Vas Népe, 1988. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

if Csütörtökön az utolsó tagja is távozik Hondu­­rasból annak az ameri­kai csapatkontingensnek, amelyet Reagan elnök két hete vezényelt a kö­zép-amerikai országba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigalpai nagykövetsége. is Időszerű katonapoliti­kai kérdésekről tárgyalt csütörtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának, Nemzetvédelmi Tanácsá­nak elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ- tagállamok Egyesített Fegyveres Erőinek főpa­rancsnoka. Egyoldalú tűzszünet Irak csütörtökön egyolda­lú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „vá­rosok háborújában”. Egy bagdadi katonai szóvivő közlése szerint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Teherán és más iráni vá­rosok ellen irányuló rakéta­­támadásokat. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak” nevezte, mivel az Turgut Özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása után hat órával ér majd véget. Egy iráni hadihajó csü­törtökön hajnalban megtá­madott és felgyújtott egy ciprusi tartályhajót a Per­­zsa-(Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Koszovó Tiltakozó gyűlést tartott szerdán este Pristina (Ko­szovó autonóm tartomány székvárosa) Obilics nevű peremkerületének mintegy 1500 szerb és crnagorac nemzetiségű lakója. Közü­lük mintegy 500-an fértek be a helyi kultúrotthonba, a többség az épület körül to­longott. Így párhuzamos szónoklatok és követelések hangzottak el. A szónokok egyebek kö­zött azt állították, hogy a hatóságok eddig semmit sem valósítottak meg abból a 15 pontos programból, amit egy évvel ezelőtt fo­gadtak el a környék politi­kai-biztonsági és társadal­mi-gazdasági helyzetének megszilárdítására. Nagyobb létbiztonságot követeltek. Hatékony intézkedéseket sürgettek a szerbek és crnagoracok Koszovóból tör­ténő elvándorlásának fel­tartóztatására. Kommentár Történelmi esély Helyzetelemzés és a kivezető utak megjelölése, mélyreható értékelés a nemzetközi problémák széles köréről és egyben a legégetőbbnek ítélt teendők, a valamennyi ország részéről megkívánt lépések átte­kintése­­• Így lehetne summázni a Varsói Szerződés külügyminisztereinek szófiai ülése után kiadott­­közle­­ményt, illetve a bizottság tanácskozása után közzé­tett felhívást. Természetesen a felvázolt javaslatok, indítványok jó része sem ismeretlen. A mögöttünk álló hónapok mégis annyi, s olyan jelentős eseményt hoztak (gon­doljunk csak a decemberi washingtoni csúcstalálkozó­ra és az i­tt megkötött rakéta­szerződésre), hogy in­dokolttá vált a korábbi kezdeményezéseknek ilyen, szinte szintézisnek tekinthető összefoglalása. A szófiai ülésen áttekintették a külügyminiszterek, tehát ko­rábban már megfogalmazott javaslatokat is, például a bécsi tárgyalások sikerre viteléről, a balkáni együtt­működésről,­­a leszerelési szerződések ratifikálásáról, valamint új fegyverkategóriákra kiterjesztéséről. Konstruktív, körültekintő hangvétel, földrészünk és az egész világ sorsáért, békéjéért és biztonságáért viselt felelősség jellemezte a szófiai tanácskozást és a két elfogadott dokumentumot. Az elmúlt hónapok eseményei, a két nagyhatalom közti viszonylagos kö­zeledés, a fegyverzet-korlátozási megbeszélések rész­leges sikerei alapul szolgálhatnak a korábbinál na­gyobb derűlátáshoz. A VSZ tagállamai egyfajta törté­nelmi esélyt látnak a most kialakult helyzetben, arra szólítják fel a NATO-tagokat — s persze valamennyi európai országot­­—, hogy éljenek ezzel az eséllyel. Az eddigi szerződéseket is realitás jegyében sikerült elér­ni, és ez a­­hozzáállás tenné lehetővé a folytatást. A lényeg ugyanis — mutat rá a többi között a külügy­miniszterek ülésén elfogadott felhívás­­— az erőfeszíté­sek folytatása, a leszerelési folyamatok állandóvá és visszafordíthatatlanná tétele. Ez jelenthetné igazán az előttünk álló történelmi esélyek kihasználását. Hol tartanak a genfi