Vas Népe, 1988. július (33. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
Burgenlandi utazások (2.) Josef Haydn életének harminc évét töltötte Kismartonban az Esterházyak szolgálatában. A kastélyban a zeneszerzőről beszél az osztrák idegenvezető kisaszszony, majd a Teremtésből hallunk egy részletet. A zene hangjai már elcsitultak, újabb és újabb termeket hagyunk magunk mögött s még mindig azon kell gondolkodnom, azait a világhírű zeneszerzőről ismét elmondtak. Napi kötelező penzumok mellett írta meg remekműveit ... Ma minden valamire való művész csak remekműveiket akar alkotni... Josef Haydn emlékét híven őrzik Eisenstadtban. Híres orgonája megmaradt a múzeumiban, szülőházában egykori tárgyai között bolyonghat a vándor. Hamvai egy szarkofágban nyugszanak az úgynevezett Hegyi templomban a Kálváriadombon. A négy évszakot jelképező szobrok őrzik a nyugalmát. A zeneszerzőnek csak a teste van itt eltemetve, a feje Bécsben nyugszik. Kismartonban minden évben májusban és szeptemberben Haydn-napokat tartanak, ahol híres zenekarok, karmesterek adják elő a műveket. De nemcsak náluk, hanem nálunk, Fertődön is. Például az osztrák és a magyar közös Filharmónia Zenekart Fischer Ádám karmester vezényelte. A Hegyi templomban hatalmas sziklaüregezőben ember nagyságú alakok között járhatjuk végig Jézus kínszenvedésének útját, a tizenkét Stációt. Eisenstadt, ez a barátságos kisváros estére egy csapásra kihal és elnémul. Mintha mindenki csak otthon készülődne a következő napra. Két merész kollégám ugyan betért a kínai vendéglőbe, de csak az árakat tudták megszemlélni. A szépen kivilágított utcán csak mi járkáltunk. Éjfélre hajlott az idő, amikor egy sikátorban csöppnyi ázsiai lányt láttam rohangálni. S a kínaiak nadrágos, inges, ilaposcipős öltözetében két asszony vigyázott rá. Valahányszor elhagytuk Kismartont, egy messzenéző torony mindig megdobogtatta a szívemet. Hiába, a soproni tv-tornyot odaátról elég ritkán látom. Finoman duruzsol a légkondicionáló, egyenletesen, simán halad az autóbusz. Az osztrákoktól érdemes volna eltanulni, hogy milyen gyorsan válaszolnak az újdonságokra. „Szoba kiadó” — olvasom magyarul egy-egy kisfaluban. Mi a csodálatos Rosenberger (rózsahegyi) Burgenland szállodában ezer soháringért töltöttük el az éjszakánkat, magánházaknál már száz-százötven schillingért megashatnak a turisták. Állami programot indítottak a burgenlandi falvak megőrzésére. Támogatják a fiatalokat, hogy ne hagyják el szüleik házát. Pontosan érzik és tudják, hogy az egykori őrvidék jellegzetes magyar házai is kulturális értéket hordoznak. S a változatos szép táj, változatos, hangulatos építészetével együtt csábíthatja az elfáradt városlakókat. Felsőpulyán, Felsőőrben ,már igazán otthon éreztük magunkat. Nemcsak azért, mert ha magyarul beszéltünk, magyarul válaszoltak, de a sok kicsi pirosfehér-zöld zászlócska, középen a kiírással: „Itt beszélünk magyarul”, gesztusnak is jólesik. Mielőtt még elszédülnék, tudom jól, üzlet az üzlet. Csak még azt a mondatot keresem, amit a legtöbbször hallottam osztrák vendéglátóinktól, az pedig imigyen szólt: „Küldjék honfitársaikat hozzánk, Burgenlandban vásárolni, nálunk legalább olyan jól lehet, mint Bécsben”. Így legyen! Treiber MáriaFotó: Benkő Sándor Meredek lépcsőkön vezet az út a Hegyi templom kilátó részéhez. Tarcsafürdőn gyógycantrum várja a betegeket, többnyire az ászárak középréteg képviselői keresnek itt enyhülést. A szarkofágot, amelyben Haydn nyugszik a négy évszakot jelképező szobrok őrzik. Haydn-emlékház sok virággal. „Mindez érdekel valakit?” MAGÁRÓL — Toronyiban születtem 1930-ban. A szüleim földművesek voltak, de nekünk, három gyereknek szakmát akartak a kezünkbe adni. Hogy ne legyünk olyan kiszolgáltatottak, mint ők voltak, így lettem én cipész, az egyik bátyám műszerész, a másik bányász. A mutter korán elment, én még 17 éves tanonc voltam csak. Az apáimnak jópár éve volt még hátra, Isten nyugosztalja. Szeretem a sportot, de legjobban a focit. 