Vas Népe, 1989. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Dr. Kuti Béla felszólalása ■9BI99l9||99916969M9||9669H6HKMHE!!96666H6HM9HHBHHH6KHHH|H699BK36KKHMH66flMK6IBHH66M6BM66HE! a megyei tanács ülésén Tisztelt Vas Népe Szerkesztősége! Tisztelt Főszerkesztő Elvtárs! A január 19-i megyei tanácsülésen elhangzott felszólalásomra a Vas Népében, a Népsportban egyes mondatok kiragadása alapján több reflexió jelent meg. Felszólítást is kaptam annak a személynek a megnevezésére,aki a Haladás vezetőségétől a nagyobb összeget felvette. A lapokban tehát dúla vita anélkül, hogy az általam elmondottakat a Vas Népe olvasói megismerhettékvolna. Mivel felszólalásomat többen vitatták, azzal a kéréssel fordulok a főszerkesztő elvtárshoz, hogy szíveskedjenek tanácsülési felszólalásomat szó szerint leközölni, ítéljék meg az olvasók, van-e valóság-, illetve igazságtartalma. Bizonyos kérdésekben, így a megye helyzetének megítélésében is természetesnek tartom a véleménykülönbségeket. Én a felszólalásomban nem szándékoztam senkit megbántani, csupán véleményemet akartam bizonyos kérdésekben hasznosítás és a tanulságok levonása céljából elmondani. íme a rendelkezésünkre bocsátott felszólalás szövege: Tisztelt Tanácsülés! Az én véleményem szerint a költségvetés mindkét részben, az intézmények, különösen az egészségügyi és oktatási ágazatok működtetésére tervezett költségek, ugyanúgy, mint a fejlesztési elképzelések az elmúlt esztendőkben is, napjainkban is a megye lakosságának érdekeit"szolgálták és szolgálják. A mai költségvetés is nehezebb gazdasági viszonyok között más belső arányokkal segíti az itt élő emberek életkörülményeinek szinten tartását, egyes területeken annak javítását. Az éves költségvetések, a hosszabb távú fejlesztések mindig nyilvánvalóvá tették azt is, hogy a tanácsok hogyan sáfárkodnak a rájuk bízott javakkal. Ha történelmi mércével mérünk és több évtizedre visszatekintünk a mai és az egyre növekvő gondok ellenére azt látjuk, hogy a megye gazdagodott. A múlt esztendőkben sok minden épült, nagy változások következtek be a kommunális ellátásban, különösen a vezetékes ivóvíz program megvalósításában, bővültek a kullturális, oktatási intézmények, javultak a munkafeltételek. Az egészség megóvását, a gyógyítást szolgáló létesítmények, különösen a megyei kórház fejlesztése, felszereltsége minőségi változáson ment keresztül. A kereskedelmi, idegenforgalmi feltételek tovább javultak. Nagyon differenciáltan a megye lakossága módosabbá vált. Ez egyaránt kifejeződik a lakáshelyzet javulásában, a gépjárművekkel, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság vonatkozásában. Az is tény, hogy az egyéni boldoguláshoz nélkülözhetetlen javakat egyre több munkával tudják csak előteremteni. Egyértelmű, hogy a társadalmi és egyéni gazdagodás lehetőségeit a nép teremti meg. Az állam a tanácsok útján csak azt tudja elosztani, amit az értékteremtő munka létrehozott. Sokat dolgozott és dolgozik, alkotott és alkot a megye munkássága, parasztsága, értelmisége. Miért mondtam el e mindenki által ismert tényeket? Azért, hogy vitatkozzak azokkal az igaztalan és hamis nézetekkel, amelyek egyre szélesebb körben azt sugallják, hogy ebben az országban és a megyében negyven év alatt nem volt fejlődés. És ami itt történt, az csak rossz volt. Volt rossz is, azt sem kell letagadni. De aki mindent, minden létrehozott értéket annullál, semmisnek tekint, az népünk alkotó munkáját, az itt élő dolgozó emberek szorgalmát becsüli le, a tisztességes munkát vonja kétségbe. Akik itt éltek