Vas Népe, 1988. december (33. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-01 / 286. szám

Szovjet-kínai külügyminiszteri tárgyalások Első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban kínai külügyminiszter. Csien Csi-csen csütörtöktől szom­batig feszített programot bo­nyolít le Moszkvában : a kül­ügyminiszteri tárgyalásokon túlmenően fogadja őt Mi­hail Gorbacsov is. A két nagyhatalom viszo­nyát elemezve a szovj­et kül­ügyi képviselő Perfilliev ki­fejtette: az utóbbi években észrevehető javulás követke­zett be, s a közös erőfeszíté­seknek köszönhetően szélese­dik az együttműködés, amely immár az államközi kapcsola­tok gyakorlatilag minden te­rületére kiterjed. A kétolda­lú viszony rendezése nem irányul harmadik országok ellen — húzta alá a külügyi szóvivő. Persir­jev üdvözölte a no­vember 28-án aláírt mongol —kínai szerződést, amely a vitatott határkérdések meg­oldását szabályozza, s emlé­keztetett: ez az első ilyen jellegű, Kína által aláírt megállapodás. A Szovjetunió örömmel nyugtázta a két, vele is szomszédos ország határkérdéseinek tisztázását, s azt reméli, hogy a mongol —kínai viszony is tovább ja­vul — jelentette ki a szovjet külügyi szóvivő. Nicaragua Meghosszabbított tű­zszü­net A nicaraguai kormány egy hónappal meghosszabbít­ja az idén árilisban meghirdetett egyoldalú tűzszünetet — je­lentette ki Mexikóvárosban Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő. A polittikus Carlos Salinas Mexikó júliusban megválasz­tott új államfőjének csütör­töki beiktatása alkalmából tartózkodik a mexikói fővá­rosban. Ortega hangsúlyozta: a hosszabbításról hozott dön­tés annak ellenére született, hogy a kormányellenes erők rendszeresen megsértik a tűzszünetet. Ortega bizakodóan nyilat­kozott a közép -aza­fri­kai or­szágok kétnapos mexikóvá­rosi külügyminiszteri érte­kezletéről. Reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapod­­n­i az újabb államfői talál­kozó időpontjáról. A közép­amerikai államfők utoljára San Joséban, Costa Rica fő­városában találkoztak. Azóta nem tűzték ki az újabb csúcstalálkozó időpontját. Ortega reményét fejezte ki, hogy az új amerikai elnök, George Bush kormányzata felülvizsgálja elődjének kö­zép-amerikai politikáját. A palesztin irányvonal támogatására Felélénkült az arab diplomácia A különösen felélénkült arab diplomácia erőfeszíté­seit az új palesztin irányvo­nal támogatására s a kö­zel-keleti nemzetközi ren­dezési konferenciára össz­pontosítja. Eléréséhez mind szükségesebbnek látszik az arab sorok összefogása a Ri­­jádba tervezett csúcstalál­kozó előkészítéseként. Ennek keretében érkezett szerda délután Észak-Je­­menből Kairóba Husszein jordániai uralkodó, aki Hoszni Mubarakkal azonnal megkezdte­ tárgyalásait. A stratégiai lépések egyezteté­sén túl — amelyek Egyip­tom Arab Liga-tagságának helyreállítását is célozzák — rövidebb távon azt vizs­gálják, hogy milyen választ adhatnak a kairói és am­­mani erőfeszítéseket is meg­kérdőjelező washingtoni döntésre, a PFSZ V. B. elnö­kének EN­SZ-beli felszólalá­sának megakadályozására. Az Al-Ahram szerint a jordániai uralkodó — aki Szaúd-Arábiával összefogva igyekszik közvetíteni Szíria és Egyiptom viszonyának javításában — tájékoztatja Mubarakot egy héttel ez­előtti damaszkuszi