Vas Népe, 1989. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

a Grósz-Suvar találkozó visszhangja ■ T'n—Minin ■ 11 I' i mi­ A belgrádi Borba, a zág­­rá­bi Vjesnák, az újvidéki Dnevnik és a Magyar Szó keddi számának első olda­lán fényképpel illusztrált tudósítást közölt Grósz Ká­roly és Stipe Suvar hétfői ■hellyel munkatalálkozójáról­. Az MSZMP és a JKSZ legmagasabb sziin­tű vezető­jének első személyes talál­kozóján a két országban­ zajló reformokról és idősze­rű eseményekről folytattak véleménycserét­­— emelte ki főcímében a Borba. A Dnevnik beszámolójának cí­me így hangzott: „Az­­MSZMP és a JKSZ a társa­dalmi reform azonos prob­lémáival találja magát szemben.” „A két szomszé­dos szocialista ország kom­munista pártját számos azonos, vagy hasonló téma foglalkoztatja” ,— húzta alá a Vjesnik. A belgrádi Vecsernje No­veszti bellyei tudósításában csupa vastagbetűvel szedte ezt a megállapítást: „Grósz Károly rámutatott, hogy Magyarország rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködés fejlesztésének és stratégiai érdeke, hogy Jugoszlávia szilárd, el nem kötelezett, szocialista és egységes állam legyen”. A Politika, a szerb népfront központi orgánu­mai második oldalán „Ju­goszláv—magyar párttalál­kozó — Suvar és Grósz eszmecseréje — Mindkét országban komoly reformok és nehézségek vannak napi­renden” főcímmel foglalko­zott az eseménnyel. „Stipe Suvar, a jugoszláv párt elnö­ke kijelentette, hogy nem híve a többpárt­rendszer bevezetésének, s ezzel egyértelműen meghúz­ta a jugoszláv demokrati­zálódás határait” — ezt emelte ki a francia hírügy­nökség hétfőn Eszékről kel­tezett rövid jelentése, meg­említve, hogy a jugoszláv pártvezető a néhány órás munkalátogatáson Jugoszlá­viában­ tartózkodó magyar kollégájával, Grósz Károly­lyall­­folytatott eszmecserén fejtette ki véleményét. A politikai pluralizmus ju­goszláviai és magyarországi korlátait firtató kérdésre Luvar és Grósz ahhoz a közös formulához tartotta magát, miszerint annak „szavatolnia kell a szoci­alista rendszer működését” és „a szocializmus fejlődése irányába kell mutatnia” —­ írta az AFP. A bellyei találkozóról kö­zölt jelentésében a Tam­sung jugoszláv hírügynökség ki­emelte, hogy Suvar és Grósz elégedettem állapította meg: a két országban folyó poli­tikai és gazdasági reformok nagy mértékben azonosak vagy hasonlóak. A felek megvitatták az 1956-os ese­mények mai magyarországi megítélését, és Grósz Ká­roly kijelentette, hogy az MSZMP jelenleg nem felül­vizsgálja, hanem tulajdon­képpen megismétli és meg­erősíti a már 1956-ban megfogalmazott értékelést — írja a Tanjug. Tanácsülés, vb-ülés Kőszegen élénk Vita, sok hozzászólás és javaslat után fogadta el tegnap délután a Jurisics­­vár nagytermében tartott ülésén idei tervét és költ­ségvetését a városi tanács. Az írásos anyagot és a szó­beli kiegészítést Bokros Andrásné osztályvezető ter­jesztette a tanácsülés elé. Kőszeg tanácsi intézmé­nyeinek fenntartására és fejlesztésekre az idén 274 millió forintot fordítanak. A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel minden igény kielégítésére nem jut pénz. Mégis jelentősnek mondható, hogy oktatási, kulturális és sport célokra 114 millió forintot, az egész­ségügyi és a szociális fel­adatokra 26 millió forintot, közösségi és szolgáltatási feladatokra 14 millió forin­tot irányoztak elő. Fejlesztésre az évi költ­ségvetésen belül 58 millió forint jut. Lakásépítésnél például csak a magánerő­ből épülő családiházakra és sorházakra számítanak. Ilyenből húsz készül az idén a