Vas Népe, 1988. október (33. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

Körmend védői és szépítői A sokat sínylődő Várkert rendbehozatalára 420 ezer forint költhető. Az Olcsay Kiss­ Zoltán Általános Iskola udvarán eldugott I. világhá­borús emlékmű, amely Kis­faludy Stróbl Zsigmond al­kotása, kerüljön méltóbb helyre, s kapjanak emlék­táblát a II. világháború kör­mendi áldozatai is. A város­alapító IV. Béla király tisz­teletére emeljen szobrot Körmend. Mentsük meg a lebontásra í­télt, romos há­zak kapuit, ablakait. Legyen tiszta és virágos a város. A fentieken kívül még számos ötlet, javaslat hang­zott el a nemrégiben alakult Körmendi Város Védő és Szépítő Egyesület legutóbbi elnökségi ülésén, amelyen részt vett dr. Csáki Csaba, az Országos Város Szépítő Egyesület titkára is. Hallatni akarjuk a hangunkat, mond­ta Nagy István, az egyesü­let elnöke s hallva a város védését és szépítését szolgá­ló elképzeléseket, a közös ,„kincsekért” érzett aggódást, úgy tűnt, hogy az egyesület komolyan vehető és veendő. Figyelmük remélhetőleg ki­terjed a már felújított épü­letekre is, mint például a Bajcsy-Zsilinszky Endre ut­ca műemlék jellegűvé nyil­vánított házai, melyek közül az egykori csendőrlaktanya alig egy évvel a rekonstruk­ció után ismét szomorú ké­pet mutat, ami nem éppen hízelgő a kivitelezőkre. Képeinken a Rába-parti régi városrész meghitt han­gulatú házait örökítettük meg. f. s. Fotó: Benkő S. A hadkötelesek bejelentési kötelezettsége Korunkban a honvédelem a­ díjamtól­­­s az egész társada­lomtól a szocialista hazafiság eszméjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háborúban. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, szükséges volt törvényben meghatá­rozni a honvédelem egész rendszerét, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit. A honvédelmi törvény és a végrehajtására kiadott jogszabá­lyok meghatározzák az állampolgárok hadkötelezettségét és annak részkötelezettségeit, nevezetesen: " A hadköteles megjelenési kötelezettségét, a nyilvántartási adatok felvétele, ellenőrzése, orvosi vizsgálat vagy gyógykezelés, illetőleg sorozás végett. — A hadköteles bejelentési kötelezettségét személyi adatok nyilvántartása céljából. A hadkötelesek bejelentési kötelezettségüknek a következő­képpen tehetnek eleget: 1. A hadkötelesek munkahelyükön is bejelenthetik: — ha megváltozik: családi állapotuk, gyermekeik száma, pol­gári szakképzettségük, munkahelyük, foglalkozásuk, iskolai vég­zettségük ; — idegennyelv-ismeret megszerzését (közép-, vagy felsőfokú nyelvvizsga letételét) ; — útlevél megszerzését, illetőleg érvényességi idejének meg­hosszabbítását, az érvényességi idő lejártának időpontját, vala­mint az útlevél számát; — k-p+'-vapi szolgálatra való alkalmasságot érintő betegségü­ket, sérülésüket. A bejelentési kötelezettség teljesítésének a hadkötelesek a munkáltató által kijelölt ügyintézőnél „Adatkérő lap” kitöltésével tehetnek eleget. 2. A hadkötelesek az 1. pontban felsorolt változásokat írásban is bejelenthetik a következő címen: Vas Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság 9701 .Szombathely, PF. 180. 3. A hadkötelesek az állandó lakóhely szerinti tanács vb igaz­gatási osztályán (szakigazgatási szervénél) ügyfélfogadási időben bejelenthetik. (Szombathely kivételével) — az 1. pontban felsorolt változásokat, továbbá­­ a 30 napnál hosszabb időtartamú külföldre utazást és onnan való visszatérést (tartalékos tisztek kivételével). 4. A hadkötelesek a Vas Megyei Hadkiegészítési és Terület­­védelmi Parancsnokságon (Szombathely, Deák F. u. 76.) szemé­lyesen jelenthetik be: — az 1., 3. pontban felsorolt változásokat, továbbá — a névváltozást, — a tartalékos tisztek külföldre utazását és onnan való visz­­szatérését. 