évtizedeken keresztül a nép között, azok szemtanúi, résztvevői és szenvedői lehettek azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a megye dolgozói az ötéves és éves tervek végrehajtásáért fejtettek ki gyakran úgy, hogy a megbecsülés nem volt arányban a végzett munkával. A most előterjesztett javaslatban megfogalmazott célok is csak akkor válnak valóra, ha teljesítésükért a maga helyén mindenki tisztességesen dolgozik. Tisztelt Tanácsülés! Amennyire hamisak és igaztalanok a mindent tagadó vélemények, ugyanolyan igaztalan és hamis az a felfogás, egyesek által terjesztett nézet, ami szerint Vas megyében alapvetően minden rendben van, hogy itt minden jobb az országos átlagnál. Vajon mitől lenne jobb? Az ország gazdasági életével összefüggő gondok hatása ugyanaz, mint másutt. Mivel nálunk az átlagkeresetek évtizedek óta alacsonyabbak az országosnál, itt az életszínvonalat csökkentő intézkedések nagyobb rétegeket érintenek hátrányosan. Nálunk is egyre nagyobb arányban kerülnek a létminimum alá. Alacsonyabbak a nyugdíjak. Mind többen szorulnak segélyre. A segélyezési eljárás éppoly bürokratikus, sokszor önérzetet sértő, mint mindenütt az országban. Nálunk évtizedeken keresztül alacsonyabb volt az egy főre jutó beruházás, mint az országos átlag. Itt jobban érezhetők a gyáregységekkel összefüggő hátrányok. A termelőszövetkezetek között elég magas a kedvezőtlen adottságúak aránya és nagyobb ezek hátrányos hatása. Részben objektív okokból, részben a megye vezetésének hibáiból a melléküzemági tevékenység nálunk később alakult ki, mint az országban. Jórészt ide az jutott, amit mások meghagytak. Az állatsűrűség magasabb volta és kedvezőtlenebb nyereséghozama évitizedek óta sújtja az itt gazdálkodó termelőszövetkezeteket. A tulajdontól való elidegenedés nálunk is végbement ugyanúgy, mint másutt az országban. Az adózás negatív hatásai és bürokratizmusa ugyanúgy sújtja az itt élőket, mint az ország más pontjain. Azt is meg kell mondani tisztességgel, hogy a nagy erőfeszítések, az eredményes munka mellett mi is elkövettünk hibákat Az ipari üzemméretek kialakításánál, a termelőszövetkezetek öszszevonásánál egyes községek gazdasági, igazgatási, kulturális, oktatási önállóságának megszüntetésénél nem mindig volt a vezetés elég körültekintő. A szakos oktatás feltételeinek javítása címén egyes területeken nagy iskolai körzeteket hoztunk létre. Fájó, hogy ettől sem az oktatás színvonala, sem a nevelés nem javult. A lakosság széles körű ellenzésével találkozó vasútmegszüntetésekben mi az élen jártunk. Pusztába kiáltott szó maradt az ellenzék jajszava. Ha tehát az országos gondok úgy, vagy jobban hatnak bizonyos körülmények folytán, mint másutt és a saját hibáink — amelyek gyakran központi kezdeményezésekkel függtek össze — is hatottak és hatnak, akkor miért lenne itt minden jobb, mint másutt? Hamis öntömjénezés ez, bárki részéről is hangozzék el, zavarja a reális helyzetmegítélést. Szerintem olyan a helyzet, mint az országban, van amiben jobbak vagyunk, van, amiben roszszabbak. Az pedig egy kicsit bántó is, hogy napjainkban azok hiányolják a falvak valódi egyenjogúságát, azok beszélnek a településfejlesztés hibás alkalmazásáról, a falvak szellemi „kiüresedéséről”, akik nem keveset tettek azért, hogy ez így legyen, így alakuljon. Tették, tehették — tisztelt Megyei Tanács — ezt azért is, mert egzisztenciájuk nem azoktól függött elsősorban, akik e teremben ültek és ülnek. Számukra a felsőbb szervek megítélése, az előttük való megméretés volt a fontosabb. Ezért a központi elképzelések végrehajtását akkor is erőltették, ha azok előnyei nem voltak láthatók, tapinthatók, ha azzal a lakosság és a választók többsége nem értett egyet. Tisztelt Megyei Tanács! Sokszor elhangzik, hogy a megye közállapotai jók. Kétségtelen, nem Zala, nem Csongrád, nem Hajdú-Bihar megyei problémák vannak. De azért a megye közállapotai, a környezetvédelmet is beleértve, ellentmondásosan alakultak. Egyértelmű, hogy tisztább a közélet, kevesebb a visszaélés. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy a környezetvédelemben sok a pótolnivaló. Növekszik a bűnözés. És ami az etikai dolgokat illeti, hát „alsó-Vasban” ahogy tegnap este az Új Reflektor Magazinban mondták, akadnak kritizálható dolgok, ahol „nagyhatalmú városi vezetők orvvadászatairól” adott számot a televízió. Azért nálunk is akadt vezérigazgató, aki vállalati pénzen épített mintalakásba költözött és lakottan a jogszabályok által biztosított kedvezményekkel megvásárolta. Nem törvénysértő ez és jogszabályba sem ütközik, az emberek mégis nehezen térnek napirendre felette. Talán etikusabb lett volna, ha a mintaházat egy többgyermekes munkáscsaládnak, vagy alkalmazottnak juttatták volna. Vannak vezetők, akik az adott lehetőségeket kihasználva az utóbbi időben is megvásárolták az általuk lakott állami lakásokat. Ez sem törvénytelen. Visszhangja csak azért van, mert jóval kisebb pénzű emberek sokkal nagyobb áldozatok árán, gyakran egész életre eladósodva tudják lakásgondjaikat megoldani. Ma a nehezebb helyzetben más az effajta dolgok megítélése. Az előterjesztés is utal rá, hogy a lakásépítések 89 százaléka a jövőben is sajáterős lesz, tehát továbbra is az igénylők nagy anyagi erőfeszítéseire van szükség. Tisztelt Tanácsülés! A költségvetés tervezete több helyen utal rá, hogy a rendelkezésre álló összeg csak a szintentartáshoz, vagy arra sem elegendő. Az emberek közérzetét javíthatja, ha ebben a helyzetben emberségből — akiknek erre módjuk és lehetőségük van — az eddigieknél magasabb szintet biztosítanák. Arra is szükség van, hogy pontosabban, árnyaltabban, a valóságnak jobban megfelelőnek ítéljük meg a megye helyzetét és a figyelmet oda összpontosítsuk, ahol a legnagyobb gondok mutatkoznak. A tartalmi munka színvonalát, az intézményekben dolgozó emberek rangját kellő szakszerűséggel, az emberek gondjai iránti nagyobb megértéssel, az ügyintézés kulturáltsága növelésével mindenki előnyére jóval a pénzügyi keretek fölé lehet emelni. Csak így lehet megbecsülést szerezni az általunk szolgált ügynek, politikának és ezért eddig is érdemes volt, a jövőben pedig nélkülözhetetlen lesz becsületesen dolgozni. Tisztelt Tanácsülés! A költségvetési előterjesztéssel egyetértek. A Haladás pálya világítását illetően Máté elvtárssal. A Haladás pénzügyi kondícióihoz még egy dolgot elmondanék a példa kedvéért. Több mint egy évvel ezelőtt hallottam, hogy a volt ügyvezető elnök 150 ezer forintot követel az elnökségtől, de az elnökség azt nem akarja kifizetni. Nem olyan régen tudomásomra jutott, hogy az elnökség mégis kifizette ezt az összeget. Hát akkor nem lehet úgy mondjam rossz a pénzügyi kondíció, ha az edzőnek annyit fizetnek, ami itt elhangzott, a játékosoknak pedig annyit, hogy pontosan senki nem tudja. A világítást és az egyéb dologi eszközöket meg finanszírozza a megyei tanács. Ez így nem jó. Mindemellett van ennek egy másik oldala is. Küldjön ki a megyei tanács egy független bizottságot, amely vizsgálja meg, hogy az elmúlt tíz esztendőben a Haladásnak nyújtott állami pénzek felhasználása hogyan történt. A