Vas Népe, 1988. szeptember (33. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
Szovjet-afgán Szrepsilis Szerdán moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz—TMG űrhajó és a SMir űrállomás összekapcsolódása. Mint a Majak rádióállomás beszámolt róla, a Szojuz—TMG — két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fedélzetén — a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. A közös szovjet—afgán űrrepülés résztvevőit — Vlagyimir Ljahov parancsnokot, Valerij Poljakov orvos-űrhajóst és Abdiul Ahad Morand afgán kutató űrhajóst — a Mir űrállomáson Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov várta; az űrállomás két lakója már több mint 8 hónapja él és dolgozik a súlytalanság állapotában. Mint a rádióbeszámolóból kiderült, a most alkalmazott összekapcsolási módszer bizonyos energiamegtakarítást is lehetővé tesz, pontosabban kiszámítható a művelethez szükséges impulzus nagysága. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolása után az afgán és a két szovjet űrhajós átszállt a Mirre, s ettől a pillanattól kezdve öttagú az együtt keringő két objektum nemzetközi legénysége. A közös munka hat napig tart majd, geofizikai és orvosi-biológiai kutatásokat foglal magában. A hatnapos program végeztével Ljahov és Mornand a Szojuz—TM5 űrhajó fedélzetén visszatér a Földbe, Poljakov pedig csatlakozik az űrállomás állandó legénységéhez. A Mir berendezései kifogástalanul működnek, az öt kozmonauta közérzete jó, munkájukat az előzetes terv szerint folytatják. Lengyelország Kiszczak és Walesa találkozója Szerdán Varsóban találkozóra került sor Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke között. A találkozón egy közelgő kerekasztal témáiról volt szó. A megbeszélésen részt vett Stanislaw Ciosek, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége főtitkára, a LEMP KB PB póttagja és Jerzy Dabrowski, a Lengyel Püspöki Kar titkára. A mostani találkozó az első 1981 óta, amikor végül is a szükségállapot bevezetésével és a „Szolidaritás” működésének betiltásával lehetett csak véget vetni az anarchikus helyzetnek, az ország gazdasága vészes hanyatlásának. Az idén áprilisiban már történt kísérlet a lengyel vezetés és Lech Walesa között tárgyalások kezdésére, amelyen akkor Zdzislaw Sadowski párton kívüli miniszterelnök-helyettes lett volna az egykori „szolidaritásvezető” partnere, de a májusi sztrájkok és abban Lech Walesa részvétele meghiúsította a párbeszéd felvételét. Egy repülőgép szerda délelőtt 9 óra 20 perckor Ausztria felől megsértette a Magyar Népköztársaság államhatárát. A légtérsértést a Magyar Népköztársaság honi légvédelmi rendszere észlelte, és katonai repülőgépekkel elfogták, majd a pápai repülőtérre leszállították a DR 400-as RABIN típusú, osztrák felségjelzést viselő sportrepülőgépet. A gép fedélzetén utazó Franz Fagerer 31 éves és felesége, Kornélia Magdalena Fagerer 30 éves osztrák állampolgárok a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság illetékeseinek meghallgatásuk során elmondták, hogy repülőgépükkel Linz-Nickelsdorf sportrepülőtérről szálltak fel. Ezt követően Bécs környékén olyan erős oldalszelet kaptak, hogy átsodródtak a magyar légtérbe. Az ügyben illetékes hatóságok döntése alapján az osztrák házaspár repülőgépével együtt még szerdán visszatérhet hazájába. (Folytatás az 1. oldalról) két megmenti mondjuk a matematikabukástól. — Az eszközellátottság? — A szakiskolákban szinte katasztrofális a helyzet, az oktatáshoz szükséges gépek beszerzése a legnagyobb gond. A megyei művelődési osztálynak egy évben nyolcszázezer forintja van gépbeszerzésre, ami szinte a nullával egyenlő. A számítástechnikában viszont óriásit léptünk. Az általános iskolákban egymillió forint értékben gyarapodtak a számítógépek, mindegyikben három-négy van. Megoldatlan azonban a szakszerű kihasználásuk. — Nem pedagógusok, hanem szakemberek munkájával nem élnek az iskolák? — Celldömölkön és Sömjénmihályfán is a SZÜV ad gépeket és szakembereket. Hasonló a helyzet Szombathelyen. De az iskolák