Vas Népe, 1988. június (33. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Szalajda Budapesten Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Zbigniew Szalajda, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese. A vendéget elkísérte Jerzy Bilip ipari miniszter és szakértők egy csoportja. Kedden a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások, melyeken Marjai József és Zbigniew Szalajda vezetésével a két ország gazdasági — ezen belül elsősorban ipari — együttműködésének egyes, megoldást igénylő kérdéseivel foglalkoztak. A lengyel vendégek programjuk szerint a továbbiakban egyes intézmények és vállalatok működésével ismerkednek. EGK-AIDS Napjaink két legfőbb egészségügyi közellensége, az AIDS és a rák szerepel a közös piaci egészségügyi miniszterek keddi, egynapos brüsszeli értekezletén. Az AIDS terjedési üteme riasztó: az év első negyedében az EGK-tagállamokban 20 százalékkal, 11 ezer fölé emelkedett az akut AIDS- megbetegedések száma, amely a következő esztendő végéig a szakértők számításai szerint nem kevesebb, mint ötszörösére, 56 ezerre növekszik. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden a KB székházában fogadta Nyikolaj Szljunykovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a KGST-tagországok testvérpártjai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak tanácskozására érkezett hazánkba. Nyikolaj Szljunykov átadta Mihail Gorbacsov szívélyes üdvözletét. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára sok sikert kívánt a pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtásához, az MSZMP tevékenységének megújításához, a társadalmi változásokban betöltött szerepének erősítéséhez. Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottságának nevében köszönetet mondott az SZKP vezetésének, a szovjet tömegtájékoztatási szerveknek azért a figyelemért, amely a Szovjetunióban belpolitikai életünk e fontos eseményét övezte. Hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdésekben széleskörű egyetértés alakult ki a pártban és a társadalomban. Kedvezőbbek a feltételek ahhoz, hogy határozott és dinamikus munka kezdődjék a pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtására, reformtörekvéseink következetes megvalósítására a gazdaságban, a politikai életben. Az MSZMP főtitkára sok sikert kívánt az SZKP vezetőinek, a szovjet kommunistáknak az SZKP XIX. pártkonferenciájához, a forradalmi átalakítás, a demokratizálás folytatásához. A pártkonferencia téziseit nagy fontosságú, realista újító dokumentumként értékelte, amely a szovjet társadalom politikai és gazdasági megújulását szolgálja. Számos eleme az MSZMP tevékenységében is hasznosítható. Grósz Károly a magyar párt és kormány nevében üdvözölte a szovjet—amerikai csúcstalálkozó létrejöttét, hangsúlyozta: hazánk is érdekelt abban, hogy a találkozó eredményesen záruljon, s megalapozza a továbblépést a leszerelés fő kérdéseiben, a nemzetközi élet kedvező tendenciáinak erősítésében. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is segíteni kívánja a béke ügyét, a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés bővítését. A magyar—szovjet viszonyról szólva Grósz Károly kiemelte: egyre inkább adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar—szovjet együttműködést a két ország érdekeinek és szükségleteinek megfelelően, minőségileg magasabb szintre emeljük. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP a magyar—szovjet kapcsolatok eddigi eredményeire támaszkodva intenzív tapasztalatcserére, a gazdasági együttműködés korszerűsítésére, a magyar és a szovjet nép érintkezésének bővítésére törekszik. Kölcsönösen aláhúzták: nagy jelentőséget tulajdonítanak Grósz Károly szovjetunióbeli látogatásának, amelyre várhatóan a közeljövőben kerül sor. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Sevardnadze és Shultz megbeszélései A szovjet-amerikai csúcstalálkozó keretében kedden ismét megbeszélést folytatott egymással Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. A diplomaták mélyrehatóan áttekintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok témakörét, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek ahadászati támadófegyverzet, illetve az ABM-szerződés kérdéseinek, valamint a regionális problémáknak. A találkozón a szovjet fél képviseletében részt vett Szergej Abromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök, Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes, Jurij Dubinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és Viktor Karpov leszerelési szakértő, a külügyminisztérium kollégiumának tagja. Amerikai részről Colin Powell tábornok, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Paulla Nitze, az elnök és a külügyminiszteri leszerelési tanácsadója, Rozanne Ridgway külügyi államtitkár és Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak még a két fél szakértői és szakemberei is. Séta Moszkvában Egy nap tíz dokumentum A moszkvai csúcs keretében kedden újabb szovjet—amerikai megállapodásokat írtak alá, így a csúcstalálkozó harmadik napját összesen tíz dokumentum fémjelzi. A két ország külügyminiszterei megállapodást írtak alá, amely előírja az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókon telepített ballisztikus rakéták indításáról való előzetes, kölcsönös értesítést. Az aláírás napján életbe lépő dokumentum értelmében aSzovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, hogy a nukleáris veszély csökkentésére létrehozott központokon keresztül értesítést küld az indítások időpontjáról, körzetéről, illetve a becsapódás helyéről, és ez minden hadászati ballisztikus rakétaindításra vonatkozik. Sevardnadze és Schultz megállapodást írt alá arról is, hogy a két ország közös kísérletet végez, amely a föld alatti kísérleti nukleáris robbantások hatóerejét korlátozó 1974-esszerződés ellenőrzését szolgálja (augusztusban Nevadában, szeptemberben pedig Szemipalatyinszkban végeznek kísérleti robbantást ellenőrzési módszerek kidolgozása céljából). A szovjet kulturális miniszter és az XJS1A igazgatója kulturális együttműködésről és cserékről szóló, hároméves programot tartalmazó megállapodást írt alá. Megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tengeri balesetekesetén, saját mentési körzetében, a gyors és a lehető legcélszerűbb intézkedéseket foganatosítja a bajbajutottak felkutatására és mentésére. Kormányközi dokumentumot írtak alá a halászati együttműködésről is. Ez ötéves időszakra szól, saz 1976-os (1988 végéig meghosszabbított) dokumentumra építve, szabályozza a 200 mérföldes gazdasági övezetben való halászatot. Megállapodást írtak alá a két ország kormányainak képviselői a „Csajka” és a „Loran—C” elnevezésű, egyesített rádiónavigációs rendszer létrehozásáról. A két rendszer egyesítése jelentősen javít majd a tengerjárók és a repülők navigációs biztonságán a Csendes-óceán és a Behring-tenger térségében. Kormányközi egyezményt írtak alá a közlekedéstudomány és -technológia terén való együttműködésről, egyebek között a polgárilégiközlekedésben, a vasúti biztonság kérdéseiben, autópálya-hidak építésében, s az autópálya-közlekedés biztonsága terén. ASzovjetunió és az Egyesült Államok között — ugyancsak a moszkvai csúcs keretében — jegyzéket váltottak. Ennek alapján egy évvel meghosszabbítják az atomenergia békés hasznosításában való tudományos-műszaki együttműködésről 1973- ban aláírt kormányközi megállapodást. Az idén június 20-án lejáró megállapodás egyebek között az anyag alapvető sajátosságainak, az irányítható termonukleáris szintézisnek kutatásaira irányult. A két ország jegyzékváltással bővítette a világűr békés célú kutatásában és hasznosításában megvalósuló kétoldalú együttműködés programját. A tavaly április 17- én Moszkvában akülügyminiszterek által aláírt megállapodást kiegészítették azzal a lehetőséggel, hogy