Vas Népe, 1988. augusztus (33. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

Románia nem tárgyal a szerb­ kisebbségről Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebb­ség helyzetét megvitatni Ju­goszláviával. Erről számolt­­be Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunistáik Szövetsége elnökségének tag­ja. Ez volt az első eset, hogy magas rangú jugoszláv tiszt­ségviselő nyilatkozott e kér­désről a nyilvánosság előtt. „Román tisztségviselőkkel tartott megbeszéléseinken többször is felhívtuk figyel­müket a jugoszláv kisebbsé­gek helyzetére. Elutasító vá­laszuk­ mindig úgy hangzott,­­hogy Romániában megoldot­ták a nemzeti kérdést. Ez azonban nem felel meg a tényeknek” — mondotta Le­­tl­vc. Mintegy ötvenezer szerb él Romániában, elsősorban Temesvár környékén. Drágulás Augusztus 1-jétől — döntő­en az import, és részben a hazai alapanyagok áremel­kedése miatt — a hűtőszek­rények árai 4—5 százalék­kal, a kombinált hűtőszek­rényeké 7—8 százalékkal, a fagyasztóládáké 7,7—12 szá­zalékkal emelkednek. Nem változik a Hűtőgépgyár ál­tal gyártott abszorpciós hű­tőszekrények, a H 60 F fa­gyasztószekrény, valamint a tíz 160, 200, 240 literes há­romcsillagos energiatakaré­kos hűtőszekrények ára. A gáz-, az elektro­mos és a vegyestüzelésű tűz­helyek, az olaj- és szilárd­­tüzelésű kályhák fogyasztási árát augusztus 1-jétől át­lagosan 7,8 százalékkal, az 50 centiméteres háztartási villamos tűzhelyek árát át­lagosan 9,1 százalékkal eme­lik. (MTI) A Záhony—csapi torlódásról ír az Izvesztyija A szovjet—magyar gazdasági együttműködésre egyre inkább jellemzővé válik a nyíltság, ezt bizonyítja a Zá­hony—Csap vasúti csomópont torlódási problémájáról Bu­dapesten tartott sajtóértekezlet — állapítja meg szombati számában az Izvesztyija. A tekintélyes szovjet lap buda­pesti tud­ósításában, arról ír, hogy a magyar és a szovjet sajtó képviselői hiteles információkat kaptak a határátke­lőhelyen kialakult helyzetről, az érintett magyar és szovjet külkereskedelmi és fuvarozási szervek képviselői önkriti­kusan elemezték a problémákat. Az Izvesztyija emlékeztet arra, hogy július közepére — miután a magyar oldalról hosszú időn keresztül a tervezett­nél­ kevesebb áru érkezett a határra — 5400 vagon torló­dott össze. Most viszont, a rendkívüli intézkedéseknek kö­szönhetően számuk 4150-re csökkent. A gyorsan romló áruk elsőbbséget élveznek, zavartalanul továbbítják az ilyen vagonokat, s a nagy meleg ellenére minimálisak a veszteségek. A lvovi vasútfőnökség vezetője, M. Grabszkij az Iz­vesztyijának nyilatkozva cáfolta a sajtóértesüléseket, hogy a hűtővagonokban szállított hús megromlott volna, nem volt egy kilogramm ilyen veszteség sem, sőt, a tervezetthez ké­pest még előbbre is tartanak az ilyen jellegű szállítmányok átrakásával. A Záhony—Csap csomóponton naponta 13—14 szerelvényt raknak át a korábbi 9—10 helyett. A minisz­térium újabb vagonokat bocsátott a határátkelőhely ren­delkezésére, de a megnövekedett állásidő mindenesetre mindkét félnek anyagi veszteséget jelent. Grabszkij hangsúlyozta, hogy a munkakapcsolatok meg­követelik a vállalt kötelezettségek pontos teljesítését, ez nem így történt az első fél évben. A szovjet vasutasok több mint öt és fél­ hónapon keresztül ,félgőzzel­s dolgoztak, a magyar partner több mint 715 ezer tonna teherszáltmány­­nyak­ maradt adós. A holtszezonban az átrakodással foglal­­­kozó munkások jelentős része kilépett, mivel keresetük is felére csökkent az