még nehezen mozdulnak, nem nyitottak arra, hogy bizonyos tárgyakat nem kell feltétlenül pedagógusnak tanítani. Ez a diáksportra is áll. — A tankönyvek? — Talán összesen három általános iskolás könyv nem jelent meg: az elsős ének, az ötödikes orosz és egy orosz kiegészítő. Kicsit késve, de kaptunk egymillió forintot, hogy a szociális helyzetükre tekintettel az alsó tagozatosok 40—45 százalékának visszatéríthessük a tankönyvek árát. — Részben osztott oktatás van-e? — Az általános iskolások 1,8 százaléka tanul így.Ez nem egyértelműen rossz. Bizonyos szempontból a részben osztott iskolákban még előnyösebb is lehet a tanítás. — Az iskolába járás, a buszoztatás? — Teljesen ingyenes. A megyei tanács az iskolák igénye alapján egy összegben fizeti a Volánnak. A körülmények nem ideálisak, de jók. Megfontolandó a Volán kérése, hogy egyes iskolák legyenek rugalmasabbak a tanítás kezdetével. Szombathelyen megoldhatatlan a korábbi kezdés, a bajánsenyeiek azonban a buszjáratok miatt korábban kezdenek. Nem vehetjük tudomásul a szülők egyéni elképzeléseit. Ha mondjuk Rábahidvégről járatják a gyereket Szombathelyre, azt nem térítjük, ha ott — vagy a közelben — van iskola. hős— 2 Mas EU képe Szovjet szóvivő az aradi találkozóról A Szovjetunió megelégedéssel fogadta a magyar és a román pártfőtitkár aradi találkozójának tényét — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy moszkvai megítélés szerint üdvözlendő a magyar—román viszonyban jelentkező problémák Aradon tapasztalt pozitív megközelítése. Geraszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges országok egymás közötti viszonyában felgyülemlett problémákat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon rendezniük. Otto Lambsdorff budapesti tárgyalásai Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter meghívására augusztus 28. és 31. között hazánkban tartózkodott Otto Lambsdorff, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK-beli politikus vendéglátójával megbeszélést folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, a Közös Piaccal parafált kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás összefüggéseiről, valamint a világgazdaság és a nemzetközi pénzügyi élet fő tendenciáiról. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai példamutatóan fejlődnek, ugyanakkor e kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és vegyesvállalatok létrehozásában látják. Ehhez kedvező feltételeket teremt a magyarországi reformfolyamat előrevitele. Hétórás munkabeszüntetés volt a Granvisus budapesti leányvállalatánál Beszüntette a munkát szerda reggel negyed 7-kor a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára Budapesti Leányvállalatának 250 dolgozója. A munkabeszüntetést közvetlenül az váltotta ki, hogy a Granvisus igazgatója, Baranyai László kedden leváltotta tisztségéből és kitiltotta addigi munkahelyéről Tóth Istvánt, a budapesti leányvállalat igazgatóját, aki a dolgozók szerint négy esztendeig közmegelégedésre látta el az igazgatói teendőket. A törzsgyár vezetője a felmondási idő alatti munkavégzés alól is felmentette az igazgatót, és 1988. december 31-ig a leányvállalat műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Németh Kálmánt bízta meg az igazgatói teendőkkel. A munkát beszüntető dolgozók nevében Kovács Gusztáv művezető a régi igazgató visszahelyezését, valamint a leányvállalatnak az esztergomi törzsgyártól való különválását követelte. Szerda délelőtt a helyszínre érkezett a törvényességi felügyeletet gyakorló Ipari Minisztérium főosztályvezetője, Dankó János, továbbá Grossmann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára, valamint a Vasasszakszervezet képviselője. A több órás tárgyalás során a dolgozók képviselői egyezségre jutottak a törzsgyár igazgatójával. Ezt követően 13 órakor Baranyai László a vállalat udvarán összegyűlt dolgozóknak bejelentette, hogy keddi határozatát visszavonja és Tóth Istvánt igazgatói munkakörébe visszahelyezi. Tájékoztatta a jelenlevőket korábbi döntésének hátteréről