af­gán—pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentu­­mok”? — ezekre és hasonló, az­ afganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre vá­laszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megje­lent interjújában Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. Mint szavaiból kitűnik, a „genfi dokumentumok” há­rom szerződéstervezetet je­lentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kormány kö­zött az ENSZ-főtitkár meg­bízottjának közvetítésével folyó tárgyalásokon dolgoz­tak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: kétoldalú meg­egyezés az országaik közötti viszony elveiről, így a be ne­m avatkozásról és az in­tervencióról történő lemon­dásról. A második: nyilat­kozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetközi ga­ranciákról. A harmadik: két­oldalú megállapodás a me­nekültek önkéntes hazatéré­séről. „Az Afganisztán és Pakisz­tán közötti megegyezések mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét viseli, amelyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként jelennek meg, és minden kötelezett­ség a kölcsönösségre alapo­zódik.” Továbbá: „Az afgán —pakisztáni tárgyalások je­lenlegi fordulója előtt mind­ezek a szerződéstervezetek már egyeztetve voltak. Mindössze a kapcsolatok do­kumentumában üresen ha­gyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásá­nak időtartamát, amely min­den fél számára elfogadha­tó. A tárgyalási forduló ele­jén ez is megtörtént, 9 hó­napban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kér­dés várt egyeztetésre, az általános pontok egyikében említett nemzetközileg elis­mert határok, kérdése. A tárgyalási forduló elején ma­gától értetődőnek tűnt — ennek megvolt a komoly alapja —, hogy ezt a formu­lát illetően is létrejön a kompromisszum. A pakisztá­ni fél azonban most ennek a megoldását az egész ren­dezés akadályává változtat­ta.” Iíz állásfoglalás-tervezet fü­zetalakban Az MSZMP Központi Bizottsága 900 ezer pél­dányban megjelenteti a Magyar Szocialista Munkás­párt Országos Értekezletének állásfoglalás-tervezetét. A Kossuth Kiadó megkezdte a füzetek kiszállítását a pártbizottságokra, ahol az alapszervezetek hozzájut­hatnak a dokumentumhoz. A füzet ,is­­elősegíti, hogy a párt minden tagja tanulmányozhassa és vélemé­nyezhesse a tervezetet. Jacksont lebeszélik? Az amerikai Demokrata Párt több ismert politikusa, köztük Clark Clifford volt hadügyminiszter találkozott szerdán Washingtonban Jes­se Jackson lelkésszel, aki jelenleg a párt elnökjelöltsé­géért vívott versenyben a második helyezett és csak­nem ugyanannyi megválasz­tott küldött támogatja jelölt­ségét, mint a szoros verseny­ben pillanatnyilag élen álló Michael Dukakis massachu­­settsi kormányzót. A veterán demokrata poli­tikusok — akiket az ameri­kai politikai szóhasználat a párt „király csináló­inak” mi­nősít — tájékozódni kívánta­k r. feketebőrű lelkész politikai nézeteiről, egyben arról, mi­ként vélekedik megválasztá­sánál, esélyeiről, illetve az elnökjelölő pártkonvención lehetséges megoldásokról. Az eddigi előválasztások és párt­tanácskozások eredménye alapján szinte bizonyos, hogy egyetlen jelölt sem kaphat­ja meg a k­üldöttek abszolút többségének azonnali támo­gatását, így a jelöltség sor­sát politikai alku dönti majd el. A párt vezetése szeretné elkerülni a politikai viharo­kat, mert azok ártanak a demokrata jelölt esélyeinek, s egyes politikusok most ki­fejezetten arra szervezked­nek, hogy meggátolják Jack­­son jelöltté választását, mert szerintük az amerikai vá­lasztók többsége nem lenne hajlandó feketebőrű elnököt választani. A találkozó után Clifford egyébként azt mondotta,­­hogy a Demokrata Párt „mindig is kész volt az újí­tásra”­s adott esetben Jack­­son politikai elképzelései le­hetnének újítás-jellegűek, de nem foglalt állást sem je­löltsége mellett, sem az el­len. Nincs magyar áldozat Nincs magyar állampol­gár a csütörtöki prágai vas­úti