36 éves koromig fociztam. Voltam center és jobb bekk a szombathelyi Szpariban (hivatalosan Spartacusnak kell mondani), aztán Toronyban rúgtam a bőrt. Ha a magyarokról van szó, akkor minden sportműsort megnézek, meghallgatok. Szeretem. Toronyban élek, a szülői házban, amit egy kicsit bővítettünk a feleségemmel. Kertészkedünk, van egy kis háztájunk, tudja hogyan van, kell a kiegészítés. Mit mondjak még magamról? Vígkedélyű vagyok, szeretem a viccet, a bolondozást, van egy kordém, egy 1200-as Ladám, nem lesz már más kocsim, s az asszonnyal Balatonfenyvesen szoktunk nyaranta egypár napot tölteni. A Latexnél dolgozik, ott van vállalati üdülője a gyárnak. MUNKÁRÓL — Már csak egyedül vagyok az alapítók közül. 1948-ban kisiparos cipészek alapították ezt a szövetkezetet, s az első elnök, Hetyey Sándor idehozott. Ő volt a mesterem, de bízott bennem, így kerültem segédként a szövetkezethez. Tudja, akkor más volt itt minden. A cipőket kézzel csináltuk, minden szakmai fogást állandóan gyakoroltunk. És nagyon családias volt itt az élet. Emlékszem egy olyan kirándulásra, amikor az egész műhely elbiciklizett Hévízre. Hétfőn mentünk, szombaton jöttünk. Most csak gyűlések után van egy kis kikapcsolódás, különben mindenki fut a kiskertjébe, vagy haza. Emlékszem másra is a régi időkből. Az elnököm, a Hetyey, tudja, aki egyhetes segédlevéllel vett engem ide, az 50-es évek elején, talán 1952-ben, azzal állított be hozzánk: „No fiúk, vagy anyag, vagy fizetés?” Arról volt szó, hogy elfogyott az anyagunk, a szövetkezetnek meg nem volt pénze. Választhattunk: vagy a bérünket kapjuk meg, de nem lesz munkánk, vagy bent hagyjuk a bérünket, abból vesznek anyagot, és lesz munkánk. Hát persze, hogy hiteleztünk. Munkavédelmi cipőket készítettünk a munkaruházati vállalatnak, meg tiszti csizmákat a BM-eseknek. Most gépesítve vagyunk, export bérmunkát is vállalunk, például olyan nagy cégnek, mint a Humanic. Minden megváltozott. Már 12 éve vagyok meós, minőségellenőr, sokat tudnék beszélni arról, milyen anyagokkal vagyunk kénytelenek dolgozni. Előtte talpaltam, fára húztam, a szakma minden ágát végigjártam. 16 évig szövetkezeti vezetőségi tag voltam, beosztásom jó ideig csoportvezető volt. KITÜNTETÉSRŐL — Fent voltunk Budapesten, az OKISZ-ban. Szombathelyről hárman. Nagyon ünnepélyes volt az egész. Veszedelmes egy nap volt, az ember könnyen elérzékenyült, hiába is kérdezi, hogy mi volt, hogy volt. Nem tudnám elmondani. Nagyon izgultam. Váratlanul jött. Én magam is gondolkodtam azon, miért kaptam meg ezt a magas kitüntetést. Azt hiszem a szövetkezeti hűségemért. Gondolja csak meg! 1948. október 8-a óta itt vagyok a szövetkezetnél, jóban, rosszban kitartottam! Két évem van még, aztán nyugdíjas leszek. Ha valamit kívánhatnék? Mit is mondjak . .. Talán leginkább azt kívánom, hogy jusson ki ebből a kátyúból az ország. Mert most nagyon benne vagyunk. A fentieket Závár József, a Robert Cipőipari Szövetkezet Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett meósa mondta el. (némethy) Fotó: H. P. oo o A meós monológja olfoszépe A talajok savanyodásáról A MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A megyei tanács mezőgazdasági bizottsága — dr. Hollósy István elnökletével — legutóbbi ülésén azt tekintette át, milyen hatással voltak a talajok elsavanyodásának megállítására hozott központi intézkedések, és mik a további feladatok. Az értékeléshez dr. Sípos Endre, a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója adott írásos előterjesztést. A bizottság abból az alapállásból indult ki, hogy a megye talajtakarójának több mint a 90 százaléka eredeténél fogva savanyú. Ez alól kivétel a kisalföldi tájhoz tartozó csernozjom jellegű talaj, valamint a Marcal térségben található, többségében hiidromorf jellegű képződmény. Szakmai körökben tudott, hogy a savanyúság a szántóföldi növénytermesztésben hozamkorlátozó tényező, illetve kizárja a kultúrnövények bizonyos körének atermesztési lehetőségét. E korlátok feloldása érdekében Vas megyében figyelmet érdemlő talajjavító meszezés van folyamatban. A legutóbbi évtizedekben több mint 214 ezer hektárat javítottak meg meszezéssel vagy egyéb módon. Ennek ellenére — a táblaszintű meszezési és mésztrágyázási program tanúsága szerint — több mint százezer hektár melioratív szintű talajjavítást, és mintegy 50 ezer hektár további mésztrágyázást igényel. Ebből megállapítható, hogy az egyszer már javított területek visszasavanyodtak, illetve a talajok elsavanyodási folyamatának felgyorsulása mutatható ki. Kilenc év alatt a savanyú területek aránya 70,3 százalékról 87,1 százlékra nőtt. Különösen jelentős az erősen savanyú — 5,5 pH alatti — területnövekedés. Az elsavanyodási folyamatban szerepe van a természetes kilúgozásnak, savanyítanak a műtrágyák, az esők és a nagy tömegű növény tápanyagkéntis sok meszet vesz ki a talajból. Viszont jó jel, hogy a kedvezőtlen folyamat a legutóbbi 3 éviben mérséklődött, mert a megyében évenként mintegy 25 ezer hektáron meszeztek. Tovább javította az állapotokat, hogy két év óta állami támogatásként 500 forintot kapnak az üzemek a mészhatóanyag tonnája után. Ez a tény felgyorsította a talajok meszezését, és elég rövid idő alatt 40 ezer hektárra juttattak ki javító anyagot. A tervek szerint az idei évire az üzemek 37 ezer hektáron úgynevezett mésztrágyázást, 11 ezer hektáron talajjavító meszezést irányoztak elő. Ez a terület már garancia lehet arra, hogy az évek során az elsavanyodási folyamat megfordítható legyen. Miközben a bizottság megállapította, hogy az érvényben lévő támogatási rendszer előnyös helyzetet teremtett a meszezett területek növelésében, a további feladatokat is meghatározta. Fontos lesz, hogy a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi állomás a lehető legrövidebb időn belül valamennyi üzem számára ismét elkészítse a táblaszintű talajjavítási és mésztrágyázási javaslatát, amelynek birtokában az üzemek elkészíthetik a meszezési és mésztrágyázási programjukat. Abizottság megjelölte, hogy e program végrehajtásához milyen szempontokat lesz célszerű végrehajtani. Ehhez segítségükre lehet az a meszezési kísérlet, amit eredményesen folytatnak ahorvátzsidányi tsz-ben. Ezután a bizottság meghallgatta a mezei munkákról szóló időszerű tájékoztatót. Az őszi árpát részben az egész megyében learatták, rövidesen a repce, majd a búza aratása várható. U. Gy. Itt a gyümölcsszezon, könnyítés a háziasszonyoknak Vásároljon petőházi befőzőcukrot Vas megyében több tízezer kiskert és háztáji gazdaság van. Csupán Szombathelyen és közvetlen környékén 16 kertszövetkezetben 1600 család kertészkedik és a zöldségen kívül