5. Az állandó és ideiglenes lakcím bejelentését a hadkötelesek továbbra is a helyi népességnyilvántartó szerv útján „Jelentő lap” kitöltésével teljesítik? A katonai nyilvántarásba vett hadköteles nők, a lakóhelyre, a munkahelyre, a foglalkozásra, a családi állapotra, valamint — a katonai alkalmasságot érintő — egészségügyi állapotra vonat­kozó változásokat kötelesek bejelenteni. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes bejelentés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot, vagy hiteles másolatát. A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a benyújtott (beküldött) okiratot ügyintézés, vagy másolatbavétel után a hadkötelesnek haladéktalanul visszaküldi. Területvédelmi Parancsnokság Vas Megyei Hadkiegészítési és Zalából jártak „portyázni” Elítélték az erdei tolvajokat Az erdei munkások eszkö­zeiket, gépeiket általában kint tartják az erdőn, lá­dákban, melegedőbódékban. Ezt figyelte­­kis egy Zala me­gyei bűnöző csapat és hosz­­szú időn keresztül­ fosztogat­ták a Zala, Vas, Somogy és Veszprém megyei erdőkben elhelyezett tárolókat. A „csapat” legaktívabb vezető egyénisége a 30 éves Czener T­ibor zalaegerszegi lakos volt, akinek terve vég­rehajtásához társakra volt szüksége, mindenekelőtt olyanokra, akiknek gépko­csijuk, jogosítványuk van. Czener bevonta a bűncse­lekménysorozatba a 23 éves Nagy László galamboki la­kost, a 22 éves Szőke Imre zalabaksai lakost és mosto­haapját, Francsc Dezső 46 éves zalabaksai lakost. Volt egy másik, lényegében Cze­­meréktől függetlenül „műkö­dő” társaság is, itt volt a 48 éves Németh Dezső és veje, Kovács Zoltán 32 éves zalaegerszegi lakosok. A bűncselekményekbe alkal­manként másokat is bevont­­ak. 1986 februárjától a múlt év végéiig több tucat bűncselekményt követtek el­, főleg erdőkben, de betörtek vendéglátó helyekre is. Fő­leg gépkocsival jártak, Cze­ner és Szőke motorkerékpá­ron is járt lopni. Feszítővas, pajszer és elemlámpa volt a „kelléktáruk”, csak éjjel „dolgoztak”. Az egyik legváltozatosabb éjszakájuk 1987 december vége felé volt, amikor Cze­ner, Nagy, és Szőke — Nagy autóján — a Falco vashosz­­szúfalui erdejébe­n indult „portyára”. Hosszúperesz­­tegnél megálltak a Tücsök bisztrónál azzal, hogy visz­­szaffelé ide is „­benéznek”. Az erdőben megtalálták a szerszámosládát, kipakol­ták. Találtak 65 liter ben­zint, három kannát és több alkatrészt. Ezeket elvitték Visszaúton pedig „terv sze­rint”­­betörték a Tücsökbe. Szőke felfeszítette az abla­kot, mindhárman bemász­tak. Magnót, ételt, italt, ká­vét, pénzt, fűszert, vagy 300 csomag cigarettát emeltek el, több min­t 28 ezer forin­tot ért mindez. Tavaly augusztusban Né­meth, a nevelt fia és a veje, Kovács a szemenyei erdőbe autózott. Busás volt a „zsák­mány”, kilenc motorfűrészt szedtek ki éjjel a ládákból, eh­hez összesen 34 lakatot vertek le. A kár 1­18 ezer forint volt. Másnap Czener, Franek és még egy bűntár­suk járt ugyanitt, két mo­torfűrészt emeltek el é­s húsz liter benzint. Czenerék december 24-én még egy­szer jártak Vashosszúlaki­­ban, de ekkor már nem tud­­­ták felfeszíteni a ládákat. Másnap Czener, Nagy és Szőke nagyobb sikerrel járt a csörötneki erdőben. Négy motorfűrészt és más tárgya­kat szedtek ki a felfeszített ládákból. Különböző „összetételű” csapatok jártak a szajki, a nádasd­ őrimagyarósdi er­dőben, a csörötneki Mát-te­­tőn. Az utóbbi helyről pél­dául csak egy esőkabátot és egy fejszét tudtak elemezni. A Falcónak egyéként össze­sen 187 ezer forint kárt okoztak. De nem csak a Falcónak. Tavaly októberben Czener és Szőke betört az alsóújla­­ki presszóba, benyomták az ajtót, ötezer forintnál töb­bet érő zsákmánnyal távoz­tak. Jó két hét múlva Hegy- Ihátsálon majdnem bajba­­kerültek, de idejében észre­vette Szőke, hogy abba kell