Vas Népe, 1988. június (33. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Szalajda Budapesten Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Zbigniew Szalajda, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese. A vendéget elkísérte Jerzy Bilip ipari minisz­ter és szakértők egy cso­portja. Kedden a Parlament­ben megkezdődtek a tár­gyalások, melyeken Mar­jai József és Zbigniew Szalajda vezetésével a két ország gazdasági — ezen belül elsősorban ipari — együttműködé­sének egyes, megoldást igénylő kérdéseivel fog­lalkoztak. A lengyel vendégek programjuk szerint a to­vábbiakban egyes intéz­mények és vállalatok mű­ködésével ismerkednek. EGK-AIDS Napjaink két legfőbb egészségügyi közellensége, az AIDS és a rák szerepel a közös piaci egészségügyi mi­niszterek keddi, egynapos brüsszeli értekezletén. Az AIDS terjedési üteme riasztó: az év első negyedé­ben az EGK-tagállamokban 20 százalékkal, 11 ezer fölé emelkedett az akut AIDS- megbetegedések száma, amely a következő esztendő végéig a szakértők számításai sze­rint nem kevesebb, mint öt­szörösére, 56 ezerre növek­szik. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács elnö­ke kedden a KB székházá­ban fogadta Nyikolaj Szljunykovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát, aki a KGST-tagországok testvérpártjai gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak tanácskozá­sára érkezett hazánkba. Nyikolaj Szljunykov átad­ta Mihail Gorbacsov szívé­lyes üdvözletét. Az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára sok sikert kívánt a pártértekezlet állásfoglalásá­nak végrehajtásához, az MSZMP tevékenységének megújításához, a társadalmi változásokban betöltött sze­repének erősítéséhez. Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottságának ne­vében köszönetet mondott az SZKP vezetésének, a szovjet tömegtájékoztatási szervek­nek azért a figyelemért, amely a Szovjetunióban bel­politikai életünk e fontos eseményét övezte. Hangsú­lyozta, hogy az alapvető kér­désekben széleskörű egyet­értés alakult ki a pártban és a társadalomban. Kedve­zőbbek a feltételek ahhoz, hogy határozott és dinamikus munka kezdődjék a pártér­tekezlet állásfoglalásának végrehajtására, reformtörek­véseink következetes megva­lósítására a gazdaságban, a politikai életben. Az MSZMP főtitkára sok sikert kívánt az SZKP veze­tőinek, a szovjet kommunis­táknak az SZKP XIX. párt­konferenciájához, a forradal­mi átalakítás, a demokrati­zálás folytatásához. A párt­konferencia téziseit nagy fontosságú, realista újító do­kumentumként értékelte, amely a szovjet társadalom politikai és gazdasági meg­újulását szolgálja. Számos eleme az MSZMP tevékeny­ségében is hasznosítható. Grósz Károly a magyar párt és kormány nevében üdvözölte a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó létrejöttét, hangsúlyozta: hazánk is ér­dekelt abban, hogy a talál­kozó eredményesen záruljon, s megalapozza a továbblépést a leszerelés fő kérdéseiben, a nemzetközi élet kedvező ten­denciáinak erősítésében. A Magyar Népköztársaság le­hetőségeihez mérten a jövő­ben is segíteni kívánja a béke ügyét, a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés bővítését. A magyar—szovjet vi­szonyról szólva Grósz Ká­roly kiemelte: egyre inkább adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar—szovjet együttműködést a két ország érdekeinek és szükségletei­nek megfelelően, minőségileg magasabb szintre emeljük. A megbeszélésen hangsú­lyozták, hogy az MSZMP és az SZKP a magyar—szovjet kapcsolatok eddigi eredmé­nyeire támaszkodva intenzív tapasztalatcserére, a gazdasá­gi együttműködés korszerűsí­tésére, a magyar és a szov­jet nép érintkezésének bőví­tésére törekszik. Kölcsönösen aláhúzták: nagy jelentőséget tulajdonítanak Grósz Károly szovjetunióbeli látogatásá­nak, amelyre várhatóan a közeljövőben kerül sor. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Sevardnadze és Shultz megbeszélései A szovjet-amerikai csúcstalálkozó keretében kedden ismét megbeszélést folytatott egymással Eduard Sevard­nadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. A diplomaták mélyrehatóan áttekintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok témakörét, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a­­hadászati táma­dófegyverzet, illetve az ABM-szerződ­és kérdéseinek, vala­mint a regionális problémáknak. A találkozón a szovjet fél képviseletében részt vett Szergej Abromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök, Alekszandr Besszmertnih kül­­ügyminiszter-helyettes, Jurij Dubinyin, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövete és Viktor Karpov leszerelési szak­értő, a külügyminisztérium kollégiumának tagja. Amerikai részről Colin Powell tábornok, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Paull­a Nitze, az elnök és a külügyminiszteri leszerelési tanácsadója, Rozanne Ridgway külügyi állam­titkár és Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak még a két fél szakértői és szakemberei is. Séta Moszkvában Egy nap­­ tíz dokumentum A moszkvai csúcs keretében kedden újabb szovjet—amerikai megállapodásokat írtak alá, így a csúcstalálkozó harmadik napját összesen tíz dokumentum fémjelzi. A két ország külügyminiszterei megálla­podást írtak alá, amely előírja az inter­kontinentális ballisztikus rakéták és a ten­geralattjárókon telepített ballisztikus raké­ták indításáról való előzetes, kölcsönös ér­tesítést. Az aláírás napján életbe lépő do­kumentum értelmében a­­Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, hogy a nukleáris veszély csökkentésére lét­rehozott központokon keresztül értesítést küld az indítások időpontjáról, körzetéről, illetve a becsapódás helyéről, és ez min­den hadászati ballisztikus rakétaindításra vonatkozik.­­ Sevardnadze és Schultz megállapodást írt alá arról is, hogy a két ország közös kí­sérletet végez, amely a föld alatti kísérleti nukleáris robbantások hatóerejét korláto­zó 1974-es­­szerződés ellenőrzését szolgálja (augusztusban Nevadában, szeptemberben pedig Szemipalatyinszkban végeznek kí­sérleti robbantást ellenőrzési módszerek kidolgozása céljából). A szovjet kulturális miniszter és az XJS1A igazgatója kulturális együttműködésről és cserékről szóló, hároméves programot tar­talmazó megállapodást írt alá. Megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ten­geri balesetek­­esetén, saját mentési kör­zetében, a gyors és a lehető legcélszerűbb intézkedéseket foganatosítja a bajbajutottak felkutatására és mentésére. Kormányközi dokumentumot írtak alá a halászati együttműködésről is. Ez ötéves időszakra szól, s­­az 1976-os (1988 végéig meghosszabbított) dokumentumra építve, szabályozza a 200 mérföldes gazdasági öve­zetben való halászatot. Megállapodást írtak alá a két ország kormányainak képviselői a „Csajka” és a „Loran—C” elnevezésű, egyesített rádióna­vigációs rendszer létrehozásáról. A két rendszer egyesítése jelentősen javít majd a tengerjárók és a repülők navigációs biz­tonságán a Csendes-óceán és a Behring-ten­­ger térségében. Kormányközi egyezményt írtak alá a köz­lekedéstudomány és -technológia terén va­ló együttműködésről, egyebek között a pol­gári­­légiközlekedésben, a vasúti biztonság kérdéseiben, autópálya-hidak építésében, s az autópálya-közlekedés biztonsága terén. A­­Szovjetunió és az Egyesült Államok között — ugyancsak a moszkvai csúcs ke­retében — jegyzéket váltottak. Ennek alap­ján egy évvel meghosszabbítják az atom­energia békés hasznosításában való tudo­mányos-műszaki együttműködésről 1973- ban aláírt kormányközi megállapodást. Az idén június 20-án lejáró megállapodás egyebek között az anyag alapvető sajátos­ságainak, az irányítható termonukleáris szintézisnek kutatásaira irányult. A két ország jegyzékváltással bővítette a világűr békés­ célú kutatásában és hasz­nosításában megvalósuló kétoldalú együtt­működés programját. A tavaly április 17- én Moszkvában a­­külügyminiszterek által aláírt megállapodást kiegészítették azzal a lehetőséggel, hogy tudományos berendezé­seket is