is. Eszerint a felmentés oka az volt, hogy Tóth István együttműködési készségét nem tartotta megfelelőnek, s nem értett egyet a budapesti leányvállalat vezetőjének önállósítási törekvéseivel. Az Ipari Minisztérium képviselője ígéretet tett arra, hogy a minisztérium érdemben foglalkozik majd a Granvisus budapesti leányvállalatának önállósulási kérelmével. Ezt követően a dolgozók 7 órás munkabeszüntetés után, negyed 2-kor felvették a munkát. Dankó János, az MTI-nek elmondta, hogy a munkabeszüntetést az esztergomi törzsgyár igazgatójának magatartása váltotta ki. A minisztérium Törvényességi Felügyelete törvénysértő intézkedésnek minősítette Baranyai László azon döntését, amellyel Tóth István leányvállalati igazgató munkaviszonyát megszüntette. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető az intézkedés meghozatala előtt a társadalmi szervekkel — így a Vasasszakszervezet illetékesével — a szükséges egyeztetést elmulasztotta. Ugyancsak nem kérte ki a hatáskörileg illetékes pártszervezet hozzájárulását. Különösen azt kifogásolta a Törvényességi Felügyelet, hogy a munkaviszony megszüntetését kimondó határozatban a „munkakörének betöltésére alkalmatlan” kitétel indoklása teljes egészében hiányzott. Mindezek alapján az Ipari Minisztérium Törvényességi Felügyelete Baranyai László döntését akkor is hatályon kívül helyezte volna, ha a dolgozók munkabeszüntetésének hatására az igazgató nem vonja maga vissza jogszerűtlen határozatát. Kulcsár Kálmán az Egyesült Államokban Washingtonban tartja ezen a héten idei világkongresszusát a nemzetközi politikatudományi társaság. Az ülésszakon magyar küldöttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügyminiszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Kulcsár Kálmán két előadást is tartott a tanácskozáson; az egyiket a keleteurópai modernizációról és politikai gondolkodásról, a másikat a jogtudomány és a szociológia közötti kapcsolatokról. Több előadást tartottak a magyar küldöttség más tagjai is. A magyar igazságügyminiszter washingtoni tartózkodása során több megbeszélést folytatott az amerikai kormányzat képviselőivel. Richard Schiffer külügyminiszter-helyettessel az emberi jogok érvényesülésének kérdéseit vitatta meg. Az igazságügyminisztérium vezetőivel, továbbá az amerikai bíróságok vezető képviselőivel, neves jogi szakértőkkel a törvényalkotásról, a bíróságok szerepéről, készülő új alkotmányjogi és egyéb törvényeinkről folytatott megbeszélést. Az amerikai jogalkotás vezető szakértői nagy érdeklődést tanúsítottak az előkészületekben levő új magyar jogszabályok iránt. Tbiliszi, a lüktető világváros, Grúzia mai fővárosa mindenki által ismert település. Mchetaról, a régi, dicső székhelyről azonban kevesen hallottak. Nézzünk körül mindkét városban! Tbiliszi Kevés város dicsekedhet olyan hosszú, változatos és dicső múlttal, miint Tbiliszi. Tbiliszi hatezer éves település. A halgazdag folyó és a hegyekkel védett parti sáv mellett a letelepedés vonzereje a sok feltörő melegvízű forrás volt. (Tbiliszi grúziui forrót jelent.) A csaknem száz, természetes, melegvízű — főleg kénes — forrás ma is gazdagon adja a gyógyvizet. Tbiliszi az embereknek a Kaukázuson túl az, ami Európa közepén Budapest: balneológiai világváros. Grúzia a török és a perzsa birodalmak ütközőzónája volt. Egyszer a török, máskor a perzsa seregek perzselték fel az országot, pusztították el városait. Ezzel magyarázható, hogy a nagymiúltú város igazán régi építménnyel nem rendelkezik. Tbiliszi 3 részre tagolható település: óvárosiból, újvárosból és gyárvárosból áll. Ezek a településrészek egymás mögött sorakoznak a Kúra folyó fűzi fel őket. A partközeli hegyek kényszerítették ki ezt a településformát. A keskeny, hoszszú város 25 km hosszan kíséri a Karát. Ahol legkeskenyebb a parti síkság, ahol legjobban rohan a folyó és ahol a legmagasabb a hegységkeret, ott találjuk az óvárosit. Az óváros büszkesége a 4. században épült nagykiterjedésű, bevehetetlen erőd, a Kata. A vár romjai messzire felfutnak a meredek