Vas Népe, 1988. augusztus (33. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
Románia nem tárgyal a szerb kisebbségről Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszláviával. Erről számoltbe Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunistáik Szövetsége elnökségének tagja. Ez volt az első eset, hogy magas rangú jugoszláv tisztségviselő nyilatkozott e kérdésről a nyilvánosság előtt. „Román tisztségviselőkkel tartott megbeszéléseinken többször is felhívtuk figyelmüket a jugoszláv kisebbségek helyzetére. Elutasító válaszuk mindig úgy hangzott,hogy Romániában megoldották a nemzeti kérdést. Ez azonban nem felel meg a tényeknek” — mondotta Letlvc. Mintegy ötvenezer szerb él Romániában, elsősorban Temesvár környékén. Drágulás Augusztus 1-jétől — döntően az import, és részben a hazai alapanyagok áremelkedése miatt — a hűtőszekrények árai 4—5 százalékkal, a kombinált hűtőszekrényeké 7—8 százalékkal, a fagyasztóládáké 7,7—12 százalékkal emelkednek. Nem változik a Hűtőgépgyár által gyártott abszorpciós hűtőszekrények, a H 60 F fagyasztószekrény, valamint a tíz 160, 200, 240 literes háromcsillagos energiatakarékos hűtőszekrények ára. A gáz-, az elektromos és a vegyestüzelésű tűzhelyek, az olaj- és szilárdtüzelésű kályhák fogyasztási árát augusztus 1-jétől átlagosan 7,8 százalékkal, az 50 centiméteres háztartási villamos tűzhelyek árát átlagosan 9,1 százalékkal emelik. (MTI) A Záhony—csapi torlódásról ír az Izvesztyija A szovjet—magyar gazdasági együttműködésre egyre inkább jellemzővé válik a nyíltság, ezt bizonyítja a Záhony—Csap vasúti csomópont torlódási problémájáról Budapesten tartott sajtóértekezlet — állapítja meg szombati számában az Izvesztyija. A tekintélyes szovjet lap budapesti tudósításában, arról ír, hogy a magyar és a szovjet sajtó képviselői hiteles információkat kaptak a határátkelőhelyen kialakult helyzetről, az érintett magyar és szovjet külkereskedelmi és fuvarozási szervek képviselői önkritikusan elemezték a problémákat. Az Izvesztyija emlékeztet arra, hogy július közepére — miután a magyar oldalról hosszú időn keresztül a tervezettnél kevesebb áru érkezett a határra — 5400 vagon torlódott össze. Most viszont, a rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően számuk 4150-re csökkent. A gyorsan romló áruk elsőbbséget élveznek, zavartalanul továbbítják az ilyen vagonokat, s a nagy meleg ellenére minimálisak a veszteségek. A lvovi vasútfőnökség vezetője, M. Grabszkij az Izvesztyijának nyilatkozva cáfolta a sajtóértesüléseket, hogy a hűtővagonokban szállított hús megromlott volna, nem volt egy kilogramm ilyen veszteség sem, sőt, a tervezetthez képest még előbbre is tartanak az ilyen jellegű szállítmányok átrakásával. A Záhony—Csap csomóponton naponta 13—14 szerelvényt raknak át a korábbi 9—10 helyett. A minisztérium újabb vagonokat bocsátott a határátkelőhely rendelkezésére, de a megnövekedett állásidő mindenesetre mindkét félnek anyagi veszteséget jelent. Grabszkij hangsúlyozta, hogy a munkakapcsolatok megkövetelik a vállalt kötelezettségek pontos teljesítését, ez nem így történt az első fél évben. A szovjet vasutasok több mint öt és fél hónapon keresztül ,félgőzzels dolgoztak, a magyar partner több mint 715 ezer tonna teherszáltmánynyak maradt adós. A holtszezonban az átrakodással foglalkozó munkások jelentős része kilépett, mivel keresetük is felére csökkent az említett időszakban — magyarázta a lvovi vasútfőnökség vezetője az okokat, amelyek a június végétől megnövekedett ütemű magyar szállításokkal együtt a jelentős torlódáshoz vezettek. Gorbacsov beszédének nyugati visszhangja Mihail Gorbacsov pénteki beszédét nyugati hírügynökségek részletesen ismertetik és elismerő hangnemben kommentálják a radikális reformgondolatokat. Az AFP francia hírügynökség elsősorban a politikai intézményrendszer átalakítását elemzi, míg a Reuter brit hírszolgálati iroda az agrárreformot emeli ki. „Gorbacsov a bőséges élelmiszerellátás és a fogyasztási cikkek nagy kínálatának eszményképét vázolta fel... Legújabb elképzelése ugrást jelent előre a korábbi reformgondolatokból újstílusú gazdaságpolitikába, amely tág teret nyit az egyéni kezdeményezésnek’’ — mutat rá a Reuter, amely