felállíthatnak a másik fél űrobjek­tumain, s kicserélik az automatikus űrha­jók irányításának, a Naprendszer kutatásá­nak tudományos adatait. n­iksz országos értekezlete A JKSZ Belgrádban ta­nácskozó országos konferen­ciája­­ kedd reggel három munkacsoportban folytatta a vitát az országban végrehaj­tandó gazdasági reformról, a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről és a párt megújításáról. Hétfőn az éj­jel 11 óráig tartó vitában kö­zel 200 küldött szólalt fel. Az üléseket az éles bíráló hangnem és helyenként ön­bírálat jellemezte. Számos delegátus javasolta a rend­kívüli pártkongresszus össze­hívását. Igen kemény kritikai han­got ütöttek meg a szerbiai küldöttek. A jelen helyzetért, a válságért — állapította meg például a belgrádi Bo­­riszlav Kuzmanovics — a legmagasabb szintű vezetést terheli a legnagyobb felelős­ség. A főváros vozsdovaci kerületének kommunistái a rendkívüli pártkongreszsus összehívását követelik. A válságért nemcsak a JKSZ Központi Bizottsága a felelős — mondotta a zágrábi Dra­­gutin Dimitrovics —, a re­formok elhúzódásáért első­sorban a jugoszláv parla­mentet és a szövetségi kor­mányt kell felelősségre von­ni. A párt a hibás azért, hogy mindent magára vállal. „A rendkívüli pártkongresz­­szus összehívása mellett va­gyok, de utána nyomban új parlamenti választásokat kell tartani és új kormányt kell választani” — jelentette ki Milos Alekszics horvátorszá­gi delegátus. 1947 őszén a felgyorsított hatalomátvétel­ sikere nem tűrhette meg a radikálisabb átalakulásért küzdők részé­ről sem a presztízs-vetélke­dést, sem a sérelmekre való­­h­ivatkozás alapján való szembenállást. Különösen nem itt, Vas megyében, ahol a Kisgazdapárt örökébe lé­pett, a társadalmi fejlődést a polgári elképzelés talaján megragadva megoldani akaró Demokrata Néppárt rendelkezett a legnagyobb­­tömegbefolyással. (1947-es választások során 56,52 szá­zalékot kapott a megyében,) így a társadalmi fejlődés gyorsításában a polgári erőknek a politikai életből való kiszorítása mellett — aminek elemzése külön ta­nulmányt igényel — a két munkáspárt szervezeti egy­ségének megvalósítása vált szükségessé. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy ez a folyamat a megyében ho­gyan ment végbe. Az országban 1947 végétől kibontakozó folyamatok je­lezték, hogy az MKP kez­deményezésére az SZDP ve­zetőinek egy része is hozzá­fogott a k­ét munkáspárt egyesülésének előkészítésé­hez. Ennek egyik fontos állomása volt az SZDP Fő­városi Végrehajtó Bizottsá­gának 1947. december 31-i ülése, amelyen határozat született minden funkció­iban levő párttag és pártal­kalmazott tevékenységének felülvizsgálatáról. Erre ha­marosan az SZDP és az MKP megyei szintű vezeté­se is reagált. Az SZDP vá­rosi titkára, Faragó Ferenc ebben is paritásos alapra helyezkedve így fogalmaz: „Aki a munkásegységet ve­szélyezteti, a demokráciát veszélyezteti. Akár a mi sorainkban,­­akár a kommu­nisták között legyen az il­lető, ezeket mint a nép el­lenségeit kell kezelni!” Az MKP Vas Megyei Bi­zottsága pedig a következő feladatot fogalmazta meg pártszervezetei számára: „Célszerű és kívánatos mun­ka vidéki szervezeteink ré­szére, hogy segítsék elő a szociaáldemokrata szerve­zetekben olyan határozat meghozatalát, melyben Szederék (a jobboldali ve­zetők) eltávolítását követe­lik ...” Ilyen irányú felhí­vást szorgalmazó leveleket csak kevés szociáldemokra­ta szervezet tett közzé. Az üzemekben és a­­községek nagy részében az 1948-as­­év első hónapjaiban nem tartották fontosnak a szo­ciáldemokrata szervezetek az egyesülést. Erre az MKP Vas megyei vezetői azt a következtetést vonták le, hogy ennek a felhívásnak az elmaradásáért az SZDP megyei-városi vezetői a hi­básaik, akik jobboldali be­állítottságuk miatt ellenzik a munkásegységet. Ez így nem volt igaz, mert az emlí­tett megyei-városi SZDP- vezetők több rendezvényein, aktívaülésen a baloldali­­munkásegységet erősítő ma­gatartást tanúsítottak. In­kább arról van szó, hogy váratlanul érte a megyében is a