említett időszakban — magyarázta a lvovi vasútfőnökség vezetője az okokat, amelyek a júni­us végétől megnövekedett ütemű magyar szállításokkal együtt a jelentős torlódáshoz vezettek. Gorbacsov beszédének nyugati visszhangja Mihail Gorbacsov pénteki beszédét nyu­gati hírügynökségek részletesen ismertetik és elismerő hangnemben kommentálják a radikális reformgondolatokat. Az AFP francia hírügynökség elsősorban a politi­kai intézményrendszer átalakítását elemzi, míg a Reuter brit hírszolgálati iroda az agrárreformot emeli ki. „Gorbacsov a bőséges élelmiszerellátás és a fogyasztási cikkek nagy kínálatának eszményképét vázolta fel... Legújabb el­képzelése ugrást jelent előre a korábbi reformgondolatokból újstílusú gazdaság­­politikába, amely tág teret nyit az egyéni kezdeményezésnek’’ — mutat rá a Reuter, amely főként a tartós földbérlet-rendszert és a mezőgazdasági kisvállalkozásokat emelte ki. Gorbacsov agrártervezetéből. ’’Gorbacsov nem hagyott kétséget afelől, hogy felismerte az élelmiszerellátás prob­lémájának politikai vonatkozását. A leg­­alapvető áruk még a nagyvárosokban is hiányzanak, ami a peresztrojka hatását illetően széleskörű szkepticizmust váltott ki a nép körében” — írja a brit hírügy­nökség, részletesen idézve a szakaszt, amelyben Gorbacsov a földművesek alkotó energiáinak felszabadításáról beszél, szem­behelyezve ezt a sztálini agrárpolitikával. A francia kommentár először a meg­erősített elnöki funkció létrehozásának ter­véről számol be, s az AFP szerint az új elnök minden bizonnyal maga Gorbacsov lesz. Az SZKP KB főtitkára a KB ülésén a politikai intézményrendszer átalakítá­sának pontos menetrendjét ismertette — ír­ja az AFP, kitérve a többes jelölés, a tit­kos választás bevezetésének tervére is. A francia jelentés megemlíti, hogy szó volt a gazdaság decentralizálásának szükséges­ségéről és a helyi szervek hatalmának nö­veléséről. Beszámol arról, hogy Gorbacsov többízben támadta a reformokat fékezni próbáló konzervatívokat, de megbélyegez­te a balosokat is, élesen elítélve az „ál­forr­adalmáriságot, maximalizmust és más utópizmust”. A balos jelző a francia hír­­ügynökség szerint Borisz Jelcin volt moszkvai pártvezetőre vonatkozhat. Szó van a francia jelentésben Gorbacsov be­szédének a nemzetiségi kérdésről szóló részéről is, az etnikai viszályokat szító vezetők elleni bírálatról és arról, hogy Gorbacsov állást foglalt nemzetiségi tör­vény mellett. 2­lfas sHepe Európa fő kérdéseiről Genscher moszkvai tárgyalásai A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben ese­dékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesz­téséhez — fejezte ki remé­nyét Mihail Gorbacsov szov­jet pártfőtitkár és Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter szom­bati találkozóján. A Kreml­ében megtartott eszmecserén mindketten annak a meg­győződésüknek ad­tak han­got, hogy a szovjet—nyugat­német viszony alakulása je­lentős hatással van a nem­zetközi helyzet egészére. A két politikus nagy te­ret szentelt az európai kér­déseknek. Ezzel összefüggés­ben Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában figyelme­sen tanulmányozzák a nyu­gat-európai katonai integrá­ciós tervek és az egységes piac létrehozásának követ­kezményeit. A szovjet veze­tő figyelmeztetett: az euró­pai politikusok viselik a fe­lelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyá­solják károsan a kibontako­zóban levő leszerelési és bizalomerősítő kezdeménye­zéseket, a helsinki folyama­tot, a közös európai otthon koncepcióját. Genscher úgy vélekedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye, ellen­kezőleg, az egyesített piac európai méretekben teszi lehetővé az együttműködés ■bővülését. A nemzetközi kérdések so­rában Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher vé­leménycserét folytatott a bécsi találkozó állásáról is. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Eduard Se­­vardnadze szovjet külügy­miniszter szombati moszkvai találkozóján megelégedés­sel nyugtázta a szovjet— nyugatnémet politikai pár­beszéd tartalmasságát, nö­vekvő intenzitását — olvas­ható a külügyminiszteri ta­lálkozóról vasárnap nyilvá­nosságra hozott TASZSZ-je­­lentésben. A Szovjetunió és az NSZK fontos szerepet játszhat az új európai gondolkodásmód­­kialakításában, előrevivő kezdeményezésekkel léphet föl földrészünk érdekében — hangoztatta Eduard Sevard­­inadze. A felek egyetértettek abban, hogy Mihail Gorba­­csovnak, az SZKP KB főtit­kárának és Helmut Kohlnak, az NSZK kancellárjának el­következő találkozói jól ér­zékeltetik majd a kétoldalú viszonyban bekövetkezett kedvező irányú változást. A szovjet fél rámutatott a kölcsönösen előnyös szov­jet—nyugatnémet gazdasági együttműködés politikai je­lentőségére, arra, hogy a szovjet gazdasági reformok ugyancsak elősegítik az eredményes együttműködést, az új formák felkutatását. A Szovjetunió részvételt ajánl nyugatnémet cégeknek nagyszabású programokban. Jelentős állomásként érté­kelte a szovjet—nyugatné­met viszony fejlődése szem­pontjából vasárnap véget ért moszkvai tárgyalásait Hans-Dietrich Genscher. Fontos elemnek nevezte, hogy látogatására a szovjet pártértekezletet követő első KB-ülés, valamint a szovjet külügyminisztérium tanács­kozása után került sor, így ezekről a nyugati politikusok közül elsőként kaphatott tá­jékoztatást. Hans-Dietrich Genscher vasárnap elutazott a Szov­jetunióból. Mintha valami új kezdő­dött volna a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatokban Genscher külügyminiszter hét végi moszkvai látogatásá­val: a korábbi szembenállást, kiegyensúlyozatlanságot szemmel láthatóan felváltja a törekvés a kölcsönös meg­értésre. Hiba lenne persze azt gon­dolni, hogy a peresztrojka fuvallatai egyik pillanatról a másikra fújták el a vihar­fellegeket, amelyek időnként beárnyékolták a szovjet— nyugatnémet viszonyt. Való­jában egy hosszabb, mindkét fél következetes munkájával kikövezett út első fontosabb állomása volt Genscher mos­tani moszkvai látogatása. E folyamatban kétségtelenül kiemelkedő szerepet játszott a szovjet külpolitikát ma alapvetően meghatározó új külpolitikai gondolkodás, amely nyilvánvalóan számot vetett azzal, hogy az NSZK nem csak politikailag, de gazdaságilag is Európa és a világ egyik fontos tényező­je. E tényből kiindulva ke­reste a szovjet diplomácia, mely pontokról lehet moz­gásba lendíteni a kapcsolat­­rendszer egészét. Nyilván e kezdeményezésnek is betud­ható, hogy Bonn is rugal­masabb magatartást tanúsít Moszkva és általában véve Kelet-Európa irányában. Hogy ez a folyamat minél tartósabbá váljon, Gorbacsov főtitkár és Sevardnadze kül­ügyminiszter javasolta a nyugatnémet vezetőknek: erősítsék meg a kétoldalú viszony egyik legfontosabb tartó elemét, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Moszkvában ugyanis azt sem tévesztik szem elől, hogy az utóbbi időben e téren a Szovjetunió számára kedve­zőtlen tendenciák mutakoz­­tak. 1984 óta 30 százalékkal, mintegy 5 milliárd rubelre esett vissza a kétoldalú ke­reskedelem értéke. Már most megállapítható, hogy Moszkvában nem kis részt a mostani konzultációk eredményeként, bizakodva tekintenek Kohl kancellár ősszel esedékes moszkvai látogatása elé.