tudományos berendezéseket is felállíthatnak a másik fél űrobjektumain, s kicserélik az automatikus űrhajók irányításának, a Naprendszer kutatásának tudományos adatait. niksz országos értekezlete A JKSZ Belgrádban tanácskozó országos konferenciája kedd reggel három munkacsoportban folytatta a vitát az országban végrehajtandó gazdasági reformról, a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről és a párt megújításáról. Hétfőn az éjjel 11 óráig tartó vitában közel 200 küldött szólalt fel. Az üléseket az éles bíráló hangnem és helyenként önbírálat jellemezte. Számos delegátus javasolta a rendkívüli pártkongresszus összehívását. Igen kemény kritikai hangot ütöttek meg a szerbiai küldöttek. A jelen helyzetért, a válságért — állapította meg például a belgrádi Boriszlav Kuzmanovics — a legmagasabb szintű vezetést terheli a legnagyobb felelősség. A főváros vozsdovaci kerületének kommunistái a rendkívüli pártkongreszsus összehívását követelik. A válságért nemcsak a JKSZ Központi Bizottsága a felelős — mondotta a zágrábi Dragutin Dimitrovics —, a reformok elhúzódásáért elsősorban a jugoszláv parlamentet és a szövetségi kormányt kell felelősségre vonni. A párt a hibás azért, hogy mindent magára vállal. „A rendkívüli pártkongreszszus összehívása mellett vagyok, de utána nyomban új parlamenti választásokat kell tartani és új kormányt kell választani” — jelentette ki Milos Alekszics horvátországi delegátus. 1947 őszén a felgyorsított hatalomátvétel sikere nem tűrhette meg a radikálisabb átalakulásért küzdők részéről sem a presztízs-vetélkedést, sem a sérelmekre valóhivatkozás alapján való szembenállást. Különösen nem itt, Vas megyében, ahol a Kisgazdapárt örökébe lépett, a társadalmi fejlődést a polgári elképzelés talaján megragadva megoldani akaró Demokrata Néppárt rendelkezett a legnagyobbtömegbefolyással. (1947-es választások során 56,52 százalékot kapott a megyében,) így a társadalmi fejlődés gyorsításában a polgári erőknek a politikai életből való kiszorítása mellett — aminek elemzése külön tanulmányt igényel — a két munkáspárt szervezeti egységének megvalósítása vált szükségessé. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy ez a folyamat a megyében hogyan ment végbe. Az országban 1947 végétől kibontakozó folyamatok jelezték, hogy az MKP kezdeményezésére az SZDP vezetőinek egy része is hozzáfogott a két munkáspárt egyesülésének előkészítéséhez. Ennek egyik fontos állomása volt az SZDP Fővárosi Végrehajtó Bizottságának 1947. december 31-i ülése, amelyen határozat született minden funkcióiban levő párttag és pártalkalmazott tevékenységének felülvizsgálatáról. Erre hamarosan az SZDP és az MKP megyei szintű vezetése is reagált. Az SZDP városi titkára, Faragó Ferenc ebben is paritásos alapra helyezkedve így fogalmaz: „Aki a munkásegységet veszélyezteti, a demokráciát veszélyezteti. Akár a mi sorainkban,akár a kommunisták között legyen az illető, ezeket mint a nép ellenségeit kell kezelni!” Az MKP Vas Megyei Bizottsága pedig a következő feladatot fogalmazta meg pártszervezetei számára: „Célszerű és kívánatos munka vidéki szervezeteink részére, hogy segítsék elő a szociaáldemokrata szervezetekben olyan határozat meghozatalát, melyben Szederék (a jobboldali vezetők) eltávolítását követelik ...” Ilyen irányú felhívást szorgalmazó leveleket csak kevés szociáldemokrata szervezet tett közzé. Az üzemekben és aközségek nagy részében az 1948-asév első hónapjaiban nem tartották fontosnak a szociáldemokrata szervezetek az egyesülést. Erre az MKP Vas megyei vezetői azt a következtetést vonták le, hogy ennek a felhívásnak az elmaradásáért az SZDP megyei-városi vezetői a hibásaik, akik jobboldali beállítottságuk miatt ellenzik a munkásegységet. Ez így nem volt igaz, mert az említett megyei-városi SZDP- vezetők több rendezvényein, aktívaülésen a baloldalimunkásegységet erősítő magatartást tanúsítottak. Inkább arról van