megbe­széléseiről. Szíria mindeddig élesen ellenezte, hogy az 1979 óta Izraellel békeszer­ződésben álló Egyiptom felfüggesztett tagságát hely­reállítsák a pánarab szer­vezetben. Alig 36 órával ko­rábban Szaddám Husszein iraki elnök volt Kairó ven­dége, aki kifejtette: sürgető az arab csúcs megtartása, mégpedig Egyiptom részvé­telével. E napon egyébként Jor­dánia­ és Tunézia külügymi­nisztere is bejelentette, hogy a PFSZ vezetőjétől megtagadott vízum miatti­­tiltakozása jeléül nem vesz részt az ENSZ New York-i közgyűlésének munkájá­ban. Korábban hasonlóképp döntött Egyiptom, Irak, Al­géria és Szaúd-Arábia dip­lomáciai vezetője is. Rijád egyben közölte: igyekeznek meggyőzni az amerikai il­letékeseket döntésük meg­változtatásának fontosságá­ról, s pozitív eredményt vár­nak ettől. Lottó tárgynyeremény-sorsolás Nyereményjegyzék az 1988. november 29-én megtartott novem­ber havi lottó tárgynyeremény-sorsolásról, melyen a 47. heti szel­vények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidí­téseket használtuk: A Vásárlási utalv. (3000 Ft) B Otthon lakberendezési utalvány (150 000 Ft) C Wartburg 353 S tip. személygépkocsira szóló utalvány D Polski Fiat 126 E tip. személygépkocsira szóló utalvány E Schneider tip. tv-videó F Lasonic TRC 935. tip. rádiómagnó G Lasonic LK 340 rádiómagnó H SABA VR 6420 E tip. videomagnó I ELIN MIK 2715 tip. mikrohullámú sütő J ALLBEST AB—6000 tip. üzenetrögzítő telefon K Varia utalvány (75 000 Ft) L Hang-fény utalvány (50 000 Ft) M ITT IC. 3538 tip. színes tv N Szerencse-utalvány (40 000 Ft) O Háztartási­ gép utalvány (25 000 Ft) P Fisher videómagnó Q Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) R HI-FI torony utalvány (30 000 Ft) S Vásárlási utalvány (10 000 Ft) T Vásárlási utalvány (7000 Ft) U Vásárlási utalvány (5000 Ft) A nyertes szelvényeket 1988. de­ 544 300 m 548 913 p 553 529­­­cember 25-ig kell a totó-lottó 558139 q 585 817 r 590 430 u kirendeltségek, az OTF-fiókok: 599 656 t 604 269 u 613 495 u vagy posta útján a Sportfogadó- 610108 e 622 721 n 627 334 s si és Lottóigazgatóság címére 631 947 s 650 399 r 655 012 u (1875 Budapest V., Münnich Fe- 664 238 s 668 851 q 678 077 s renc u. 15.) eljuttatni. A hiva- 682 690 u 687 303 s 691 916 s talos tárgynyereményjegyzék de- 696 529 t 705 755 r 710 368 n­cember 7-tól megtekinthető az 714 981 u 719 594 u 724 207 u OTP-fiókokban, totó-lottó­kb­en- 728 820 p 733 433 p 738 046 r deliiségekben és a Fostahivata- 742 659 s 747 272 r 751 885 f­ iókban 756 498 u 761 111 U 765 724 s 770 337 t 779 563 r 798 015 t Egymillió 802 628 t 807 241 r 811 854 u 512 009 k 516 622 u 521 235 s 816 467 s 825 693 r 844 145 t 925 848 u 530 461 u 535 074 r 848 758 u 853 371 t 862 597 U 867 210 u 871 823 s 881 049 S 890 275 U 899 501 U 904 114 t 908 727 u 917 953 U 922 566 U 927 179 u 931 792 t 936 405 u 941 018 U 945 631 o 950 244 p 954 857 q 964 083 r 968 696 s 977 922 s 982 535 s Hetvennyolcmillió 014 001 t 018 624 t 023 227 t 032 453 m 037 066 u 050 905 t 055 518 t 060 131 o 069 357 P 073 970 q 087 809 r 092 422 t 101 648 t 106 261 q 115 487 r 120 100 s 124 713 u 129 326 o 143 165 r 147 778 u 152 391 m 157 004 m 161 617 r 166 230 0 170 843 q 175 456 t 180 069 t 193 908 u 203 134 t 207 747 q 212 360 t 216 