szerencsétlenség áldoza­tai között. A középcsehor­szági Benesovból Prágába tartó személyvonat a cseh­szlovák főváros Vrsovice kerületében összeütközött egy veszteglő tehervonattal. A csehszlovák államvasutak illetékesei szerint a baleset­nek két halottja és tizenhat sebesültje van, valamennyi­en csehszlovák állampolgá­rok. Az anyagi kárt egy­millió koronára becsülik. A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizott­sága csütörtökön a szervezet székházában tartott ülésen megvitatta a korszerű újra­élesztés oktatásának beveze­tésére vonatkozó javaslatot. A bizottság kifejezte a Ma­gyar Vöröskereszt készségét: részt vesz a korszerű újra­élesztés oktatásának meg­szervezésében. A bizottság tájékozódott a hazánkban ideiglenesen le­települni szándékozó magyar nemzetiségű külföldieket tá­mogató vöröskeresztes se­gélyakció menetéről. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröske­reszt főtitkár-helyettese el­mondta: az utóbbi hetekben az 508—11468­ 0 számú OTP csekkszámlára 380 ezer fo­rintot adományoztak a lako­sok. Ugyanakkor a Magyar Vöröskereszt székházában levő Információs Irodában több mint 300 rászorulónak 388 ezer forintot adtak át gyorssegélyként, 127 személy­nek munkahelyet, csaknem 100 embernek szállást aján­lottak fel, több mint 160-an pedig ruhasegélyben része­sültek. A végrehajtó bizottság meghatározta a vöröskereszt­nek a segélyezéssel és a tár­sadalmi támogatással kap­csolatos egyéb feladatait, így azt is, hogy az adományokat miként juttassák el a rászo­rulóknak. Hangsúlyozták: szükséges a lakosság további támogatása, várják az ado­mányokat a rászorulók ré­szére. A segélyezés ellenőrzésére és lebonyolításának elősegí­tésre az Országos Végrehaj­tó Bizottság társadalmi bi­zottságot hozott létre, amely­nek elnöke Gyűszű Miklós, az országos vezetőség alelnö­­ke lett. „Kis Cson” fogságban Szöulban csütörtökön le­tartóztatták Cson Kjung Hvant, a februárban lekö­szönt dél-koreai elnök, Cson Tu Hvan öccsét. Az ellene felhozott vád: sik­kasztás és hűtlen kezelés — jelentette be az ügyészség. Cson Kjung Hvan 1981- ben, testvére hatalomra ju­tásának évében került, az „Új Szövetkezeti Mozgalom” nevű szervezet élére. A me­zőgazdaság és a parasztgaz­daságok fejlesztésére létre­hozott állami szervezet élén, hét év alatt mintegy 135 millió dollárnyi összeget tu­lajdonított el saját céljaira. Ezt a pénzt beavatott tár­saival titkos külföldi szám­lákra utalták át, vagy tőzs­dei spekulációkra használ­ták fel. Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tö­megkommunikációban dol­gozóknak. Bányász Rezső kormány­­biztos köszöntötte a kitünte­tetteket és az ünnepség va­lamennyi résztvevőjét. Első­sorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új szakaszában különösen fon­tos szerep jut a sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállás­ra, hiszen manapság egye­sek már nemcsak az idejét­múlt, hanem az örök érvé­nyű igazságokat is megkér­dőjelezik. Annak ellenére — mondotta —, hogy a sajtó­ban dolgozókra is hat a kis­hitűség, az elbizonytalano­dás, nagyon sok újságíró te­hetségének legjavát nyújtva segíti a bonyolult politikai és társadalmi viszonyok kö­zötti eligazodást. Ünnepi beszédének be­fejeztével Bányász Rezső át­adta a kitüntetéseket. Az El­nöki Tanács a Magyar Nép­­köztársaság Aranykoszorúk­kal Díszített Csillagrendjé­vel tüntette ki Rónai Mi­hály András írót, újságírót; a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lász­lót, a Magyar Rádió igazga­tó-főrendezőjét. Az Április Negyedike Érdemrendet öten vehették át. A Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetésben négyen részesül­tek, az ezüst fokozatot nyol­can, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át. Rózsa Ferenc-díjat ka­pott Aczél Endre, a Tv-hír­­adó főszerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabad­ság rovatvezető-helyettese, Bürger Lajos, a Kelet-Ma­­gyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rá­dió