Vas Népe, 1988. október (33. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
Szósz Károly fogadta Philipp Jenningert Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben, fogadta Philiipp Jenningert, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésem részt vett Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. Philipp Jenninger pénteken a Parlamentben találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. Bevezető nyilatkozatában az NSZK-beli politikus arról szólt, hogy hazája intenzív kapcsolatokra, politikai párbeszédre és együttműködésre törekszik valamennyi európai országgal, s egyik legfontosabb partnere Magyarország. A két ország közötti kontaktus jó példája annak, hogy különböző társadalmi berendezkedésű, különböző szövetségi rendszerhez tartozó országok sokoldalú együttműködést folytathatnak. Újalt arra, hogy tárgyalásain a gazdasági kapcsolatokról is sok szó esett. Az elmúlt években számos olyan megállapodás és kormányzati intézkedés született — mint például a beruházásvédelmi megállapodás —, amely rendkívül nagy ösztönzést jelentett. Feszültség Közép-Amerikában Nicaragua és Honduras határán ismét megnövekedett a feszültség. A sandinista hadsereget készültség-be helyezték a térségben — közölték csütörtökön Managuában. Ennek ellenére a nicaraguai kormány illetékese bejelentette: további egy hónappal meghosszabbították a kontrák ellen viselt háborúban vállalt egyoldalú tűzszünetet. Az úgynevezett második katonai körzet egyik parancsnoka a sajtónak elmondta, hogy a provokációk már a múlt hónapban kezdődtek Azóta több helyen voltak határincidensek. Nagymaros Osztrák Néppárti vélemény A nagymarosi vízerőművel kapcsolatos ausztriai vitákról is nyilatkozott a kormánykoalícióban részt vevő Néppárt (ÖVP) főtitkára, Helmut Kukacka pénteki bécsi sajtóértekezletén. A kérdés azzal kapcsolatban vetődött fel, hogy Margó Hasének asszony, a parlament néppárti másodelnöke az utóbbi időben többször is szót emelt a nagymarosi építkezés és a benne való osztrák részvétel ellen. A főtitkár Marga Hubinek állásfoglalásait magánvélemény-nyilvánításnak minősítette. Mint mondotta, bár a környezetvédelmi megfontolások indokoltak, a nagymarosi beruházás megvalósításának eldöntése magyar belső ügy, amellyel kapcsolatban Ausztriának nem kell nyomást gyakorolnia. Kijelentette, hogy a létesítményről kötött szerződéseket teljesíteni kell, s ha Magyarország „ki akar szállni” belőlük, az osztrák vállalatoknak emiatt nem keletkezhet káruk Illést tartott az SZKP Központi Bizottsága Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénteken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párttisztségviselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették Politikai Bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szelomencevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgikot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát, Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Központi Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitika kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek : — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi- és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebnikov. Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására, a KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás elmélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a Politikai Bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megváltozása, s politikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a KB titkárok és a KB apparátus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a Központi Bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikónak a Központi Bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A Politikai Bizottság megvitatta a kérést — mondotta Gorbacsov — és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 39. évfordulóján Ünnepi fogadás Pekingben Pénteken este ünnepi fogadást adtak Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából. A fogadáson Li Peng, a Kínai Államtanács (kormány) elnöke mondott pohárköszöntőt. A kínai kormányfő egyebek között rámutatott, hogy p reform megindítása óta eltelt tíz évben Kína jelentős