973 U 226 199 q 235 425 r 240 038 r 244 651 t 249 264 U 263 103 U 267 716 s 281 555 U 295 394 r 300 007 t 309 233 n 313 846 s 318 459 s 323 072 r 327 685 u 332 298 u 336 911 s 341 524 s 346 137 s 350 750 s 359 976 s 364 589 S 369 202 r 373 815 t 378 428 t 383 041 o 392 267 r 396 880 u 401 493 u 415 332 u 438 397 q 443 010 U 447 623 u 454 u 236 t 456 849 s 461 462 r 466 075 t 470 688 s 475 301 t 479 914 m 484 527 t 489 140 r 493 753 q 498 366 t 507 592 s 512 205 U 516 848 p 521 431 u 526 044 U 535 270 u 539 883 u 549 109 U 558 335 q 562 948 U 567 561 U 572 174 u 576 787 s 586 013 U 595 239 u Nyolcvanmillió 574 216 u 592 668 s ^­TJ-Jerm Biepe Nemzetiségi kérdések a Szovjetunió legfelsőbb tanácsa ülésén Nemzetiségi problémák, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései uralták a Szovjetunió leg­felsőbb tanácsa rendkívüli ülésszakának szerdai vitá­ját. Az ülésszak második napján a felszólalók véle­ményt mondtak az alkot­mánymódosítási és a vá­lasztási törvény egy hónap­ja országos vitára bocsá­tott tervezeteiről. Az egyik legnagyobb ér­deklődéssel fogadott fel­szólaló Arnold Rüstel, az észt legfelsőbb tanács el­nökségének elnöke volt. Sza­vait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szovjet­unió legfelsőbb tanácsának elnöksége szombaton alkot­mányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parla­mentje által november 16- án elfogadott határozat egyes, a köztársaság szuve­renitását erősíteni hivatott pontjait. Rüttel elmondta, hogy a köztársasági önelszá­molás rendszerének beveze­tése feltételezi a meghatá­rozott önállóságot a gazda­sági döntésekben, a társa­dalmi élet irányításában. A felszólalást ismertetve a TASZSZ hírügynökség megjegyezte, hogy Rüttel egészében egyetértett a ter­vezetek javasolt módosításá­val. Az újból fellángolt azer­bajdzsáni örmény ellenté­tek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fogadta Grant Voszkanjan felszólalását. Az örmény törvényhozás el­nökségének elnöke kifejtet­te: a Kaukázuson túl kiala­kult helyzet azzal is ösz­­szefügg, hogy az érvényben lévő alkotmány nemzetisé­gi viszonyokat érintő cik­kelyei nincsenek kellőkép­pen kidolgozva. Vaszkanjan a véres szumgaiti esemé­nyek megfelelő politikai értékelését sürgette. Ha ezt kellő időben elkészítet­ték volna — vélekedett az örmény politikus — nem került volna sor a legutób­bi napok eseményeire. Elis­merte ugyanakkor, hogy Ör­ményországban vannak a feszültség fenntartásában érdekelt erők is. Kétkamarás parlament létesítését javasolta a szö­vetséges köztársaságokban Alekszandr Kosztyenyuk orenburgi területi küldött. A köztársasági törvényhozás második háza a javaslat szerint mindenütt a nem­zetiségi tanács lenne. Ezt az adott köztársaságban élő valamennyi nemzetiség képviselőiből állítanák fel, hogy — mint a felszólaló hangoztatta — megvédjék mindenki érdekeit az ősho­nos nemzetiség lehetséges diktátumával szemben. Az oroszországi föderáció miniszterelnök-helyettese, Vaszilij Kazakov a vitával foglalkozva megállapította: jogos nyugtalanságot kelt, hogy a tervezetek vitáját sok helyütt alkotmányelle­nes koncepciók propagálá­sára használták fel. Mind­ez — mondta — nem segíti a szovjet állam megerősíté­sét. Kazakov hangoztatta, hogy a demokráciát nem