Vas Népe, 1988. november (33. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését. A Politikai Bizottság javas­latára a testület jelentést vitat meg a bel­politikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszköz­­rendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. Grósz Károly fogadta az NSZK egyik miniszterét és az osztrák nagykövetet Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szö­vetségi kutatási és technoló­giaügyi miniszterét. A meg­beszélésen jelen volt Tété­nyi Pál akadémikus, az Or­szágos Műszaki Feljesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagyköve­te. és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, fogadta Franz Schmidet, az Osztrák Köz­társaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. Pozsgay Imre szovjet kitüntetése Barátságért érdemrend­del tüntette ki Pozsgay Im­re államminisztert a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetsége. A kitüntetést Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át hétfőn, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Postabank soproni épületében tájékoztatják az első ér­deklődőt a valutaárfolyamokról. A sajtótájékoztatón a Magyar Posta és az új bank vezetői válaszolnak a kérdésekre. Osztrák sajtónyilatkozat A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogad­ni az osztrák parlament küldöttségét, amely szeret­te volna felkeresni az úgy­nevezett területrendezési program által érintett vidé­ket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parla­ment képviselőházának nép­párti másodelnöke jelentet­te ki hétfőn. Az ő vezetésével kedden készült Romániába utazni ötnapos látogatásra az oszt­rák parlament nyolctagú küldöttsége. A román meg­hívást az osztrák fél még júliusban fogadta el, kife­jezve egyúttal azt a kíván­ságát, hogy a delegáció a helyszínen tanulmányoz­hassa a falufelszámolási programmal összefüggő té­nyeket. Hetven éve történt. Vál­ságban volt, forrongott, láz­ban égett, változások előtt állt az ország. Az első vi­lágháborúból hazatérő ma­gyar katonák — sokan még fegyverüket sem adták le —, K. u. K. sapkarózsájuk he­lyére őszirózsát tűztek, a polgári forradalom kivívá­sának jelképét. 1918 októbe­rének utolsó napján győzött hazánkban az a tömegmoz­galom, amely őszirózsás for­radalom néven vonult be a történelembe. A­ hét évtizeddel ezelőtt történtekre emlékeztek teg­nap délután Szombathelyen, a Hazafias Népfront megyei székházában. Jelen volt Rácz János, a megyei párt­­bizottság titkára, Mészáros Imre megyei népfronttit­kár. Az ünnep jelentőségét dr. Szabó Győző, a megyei népfrontbizottság alelnöke méltatta. Vázolta azt a folyamatot, amely a monarchia idején felhalmozódott problémák­tól elvezetett a forradalo­mig. Akkor, 1918 őszén rob­banásig feszült volt a hely­zet, a haladó, polgári, szo­cialista, radikális erők, a társadalom majdnem min­den rétege változásokat kí­vánt. Baloldali sozciálde­­mokraták, forradalmi szo­cialisták a katonatanács élén, október 31-én Európa egyik legdemokratikusabb állama alakult meg. Kikiál­tották a köztársaságot, új választójogi, gyülekezési, egyesülési törvényt alkot­tak, törvénybe iktatták a sajtószabadságot és a föld­reformot. Dr. Szabó Győző kitért arra is, miért nem tudta helyzetét konszoli­dálni az új rendszer, mi­lyen gazdasági, külpoliti­kai okok gyengítették. Végül arról a történel­mi üzenetről beszélt, ame­lyet ma jelent az őszirózsás forradalom. Rámutatott: minden társadalom életében keletkezhetnek ellentmon­dások, amelyek feloldása el­engedhetetlen. Ehhez az szükséges, hogy időben is­merjék fel a hiányokat, fog­janak össze és készítsenek programot az érte kiálló erők, legyen felkészült a vezetésre hivatott mozga­lom, mindehhez kedvező nemzetközi erőviszonyok is szükségesek. A demokrati­kus próbálkozások átmeneti­leg sikertelenek lehetnek, de a történelmi fejlődés előbb-u­tóbb bekövetkezik. A­ tegnapi megemlékezés alkalomhoz illő színfoltja volt a szombathelyi Óvónői és Zeneművészeti Szakkö­zépiskola növendékeinek műsora: a zene, a vers, az előadott dokumentumrészlet. Fotó: KZ. Postabank területi igazgatóság Az idén nyáron, június 28-án egy új bank, a Posta­bank és Takarékpénztár Rt. születését mondta ki egy­hangú határozattal az ala­kuló közgyűlés. 