Vas Népe, 1988. október (33. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23., 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesítésé­ről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűző­dő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett­­időben el­követett állam elleni bűn­­cselekmények, vagy az el­lenforradalmi tevékenység­gel összefüggésben elköve­tett más bűncselekmény mi­att végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélt, vagy aki­nek halálbüntetését kegye­lemből szabadságvesztésre változtatták át, és­­a szabad­ságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki ar­ra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve, aki az államellenes bűncselek­ménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást­­ vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak­­a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazság­ügyminiszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. novem­ber­ 30-ig előterjesztést te­het az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határo­zott új községek alakításá­ról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös ta­nácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezésé­ről. A határozat végrehajtá­sáról — amelynek időpont­ja 1989. január 1. — az il­letékes megyei tanács vég­rehajtó bizottsága gondosko­dik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határo­zott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Almaszedők Csepregen Ízletes, jóízű az idén az alma, lényegesen jobb mint tavaly. A gazdaságokban — ahol még nem tépték ki az almafákat­ — javában szü­retelnek. Konténerekbe, lá­dákba gyűjtik az ízletes gyümölcsöt, a javát export­ra, illetve a honi piacra, a többit a feldolgozó üzemek­be küldik. Segítenek az is­kolások és sokan vesznek részt a „Szedd magad!” mozgalomban is. A csepregi állami gazda­ságban a szombathelyi He­vesi Ákos Szakközépiskolá­sok népes csoportjával talál­koztunk, akik tanáraikkal együtt szedték az almát. Bognár László üzemvezető­től tudjuk: az alma többet ér a tavalyinál, az export­juk Csehszlovákiába irányul, de jut a termésből a szű­keb­b pátria piacaira is. Di­cséret az iskolásoknak, akik­ről az alanti képeket ké­szítette: Kaczmarski Zoltán Folytatódott az érem­gyűjtés Gyulay Zsolt olimpiai bajnok Minden sportkedvelő szá­mított rá, hogy a kajak-ke­nusok nem maradnak arany nélkül. Ezért sokan a tele­vízió előtt töltötték a csü­törtökről péntekre virradó éjszakát, s nem is bánták meg. Kb 1 500­­ méteren ugyanis Gyulay Zsolt, a Bp. Honvéd 24 éves sportolója aranyérmet szerzett. A fél kilométeres távon tetemes előnnyel ért célba, győzelme már a rajt után biztosnak tűnt­ . -A folytatást is aranyakkal vártuk, ám más magyar egy­­ség nem lett első ezen az éjszakán. Parti János szö­vetségi kapitány azonban így­­is nagyon elégedett volt. Akárcsak a szurkolók, ő is bízik a jó folytatásban. Ülést tartott az SZMT a mozgalom megújításáért A szakszervezeti mozga­lom a lehetőseit kegyként kapja az államtól, vagy a tagság által­ ki­kényszerített jogokat érvényesíti? A moz­galom egységét maga a szakszervezet töri szét az­zal, hogy más utasításokat kapnak „föntről” az ágaza­ti középszervek és az SZMT- k. A szakszervezeti­­tagság bizalmát személyi változta­tás nélkül nem lehet meg­szerezni, ehhez viszont új választásokat kell kiírni. Hogyan képviseli a dolgozók érdekeit az az szb-titká­r, aki vállalati állományban van, a vállalat gazdasági vezetői határoznak béréről ? Mikor hozza végre nyilvá­nosságra költségvetését a Szakszervezetek Országos Tanácsa? Meg kell újulniuk szervezetileg is a szakszer­vezeteknek. Gondot okoz, viszont, hogy divat manap­ság mindent szidni, ezért gyakran olyanok beszélnek például az SZMT-k appará­tusának felszámolásáról, akik nincsenek tisztában az ott dolgozók létszámával, szere­pével­. Olyan szakszervezet­re van szükség, amely a ki­sebb számú rétegek érdekeit is képviseli, és független az állami és a politikai veze­téstől. „Nekünk nem hiva­talnokokra,­­hanem mozga­lomra van szükségünk”. Csupán érzékeltetésül ra­gadtuk ki ezeket a vélemé­­neket abból a szenvedélyes és hosszú vitából, amelyet tegnap hallhattunk a Szak­­szervezetek Vas Megyei Ta­nácsa ülésén. A Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár Futóműgyárában majdnem hat órán keresztül tolmá­csolták a dolgozók vélemé­nyét az SZMT tagjai és a­­meghívottak. A szakszerve­zetek megújulásáról, a bér­reform koncepcióról, az üdültetés korszerűsítéséről mondták el a véleményeket. A SZOT által vitára bocsá­tott témakörök vitájáról la­punkban jövő hét elejére részletesen tájékoztatjuk ol­­vasóinkat.