szabad az anarchiának fel­váltania. A vita csütörtökön délben folytatódik, amikor a szov­jet törvényhozás két háza külön-külön szavaz az elő­terjesztésekről. Tanácskozás Mexikóban Öt közép-amerikai külügy­miniszter kedden este tár­gyalásokat kezdett Mexikó­ban, hogy előkészítse elnö­keik találkozóját. A nem hi­vatalos, zárt ajtók mögött tartott megbeszélésekre az adott alkalmat, hogy Mexi­kóvárosban csütörtökön ik­tatják be az új államfőt, s az eseményre számos magas rangú küldöttség érkezett. A külügyminiszterek között napirend nélkül tárgyalnak, hogy könnyebben elháríthas­sák a nyár vége óta halaszt­­gatott csúcstalálkozó előtti akadályokat. Erre azért van szükség, mert egyre inkább látszik, hogy csak az elnökök személyes megállapodása mozdíthatja el a holt Doniról a közép-amerikai válság po­litikai megoldásának ügyét. Várhatóan megkísérlik a ta­lálkozó dátumát is kijelölni. Aki Velencéből tudósít, aligha teheti meg, hogy ne mondjon valamit erről a csodálatos városról. Még ak­kor sem, ha tudja, hogy szinte már mindent megír­tak róla. Maguk az olaszok azt tartják: nem egy város a sok közül. Egyedülálló, nem lehet máshoz hasonlíta­ni. Vízen úszó város, álom­város, szerelmesek városa, sok-sok romantika szülőhe­lye, költők, festőművészek Mekkája — s ki tudja még hányféle jelzővel illették. Írók, költők, művészek ódá­kat zengtek róla,­ ezernyi változatban megörökítették, reprezentatív pompáját, rejtett szépségeit egyaránt megénekelték. Egy útikönyv szerint: „Petrarka a költé­szet szépségét, Geothe az emberi elme alkotóerejét” látta benne. Byront szere­lemre és nosztalgiára ihlet­te, „Wagnerben a lagúnák éji hangja a Tristán an­golkürt dallamát ébresztet­te”, míg Nietzsche érzése szerint Velence „ezer mély magány együtt”. Végül a mi Babits Mihályunknak „az öröm forrása”. E tengeren úszó város a korai középkor óta Kelet és Nyugat egyik legfonto­sabb kereskedelmi központ­ja, találkozóhelye. A múlt és a jelen nyíltszíni múzeu­ma, ha úgy tetszik, egy cso­dálatos műemlék, melyet Kelet és Nyugat egyaránt teremtett, s évszázadok ten­­gersok vihara után is meg­maradt annak, ami. Nem véletlen tehát, hogy e város egy parányi szigetecskéje lett, annak az európai szer­vezetnek a központja, amely most ünnepelte létrejötté­nek tizedik évfordulóját. Alpok—Adria Munkakö­zösség; ez a hivatalos neve. Szimbolikusan azokat az or­szágrészeket próbálja egy­befogni, amelyek évezre­dek óta együvé tartozhat­nának, s ha el is választják őket egymástól az ország­határok. A hajdani Savariát is érintő hadi út — szebb ne­vén: a Borostyánkő út — ezen a tájon kanyarodott valaha, mintegy összekötöt­te a hatalmas országrésze­ket. Az Alpokon átkelt ke­reskedők — és természete­sen a különböző hadi légi­ók is­ — e tájon vonultak át. Valaha Velence fennha­tósága alá tartozott, majd­ évszázadokon át a­ Habs­burg-monarchia kebelébe. Ez utóbbinak nyomait ma is utolérheti bárki, aki csak egy kevéske figyelmet is szentel rá. Közép-Európá­­na­k ezen a darabján —­­az Alpoktól és a Duna vonula­tától az Adriáig — ma öt országot jeleznek a térké­pek, ám a közös gyökerek elevenek még ma is. Az Alpok-Adria Munka­­közösség megalakításának gondolata valószínű ebből fakadt, amikor tíz évvel ez­előtt létrehozták az eddigi­ektől