szociáldemokrata veze­tőiket és a szervezetek nagy részét a fúzió közeli vég­hezvitele. Ezen túl pedig sok Műszaki fejlesztés Az Országgyűlés terv- és költségvetési, ipari, va­lamint kulturális bizottsága — Bognár József elnök­letével — együttes ülést tartott kedden a MTESZ székházában. A résztvevők a hazai műszaki fejlesz­tés helyzetét és feladatait vitatták meg. , A testületek elé terjesztett írásos beszámoló sze­rint jelentős veszélyeket rejt magában Magyarország világgazdasági pozíciójának gyengülése, a­ gyors üte­mű műszaki fejlődés fő folyamataitól, az új műsza­ki kultúrától fajló leszakadás erősödő tendenciája. Fokozott erőfeszítések szükségesek a struktúra átala­kításának gyorsítására, a versenyképesség javítására. Következetesen kell törekedni a­ másutt elért új tu­dományos és műszaki eredmények átvételére és gyors hasznosítására. Az új műszaki eredmények létreho­­zásában meghatározó szerep hárul a műszaki értelmi­ségre. A gazdaság műszaki fejlődése megköveteli a gazdaságpolitika és­­a műszaki fejlesztéspolitika fo­lyamatos ötvözését és a műszaki fejlesztés érdekeinek érvényre juttatását a gazdasági eszközrendszerben. Az előterjesztéshez, Tétényi Pál, az OMFB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a kedvezőt­len folyamatok megfordítása, a fejlett műszaki szín­vonalhoz való közeledés sokrétű probléma. Igen nagy szükség lenne a kutatómunka feltételeinek lényeges javítására, a központi, a banki és az egyéb finanszí­rozási formák, valamint az innovációs fejlesztések jobb összehangolására, a műszaki értelmiség alkotó munkájának fokozott elismerésére. Mint mondotta: fontos lenne, hogy az Országgyűlés az eddiginél je­lentősebb szerepet vállaljon a gyorsabb ütemű mű­szaki fejlődés feltételeinek megteremtésében. A vitában tizenhatan fejtették ki véleményüket. Varga Gyula (Zala megye) felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az oktatást a műszaki fejlesztés igényeit fi­gyelembe véve kellene megváltoztatni. Ehhez a gon­dolathoz több képviselő is csatlakozott, így például Mayer Bertalan (Vas megye) és Sasvári József (Ko­márom megye). Társasági törvény A Parlamentben kedden ülést tartott az Ország­­gyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület megvitatta a gazdasági társaságokról szóló törvény alapvető el­veit. Az ülést Hellner Károly, a bizottság titkára nyi­totta meg, majd Pulai Miklós, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese ismertette azokat a közgazda­­sági feltételeiket, amelyek szükségesek a társasági törvény életbe léptetéséhez, működtetéséhez. Elmon­dotta: dolgoznak az egységes vállalkozóiadó-törvény előkészítésén, melyről várhatóan szintén a Parlament őszi ülésszakán döntenek a képviselők. Az egységes keresetsza­bályozási mechanizmus kialakításánál ne­hezebb az előrehaladás. Eddig két változat körvona­lazódott. Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti tit­kárságának vezetője utalt arra, hogy a gazdasági tár­saságokról szóló törvény — ha a Parlament elfogadja — lényegesen tisztább viszonyokat teremt a gazdasá­gii munkaközösségeik, vállalati gazdasági munka­közössé­gek tekintetében. Az még vitatott, hogy a törvény hatálya ki fog-e terjedni a szövetkezetekre és a szak­csoportokra. A törvénytervezet nem tartalmazza az átalakulás szabályait, ezért valószínűleg szükségessé válik külön átalakulási törvény megalkotása is. Az még eldöntetlen, hogy a szövetkezetek lehetőséget kapnak-e gazdasági társasággá történő átalakulásra, vagy sem. Sárközy Tamás véleménye szerint ezt a lehetőséget — az állami vállalatok mellett — meg kell adni a szövetkezeteknek is. Ismerve a vállalatok, szövetkezeteik jelenlegi gazdasági helyzetét, nem vár­ható, hogy a közeljövőben földcsuszamlásszerű átala­kulási kampány bontakozna ki. A vitában Tóth Attiláné (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonviszonyokkal kapcsolat­ban még igen sok az ideológiai tisztázatlanság. Ez nehezítheti a törvénytervezet elfogadtatását. 1988. június 1. Szerda

Next