­­ Tudósok a falurombolás ellen Zágrábban szombaton vé­get ért a XII. Nemzetközi Antropológiai és Etnológiai­­Kongresszus. Az egyhetes ülésszakon mintegy 2300 tu­dós vett részt a világ min­den tájáról. Svájci kezdemé­nyezésre a kongresszus részt­vevői határozatban tiltakoz­tak a tervezett romániai fa­lurombolás ellen. „Szakmai, erkölcsi köte­lességünk, hogy antropoló­gusként és etnológusként felismerjük, tiszteljük a kulturális hagyomány vala­mennyi formáját” — szögezi le a határozat. — Felkérjük Románia kor­­­­mányát, hogy értékelje újra ezt a kérdést, belső fejlődé­sének találjon megfelelő megoldást, olyat, amely tisz­teletben tartja és megőrzi az életet, az emberi jogokat és a kulturális értékeket, hatá­rain belül — hangsúlyozzák. Az SZKP KB határozata a politikai reformról Az SZKP 19. országos kon­ferenciája döntéseinek meg­felelően alapjaiban át kell­­szervezni a párt egész tevé­kenységét, a pártszervek munkamódszereit összhang­ba kell hozni a párt szere­péből adódó feladatokkal — hangsúlyozzák az SZKP KB határozatában, amelyet szom­baton hoztak nyilvánosság­­­ra Moszkvában.­­„A pártapparátus átalakí­tásának fő irányai” címet vi­selő, a pénteki KB-ülésen el­fogadott dokumentumban rá­mutatnak : pontosan és kö­vetkezetesen el kell határol­ni a pártbizottságok funkci­óit az állami, gazdasági szervekétől, munkájukban fel kell számolni a párhuza­mosságot és egymás helyet­tesítését, s alapjaiban kell megváltoztatni a pártappará­tus szervezeti felépítését, minőségileg javítva munká­ján. Az SZKP KB határozata értelmében ez év végéig be ■kéll fejezni az SZKP KB és a helyi pártszervek appará­tusának átszervezését, a szerkezeti átalakítást az új feltételekből eredő pártfunk­ciókkal összhangban végre­hajtva. Ez azt jelenti, hogy le kell mondani az appará­tus ágazati tagoltságáról, s lényegesen csökkenteni kell a munkatársak létszámát. A felszabaduló pártmunkások­kal az állami, gazdasági és társadalmi tevékenység fon­tosabb területeit kell mege­rősíteni, valamint az alsóbb pártszerveket. Megkülön­böztetett figyelmet kell for­dítani a tanácsi apparátus,­­illetve a népi ellenőrzés szerveinek megerősítésére. A Központi Bizottság első­rendű jelentőséget tulajdonít az irányító munka politikai jelege erősítésének, a pa­­rancs-utasításos módszerek, a technokrata megnyilvánu­lások kiküszöbölésének, a demokrácia elvei megszilár­dításának, a párt- és a tár­sadalmi életben egyaránt. A pártapparátus munkájának tárgyszerűnek, nyíltnak, kri­tikus szelleműnek kell len­nie, s állandó kapcsolatot kell kialakítania a tömegek­kel. Az SZKP KB végezetül az­zal bízta meg a Politikai Bi­zottságot, hogy dolgozza ki és állapítsa meg a Központi Bizottság apparátusának új szerkezeti felépítését, vala­mint határozza meg a helyi pártapparátusok fontosabb szerkezeti elemeit is. A köz­­társasági KB-k, a határterü­leti és a területi pártbizott­ságok ugyanakkor rendelkez­nek azzal a joggal, hogy maguk döntsenek szervezeti és státuszkérdésekről, a meg­határozott béralap keretein belül. A KB határozata értelmé­ben haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a politikai rend­szer reformja érdekében. Ezért a testület szükséges­nek tartja, hogy még idén októberben bocsássák orszá­gos vitára az alkotmány egyes cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartal­mazó tervezetet, valamint a népi küldöttek választásáról szóló törvénytervezetet. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács követ­kező ülésszaka elé kell ter­jeszteni az államhatalmi és igazságügyi szervek reform­jának kérdéseit. A szovjet parlament ülésére megvita­tásra kell előterjeszteni a po­litikai intézményrendszer reformjának megvalósításá­val összefüggő alkotmány­­módosítások, a választási rendszer és a bíróságok te­vékenysége megújításának tervezeteit is. A nemzetiségi kérdést érintve a KB úgy foglalt állást, hogy a figyelmet a pangás időszakában keletke­zett káros jelenségek fel­számolására, a népek és nemzetiségek társadalmi, gazdasági és szellemi igé­nyeinek tényleges érvénye­sítésére kell összpontosítani, és határozottan szembe kell szállni azokkal a peresz­trojka-ellenes erőkkel, ame­lyek nacionalista és sovi­niszta érzelmeket szítanak. Ezzel párhuzamosan szüksé­ges­ a nemzetiségek közötti kapcsolatok jogi alapjainak megszilárdítása, a politikai munka erősítése, és a szoci­alista internacionalizmus következetes elmélyítése. A KB azzal bízta meg a köz­­társasági és területi párt­­szerveket, hogy jövő év ele­jére készítsék elő a nemze­tiségekkel kapcsolatos do­kumentumokat, az e kérdés­sel kapcsolatos KB-ülésre. Húsz éven keresztül rozsdás síneken döcögő, bo­gáncs- és csalánbozób­an té­velygő vonathoz­­hasonlítot­ta a Szovjetunió országos műemlékvédelmi egyesüle­tének munkásságát a szer­vezet legutóbbi kongresszu­sán az egyesület egyik tag­ja. A műemlékvédelem és -helyreállítás aktivizálásá­ra létrehozott társadalmi szervezetek elméletben megvétózhatják a városi építési terveket,­­ha azok kárt okoznak a műemlékeké­nek. Az állami intézmények kötelesek velük egyeztetni a városi központok jelentős építési munkálatait. A gya­korlatban azonban az egye­sületek vezetői nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött reményeket, nem használták ki lehetőségeiket, szinte sohasem mondtak vétót, az építkezési vállala­tokkal nem akarják meg­rontani a kapcsolatot. A műemlékvédelmi egye­sülések passzivitásának ha­tására nem hivatalos mű­emlékvédelmi egyesülések jöttek létre. Ma már Moszk­vában, Lenningrádbam, Tal­­linnban, Tbilisziben, Tomszkó­­ban, Gorid­ban, és több más városiban működnek ilyen, elsősorban fiatalokból álló egyesülések. Ezek a nem hivatalos szervezetek mentik meg a buldózerektől a múlt jelen­tős műemlékeit, restaurál­ják saját erőből az ősi templomokat és várakat, se­gítenek a hivatalos szervek­nek az ellenőrzésben, és ami a legfontosabb, a szel­lemi kincsek megőrzéséért folytatott harcban ú­j, a peresztrojkának megfelelő szellemet képviselnek. A bürokratáikat sokkol­ják a fiatalok által rende­zett tüntetések, tiltakozá­sok. A pártszervezetek gyakran támogatják a fiata­lokat, s elismerik, hogy a nem hivatalos szervek te­vékenysége helyes és hasz­nos. „Panaszkodtunk, hogy a fiatalokból hiányzik a társadalmi aktivitás — ír­ja erről a témáról Dmitrij Lib­acsov akadémikus, a szovjet kulturális állam ve­zetője. — S most a fiatalok társadalmi aktivitása a legszerencsésebb formában és tartalommal már megje­lent. Mitől kellene félni­? Inkább azon kellene gon­dolkodni, hogyan lehet a legkedvezőbben felhasználná ezt az új energiaforrást.” Természetesen vannak törvények, és van törvény a Leállítják Műemlékvédelem 1988. augusztus 1. Hétfő

Next