sok tekintetben más, új európai szervezetet, er­re a történelmi múltra ala­pozhatták az elképzelése­ket, összefogni, segíteni egymást; megteremteni azt az új Európát, amelyben nem az ellenségeskedés, ha­nem a jószomszédi viszony, az együttműködés, a barát­ság dominál. Ezek a nemes szándékok adták meg az alaphangot az indításkor. Vasiakkal Már az első nap tüntetők lepték meg a tanácskozást is. Feliratukon: NEM AKARUNK FAJI MEGKÜLÖNBÖZTE­TÉST! Küldöttek E hét végén, szombaton tartják pártértekezletüket a megye kommunistái. A korábban megtartott városi, nagy­községi pártértekezleteken már érezhető volt a megújulási készség, a jobbra törekvés, minden bizonnyal ez lesz jel­lemző a megyei konferenciára is. Taggyűléseken, napi beszélgetések során most is a vár­ható és szükséges változások kerülnek leggyakrabban szóba. Mi is ezekről kérdeztünk meg több pártértekezleti küldöt­tet, az elhangzottakból szombatig egy-egy összeállítást adunk közre. GABRIEL GYULA, a La­tex Vállalat szombathelyi Fonó- és Szövőgyárának művezetője. 1971 óta párt­tag. — Milyen a párttagság hangulata a megyei pártér­tekezlet előtt? — Beszélgettem a párttag kollégákkal, így elsőkézből tudom elmondani vélemé­nyüket, érzéseiket. Átfo­góbb értékelést, állásfog­lalást várnak, mint amilyen a szombathelyi városi párt­értekezleten volt. Bár fenn­tartásuk van azzal kapcso­latban, hogy egy nap elég lesz-e a beható értékelésre. Ugyanis több órán keresz­tül, az éjszakába haj­lóan fe­lelősséggel és figyelemmel követni dolgokat meglehe­tősen nehéz! A párttagok várják országosan, és ter­mészetesen megyei vonat­kozásban is a demokrácia minden szintű kiteljesedé­sét, a pártvezetés hatékony­ságának érvényesülését, a párt- és társadalmi ellenőr­zés kiteljesedését. A nézet­­i különbségek feloldását vi­ták és meggyőzés útján, és a bürokratikus programok megszüntetését. Kevesebb program legyen, de annak megvalósítását kérjék szá­mon! — Mit vár ön a megyei pártértekezlettől ? Mindenekelőtt a párt tekintélyének visszaszerzé­sét, de nem hatalmi eszkö­zökkel. A pártvezetés csak eszmei-politikai legyen! A vezetés ne uralkodjon, ha­nem szolgálja a társadalmat, a dolgozó rétegeket. Eddig ugyanis­­nagyon szép volt az elmélet, de torz a gya­korlat! Az anyagi, erkölcsi megbecsülés az elvégzett, hatékony munkától, és ne a funkciótól függjön. Csak ennek segítségével lehet ér­vényesíteni a munkásosz­tály hatalmát. Nagyobb közéleti tisztaság kellene az országban és a megyében is, ehhez viszont példamutatás kell mind a munkában, mind a közéletben a párt részé­ről ... — Milyennek képzeli el az újraválasztott vezetést? — Elkerülhetetlen a meg­újulás, a fiatalítás. Nagyobb alkalmazkodóképesség kell a vezetettekkel szemben. Fontos, hogy betartsák a te­rületi elveket, azaz minden megyei területnek legyen képviselője a megyei pártbi­zottságban. Olyan választott képviselőik kellenek, akik nem hivatalból, érdektele­nül ülik végig az értekez­leteket, hanem aktívan, a köz érdekét felelősséggel szolgálva. S még valamit! Munkásőr baj­társaim kéré­se, hogy kevesebb legyen a kötelező szolgálat, mert sok családi és munkahelyi prob­lémához vezet a túlterhelés! Ha lehetőségem lesz rá, ezt a megyei pártértekezleten is felvetem 1988. december 1. Csütörtök

Next