­A szakszervezeti alapszer­vezetekben általában szep­temberben vitatták meg eze­ket a kérdéseket.­­Már ahol megvitatták, mert voltak olyan munkaterületek, ahol a dolgozók, nem bízva a szakszervezet erejében, nem foglalkoztak a dokumentu­mokkal.) A vitákat tegnap Nagy Lajos, a Szakszerve­zetek Vas Megyei Tanácsa vezető titkára összegezte. Az ülésen felszólalt Takácsi László, a megyei pártbizott­ság titkára és a SZOT kép­viseletében Nyitrai István, a szervezési és káderosztály vezetője. (német­y) Stájer vasutasküldöttség látogatása Tegnap háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett az Osztrák Kommunista Párt (ÖKP) Stájer tartományi szer­vezetének öttagú küldöttsége. A Heinrich Campmayer tar­tományi­­pártvezetőségi tag vezette delegáció May­er Fe­rencnek, a MÁV Igazgatóság műszaki osztályvezetőjének kalauzolásával megtekintette a felújított szombathelyi vas­úti csomópontot, a küldöttség tagjai megismerkedtek ma­gyar kollégáik munkájával. Őszintén, nyíltan véleményt cseréltek a gondokról, problémákról is. Ma délelőtt a celldömölki vasúti csomópontra látogat­nak az osztrák a vasutasvendégek, s tanulmányozzák a ott folyó munkát. A tapasztalatcsere tovább erősíti a szomszé­dos országok egyre terebélyesedő kapcsolatait, lehetőséget nyújt egymás eredményeinek, munkájának jobb megisme­résére. A látogatás harmadik napján a tapasztalatokat ösz­­szegzik, és a további teendőkről tárgyalnak. A küldöttség vezetőjét Szombathelyen fogadta Pezenhoffer Richard, a Városi pártbizottság titkára is. Nemcsak hivatalos megbe­szélések, látogatások szerepelnek a programban, de város­nézések és egy sághegyi kirándulás is. Remélhetőleg ez a látogatás is hozzájárul a magyar és az osztrák vasút ered­ményesebb, tartalmasabb együttműködéséhez! (Benkő Sándor felvétele a megérkezés pillanatát örö­kítette meg.) (lendvai) Javaslatok a választóktól összegezték a törvénytervezetek társadalmi vitáját A polémia, a vélemény­­csere, a kérdezz-felelek jel­leg jellemezte megyénkben a népfront szeptemberi fóru­mait. Az egyesülési és a gyü­lekezési jogról szóló tör­vénytervezetek élénk érdek­lődést keltettek és aktív részvételre serkentették az állampolgárokat — összegez­te a közjogi­ munkabizott­ság.. Az érdeklődést kifejezi a® is, hogy 21 helyett, ál­lampolgári igényre, 23 he­lyen szervezték meg a vitát. Továbbá két választópolgár a népfront megyei titkársá­gára küldött levélben fej­tette ki véleményét, hason­lóan a kőszegi baráti kör is. A fórumokon, amelyek kö­zött mindössze egy szakmai jellegű összejövetel volt, a lakosság minden rétege kép­viselte magát. A mintegy 300 résztvevő és majd ennyi hozzászóló többnyire nem­csak a saját, hanem szűkebb baráti, munkatársi, családi köre véleményét is tolmá­csolta. A fórumok többsé­gén egy-egy országgyűlési képviselő is részt vett. A választók ezt különösen fon­tosnak tartották, mert jog­gal vélik úgy, hogy a a köz­vetlenül szerzett ismeretek birtokában tudják a terve­­­­zetekkel kapcsolatos módo­sító, kiegészítő javaslatokat a törvényhozásban képvisel­ni, mellettük kiállni. Lapunkban rendszeresen tudósítottunk a törvényter­vezetek vitájáról, ezt, most megismételni szükségtelen. Általánosnak mondható­­ az az igény, hogy a törvény le­gyen világos, mindenki szá­mára érthető, lehessen ben­ne eligazodni. Ne utólag kelljen végrehajtási utasítá­sokban , lényeges dolgokat­­meghatározni, körülírni, így annak kifejtését javasol-­­ ták többek között, mi legyen az eljárás — akár tanácsi, akár­ bírósági lesz — az egyesületek bejegyzésére vo­natkozóan, mit értenek köz­­­erkölcs alatt, s a már mű­ködő egyesületek, mozgal­mak számbavételére, lajst­romozására is tettek indít­ványt. Minden javaslatot, az alternatívákra vonatkozó vé­leményt a közjogi munka­­­bizottság egy az egyben ösz­­szesített, s ezeket a Hazafi­as Népfront országos testü­letei az országos társadalmi vita anyagával együtt ter­jesztik a törvényhozók elé. A gyülekezési és az egye­sülési jog törvénytervezeté­nek vitája felpezsdítette a közéleti politikai munkát. A fórumokon nemcsak a szó­banforgó tervezetekkel kap­csolatos véleményüket nyil­vánították ki az állampolgá­rok. Belpolitikai életünk fe­szítő problémái, gazdálko­dás, nemzetiségi kérdés, kör­nyezetvédelem stb. mind­­mind vélemény-nyilvánítás­ra késztették a résztvevőket. „örültünk ennek — hang­zott el a közjogi munkabi­zottságban — hisz arra biz­tatjuk az­­embereket, hogy, bátran "és nyíltan hallassák véleményüket.” S ez meg is történt. A­ részvétel, az ak-­­ tivitás várhatóan­­és remél­hetően fokozódik majd, ami­kor október közepétől no­vember közepéig az új vá-­ lasztójogi törvénytervezet­ről szervez társadalmi vitát a népfrontmozgalom me­gyénkben is. Markovi­ts Ilona a■■■■■■■i

Next