Politikai Adások Főszer­kesztőségének vezető szer­kesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztá­lyának vezetője, R. Székely Julianna, az Új Tükör fő­munkatársa és Ritter Ala­dár, az Esti Hírlap nyugal­mazott újságírója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át, Kiváló Munkáért kitüntetés­ben pedig kilencvennégyen részesültek. Árvízvédelem kétezer kilométeres szakaszon Az utóbbi 24 órában nem hullott számottevő csapadék a Duna vízgyűjtő területén, s mivel így csökkent a fo­lyó vízutánpótlása, folyta­tódott a mérsékelt apadás az osztrák szakaszon és Szi­getköz térségében. A Bécs fölötti szakaszon a múlt he­ti tetőzések óta csupán 0,8— 1,2 méterrel, Szigetköz men­tén pedig az utóbbi két és fél nap alatt alig 20 centi­méterrel apadt a víz. Így Rajkától Esztergomig válto­zatlanul fenntartják a má­sodfokú árvízvédelmi ké­szültséget. A Duna árhulláma csü­törtök reggel Komáromnál tetőzött. A magas víz Ko­márom megye több telepü­lésének és nagyüzemének is gondokat okozott. Eszter­gomban az árvédelmi töl­téssel nem védett Prímás­szigeten betört a víz a sportcsarnokba és az álta­lános iskolába. A víz elől a sziget több lakóházából ki­költöztették a lakókat. Az Esztergom—Tát közötti or­szágutat lezárták, Dömös és Visegrád között pedig for­galomkorlátozást rendeltek el. A magas vízállás miatt a nyergesújfalui Magyar Vis­­cosagyár leállította a Cseh­szlovákiából bejáró dolgo­zókat szállító hajójáratot, s most átmenetileg kerülő­­úton — Komáromon át — munkás autóbusszal oldják meg közlekedésüket. A Lá­­batlani Vasbetongyárnak a folyami kavicsellátásban okoz átmeneti gondot a ma­gas vízállás. Budapestnél csütörtök reggelre az előző napinál 16 centiméterrel magasabbra, 728 centiméterre emelkedett a víz, s napközben tovább áradt a folyó. A folyó középső szaka­szán Bölcske és Paks, vala­mint a Sió torkolata és Bá­­ta között csütörtökön elren­delték a másodfokú árvíz­­védelmi készültséget, s a többi szakaszon a déli or­szághatárig változatlanul el­sőfokú erők vigyázzák a gá­takat. Kőszegszerdahely, a Köz­ségi Közös Tanács tanácsako­zó terme. Feszült arcok, vá­rakozó tekintetek. Udvardi László tanácselnök a meg­hívottakat várja. Betoppan a tsz-elnök is. Kilencen ülik körül az asztalokat. A téma: több évtizedes huzavona után lesz-e végre tágas, kor­szerű boltja Kőszegdoroszló­­nak? A közös tanács elnöke röviden ismerteti a jelenle­vőkkel a „vádiratot”. A Kőszeg és Vidéke Áfész új boltot szeretne nyitni Kőszegdoroszlón. A régi bolt már elavult, toldozzák-fol­­dozzák, a felújítása nem lenne kifizetődő. Halasztha­tatlanul új boltot kell(ene) építeni. A falu lakossága megelégelte az áldatlan álla­potokat, az állandó ígérge­tést. Nem ígéreteket, hanem új üzletet akar! A kérdés „csak” az, hogy hol, hogyan­­és miből létesüljön a kis­község új vegyesboltja? A tűzoltószertár helyén lehetne, de ezt a lehetőséget elvetették. Egy üres telket vásároltak meg helyette­­ az országút mentén. Nem ment kis ügy , könnyen, végül is sikerült De miből épüljön fel a bolt... A legjobb, leggyorsabb és legolcsóbb megoldás a kör­nyéken is több helyütt lát­ható faház lenne. Addig bi­zonyosan megfelelne, amíg nem jönne össze a pénz egy tartósabb, jobban a tájba illő tégla (kő)épületre. A falu elnyerte a Belkereske­delmi (ma Kereskedelmi) Minisztériumnak a kistelepü­lések fejlesztésére kiírt pá­lyázatát, s ezzel 750 ezer forint anyagi támogatást kapott. Ha még ehhez adna a megyei tanács, az áfész ... De sok a „ha”. Ha engedé­lyezné a megyei tanács épí­tési osztálya az ideiglenes, de jól megépített faház fel­állítását. Ha nem kellene felújítani a kőszegszerdahe­­lyiek boltját is. Ha nem len­ne a környék üdülőterület. Ha több pénze lenne az áfésznek új beruházásra, s nem kellene hitelt felvenni. Ha találkoznának az érde­kek, ha rugalmasabbak len­nének az illetékesek ... — Elég volt a sok vizsgá­latból, bürokratikus huzavo- 1988. április 1. Péntek

Next