94 részvé­nyes — köztük első helyen a Magyar Posta, állami szerv, bank, biztosító, gaz­dálkodó szervezet — szava­zott bizalmat egy olyan pénzintézetnek, amely elő­ször próbálja meg együtt ellátni a kereskedelmi ban­ki és takarékpénztári fel­adatokat, teljes körű pénz­ügyi szolgáltatásokat nyújt­va jogi és magánszemé­lyeknek, gazdálkodó szerve­zeteknek és egyéni vállalko­zóknak, költségvetési , szer­veknek és a lakosságnak. Az új bank vidékre is kiterjeszti szolgáltatásait. Ennek jegyében tegnap Sop­ronban elsőként avatták fel a Postabank és Takarék­­pénztár Rt. területi igazga­tóság székházát. Ezenkívül az országban még négy igazgatóságot hoznak létre: Pécsett, Szegeden, Debre­cenben és Miskolcon. A soproni igazgatóság irá­nyítja majd három megye: Győr-Sopron, Vas és Veszp­rém bankfiókjait és ügy­nökségeit, amelyek kapcso­lódnak a postahivatalok munkájához, hiszen a rész­vénytársaság kétmilliárd 240 millió forintos alaptőkéjéből 600 millió forint a Magyar Posta hozzájárulása. A soproni program az Új utca 12. szám alatt a terü­leti igazgatóság székházá­nak felavatásával kezdődött. Princz­ Gábor elnök-vezér­­igazgató átvágta a szalagot és átadta a banki épületet dr. Szántó István területi igazgatónak. Érdemes meg­jegyezni az építési rekordot: az új igazgatóságot — egy régi műemléki épületben — két hónap alatt alakították ki az építési stílus jegyei­nek meghagyásával. Az épü­leten belül azonban már a legkorszerűbb technika ér­vényesül. Az átadási ünnepségeket követő sajtótájékoztatón dr. Kertész Pál, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese, Princz Gábor elnök-vezérigaz­gató és Varga Iván ügyve­zető igazgató válaszolt az országos és megyei lapok munkatársainak kérdéseire. Lapunk munkatársa meg­kérdezte: mi lesz a postahi­vataloknál eddig kezelt OTP-betétekkel. A válasz: a korábbi szerződések alap­ján a postahivatalok ezeket továbbra is kezelik. Az új bank ettől függetlenül mű­ködik, új feladatokat lát el, a szolgáltatásokat bővíti és az egészséges verseny kere­tében úgyis majd a lakosság dönt, hogy meghagyja-e ré­gi formában betétjét vagy az új form­ák keretében ta­karékoskodik. Az új formák egyik előnye az, hogy olyan betétkönyvet kap a betevő, amelyet más városban vagy településen is kiválthat. F. L. Fotó: Kiss T. Új, előremutató program kidolgozásával készül orszá­gos értekezletére a KISZ. Négy dokumentum alapján vitatják meg megyénkben is azt, milyen legyen a szer­vezet politikai platformja, mit képviseljen a szövetség a politikában, a gazdaság­ban, az oktatásban, a szo­ciálpolitikában, a környezet­­védelemben és más fontos kérdésekben. Szombaton délelőtt Szent­go­tthárdon és Vasváron tar­tották meg a városi aktíva - értekezletet. Szombathelyen a megye ifi vezetői jöttek össze. Szentgotthárdon a tanuló és a dolgozó KISZ-tagok ér­dekellentéte csapott össze a tanácskozáson. Az orszá­gos értekezlet itt választott küldötte, Bíró András (a se­lyemgyár KISZ-titkára) az alábbi véleményt képviseli majd Budapesten: a diákok érdekében kéri a jelenlegi tan­tervek felülvizsgálatát, mert a törzsanyag megtaní­tása is napi 8—9 tanórát igényel ma a középiskolák­ban; a dolgozó fiatalok ér­dekében kéri, hogy érvé­nyesüljön a megfelelő mun­káért, megfelelő bér elve a munkahelyeken, s tegyék könnyebbé a fiatalok­­lakás­hoz jutását; a lakóterületi érdekképviseletben a szent­gotthárdi fiatalok egyik igé­nye, hogy a KISZ megfele­lően képviseltesse magát az állami szerveknél. Vasváron azt fogalmazták meg a fiatalok, hogy a párt­irányítás közvetett módon történjen a párttag KISZ- tagokon keresztüli, vagy — ha nincs ilyen tagja az alapszervezetnek — a helyi pártalapszervezet állandó de­legáltja vegyen részt a KISZ munkájában. Szerintük az a jó KISZ-alapszervezet, amelyben politizálni és szó­rakozni is lehet. A KISZ nevének megváltoztatásáról szerintük azután kell dönte­ni, ha már elkészült a szer­vezet új programja, szerve­zeti és működési szabályza­ta. Olyan szélsőséges véle­mény is elhangzott, hogy szét kell rombolni az egész szervezetet, külön legyen a diákoknak és a dolgozóknak ifjúsági szervezetük. A vas­váriak küldötte Antal János (Püspökmolnári) lett. Az ifivezetők alulról épít­kező KISZ-t szeretnének a középiskolákban. Szabadon szeretnének dönteni arról, melyik alapszervezetbe lép­jenek be. Kettős tagságuk­ról és arról vitatkoztak, ér­demes-e manapság KISZ- tagnak lenni. Küldöttük Meláth Szilvia, a körmen­di gimnázium negyedikes tanulója lett.

Next