Vas Népe, 1988. július (33. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

Bátor és nyílt felszólalások az SZKP XIX. pártértekezletén Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. Viktor Posztyinkovnak, a sztavropoli brojleregyesülés vezérigazgatója felszólalásában röviden elemezte az átalakítás menetét a mezőgazdaságban, majd kijelentette: a tudomány nem segíti eléggé a termelést, s ezért a termelésirányítóknak nemegyszer „saját kútfőből” kell rátalálniuk a legfejlettebb módszerekre. A vezérigazgató a tudományok és a gyakorlati élet köztötti indokolatlanul nagy távolsággal magyarázta az átalakítás szociális programjának lassú megvalósulását. Hangsúlyozta: ideje felhagyni a felülről és oldalról való beavatkozás káros gyakorlatával, amely hátráltatja az anyagi termelést. Végezetül arról beszélt, hogy meg kell szabadulni az átalakítás ellenzőitől. Bátor és nyílt volt a szverdlovi területről érkezett Venyiamin Jarin gépkezelő felszólalása is. — A rengeteg határozat, a megvalósításukban mutatkozó bizonytalankodás, az, hogy mindent egyszerre akarunk megoldani, a kapkodás sok hibához vezet, amint ezt az iszákosság elleni harc példáján is tapasztalhattuk — mondta. Ki kell jelölni az elsődleges fontosságú feladatokat, mindegyiknél megjelölni a végrehajtás határidejét és a személy szerinti felelősöket. Az emberek tudni akarják, hogy például a Politikai Bizottság tagjai konkrétan, szeemély szerint miért felelősek. Anatolij Logunov, a Moszkvai Állami Egyetem rektora felvetette, hogy a párt Központi Bizottságában földrajzi területi egységek vagy szakterületek szerint hozzanak létre részlegeket a társadalom életében felmerülő kérdések tanulmányozására. A PB jól támaszkodhatna a részlegek következtetéseire. A professzor megemlítette azt is, hogy egyesek felülről beavatkozva próbálják elnyomni a tudományos másként gondolkodást, és valamiféle többségi vélemény elsődlegességét, hangoztatva akadályozzák a különböző vélemények párhuzamos létezését vagy adott esetben ütközését. A hatalom mechanizmusában rejlik a fő oka annak, hogy olyan épületet emeltünk, amelyet most alapjaiban kell átépítenünk — mondta Dzsumber Patiasvili, a Grúz KP KB első titkára. — Aki elválasztja a sztálinizmus jelenségét Sztálin személyétől, az leegyszerűsíti a történelmet, a fejlődés törvényszerűségeit, és nem veszi figyelembe a Sztálin halála után is erősödő, új kultuszokat teremtő hatalmi mechanizmust. Az apparátust meg kell fosztani annak lehetőségétől, hogy megvalósíthassa bürokratikus funkcióit, megzavarhassa az önigazgatást — hangoztatta a grúz vezető. Patiasvili állást foglalt az értelmiség szerepének növelése mellett is, hangsúlyozva, hogy jogaikat és lehetőségeiket éveken át lábbal tiporták. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára egyebek közt a nemzeti nyelv, kultúra megőrzésének fontosságáról beszélt. Elmondotta: a Komi Autonóm Köztársaság hosszú ideje az ország európai ipari központjainak nyersanyagbázisa, de a szénért, kőolajért, földgázért és fáért jóformán semmit sem kapott cserébe Komolytalan úgy beszélni az átalakításról, hogy nem nevezzük meg azokat, akik évtizedeken át zavarták életünket és munkánkat — állapította meg V. Sztarodubcev, a tulai terület egyik agráripari egyesülésének elnöke. Javasolta, hogy vizsgálják meg, milyen erkölcsi-anyagi felelősség terheli a haladás kerékkötőit, s ha bebizonyosodik felelősségük, feleljenek tettükért. Rézsűkasza A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság két, különleges teljesítményre képes kaszát vásárolt. A dízelmotorral hajtott önjáró kasza a folyópartok, gátak kaszálására alkalmas. Széles kerekeik nem csak jól tapadnak, hanem laza, süppedős talajon is „elbírják” a gépet. Hossz- és keresztirányban is képesek 45 fokos dőlés esetén is dolgozni. Fotó: H. F. Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1989. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viculen Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításáral. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg észszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adódó következményeket mindenkinek a maga munkaterületén el kell viselnie — hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspolitikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni, így ha radikálisabb utat választunk, az emdig elképzelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amel Folytatás a 2., 3. oldalon) Osztrák-magyar megbeszélés Bécsbe utazik ma dr. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke, ahol az Osztrák— Magyar Területrendezési és Tervezési Bizottság ülésén vesz részt. A magyar küldöttséget Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter vezeti, osztrák részről jelen lesz a tanácskozáson dr. Franz Vranitzky szövetségi kancellár és dr. Heinrich Neisser szövetségi miniszter is. Az ülés napirendjén szerepel egyebek között az 1995. évi Bécs—Budapest szak- világkiállítás, a Duna-térség tervezési kérdései, a határmenti térségek területrendezési terv egyeztetése, ajánlások hangzanak el falufelújításokra is. Megyénk elsősorban a határmenti területek rendezésében érdekelt. Piaci helyzetkép Szombathelyen A nyár elején megszokott bőség van már a szombathelyi Vásárcsarnokban. Eső elegendő volt, a langymeleget sem kellett nélkülözni, így a szabadföldi növények is gyorsan fejlődtek. Noha a Szombathely környéki nagyüzemeken és kistermelőkön kívül a szomszédos Zala és Győr- Sopron megyéből is hoznak árut, a kínálat ellenére drága a piac. Különösen a gyümölcsfélék ára magas, és várhatóan az is marad, hiszen sok helyen elfagyott a meggy, a cseresznye, hogy csak a legkorábban érő fajtákra utaljunk, így aztán nem csoda, ha ezek kilójáért 30—40 forintot kérnek. Az eper 40—50 forint között cserél gazdát, és a zöldpaprika kilóját is 40—50 forintért mérik. A zöldhagyma, a burgonya, a zöldség és sárgarépa elfogadható áron vásárolható, de még mindig drága a borsó, a paradicsom. Mindezek ellenére számos növényféléből megkezdték a háziasszonyok a bespájzolást. Ennek csalhatatlan jele, hogy a boltokban megélénkült a cukor iránti kereslet. Képeink a szombathelyi Vásárcsarnoki néhány jellegzetes piaci mozzanatát örökítették meg a vásárlási forgalomban. U. G.v. Fotó: Kiss Dóra Nem türelmetlenek Romániai áttelepülők A jelentés szerint még csak huszonkilenc, de a rendőrség legfrissebb adatai szerint már harminchárom romániai, többségében magyar nemzetiségű állampolgár tartózkodik Vas megyében — hangzott el tegnap Szombathelyen, a megyei tanácson. Dr. Pintér István, a megyei tanács vb-titkárának vezetésével ülést tartott az áttelepülők segítésére létrehozott koordinációs bizottság. Vas megyében azért nem jelentkeznek még tömegesen erdélyi magyarok, mert aránylag távol vagyunk az országuktól, másrészt megyénkben nincsen olyan nagyipar, ahol nagyobb számban foglalkoztatni lehetne őket és kevés a munkásszállás is. A nálunk jelentkező menekültek zöme fiatal, általában húsz és harminc közöttiek, néhányan családosok, de a többség egyedülálló. Rokonokhoz, ismerősökhöz érkeznek meg, turistabuszokról maradnak le szándékosan, de akad olyan is, aki illegálisan lépte át a román— magyar határt. Sajnos számítanunk kell rá, hogy még többen is áttelepülnek. Szakmunkások, értelmiségiek keresnek helyet magaiknak. Segítséget sokféle helyről kaphatnak. A Vöröskereszt képviselője elmondta, hogy a hétfői budapesti tüntetés óta az eddiginél jóval többen fizettek be pénzt a megsegítésükre, illetve fölajánlották bútoraikat, tárgyaikat új életeik elkezdéséhez. A Vöröskereszt lassan már nem tudja hol tárolni az adományokat (hamarosan kapnak rá helyet). Megyénkben elsősorban a városi és a községi tanácsok kísérik figyelemmel a sorsukat. Segéllyel, átmeneti lakással, munkeahelylyel próbálják új életük megkezdését valamelyest megkönnyíteni. Tizenhét munkavállalási engedélyt adtak ki, s 31 ezer forint segélyt osztottak szét. A megye falvaiban 275 eladó családi ház van, szükség esetén régi és már nem használt iskolák, óvodák, kultúrházak és rég paplakók is számításba jöhetnek. Az emberek nagy megértéssel fogadják az áttelepülőket, akik nagyon türelmesen várják sorsuk megoldását. A vállalatok, munkahelyek is segítőkészek, például a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának Vontatási Főnöksége egy szabad szombati munka ellenértékét fizette be a Vöröskereszt segélyszámájára. Az operatív bizottság a jövőben akkor ülésezik, amikor szükséglesz a munkájára. — treiber —