sportra fordított pénzek felhasználása során mennyi ment a diáksportra, tömegsportra, mennyi ment a Haladásra és azon belül mennyi a labdarúgásra. Erre azért merek hivatkozni, mert hat-hét évvel ezelőtt volt olyan tapasztalat is, hogy bizonyos állami javak értékesítéséből befolyt pénzek átcsurogtak a Baráti Kör pénztárába, onnét pedig alig ellenőrizhető célokra. Tehát ez a téma megérné, hogy egy teljesen elfogulatlan bizottság ezt vizsgálja meg és ha itt minden rendben van, akkor majd később, amikor jobb anyagi kondícióban leszünk, akkor ehhez a témához viszsza lehet térni. Én kérem ebben a tisztelt megyei tanács támogatását, nehogy egy alulról jövő nyomás késztessen bennünket arra, hogy ezt az egész problémát felülvizsgáljuk. 4 Vas WePc A VII. ötéves tervidőszakra szóló, illetve a hosszú távú területfejlesztési elképzelésekről tájékozódott, s mondott véleményt keddi ülésén a Hazafias Népfront Országos Elnökségének településpolitikai bizottsága. A HNF OT székházában megrendezett ülésen — melyen különösen nagy hangsúlyt kapott a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken, illetve a foglalkoztatási gondokkal küszködő térségekben a komplex fejlesztésekre törekednek. A helyi adottságokra, a rendelkezésre álló nyers és alapanyagok feldolgozására építőtermelés, forgalmazás megteremtésén kívül a megfelelő infrastruktúra kialakításáról sem szabad elfeledkezni. Kellő gondot szükséges fordítani a Területfejlesztés kultúrára, az oktatásra, a szociális ellátásra. Hangsúlyozta: a korszerű termelés megszervezésének infrastrukturális feltételei is vannak. A cél az, hogy ezekbe a térségekbe is hatékony termelési kultúra települjön. A szerkezetváltás nélkül újratermelődnének a kedvezőtlen adottságok. Megfelelő alapok megteremtése lehetőséget ad arra, hogy ezek a települések később már önerőből fejlődjenek. Több területen csak átképzéssel, aközlekedési feltételek javításával lehet hozzájárulni a foglalkoztatási gondok megoldásához. A struktúraváltást, a munkahelyteremtést banki eszközökkel is támogatják majd. Mint elmondta, a gazdaságilag elmaradott térségekben a VII. ötéves terv fejlesztési programjában előirányzott 20 milliárd forintból 1988 végéig mintegy 11 milliárdot használtak fel. Szabolcs-Szatmár megyében 3,8, Zala megyében 2,6, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1,6, Somogy megyében 1,2 milliárd forintot, Baranya, Békés és Vas megyében egymiilliárd forintnál kisebb összeget. A beruházások 70 százaléka a termelést érintette, 30 százaléka az infrastruktúra fejlesztésére irányult. Nagy összegeket fordítottak az egészségtelen ivóvízű településeken a vízellátásra, valamint több helyen az útépítésre, a tömegközlekedés feltételeinek javítására, a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. TISZTELT ÜGYFELÜNK! • •Örömmel tájékoztatjuk, hogy bankunk LETÉTI JEGY kibocsátását határozta el, korlátozott összegben, 10 és 50 ezer forintos névértékben. A letéti jegy lejárata egy év, kamata 1870 Ha a tervezettől eltérően megtakarításai egy részére szüksége van, egyedülálló kedvezmény, hogy bankunk három hónapon túl már kamattal vásárolja vissza a letéti jegyet, mégpedig: — 3— 6 hónap között évi 11,5%-os, — 6— 9 hónap között évi 13,5%-os és — 9—12 hónap között évi 15,5%-os kamattal. Ha ajánlatunk megnyerte tetszését, bővebb tájékoztatással szolgálnak munkatársaink. Mezőbank Rt. Szombathelyi fiók Köztársaság tár 36. Tel.: 16685/29 ______________________________________________________________________________(2374) 1989. február 1. Szerda