sok gyümölcsöt termel. Ezek egy részét frissen fogyasztják el a családok, nagyobbik részét azonban érdemes az őszi-téli hónapokra eltenni, lekvárnak, kampósnak befőzni. A háziasszonyok zöme tudja, hogy olcsóbban jön ki, ha nem a kész konzervet vásárolja meg az üzletben, hanem a család ízlésének és igényének megfelelően befőzi a saját termésű vagy olcsón vásárolt gyümölcsöt. LEKVÁR, DZSEM, GYÜMÖLCSZSELÉ készítéséhez Az otthoni befőzéshez, a háziasszonyok munkájához kíván segítséget nyújtani a Petőházi Cukorgyár — és a forgalmazó Kisalföld Füszért — újdonságával, a petőházi befőzőcukorral. A gyár mérnökei és vegyészei a fejlődés, a gazdasági helyzet változásainak, a vevők változó igényeinek, a korszerű táplálkozás követelményeinek fokozott mértékben próbálnak megfelelni. Ennek főbb jellemzői: a minőség javítása és a termékválaszték bővítése olyan új termékekkel, amelyek minden tekintetben megfelelnek a kor követelményeinek. Ezeknek a gazdaságpolitikai elveknek megfelelően a gyár az idén új termékkel jelent meg petőházi befőzőcukor néven. Ez a termék csak természetes anyagokat tartalmaz: kristálycukrot, almapektint és citromsavat. Előnyei: a befőzés után a gyümölcs eredeti, természetes ízét és vitamintartalmát megőrzi. A befőzést gazdaságossá és gyorssá teszi azáltal, hogy növeli a kocsonyásodást és lényegesen csökkenti a befőzésre fordított időt. Ugyanakkor más tartósítószert nem igényel. KÉT RECEPT AZ ESZTÉTIKUS DOBOZON Az új terméket, a petőházi befőzőcukrot esztétikus, színes dobozban, újszerű csomagolásban hozzák forgalomba. A dobozon többféle gyümölcs és befőttesüveg látható. A gyártók és forgalmazók — a Petőházi Cukorgyár és a Kisalföld Füszért vezetői — gondoltak arra is, hogy a nyugat-dunántúli üzletekben sok a külföldi — elsősorban osztrák — vásárló, ezért német nyelven is feltüntették a használati utasítást és két receptet. Milyen receptek olvashatók tehát a dobozon. Az egyik az úgynevezett alaprecept, amelyet természetesen — az igényeknek és ízléseknek megfelelően — módosítani lehet. A recept így szól: egy kiló megmosott és a gyümölcs jellegének megfelelően megtisztított, felaprított gyümölcshöz adjon egy kiló befőzőcukrot. Ezután állandó keverés közben forrás után négy percig főzze. Töltse forrón üvegekbe és azonnal zárja le. Az üvegeket gondosan tisztítsa, jól csöpögtesse le, ne törölje ki, és a forró gyümölcs betöltésekor helyezze nedves kendőre. A másik recept zselé készítéséhez szól. Ez így hangzik: a gyümölcsből levet nyerünk és háromnegyed liter gyümölcslevet egy kiló petőházi befőzőcukorral és egy citrom tevével összekeverünk, lassan felforraljuk és utána négy percig főzzük. Tartósítószert nem igényel. Az ilyen zselé elkészítés után azonnal is fogyasztható és torta leöntéséhez is kitűnően használható. AZ ÉLELMISZERÜZLETEKBEN KAPHATÓ Az új termék, a petőházi befőzőcukor a megye élelmiszerüzleteiben kapható. Keresse a polcokon vagy kérjen tanácsot a bevásárlásnál a bolt dolgozójától. A jelenleg forgalomban levő normál kristálycukor kilónként 26,10 forintba kerül. Az új petőházi befőzőcukor valamivel drágább, kilója 39,50 forint, de az előnyei miatt megéri a különbözetet. Azt is érdemes megjegyezni, hogy minőségét megőrzi két évig. Bár az üzletek nagy része már rendelt is az új cukorból, mégis tájékoztatásul közöljük, hogy az élelmiszerboltok vezetői az új termékre megrendelést adhatnak le a Kisalföld Füszért Vas megyei egységeihez: a szombathelyi raktárházhoz, a körmendi terakathoz és a sárvári fiókhoz. (x) 1988. július – Péntek