eredményeket ért el a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Folyamatosan fejlődött az ország gazdasága és emelkedett a lakosság életszínvonala. Kína belépett abba az időszakba, amelyben a fő feladat a reform átfogóvá tétele és elmélyítése. Ehhez elengedhetetlen az eddigi tapasztalatok összegezése és a feladatok meghatározása az elkövetkező évekre. Ez szerepelt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken befejeződött ülésének napirendjén. A rendkívül fontos ülésen a párt állást foglalt a gazdasági feltételek megjavításának, a gazdasági rend kiigazításának és a reform elmélyítésének politikája mellett. Olyan programot fogadott el, amelynek végrehajtásával biztosítani lehet nemcsak a reform elmélyítését, hanem a gazdaság kiegyensúlyozott továbbfejlesztését is. Ennek a két évre szóló rendbe tételi programnak a valóra váltásához elengedhetetlen az egységes cselekvés, a fegyelem és a törvényesség megjavítása a párt és az állami vezetésben egyaránt. Külpolitikai kérdésekről szólva Li Peng elmondotta, hogy a nemzetközi helyzetben folytatódik az enyhülés irányzata. Ebben a helyzetben lehetségessé vált a regionális problémák és konfliktusok politikai eszközökkel való felszámolása. Kína üdvözli ezt az irányzatot és híve a párbeszédnek, illetve a feszültség csökkentésének. Kész együttműködni mindazokkal, akik síkra szállnak a leszerelésért és a regionális konfliktusok mielőbbi felszámolásáért. A kínai kormány bízik abban, hogy tovább javulnak a szovjet— amerikai kapcsolatok és mielőbb normalizálódik a viszony Kína és a Szovjetunió között — mondotta Li Peng. Mit tartalmaz a Közös Piaccal kötött egyezményünk? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánk ismét felhívta magára a világsajtó figyelmét, amikor Brüszszelben aláírták Magyarország és a Közös Piackereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét. Világhírügynökségek elsősorban azt emelték ki, hogy a Közös Piac most először kötött átfogó megállapodást egy szocialista országgal, új szakaszt nyitva ezzel a kelet-európai országokkal folytatott kapcsolatokban. Románia és az EGK között létezett ugyan megállapodás, de az csak ipari termékekre vonatkozott, s az egyezménykiszélesítéséről szóló újabb tárgyalások holtpontra jutottak. Az EGK közben egy sor más szocialista országgal is megbeszéléseket folytat, s a legnagyobb esélye Csehszlovákiának van arra, hogy rövid időn belül megállapodjön létre. Brüsszel nyitott Latin-Amerika felé is: bejelentették, hogy kapcsolatot hoznak létre Kubával is. A hét kérdése Willy De Clercq, a brüsszeli bizottság közkapcsolatokért és kereskedelempolitikáért felelős tagja elismerte: ,s három évtized után épp ideje volt annak, hogy az EGK normalizálja kapcsolatait”. Willy De Clercq mindamellett hozzáfűzte, hogy „sem egy kereskedelmi egyezmény, sem egy közös nyilatkozat nem hozhat csodát, nem változtathatja meg az alapvető gazdasági feltételeket”. A nyugat-európai gazdasági integráció fokozatosan bővítette együttműködését a Közös Piacon kívüli országokkal: először azokkal a nyugat-európai országokkal valósította meg a nyitást, amelyek nem tagjai az EGK-nak, most pedig a KGST tagállamai vannak soron. Jelenleg a Közös Piac áruforgalmának még csak mintegy hét százalékát teszi ki a KGST-tagországokkal folytatott kereskedelem, amit épp a volumen kicsiny volta miatt viszonylag könnyen lehet bővíteni. Ugyanakkor tisztán látják azt, hogy a gazdaságikapcsolatok jelentősebb kiszélesítése aligha valósítható meg egyhamar, s ahogy Brüsszelben fogalmaztak, a szocialista országok iránti nyitást „középtávú beruházásnak’" tekintik. Magyar részről is leszögezték, hogy ez az egyezmény inkább csak lehetőséget teremt a kapcsolatok bővítésére, s önmagában nem teszi lehetővé a forgalom ugrásszerű bővítését. Az egyezmény ugyan rögzíti, hogy 1995- ig, illetve egyes termékek esetében már 1992-ig feloldják a mennyiségi korlátozásokat. Ez nem jelent preferenciát, viszont biztosítja azt, hogy Magyarország egyenlő jogokat élvezhet a kereskedelemben. Emellett a kereskedelmen kívül ösztönzik a vállalatok közötti együttműködést, vegyes vállalatok létrehozását is, ami a magyar gazdaság számára nagy lehetőséget, de egyúttal