hagyni a vegyesboltba való betörést, mert riasztóberen­dezést szereltek fel. A tolvajok rendszeresen, szervezetten „működtek”. Együtt rámolták ki, cipelték ki a holmit az erdőikből. Voltak, akik a motorfűré­szek számának eltüntetésére „szakosodtak”. Czener sza­bályszerű adásvételi szerző­déseket szerkesztett, ezeken magát tüntette fel a lopott fűrészek tulajdonosának. A nyomozás során tizen­négy károsult — köztük vállalatok, tsz-ek, magán­emberek — sérelmére elkö­vetett lopásokat sikerült féli­dőn ten­i. A Sárvári Városi Bíróság ítélkezett a kiter­jedt bűnügyben. Czener Ti­bort két és fél­ év, Nagy Lászlót két év, Szejke Imrét egy év három hónap, Fra­nek Dezsőt egy év, Németh Dezsőt és Kovács Zoltánt egy év­­két hónap szabad­ságvesztésre ítélték, alkal­mi társaik kisebb bünteté­seket kaptak. A vádlottakat kártérítésre kötelezték, ötü­­ket, akik járművet használ­tak bűncselekmény elkö­vetéséhez, a járművezetéstől egy-három évre eltiltották. Czener esetében például­ súlyosbító körülmény volt az, hogy huzamos időn át, folytatólagosan, a társadal­mi tulajdont megkárosítva követett el bűncselekménye­iket. Az ítélet ellen hárman fellebbeztek, ezeket a me­gyei bíróság nem­ találta alaposnak. Kiemelte például azt, hogy Czener cselekmé­nye veszélyes a társadalom­ra, akár súlyosabb büntetést is érdemelt volna. A büntet­len előéletű Nagy László esetében azért nem látott­ módot az enyhítésre a má­sodfokú bíróság, mert a vádlott húsznál több bűn­­cselekményt követett el, 237 ezer forint értékű kár oko­zásában játszott nem kis szerepet, ezek végrehajtásá­hoz kocsit adott. Az ítélet jogerős. akt 4 Has K­épe Csalatkoznak a szójatermelők? A mezőgazdasági szakemberek szerint az idén vá­laszúihoz érkezett a hazai szójatermelés: az elmúlt években jelentősen nőtt a vetésterület, ám mivel az idén, az aszályos nyár következtében a termésátlagok elmaradnak a várakozástól, kérdés, hogy az üzemek jövőre is elkötelezik magukat a szója termesztésére. A mezőgazdasági nagyüzemek eredetileg 45 ezer hektárra terveztek szóját az idén, az elképzelést je­­l­entősen túlteljesítették, mivel nem kevesebb, mint 65 ezer hektáron érett be az őszre a szója. Ám, amíg 2,2 tonnás átlagot vártak hektáronként, addig a termés­­becslés, illetve a betakarítási szezon első adatai sze­rint hozzávetőleg 1,6 tonna lesz a hozam. Az országban két éve még csak 96 üzem foglal­kozott szójával, az idén már 250-en kötelezték el ma­gukat. A termésátlagok is szépen nőttek, hiszen 10 évvel ezelőtt még 1,44 tonnával kellett beérniük hek­táronként, ehhez képest a tavalyi 2,2 tonna jelentős előrelépésnek számít. A MÉM-ben arra számítanak, hogy az idei nem kifejezetten kedvező hozamok nem szegik kedvét a termelőknek. Annál is inkább, mert a legnagyobb szó­­jatermő területeken, az Egyesült Államokban lénye­gesen rosszabbul sikerült a növénytermesztési szezon, ennek nyomán csaknem kétszeresére nőtt a szója ára a külpiacon. — Résen van az Alpex — A recept: Vegyél négy jól képzett, mindenre elszánt, sokat pró­bált üzletkötőt, egy sokol­dalú, „hét nyelven beszélő” adminisztrátort és tíz alkal­mi segítséget. Gyúrd őket jól össze egy kisszövetkezet­té, s addig nyújtsd a jogsza­bályok által szabott taka­rót, amíg az egész magyar gazdaság alája nem fér. Ezután nézz körül a szom­szédokban, kínálj fel ezt vagy azt, s ha egyszer rád haraptak, nem fogsz hátat fordítani a saját főztödnek. Ennyi az egész? Lássuk a részleteket! — Mikor alakult meg a kisszövetkezet? — Tavaly július 3-tól va­gyunk önállóak. — Mennyi volt induláskor a közös vagyonuk? — 110 ezer forint. — Mikor kaptak először fizetést? — Október elején, tehát az alakulás után három hó­nappal. — Azóta változatlan a tag­ság? — Nem, az idén nyáron szükség volt vérfrissítésre. Néhány