Vas Népe, 1989. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

Szovjet csapatkivonások Magyarországról A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegy­verzet egyoldalú csökkenté­séről hozott határozata ér­telmében, Magyarország te­rületéről kivonnak 22 szov­jet ka­tonai egységet, köz­­tü­k egy teljes létszámú ■páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzá­szlóal­­jat, egy vadászrepülő-ezre­­det, egy vegyvédelmi zász­lóaljat és egy katonai tisz­tes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatki­vonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában Bori­s­z Sztu­­kalin, a Szovjetunió­­ma­gyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezre­des, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsno­ka és Fedor Krivda hadse­reg, tábornok, a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó kép­viselőit. Matvej Burlakov sajtónyi­latkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csök­ken, mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 al­tiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot. Ugyancsak jelentős mér­tékben csökkentik a harci esz­közök számát is: kivon­nak több mint 450 tankot,­­tö­bb mint 200 l­öveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más esz­közöket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május-júniusban a harckocsi-hadosztály és a kiképző harckocsi-ezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében tá­vozok a va­d­ás­zre­pülő-ezr­ed és a deszant-rohamzá­szlóalj. A többi egységet jövőre vonják ki. A részleges csa­patkivonás 1990 végére fe­jeződik be. A nagy létszámot és a je­lentős mennyiségű haditech­nikát megmozgató csapat­kivonás zökkenőmentes elő­készítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai veze­tésb­e. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehajta­ni, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavar­ják a lakosságot. A csapato­kat főként vasúton szállít­ják majd, amihez — számí­tásaik szerint — mintegy nyolcvan vasúti szerelvény­re lesz szükség. Burijakov hadseregtábor­nok utalt arra is, hogy a ki­vonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesít­ményei a magyar fél tulaj­donába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassal­­kovich-kastély és az eszter­gomi Bazilika szomszédsá­gában lévő történelmi érté­kű épület. (Folytatás a 2. oldalon) és visszahúzó ágazatok Zárszámadás a gencsapáti tsz-ben Tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a Gencsapá­ti Savaria Termelőszövetke­zet. A vezetőség beszámoló­jában Bolsán László elnök utalt rá, hogy tavaly a nyolcvanas évek legjobb eredményét adta a növény­­termesztés. Ezen belül a búza és a sörárpa volt a legkifizetődőbb. A KSZE nevű termelési rendszernek is része van benne, hogy az ágazat a tervezett 7,5 millió forintos nyereségével szent­sen 10,5 milliót tudott ki­mutatni. A tavalyi azért is számít­tató a legjobb évek közé, mert az időjárás kedvezett­­ termények betakarításá­nak, így a gépállományt is és ki tudták használni. Bál­­én elnök részletese­n be­­szélt az állattenyésztési ága­zatról és annak hangozta­tásával, hogy miközben a­zarvasmarha-tenyésztésben avultak a fajlagos muta­­ók, leszálló, visszahúzó ága­­at lett a baromfihizlalás. A dráguló fehérjék, a nem árt energiaáremelés miatt s több mint egy millió fo­rinttal kevesebb lett a csir­keágazat nyeresége a terve­zettnél. A holnap sem túl­ságosan biztató, s a szövet­kezet a várható bevételektől teszi