természetesen nagy kihívást és kemény versenyt is jelen. Has strepet Szerdán reggel lapunk vendégeként tapasztalatcsere látogatásra érkezett Fritz Krüger újságíró. Testvérlapunk, a neubrandenburgi Freie Erde munkatársát tegnap a déli órákban Rácz János megyei titkár fogadta. A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett újságíró itt tartózkodása során megyénk nevezetességeivel, termelőszövetkezetekkel és élelmiszerfeldolgozó üzemekkel ismerkedik. Képünk a megyei titkárral történő tanácskozáson készült. Balról a második az NDK-beli újságíró. Fotó: B. S. Béketanácsi állásfoglalás a törvénytervezetekről Az Országos Béketanács elnöksége pénteki ülésén megvitatta a gyülekezési, illetve az egyesülési törvény tervezetét. A testület úgy ítéli meg, — tájékoztatták az MTI-t —, hogy jogpolitikai és logikai szempontból is elsődleges feladat az új alkotmány kidolgozása lenne, a felgyorsult társadalmi folyamatokra figyelemmel azonban a két törvény megalkotását elodázhatatlannak tartja. A két új jogszabály a jogállamiság kibontakozását jelentősen előmozdítja, védve a demokratikus szocializmus eredményeit. A békemozgalmi testület ugyanakkor több módosítási javaslatot fogalmazott meg, amelyek elsősorban a hatósági beavatkozások lehetőségét korlátozzák, a „civil” megoldásokat részesítenék előnyben, illetve a túlszabályozottságot csökkentenék. Így például a rendezvényeik engedélyezése az elnökség szerint a tanácsok, nem pedig a rendőrség dolga, s tilalmi időként öt helyett három nap is elegendő. Javasolják egyúttal, hogy a gyülekezési jogszabály a sztrájkokra ne vonatkozzék. Az egyesülési jogszabálytervezet esetén a harmadik paragrafus „C” változatával értenek egyet, hangsúlyozva, hogy külön ,,párttörvény” előkészítése szükséges. Felhívják a figyelmét arra, hogy a tömegmozgalom tagsága nem nyilvántartott, így az alapításához nem lehet előírni ezer fős létszámot. Az elnökség a bírósági nyilvántartásba vételt támogatja, és összhangban az alkotmánynyal a bíróságok hatáskörét tartja erősítendőnek (az „A” változat). A társadalmi szervezetre vonatkozó működési szervezeti szabályozás túlzott mértékű, és e szervezetek önállóságát csorbítaná — állapította meg az Országos Béketanács elnöksége. (MTI) Bercsényi Miklós Bercsényi Miklós gróf neve nem ismeretlen az emberek előtt. Kuruc generális, II. Rákóczi Ferenc mellett a szabadságharc egyik fő szervezője és irányítója. A Rákóczi-féle szabadságharcban a fejedelem egyik legbizalmasabb tanácsadója. 1685-ben vágsellyei várkapitány, 1686-ban Buda ostrománál tünteti ki magát. Ezredes, majd a szegedi vár főkapitánya. 1687-ben aranygyapjas vitéz, 1691-ben Ung vármegye főispánja. Az 1711-i szatmári ■békét nem fogadja el és a lengyelországi Brezan várában és 1716-ig, majd 1718-ban Rodostóba költözik. De nézzük Bercsényi Miklós Véppel való kapcsolatát. Erdődy Sándor kamaraelnök 1681-ben meghal. Halála után felesége Csáky Krisztina sokat pereskedik fiával. Ezért, a nádor Bercsényi Miklóst küld. Vépre, hogy a grófnő mielőbb békességre jusson fiával. Er. sikerreli.int. Az özvegyem bér Peresét.’', titokban Véph gyűrűt vált Krisztinával. Bercsényi éves. Csáky Krisztina 41 évesen is nagyon szép, eleseszű, igen kellemes, ritka jóságú asszony. Rendkívül finom modorú, előkelő megjelenésével mindenkit megragadott. Fényszerető, de szelíd, jóságos és kegyes, nagy olvasottságú, igen fejlett mű ízléssel. A költészet, művészet és a finom női kézimunkák buzgó patrónusa, művelője és terjesztője. Igen gondos, mintaszerű háziasszony. Igazi mintaképe a kiváló erényekben bővelkedő főúri asszonyoknak. A régmúlt idők legkitűnőbb magyar asszonyainak egyike, akiről csak szépet, jót és nemeset írtak. Bercsényi Csáky Krisztinával kötött házasságát titkára Kőszeghy Pál írja le, aki 1694—95-ben a vépi várban tartózkodik, és akinek Zsuzsika lányával Rodostóban találkozunk. Kőszeghy Pál hárorító könyvben írja le Bercsényi életét és első két házasságát. Az első könyv Bercsényi Lula életéről és Homonnay Krisztinával kötött házasságáról szó. A másodikban felesége életét és halálát uj.. le Ezer. két könyv hollétéről nem tudunk. A harmadik köteve ..Gróf Brc-'hii Miklós prüsik - kv v.és nr.nr. n -ivn- SSS. .Október I. Szombat