tagunktól megvál­tunk, mások jöttek a helyük­re. — Mire szól a jogosítvá­nyuk? — Igen nagy a működési körünk, dolgozhatunk a nagykereskedelem szinte minden területén. — Közelebbről ? — Mezőgazdasági termé­kek felvásárlását és értéke­sítését folytatjuk, kereske­delmi tevékenységünk 95 százaléka exportot jelent. — Mivel kezdték? — Tavaly uborkából öt­milliós forgalmat bonyolítot­tunk le, de az uborka az idén már mindenkinek bu­kás. — Mennyi volt a tavalyi árbevételük? — A bruttó 18 millió fo­rint. — A nyereség? — Gyakorlatilag nem volt. — Mi a sláger az idén? — Másfél ezer tonna vö­röshagymát szállítunk az osztrákoknak, húsz tonna szárított vöröshagymaszele­tet az NSZK-ba, ezen kívül fokhagymát, mákot, dióbelet viszünk külföldre nagyobb mennyiségben. Ja, és 10 ezer darab raklapot az NSZK-ba. — Mennyi lesz az idei forgalom? — Úgy 79 millió forint, ebből várhatóan 4 millió nettó nyereségünk lesz. — Hány partnerük van ? — Nem számoltam, hiszen partnerünk a faluban dolgo­zó felvásárlótól elkezdve a külföldi vevőig mindenki, aki ebbe a forgalmazásba bekapcsolódik. — Hol terem Vas megyé­ben ennyi hagyma, amit fel­vásárolnak? — A hagyma Makó kör­nyékére terem. — Kicsit messze van Ma­kó Szombathelytől__ — Van ott egy képvisele­tünk, így nincs távolság. — Melyik országrészből exportálják mondjuk a rak­lapot? — Egy Pest környéki tsz­­ben csinálják. — Álljunk meg egy szó­ra! Nincs elég nagykereske­delmi cég az országban? ----Sok van, de talán nem elég Találtunk rést ma­gunknak, talán azzal, hogy mi átlagban mindössze 5­0 százalékos árréssel dolgo­zunk. — Mi lesz a sláger jövő­re? — Nehéz még megmon­dani, hiszen mi állandóan a világpiaci kínálati kereslet függvényében dolgozunk. Az uborkatermés például jó volt az idén, de több külföl­di országban ugyanakkor érett az uborka, mint ná­lunk, s nem tudtunk velük versenyezni. Szóval sok mindentől függ a kisszövet­kezet forgalma. — Meddig lehet ilyen bi­zonytalanságban élni ? — Tervezzük, hogy magas- és mélyépítő részleget alakí­tunk, presszót, éttermet nyi­tunk, hogy legyen egy biz­tos bevételi forrása a kis­szövetkezetnek. A nagyke­reskedelmi tevékenységet nem adjuk fel, hiszen most már benne vagyunk egy olyan vérkeringésben, amit muszáj, s érdemes folytatni. — Honnan tudja a klór­ban lakó béka, milyen a tenger? — Állandóan úton va­gyunk, személyesen alakít­juk ki a kapcsolatainkat, szeretjük közelről­ figyelni az eseményeket, hogy adott esetben rögtön cselekedhes­sünk. — Azt szokták mondani, nehézkesek a mi üzletkö­tőink a külföldi tárgyaláso­kon ... — Igen nagy előnye a kis­szövetkezeti formának a ru­galmasság, a gyors alkal­mazkodókészség. Tagjaink közül csak háromnak van fix fizetése, a többiek juta­lékos rendszerben kapják meg a bérüket. Ennél fogva mindenkinek személyes ér­deke a jó üzlet. Íme a recept, amihez az adalékot Márton János, a szombathelyi Alpex Kisszö­vetkezet elnöke adta. (burkon) Árengedmény Tíz százalékos enged­ményt ad a külföldi gyártású mezőgazdasági gépalkatrészek árából is. AGROTEK Mezőgazda­­sági Termelőeszköz Ke­reskedelmi Vállalat októ­ber 1-jétől 31-ig. A ked­vezményt a vállalat az­­ általa forgalmazott vala­mennyi szocialista im­portból származó gépre biztosítja. A tőkés gyárt­mányú gépek közül azok­nak az alkatrészeit adják olcsóbban — így a Claas kombájnokét és az ál­lattenyésztésben hasz­nált Alfa Laval-gépekét —, amelyek az AGRO­TEK tulajdonában van­nak. A gyárak által a konszignációs raktárak­ba szállított alkatrészek kedvezménnyel nem kap­hatók. Az AGROTEK összesen mintegy 12—14 millió forint kedvezményt ad — saját nyeresége terhére — a gazdaságoknak. A vá­sárlási akcióban hozzáve­tőleg 120—140 millió fo­rint értékű alkatrészhez juttatja a gazdaságokat. 1988. október 1. Szombat

Next