Vas Népe, 1988. március (33. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
A TIT művészeti szakosztálya legutóbbi vezetőségi ülésén azokat a lehetőségeket kutatta, amelyekkel fel tudná pezsdíteni s új területeken segíthetné a megye művészeti életét. Különös figyelmet szentelt, az ifjúságinak és az idősebb korosztálynak. A Szombathelyi Képtár akcióihoz csatlakozva a Képtár Baráti Köre segítségével folytatni tudja a színvonalas tárlatvezetéseket és a Művészet és ifjúság sorozatot. A szombathelyi Hálmán Kató Kollégiumiban nagy siker volt a megye főépítésze által vezetett, 4—4 előadásból álló sorozat, amely az általános és a megyei építészeti „izmusokat" szembesítette versenyszerű zárással. Ezt a sorozatot folytatni szeretnék nemcsak a Humánban, hanem kívánságra más kollégiumokban és diákotthonokban is. A tagság egy része társadalmi munkában vállalta, hogy ■rendszeres előadásokat tart a szombathelyi öregek napközi otthonában, illetve igény szerint más idős közösségekben. ■Folytatják a képtár segítségével a kihelyezett kiállításokat — legutóbb a Latex - idem volt ilyen nagy sikerrel —, Körmend máris érdeklődött a tárlat iránt. A szakosztály előadói ott vannak a filmklubokban is. Állandó bázis a teljesen nyitott jelleggel működő építész klub, amelyben folytatják a hazai és külföldi építészek bemutatását.A vezetőség elhatározta, hogy évente néhány alkalommal találkozót rendez, ahol egyegy, a megyeszékhelytől távolabb élő tagtárs szoba területe értékeiről és gondjairól. Legközelebb az őrség művészetének és az ismeretterjesztésnek a kapcsolatáról szólnak. A műgyűjtőik öszszefogására kívánják a közeljövőben életrehívni a műgyűjtők klubját. (szabály) ez az egyetértés nem olyan mély és szilárd, mint azt Londonban és Párizsban szeretnék. Egyszerűen azért nem, mert kifejezett és közvetlen amerikai érdekek kevésbé fűződnek az említett ■rakéták megtartásához. Már ez is okoz egy bizonyos feszültséget most, a NATO- csúcs küszöbén, egyrészt Anglia és Franciaország, ■másrészt az Egyesült Államok között. A NATO-n belüli igazi ellentét azonban Nyugat-Németország sajátos érdekeivel függ össze. Az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták európai elhelyezkedése olyan, hogy a nyugati oldalon levő ilyen rakéták az NDK-it, a keleti oldalon levők az NSZK-t veszélyeztetik. Ebben az értelemben ■tehát a két német állam a legközvetlenebbül veszélyeztetett terület. Az NDK-nak az az álláspontja, hogy szükség lenne a „harmadik zérót’ megoldásra, ezért nagyon is elfogadható kiindulópont Bonn számára is — érthető és elemi biztonsági okokból. (Emlékezetes, hogy Kohl kancellár még a washingtoni szovjet—amerikai csúcs előtt javasolta már ezt a „harmadik zérót”, és akkor csak angol—francia—amerikai nyomásra húzódott viszsza.) Az a különleges helyzet állt tehát elő, hogy a NATO legfontosabb európai szárazföldi hatalma, az NSZK közös biztonsági érdekeket talál a Varsói Szerződéshez tartozó másik német állammal — miközben biztonsági szempontjai nagyon is különböznek az angol—francia megközelítésitől. Összefoglalva: a NATO-csúcs előtt az jellemzi a helyzetet, hogy a szovjet— amerikai párbeszéd kibontakozása megváltoztatta a katonapolitikai légkört az Atlanti Szövetségen belül. Valószínű, hogy egyelőre Brüszszelben sikerül olyan kompromisszumos megoldást létrehozni, amely elkerüli a nyílt konfrontációt, eltakarja a nézetkülönbségeiket, és helyszínen tartja az ellentétek középpontjában álló rövid hatótávolságú rakétákat. (S mindemellett valószínű az is, hogy a hagyományos fegyverzetek, főképpen a kettős rendeltetésű fegyverek terén szorgalmazni fogják a fejlesztést.) A Szovjetunió diplomáciai és katonapolitikai kezdeményezései azonban szinte naponta teremtenek új helyzetet. Számítani lehet arra, hogy a mostani NATO értekezlet s a moszkvai csúcs között a hagyományos fegyverzetek ügyében is olyan új szovjet javaslatok születnek, amelyek módot nyújtanak a meglevő egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. Ebben az esetben viszont az Atlanti Szövetség biztonságpolitikai ellentétei még élesebben kibontakoznak majd. Mire Egy francia gyártmányú, Platón nevű rövid hatótávolságú atomrakéta. 