főként a tartós földbérlet-rendszert és a mezőgazdasági kisvállalkozásokat emelte ki. Gorbacsov agrártervezetéből. ’’Gorbacsov nem hagyott kétséget afelől, hogy felismerte az élelmiszerellátás problémájának politikai vonatkozását. A legalapvető áruk még a nagyvárosokban is hiányzanak, ami a peresztrojka hatását illetően széleskörű szkepticizmust váltott ki a nép körében” — írja a brit hírügynökség, részletesen idézve a szakaszt, amelyben Gorbacsov a földművesek alkotó energiáinak felszabadításáról beszél, szembehelyezve ezt a sztálini agrárpolitikával. A francia kommentár először a megerősített elnöki funkció létrehozásának tervéről számol be, s az AFP szerint az új elnök minden bizonnyal maga Gorbacsov lesz. Az SZKP KB főtitkára a KB ülésén a politikai intézményrendszer átalakításának pontos menetrendjét ismertette — írja az AFP, kitérve a többes jelölés, a titkos választás bevezetésének tervére is. A francia jelentés megemlíti, hogy szó volt a gazdaság decentralizálásának szükségességéről és a helyi szervek hatalmának növeléséről. Beszámol arról, hogy Gorbacsov többízben támadta a reformokat fékezni próbáló konzervatívokat, de megbélyegezte a balosokat is, élesen elítélve az „álforradalmáriságot, maximalizmust és más utópizmust”. A balos jelző a francia hírügynökség szerint Borisz Jelcin volt moszkvai pártvezetőre vonatkozhat. Szó van a francia jelentésben Gorbacsov beszédének a nemzetiségi kérdésről szóló részéről is, az etnikai viszályokat szító vezetők elleni bírálatról és arról, hogy Gorbacsov állást foglalt nemzetiségi törvény mellett. 2lfas sHepe Európa fő kérdéseiről Genscher moszkvai tárgyalásai A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben esedékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki reményét Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szombati találkozóján. A Kremlében megtartott eszmecserén mindketten annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony alakulása jelentős hatással van a nemzetközi helyzet egészére. A két politikus nagy teret szentelt az európai kérdéseknek. Ezzel összefüggésben Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában figyelmesen tanulmányozzák a nyugat-európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásának következményeit. A szovjet vezető figyelmeztetett: az európai politikusok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásolják károsan a kibontakozóban levő leszerelési és bizalomerősítő kezdeményezéseket, a helsinki folyamatot, a közös európai otthon koncepcióját. Genscher úgy vélekedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye, ellenkezőleg, az egyesített piac európai méretekben teszi lehetővé az együttműködés ■bővülését. A nemzetközi kérdések sorában Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher véleménycserét folytatott a bécsi találkozó állásáról is. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szombati moszkvai találkozóján megelégedéssel nyugtázta a szovjet— nyugatnémet politikai párbeszéd tartalmasságát, növekvő intenzitását — olvasható a külügyminiszteri találkozóról vasárnap nyilvánosságra hozott TASZSZ-jelentésben. A Szovjetunió és az NSZK fontos szerepet játszhat az új európai gondolkodásmódkialakításában, előrevivő kezdeményezésekkel léphet föl földrészünk érdekében — hangoztatta Eduard Sevardinadze. A felek egyetértettek abban, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Helmut Kohlnak, az NSZK kancellárjának elkövetkező találkozói jól érzékeltetik majd a kétoldalú viszonyban bekövetkezett kedvező irányú változást. A szovjet fél rámutatott a kölcsönösen előnyös szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés politikai jelentőségére, arra, hogy a szovjet gazdasági reformok ugyancsak elősegítik az eredményes együttműködést, az új formák felkutatását. A Szovjetunió részvételt ajánl nyugatnémet cégeknek nagyszabású programokban. Jelentős állomásként értékelte a szovjet—nyugatnémet viszony fejlődése szempontjából vasárnap véget ért moszkvai tárgyalásait Hans-Dietrich Genscher. Fontos elemnek nevezte, hogy látogatására a szovjet pártértekezletet követő első KB-ülés, valamint a szovjet külügyminisztérium tanácskozása után került sor, így