hogy előkészítse az év derekára tervezett moszkvai Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozót. Ugyancsak Moszkvába látogatott február derekán Howe brit külügyminiszter, akinek így Brüsszelben módja lesz arra, hogy amerikai kollégájához hasonlóan közvetlen tapasztalatok alapján számoljon be a Szovjetunió várható politikai állásfoglalásáról a leszerelés további lépéseivel kapcsolatban. Mindez azért különösen lényeges,mert a brüsszeli NATO találkozón egy sokoldalú tanácskozás keretei között nyilvánulnak meg Nyugat-Európa stratégiai aggodalmai és fenntartásai. Ezek eddig csak kétoldalú formát öltöttek. Ezeknek az aggodalmaknak a lényege az, hogy Nyugat-Európa két katonailag vezető hatalma, Anglia és Franciaország (amelyek egyben atomhatalmak is) a most megindult folyamatot kezdetnek tekintik az európai kontinens atommentesítése felé. Párizst és Londont nem elsősorban a moszkvai Gorbacsov—Reagan találkozó nyomán várhatóan meginduló újabb lépéssorozat aggasztja. Ez kedvező esetben a szovjet és amerikai stratégiai rakétaarzenál 50—50 százalékos csökkentéséhez vezethet, ami semmiképpen sem sérti az említett országok érdekeit. Az angol és francia aggodalmak középpontjában az Európában még meglevő, 500 kilométernél kisebb hatótávolságú atomrakéták ügye áll. A most létrehozott „kettős nullamegoldás” (az 500— 1000, és az 1000—5000 kilométeres hatótávolságú rakéták megsemmisítése) után az angolok és franciák minden erővel meg akarják akadályozni egy „harmadik zéró megoldás” létrejöttét: a rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítését. Érvelésük az, hogy ezeknek az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétáknak a jelenléte nélkül Európa területén csak hagyományos fegyveres erők maradnának. Márpedig, álláspontjuk szerint, hagyományos erőkkel nem lehet biztosítani az európai hatalmi-katonai egyensúlyt, ehhez szerintük az említett rövidtávú rakétáik jelenlétére is szükség van. Az Egyesült Államok jelenleg egyetért ezzel az angol—francia állásponttal, bár 1988. március 1. Keddi