1988. március 1. Kedd SOK ÉVES hagyományainak megfelelően március elején rendezi meg a MTESZ Vas megyei szervezete a Műszaki és Mezőgazdasági Hetek rendezvénysorozatot. A szakemberek ebben az évben a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítását választották az előadások, ankétok, bemutatók fő vezérlőfonalául. A hulladékok hasznosításának egyre növekvő népgazdasági jelentősége szükségessé teszi az ezen a területen elért tapasztalatok és eredmények megismerését és megismertetését. A nyersanyagfelhasználás az utóbbi száz éviben mintegy megnyolcszorozódott, és ez a növekedés a második világháború után tovább gyorsult. A fejlett ipari országokban az egy emberi munkaórára jutó termelés 1981-re az 1970. éviinek 5—10-szeresére nőtt. A termelés növelésének határt szab az ezzel együttjáró többlet energia- és nyersanyagszükséglet. AZ IGÉNYEK növekedésével a természetes nyersanyagok egyre drágábbak lesznek és egyre nehezebben szerezhetők be. Ez a körülmény égetően szükségessé teszi a természetes nyersanyagokkal való takarékoskodást. Ennek egyik módja a másodnyersanyagok, vagyis gyártási és használati hulladékok hasznosítása, ami egyúttal ökológiai jellegű téma is, hiszen ezáltal csökken a környezetet szennyező hulladékok menynyisége. A túlélés feltétele: a hosszú távra tervezett újrahasznosítás. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatosan a nyugati országokban az az általános nézet, hogy első és legfontosabb teendő a hulladékok keletkezésének minimalizálása. Ami pedig keletkezik, azt a lehetőségek határáig újra fel kell használni. A MEZŐGAZDASÁG és élelmiszeripar az elsők közt rendezkedett be arra, hogy hasznosítsa, feldolgozza azt a — ma már inkább mellékterméknek, sőt másodnyersanyagnak nevezett — hulladékot, amely a termelésből, illetve fogyasztásból visszamarad. A másodrendű gyümölcsből, levet, aromát, égetettitalt készít, egy sor feldolgozási hulladékot takarmányként értékesít. Az élelmiszeripari hulladékok legnagyobb hasznosítója a különféle takarmányokat előállító ágazat. A komposztálás az egyik legrégibb hulladékhasznosítási eljárás. A különböző oldható — elsősorban nitrogéntartalmú — műtrágyák terjedésével azonban ez a módszer mind jobban feledésbe merült. A környezetvédelmi szemlélet tudatosabbá válása, valamint a nyersanyagforrások apadása újra előtérbe helyezte ezt az eljárást. A MEGOLDANDÓ kérdések közé tartozik a műanyag hulladékok eltávolítása. A műanyagok használatával az emberiség értékes, esetleg ritka természetes anyagokat takarított meg. Alacsony súlyuk, vegyi anyagokkal szemben tanúsított ellenállóságuk révén széles körben alkalmazhatók. Mivel egyre több műanyagból készült termék ■kerül forgalomba, egyre nagyobb az igény a műanyagok ismételt feldolgozása iránt. Ez a terület még csak fejlődésének kezdteti szakaszában van, de gyors növekedés várható a közeljövőben. Világviszonylatban az alumínium ötvözeteknek 20—30 százalékát gyártják másodnyersanyagból. Az ötvözött alumínium hulladékokát az öntvényfémek előállításához használják fel, hogy minden komponensüket a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani lehessen. A nyersanyagok világszerte szűkülő kínálata, a nagy energiafelhasználás és a nagy hulladéktömeg a vaskohászati ipart is arra kényszeríti, hogy minden lehetséges módot kihasználjon a fajlagos nyersanyag- és energiaigényesség csökkentésére. Az új technológiák és technikák alkalmazásának feltéttele a megfelelő szakemberképzés, beleértve a mérnökképzést is. Ezért szeretnénk a Vas Megyei Műszaki és Mezőgazdasági Hetek rendezvénysorozatával a szakemberek figyelmét erre a szakterületre irányítani. EZT A CÉLT szolgálják a tudományos egyesület által szervezett olyan "rendezvények is, mint A másodlagos nyersanyaghasznosítás a Lakástextil Vállalatnál. A veszélyes hulladékok kezelése a Vasi Volán, Vállalatnál; A folyékony műtrágya hasznosítása; A hulladékszegény technológia akönnyűiparban; Az erdei hulladékok hasznosítása; A fahulladékok ipari felhasználása; A fahulladékok felhasználása az energiatermelésben; A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékaik hasznosítása; A növényi hulladékok komplex hasznosítása ; Az egysejtű fehérje felhasználása a húsipari termelésben; a Cipőipar anyaggazdálkodása című előadások. A Vasi Műszaki és Mezőgazdasági Hetek megnyitója március 4-én lesz Szombathelyen a