ezekről a nyugati politikusok közül elsőként kaphatott tájékoztatást. Hans-Dietrich Genscher vasárnap elutazott a Szovjetunióból. Mintha valami új kezdődött volna a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban Genscher külügyminiszter hét végi moszkvai látogatásával: a korábbi szembenállást, kiegyensúlyozatlanságot szemmel láthatóan felváltja a törekvés a kölcsönös megértésre. Hiba lenne persze azt gondolni, hogy a peresztrojka fuvallatai egyik pillanatról a másikra fújták el a viharfellegeket, amelyek időnként beárnyékolták a szovjet— nyugatnémet viszonyt. Valójában egy hosszabb, mindkét fél következetes munkájával kikövezett út első fontosabb állomása volt Genscher mostani moszkvai látogatása. E folyamatban kétségtelenül kiemelkedő szerepet játszott a szovjet külpolitikát ma alapvetően meghatározó új külpolitikai gondolkodás, amely nyilvánvalóan számot vetett azzal, hogy az NSZK nem csak politikailag, de gazdaságilag is Európa és a világ egyik fontos tényezője. E tényből kiindulva kereste a szovjet diplomácia, mely pontokról lehet mozgásba lendíteni a kapcsolatrendszer egészét. Nyilván e kezdeményezésnek is betudható, hogy Bonn is rugalmasabb magatartást tanúsít Moszkva és általában véve Kelet-Európa irányában. Hogy ez a folyamat minél tartósabbá váljon, Gorbacsov főtitkár és Sevardnadze külügyminiszter javasolta a nyugatnémet vezetőknek: erősítsék meg a kétoldalú viszony egyik legfontosabb tartó elemét, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Moszkvában ugyanis azt sem tévesztik szem elől, hogy az utóbbi időben e téren a Szovjetunió számára kedvezőtlen tendenciák mutakoztak. 1984 óta 30 százalékkal, mintegy 5 milliárd rubelre esett vissza a kétoldalú kereskedelem értéke. Már most megállapítható, hogy Moszkvában nem kis részt a mostani konzultációk eredményeként, bizakodva tekintenek Kohl kancellár ősszel esedékes moszkvai látogatása elé. Tudósok a falurombolás ellen Zágrábban szombaton véget ért a XII. Nemzetközi Antropológiai és EtnológiaiKongresszus. Az egyhetes ülésszakon mintegy 2300 tudós vett részt a világ minden tájáról. Svájci kezdeményezésre a kongresszus résztvevői határozatban tiltakoztak a tervezett romániai falurombolás ellen. „Szakmai, erkölcsi kötelességünk, hogy antropológusként és etnológusként felismerjük, tiszteljük a kulturális hagyomány valamennyi formáját” — szögezi le a határozat. — Felkérjük Románia kormányát, hogy értékelje újra ezt a kérdést, belső fejlődésének találjon megfelelő megoldást, olyat, amely tiszteletben tartja és megőrzi az életet, az emberi jogokat és a kulturális értékeket, határain belül — hangsúlyozzák. Az SZKP KB határozata a politikai reformról Az SZKP 19. országos konferenciája döntéseinek megfelelően alapjaiban át kellszervezni a párt egész tevékenységét, a pártszervek munkamódszereit összhangba kell hozni a párt szerepéből adódó feladatokkal — hangsúlyozzák az SZKP KB határozatában, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra Moszkvában.„A pártapparátus átalakításának fő irányai” címet viselő, a pénteki KB-ülésen elfogadott dokumentumban rámutatnak : pontosan és következetesen el kell határolni a pártbizottságok funkcióit az állami, gazdasági szervekétől, munkájukban fel kell számolni a párhuzamosságot és egymás helyettesítését, s alapjaiban kell megváltoztatni a pártapparátus szervezeti felépítését, minőségileg javítva munkáján. Az SZKP KB határozata értelmében ez év végéig be ■kéll fejezni az SZKP KB és a helyi pártszervek apparátusának átszervezését, a szerkezeti átalakítást az új feltételekből eredő pártfunkciókkal összhangban végrehajtva. Ez azt jelenti, hogy le kell mondani az apparátus ágazati tagoltságáról, s lényegesen csökkenteni kell a munkatársak létszámát. A felszabaduló pártmunkásokkal az állami, gazdasági és társadalmi tevékenység fontosabb területeit kell megerősíteni, valamint az alsóbb pártszerveket. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tanácsi apparátus,illetve a népi ellenőrzés szerveinek megerősítésére. A Központi Bizottság elsőrendű jelentőséget tulajdonít az irányító munka politikai jelege erősítésének, a parancs-utasításos módszerek, a technokrata megnyilvánulások kiküszöbölésének, a demokrácia elvei megszilárdításának, a párt- és a társadalmi életben egyaránt. A pártapparátus munkájának tárgyszerűnek, nyíltnak, kritikus szelleműnek kell lennie, s állandó kapcsolatot kell kialakítania a tömegekkel. Az SZKP KB végezetül azzal bízta meg a Politikai Bizottságot, hogy dolgozza ki és állapítsa meg a Központi Bizottság apparátusának új szerkezeti felépítését, valamint határozza meg a helyi pártapparátusok fontosabb szerkezeti elemeit is. A köztársasági KB-k, a határterületi és a területi pártbizottságok ugyanakkor rendelkeznek azzal a joggal, hogy maguk döntsenek szervezeti és státuszkérdésekről, a meghatározott béralap keretein belül. A KB határozata értelmében haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a politikai rendszer reformja érdekében. Ezért a testület szükségesnek tartja, hogy még idén októberben bocsássák országos vitára az alkotmány egyes cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartalmazó tervezetet, valamint a népi küldöttek választásáról szóló törvénytervezetet. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé kell terjeszteni az államhatalmi és igazságügyi szervek reformjának kérdéseit. A szovjet parlament ülésére megvitatásra kell előterjeszteni a politikai intézményrendszer reformjának megvalósításával összefüggő alkotmánymódosítások, a választási rendszer és a bíróságok tevékenysége megújításának tervezeteit is. A nemzetiségi kérdést érintve a KB úgy foglalt állást, hogy a figyelmet a pangás időszakában keletkezett káros jelenségek felszámolására, a népek és nemzetiségek társadalmi, gazdasági és szellemi igényeinek tényleges érvényesítésére kell összpontosítani, és határozottan szembe kell szállni azokkal a peresztrojka-ellenes erőkkel, amelyek nacionalista és soviniszta érzelmeket szítanak. Ezzel párhuzamosan szükséges a nemzetiségek közötti kapcsolatok jogi alapjainak megszilárdítása, a politikai munka erősítése, és a szocialista internacionalizmus következetes elmélyítése. A KB azzal bízta meg a köztársasági és területi pártszerveket, hogy jövő év elejére készítsék elő a nemzetiségekkel kapcsolatos dokumentumokat, az e kérdéssel kapcsolatos KB-ülésre. Húsz éven keresztül rozsdás síneken döcögő, bogáncs- és csalánbozóban tévelygő vonathozhasonlította a Szovjetunió országos műemlékvédelmi egyesületének munkásságát a szervezet legutóbbi kongresszusán az egyesület egyik tagja. A műemlékvédelem és -helyreállítás aktivizálására létrehozott társadalmi szervezetek elméletben megvétózhatják a városi építési terveket,ha azok kárt okoznak a műemlékekének. Az állami intézmények kötelesek velük egyeztetni a városi központok jelentős építési munkálatait. A gyakorlatban azonban az egyesületek vezetői nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem használták ki lehetőségeiket, szinte sohasem mondtak vétót, az építkezési vállalatokkal nem akarják megrontani a kapcsolatot. A műemlékvédelmi egyesülések passzivitásának hatására nem hivatalos műemlékvédelmi egyesülések jöttek létre. Ma már Moszkvában, Lenningrádbam, Tallinnban, Tbilisziben, Tomszkóban, Goridban, és több más városiban működnek ilyen, elsősorban fiatalokból álló egyesülések. Ezek a nem hivatalos szervezetek mentik meg a buldózerektől a múlt jelentős műemlékeit, restaurálják saját erőből az ősi templomokat és várakat, segítenek a hivatalos szerveknek az ellenőrzésben, és ami a legfontosabb, a szellemi kincsek megőrzéséért folytatott harcban új, a peresztrojkának megfelelő szellemet képviselnek. A bürokratáikat sokkolják a fiatalok által rendezett tüntetések, tiltakozások. A pártszervezetek gyakran támogatják a fiatalokat, s elismerik, hogy a nem hivatalos szervek tevékenysége helyes és hasznos. „Panaszkodtunk, hogy a fiatalokból hiányzik a társadalmi aktivitás — írja erről a témáról Dmitrij Libacsov akadémikus, a szovjet kulturális állam vezetője. — S most a fiatalok társadalmi aktivitása a legszerencsésebb formában és tartalommal már megjelent. Mitől kellene félni? Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet a legkedvezőbben felhasználná ezt az új energiaforrást.” Természetesen vannak törvények, és van törvény a Leállítják Műemlékvédelem 1988. augusztus 1. Hétfő