hegyoldalakra. A várfalak az óváros területére érve belevesznek a háztengerbe. A tbilisziek nem bontották le az ősi falakat, hanem házaikat hozzáragasztották, vagy ráépítették. Az óváros jellegzetes épületei a „tbiliszi házak”. Ezek népi ihletésű, emeletes épületek. Grúzia igen dumbes-dombos vidék, ezért a grúzok többnyire ahegyoldalakra építkeztek. Épületeik a völgyből nézve emeletesek, a hegytető felől pedig földszintesek. Az ország nyara forró. A nagy meleget az árnyas, szellős erkélyeken lehetett legjobban elviselni, ezért épületeik homlokzatát beborítják az erkélyek. A „tbiliszi házak” tehát a hegyoldalakra, várfalakra kapaszkodó, csupaerkély épületek. Az erkélykorlát művészi, változatos kivitele teszi mozgalmassá a városképet. A jellegzetes épületek között sétálva minduntalankisebbnagyobb bizánci stílusú templomokat találunk. Van ebben a városrészben még török fürdő, ó karavánszeráj, palota- és bástyarom, valamint sok-sok szobor és emléktábla. A grúzok kegyelettel ápolják emlékeiket. A hegységkeret legmagasabb pontjára, a Dávidhegyre fogaskerekű vasút vezet. Ezen a hegyen állt (szerintem inkább éktelenkedik) a hatalmas tv-torony. A Dávid-hegy szórakozóhelyeit szívesen keresik fel a város lakói. Innen láthatjuk igazán, hogy milyen csodaszép a város fekvése. Ugyancsak az óváros felett, egy hegygerincen áll a Deda-kalaki (a város anyja). Óriási, alumíniumból készült szoborról van szó, amelyik a város minden pontjáról jól látszik. Egyilki kezében kardot tart az ellenségnek, a másikban kupa van a barátnak. Ez a szobor nemcsak szép, hanem méltó emléket állít a grúz embernek, aki évezredeken át mindig megvédte hazáját, ugyanakkor a legbarátkozóbb, legvendégszeretőbb népek egyike is. Az óvárost az újvárossal összekötő fűútvonal a Rüszté véli sugárút. A több kilométeres, pálmákkal szegélyezett úton középületek, tudományos és kulturális intézmények sorakoznak. Folytatva utunkat a Ruszttevelim hamarosan az újvárosba érkezünk. Ez a modern városrész is nagyon szép. Házai egyedileg terve Grúziában Emlékezés Takács Alajosra Az MSZMP Szombathely Városi Bizottsága ma délután 2 órakor a Jaki úti temetőben koszorúzással emlékezik meg Takács Alajosról, a munkásmozgalom régi harcosáról. Takács Alajos 1898. szeptember 1-jén született a Zala megyei Dabroncon. Fiatal kovácssegédként 1918 tavaszán Budapesten, az Első Magyar Mezőgazdasági Gépgyárban került kapcsolatba a munkásmozgalommal, tagja lett a szakszervezetnek és a Szociáldemokrata Pártnak. Részt vett a sztrájkmozgalmakban, bérharcokban. A Tanácsköztársaság leverése után behívták katonának, majd leszerelése után 1921- ben Szombathelyre költözött, s azonnal bekapcsolódott a szakszervezeti életbe. 1922- ben a Pamutiparba került, részt vett a háromhetes sztrájkban, az 1923-as négyhetes sztrájknak pedig már egyik szervezője volt. A Horthy-korszak idején munkásmozgalmi tevékenysége miatt gyakran volt része zaklatásban, letartóztatásban, rendőri fenyegetésben. A második világháború idején az elhurcolástól a katonai behívó mentette meg. A felszabadulás utáni napokban azonnal munkára jelentkezett, s az SZDP Vezetőségi tagjaként együtt dolgozott Nagy Lászlóval, Derdák Lajossal, Cser Józseffel, Telekes Sándorral, Bárány Mihállyal, Horváth T. Jánossal. A vasas szakcsoport pénztárosa volt, s megalakították a textilesek szakszervezetét, amelynek ő lett az első elnöke. Tevékenyen kivette részét az újjáépítésből, a Pamutipar felépítéséből, a szakszervezeti munkából, a baloldali blokk létrehozásából. Előkészítője, szervezője volt Szombathelyen a két munkáspárt egyesítésének. Az 1956-os események a Pamutiparban érték, minden tőle telhetőt megtett a munkáshatalom védelméért, a gyári őrség tagjaként részt vett az üzem őrzésében. Párttagságát 1922-től, munkásmozgalmi tevékenységét 1918-tól ismerték el. kommunista helytállásáért megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Tanácsköztársasági Emlékérmet és a Felszabadulási Emlékérmet. 1985. november 30-án hunyt el. 1988. szeptember 1. Csütörtök