függővé, hogy a jövő­ben is hizlaljon-e csirkéket vagy más lehetőséget talál pénzgazdálkodásának javítá­sára. Biztató, hogy a marhaága­zatban több lett a tej, ke­vesebb az elhullás, és mind a növendékek, mind a hízók átlagos súlygyarapodása jobb volt a tavalyelőttinél. A tagság adómentes jöve­delmét 10 százalékkal tudta növelni a szövetkezet, s így az egy tagra jutó kereset 86 ezer forint volt. A tsz-elnök bírálta a mezőgazdasági ter­melésre hátrányos intézke­déseket, amelyek mint alig elviselhető teherként nyom­ják, visszahúzzák a gazdál­kodás menetét, s amelyek esetenként kilátástalanná teszik az üzemek megszi­lárdulását, és előbbre jutást. A beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. U. Gy. Fotó: H. Cs. A közgyűlés az elnököt hallgatja. Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság. Takács László első titkár elnökölt. Az első napirendi pont keretében a me­gyei pártbizottságnak az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló munkaprogramja ter­­­vezetéről tárgyaltak. Az 1988. december 3-án tartott megyei pártértekezlet dön­tésének megfelelően a munkaprogram­­javaslatot élénk vita után a párttestület elfogadta. Úgy döntött, hogy a dokumen­tumot valamennyi pártszervezetnek meg­küldi. Felkéri a párttagokat, hogy észre­vételeikkel segítsék a munkaprogram végleges kidolgozását. A megyei pártbi­zottság egy későbbi időpontban tartja ülését, amelyen a javaslatokat figyelem­be véve hagyja jóvá az említett munka­­programot.­­ A második napirendi pontban a me­gyei pártbizottság és szervei munkájának nyilvánosságára, a tájékoztatás rendjére szóló javaslat szerepelt. A javaslat rész­letesen tartalmazza a párttestületek mun­kájának társadalmi és belső nyilvánossá­ga fejlesztésére készült elképzeléseket. Végleges jóváhagyásra ezt a javaslatot is a megyei pártbizottság elé terjesztik. A harmadik napirendi pont keretében a megyei párt-vb ajánlásokat és javaslat­­okat fogadott el az 1989. első félévi poli­­­tikai évfordulók megünneplésére. Döntött az elhunyt munkásmozgalmi személyisé­gek születési évfordulóiról történő meg­emlékezésekről. Ezt követően a városi pártbizottságok javaslatai alapján jóváhagyta a propa­ganda- és agitációs munkában eredményes munkát végző személyek kitüntetését. A kitüntetések átadására április 21-én, Le­­­nin elméleti munkásságáról megemlékező megyei ünnepség keretében kerül sor. Cs. Gy. Népszámlálás, támogatások, sztrájkjog Tanácsi vezetők eszmecseréje Tegnap a megyei tanács épületében helyi tanácsel­nökökkel és vb-titkárokkal találkoztak a megyei tanács vezetői és a vb osztályveze­tői, hogy időszerű kérdések­ről tárgyaljanak. 1990-ben népszámlálás lesz hazánkban, ennek elő­készületei a mai nappal el­kezdődtek: a tanácsok pon­tosítják az utca-, a ház­szám- és a lakójegyzéket. A jegyzék pontosítása során csak a lakosság kis részét keresik fel. A megyei hadkiegészítő parancsnokság képviselője a sorozás, behívás és nyilván­tartás új rendjét vázolta. Az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal küld majd jegyzéket a hadkötelesekről. A sorköteles adatkérő lapot kap a hadkiegészítő pa­rancsnokságtól, amelyet 10 napon belül vissza kell kül­deni. Az 1989. esztendő költség­­vetési feladatait két alcso­portra bontva ismertették. Rengeteg többletmunkát és figyelmet igényel e terü­let, hiszen csak 1988 decem­berében harminc olyan új jogszabály­ született, amely többé-kevésbé érinti a ta­nácsi munkát. Példát hoz­tak a saját hatáskörű bér­­gazdálkodás előnyeiről