szó, hogy váratlanul érte a megyében is a szociáldemokrata vezetőiket és a szervezetek nagy részét a fúzió közeli véghezvitele. Ezen túl pedig sok Műszaki fejlesztés Az Országgyűlés terv- és költségvetési, ipari, valamint kulturális bizottsága — Bognár József elnökletével — együttes ülést tartott kedden a MTESZ székházában. A résztvevők a hazai műszaki fejlesztés helyzetét és feladatait vitatták meg. , A testületek elé terjesztett írásos beszámoló szerint jelentős veszélyeket rejt magában Magyarország világgazdasági pozíciójának gyengülése, a gyors ütemű műszaki fejlődés fő folyamataitól, az új műszaki kultúrától fajló leszakadás erősödő tendenciája. Fokozott erőfeszítések szükségesek a struktúra átalakításának gyorsítására, a versenyképesség javítására. Következetesen kell törekedni a másutt elért új tudományos és műszaki eredmények átvételére és gyors hasznosítására. Az új műszaki eredmények létrehozásában meghatározó szerep hárul a műszaki értelmiségre. A gazdaság műszaki fejlődése megköveteli a gazdaságpolitika ésa műszaki fejlesztéspolitika folyamatos ötvözését és a műszaki fejlesztés érdekeinek érvényre juttatását a gazdasági eszközrendszerben. Az előterjesztéshez, Tétényi Pál, az OMFB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a kedvezőtlen folyamatok megfordítása, a fejlett műszaki színvonalhoz való közeledés sokrétű probléma. Igen nagy szükség lenne a kutatómunka feltételeinek lényeges javítására, a központi, a banki és az egyéb finanszírozási formák, valamint az innovációs fejlesztések jobb összehangolására, a műszaki értelmiség alkotó munkájának fokozott elismerésére. Mint mondotta: fontos lenne, hogy az Országgyűlés az eddiginél jelentősebb szerepet vállaljon a gyorsabb ütemű műszaki fejlődés feltételeinek megteremtésében. A vitában tizenhatan fejtették ki véleményüket. Varga Gyula (Zala megye) felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatást a műszaki fejlesztés igényeit figyelembe véve kellene megváltoztatni. Ehhez a gondolathoz több képviselő is csatlakozott, így például Mayer Bertalan (Vas megye) és Sasvári József (Komárom megye). Társasági törvény A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület megvitatta a gazdasági társaságokról szóló törvény alapvető elveit. Az ülést Hellner Károly, a bizottság titkára nyitotta meg, majd Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese ismertette azokat a közgazdasági feltételeiket, amelyek szükségesek a társasági törvény életbe léptetéséhez, működtetéséhez. Elmondotta: dolgoznak az egységes vállalkozóiadó-törvény előkészítésén, melyről várhatóan szintén a Parlament őszi ülésszakán döntenek a képviselők. Az egységes keresetszabályozási mechanizmus kialakításánál nehezebb az előrehaladás. Eddig két változat körvonalazódott. Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője utalt arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény — ha a Parlament elfogadja — lényegesen tisztább viszonyokat teremt a gazdaságii munkaközösségeik, vállalati gazdasági munkaközösségek tekintetében. Az még vitatott, hogy a törvény hatálya ki fog-e terjedni a szövetkezetekre és a szakcsoportokra. A törvénytervezet nem tartalmazza az átalakulás szabályait, ezért valószínűleg szükségessé válik külön átalakulási törvény megalkotása is. Az még eldöntetlen, hogy a szövetkezetek lehetőséget kapnak-e gazdasági társasággá történő átalakulásra, vagy sem. Sárközy Tamás véleménye szerint ezt a lehetőséget — az állami vállalatok mellett — meg kell adni a szövetkezeteknek is. Ismerve a vállalatok, szövetkezeteik jelenlegi gazdasági helyzetét, nem várható, hogy a közeljövőben földcsuszamlásszerű átalakulási kampány bontakozna ki. A vitában Tóth Attiláné (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonviszonyokkal kapcsolatban még igen sok az ideológiai tisztázatlanság. Ez nehezítheti a törvénytervezet elfogadtatását. 1988. június 1. Szerda