MTESZ-székházban, ahol Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke A gazdaság időszerű feladatai és a további tennivalóink címmel tart előadást. Barna Tamás, a MTESZ Vas megyei szervezetének titkára A beteg fizetés A Magyar Ifjúság című hetilap 13. oladán olvastuk az alábbi írást. Azért adjuk közre, mert az ifjúsági lapot megyénkben kevesebben olvassák, mint a Vas Népét. De legfőképpen azért, mert hinni szeretnénk, hogy hasonló eset mégegyszer nem fordul elő. A tanárnő nem hitt a szemének. Bruttósított fizetésként 26 forintot nyomtak a markába. Nincs tévedés, egyetlen nullát sem felejtettem le, éppen 26 forintot kapott. Két kiló házikenyér árát. A tanárnő csodálkozott, hüledezett, hitetlenkedett, mígnem megmagyarázták, hogy pontosan ennyi jár neki. Egy fillérrel sem több. A tanárnő — aki már 30 éve gyakorolja hivatását — egyébként viszonylag jól keres. Nemrégiben kétszer is fizetésemelést kapott. Az is igaz viszont, hogy a múlt hónapban három hétig betegeskedett, de hát erről sem ő, hanem egy baktériumtörzs tehet. De miként apadt a 9350 forint bruttósított fizetés néhány fémpénzre? Mindenekelőtt: 8050 forintot levontak belőle betegpénz címén, ebből egyszer majd táppénz lesz, ma még azonban nem tudni, vajon menynyi. A fennmaradó egy hétre 1300 bruttósított forint jutott. 1010 forint jövedelemadót vontak le belőle, persze a teljes, az alapösszeg után. A nyugdíj 130, a szakszervezeté 94, a biztosítás 40 forint. Nincs tovább. Maradt a fent említett 26 forint. Ha a tanárnő 80 forintos biztosítást köt, még neki kell fizetnie. Azt is mondhatnánk, hogy piszok nagy szerencséje van. A számításban nincs hiba. A papír megfellebbezhetetlen. A tanárnő tegye el szépen azt a 26 forintot és várjon türelemmel! Majd, úgy két hónap múlva, számíthat a táppénzre. Addig hitelezzen! Bizonyára így gondolja a hivatal. Csak épp a boltban nincs hitel. Márpedig a tanárnőnek egyetlen forint megtakarított pénze sincs. A tanári kar szánta meg, adta össze a létfenntartáshoz szükséges összeget. Fejenként 200 forintot ajánlottak fel. Teljes a happy end, végül is a baráti segítség, az önzetlenség diadalmaskodott. Csak azt nem tudom, mi lesz, ha kitör az influenzajárvány. (vdt) mmm Nyomták a gombot... Az idegen vidékről érkező idősebb házaspárnak Lukácsháza volt az úticélja. Kérdezősködtek a vonaton: hol, mikor kell majd leszállniuk. Készséggel útbaigazították őket, sőt elhangzott az útitársak külön figyelmeztetése is arról, hogy majd az ajtó feletti gombbal kell jelezni a leszállási szándékot. (Ezt egyébként újabban alkalmilag megszólaló magnófelvételről is lehet hallani a kupékban, most azonban — meg nagyon sokszor máskor — hallgatott a készülék.) Megnyomták tehát a gombot időben, s hogy megállt a vonat, megpróbálták kinyitni az ajtót. Nem ment. Erőnek erejével sem. Ijedten siettek végig a kocsin, megpróbálkozni a másik ajtóval. Egy-két utas is segített nekik. Az az ajtó működött, ám időközben eltelt jó néhány másodperc. Nyomták a jelzőgombot, meg kiáltoztak, nehogy elinduljon a szerelvény, mert hiszen a leszállók egyike még fent van ... Fenn is maradt. A feleségnek jutott csak annyi idő, hogy lába biztonsággal földet érjen, a férj orra előtt becsapódott az ajtó. Hála az égnek, hogy így történt. Mert az ajtó be is szoríthatta volna a csomaggal kifelé igyekvő férfit. Vagy ha már a lépcsőn van, a meginduló vonat lendületétől biztosan lezuhant volna. Újítottak az év elején a kőszeg—szombathelyi vonalon. A MÁV, vidéken elsőként, itt vezette be az úgynevezett HÉV-szolgáltatást. Nincs kalauz. Helyette jegylyukasztás van. Kezdetben „zenés körítéssel” jelezték egy-egy állomás előtt a falvak neveit. Aztán elmaradt a muzsika, s azóta hellyel-közzel a szóbeli információ is szünetel. Sebaj. Sokkal nagyobb bosszúságot okoz, hogy némely vonatnál tanácstalan emberek hada várakozik a peronon szinte az utolsó percekig. Már benn áll a vonat, beszállni mégsem lehet, mert a jegylyukasztót állítják át az illetékesek... Most meg itt van ez a legújabb eset. Jó lenne tán ezeket abizonyos ajtó feletti gombokat is gyakran ellenőrizni, különben előbb-utóbb igen szomorú tapasztalatot hoz a HÉV-rendszerű újítás. Ami sajnos, a legfontosabbat, az ehhez igazodó menetrendet a mai napig nem valósította meg. L. F. mm m Nosztalgia-hullám