és hátrányairól. Hangsúlyoz­ták, hogy a gazdálkodási önállóságra való törekvés elsősorban az adminisztrá­ciót szaporítaná, míg a döntési jogkörök decentrali­zálásával számottevően ja­vulhat a helyzet. A jogszabályok mellett pénzügyi kérdésekről volt szó. Vas megye 2,2 millió forintos központi támogatást kapott a rászorultsági ala­pon nyújtott kedvezmények fedezésére. Szociális támo­gatásra és gyógyszertámo­gatásra összesen 4,9 millió forint fordítható. Ennek vannak hátrányai is: a szo­ciális támogatással — mond­ta egy hozzászóló — gyak­ran azokat az embereket ■ támogatja az állam, akik el­felejtkeznek idős szüleik gondozásáról. A tanácselnökök és a váb­­titkárok kérdéseik mellett egyebek között kifejtették, hogy mostanában sok a be­széd, és kinek-kinek a szája íze szerint tálalják a dol­­gukat. Kérték, tolmácsolják megyénkből a felső állami vezetésnek, hogy ne legye­nek egymásnak ellentmondó megnyilatkozásai az egy ap­parátuson belül dolgozók­nak, s az ország ismerhes­sen meg több cselekedetet a sok beszéd helyett. Az is fontos, hogy ne szóbeszéd­ből vagy a sajtóból értesül­jenek a tanácsi vezetők a változásokról, mert az in­formáció-áramlás gyorsult, de a döntési mechanizmus késik — ahogy a megyei vezetők is elismerték. A továbbiakban egyebek közö­tt arról is szóltak, mi­lyen következményei lehet­nek annak, ha az állam­­igazgatás dolgozóitól meg­vonják a sztrájkjogot. hes —­ W Érdekképviselet — számítógéppel Adatokat kért a közel­múltban tagszövetkezeteitől az Ipari Szövetkezetek Vas Megyei Szövetsége, a Ki­­szöv. Az érdekképviseleti szervezet azért tudakozódott a szövetkezeteknél, hogy se­gítsen : számítógépen gyűjt­se össze a rendelkezésére álló kapacitásokat Csepreg­­től Szentgotthárdig, Celldö­­mölktől Toronyig. Számító­gépre került, milyen szak­mák képviselői, milyen mű­helyek, csoportok, gépek, be­rendezések, szerszámok van­nak a szövetkezetekben, mi­lyen teljesítményűek a gé­pek, a járművek, hány tű­vel dolgozik a varrógép. Így alakul ki az az adatbázis, amely a központi „agyban”, a Kiszöv komputerében meg tudja mutatni, hol van sza­bad kapacitás, esetleg kinél lehet érdeklődni egy-egy hiányzó alkatrész iránt, hol tudnának vállalni mondjuk bérmunkát. A Kiszöv tavaly beszer­zett IBM kompatibilis szá­mítógépe (képünkön) nem­csak megyei adatokat rög­zít, hanem összeköttetésben áll majd más megyék ha­sonló számítógépes rendsze­reivel, sőt az országos ér­dekképviselet, az Okisz szá­mítógépével is. Kiépül az Okisszal a közvetlen rend­szer is: közönséges telefon­­készülék továbbítja majd az adatokat a fővárosi központ­ba. Ez a levélnél, a futárnál lényegesen gyorsabb, s — remélhetőleg — megbízha­tóbb lesz. Vállalkozik a Kiszöv más számítógépes szolgáltatásra is. Több szövetkezet kérte, segítsen a szövetség számí­tógépek és számítógépes programok beszerzésében. Ez azért is kedvező lehet, mert nagyobb vásárlás ese­tén alacsonyabb az ár. A számítógépek iránt egyéb­ként is megnőtt az érdek­lődés, hiszen ma már 170— 300 ezer forint körüli áron lehet kapni IBM kompatibi­lis számítógépet, s ez még a legkisebb szövetkezetek nagy részének is elérhető. A Kiszöv számítógépes tan­­folyamot is szervez, 39-en jelentkeztek a foglalkozások­ra. A Kiszöv egyébként fel­mérte, hogyan vannak ellát­va számítógépekkel az ipari szövetkezetek a megyében: többségükben IBM vagy Commodore gépek vannak, a „külön utakról” most va­lószínűleg közös munkára térnek át a termelés, a gaz­dálkodás számítógéppel való segítésében. fct

Next