városban. Több igénnyel léptek fel a felszólalók, így például a városi KISZ-bizottság és az úttörő-elnökség az ifjúsági alap emelését kérte. Szük­ség lenne több utca porta­lanítására, oktatási intéz­mények korszerűsítésére, de mindenre nem jut. A felszólalások során az utóbbit emelte ki Artner Tiborné, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Hangoztat­ta, hogy a legfontosabb az alapellátás idei jó megszer­vezése. Törekedni kell év­közben a bevételek növelé­sére, mert ármozgás is le­het. A tanácsülésen meghívott­ként szót kért és kapott a Magyar Demokrata Fórum kőszegi szervezetének a képviselője is. Az említett témán kívül több más napirendi pontot megtárgyalt és elfogadott a tanács. F. L. Celldömölkön tegnap délután a városi ta­nács végrehajtó bizottsága ülésén Tóth József tanács­elnök a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtá­sáról, a két ülés közötti fontosabb döntésekről, ese­ményekről számolt be. Dr. Nagy János városi főorvos az iskolaegészségügyi ellá­tás helyzetét elemezte. El­mondta, hogy Celldömölkön az iskolaorvosi feladatokat mindenütt gyermekgyógyász szakorvosok, illetve ifjúság­­orvosok végzik. (Ez utóbbi külön szakterület, szakvizs­ga kell hozzá.) Legfőbb fel­adatuk — a gyógyításon kí­vül — a szűrővizsgálatok el­végzése, a kiszűrt kóros ese­tek gondozásba vétele, de részt kell vállalniuk az egészségnevelésben, a pálya­­alkalmasság diagnosztikai megállapításában, valamint az ezzel összefüggő tanács­adásban és a közegészség­­ügyi, járványügyi feladatok ellátásában is. Hátrányt je­lentenek olyan tényezők, , mint az iskolaorvosi ren­delők felszereltségének hiá­nyossága, a túlzsúfoltság, és a helyhiány: az 1-es é.­ a 2-es számú általános iskolá­ban például nincs külön or­vosi szoba, a tanárok pihe­nő helyiségében tartják a rendelést. Az új iskolákban már más a helyzet: külön orvosi szoba van, korszerű­en felszerelve. Az iskolaor­vosi ellátás másik része az iskolafogászat. A városban működik is egy ilyen jól felszerelt rendelő, de nem megfelelő helyen. Ennek el­lenére az iskolafogászati te­vékenység kiterjed vala­mennyi oktatási intézmény­re (az óvodától — a közép­iskoláig), mert a munkába a körzeti fogorvosok is be­segítenek. A téma meghí­vott vendége, dr. Méhes Mi­­hályné megyei egészségügyi osztályvezetőhelyettes fel­szólalásában a jobb felsze­­szerelt­séget és a hiányok pótlását szorgalmazta. — ----—.... — — 111 —1 Vetik a Megkezdődött a mezei munka Reménykedtünk a korai kitavaszodásban, és örö­münkre nem is kellett csa­lódnunk. A télbe jóformán csak belekóstoltunk —, fő­leg a novemberi faggyal és hóeséssel­­—, és ezzel el is­­tudtunk búcsúzni tőle. (Leg­alábbis ezt szeretnénk hin­ni.) Decemberben mindenütt felszántották a még elmun­­kálatlanul maradt területe­ket, januárban pedig a ve­tés táplálására, a talajok meszezésére kínálkozott le­hetőség. Tíz nappal ezelőtt már simítókat, egyéb talajt el­munkáló gépeket járattak a cseh­ tájegység nagyüzemei­ben. Mesterházi József, a jánosházi tsz termelési fő­mérnöke pedig arról kül­dött tájékoztatást, hogy a múlt hét végén elvetettek 300 hek­tár tavaszi árpát, 50 hektár takarmánykeveré­két, tegnap pedig megkezd­ték a borsó vetését. Ha eső nem zavarja meg a munkák folyamatosságát, a héten a vetés első szakaszát be is fejezik, miközben újabb nagyüzemek kezdik meg a mezei munkák nyitányát — a náluk éppen időszerű ten­nivalókkal. A vetőmagok — minimá­lis kivételtől eltekintve — időben kijutottak a termelő­szövetkezetekhez. A tavaszi munkák gépezetét február 20-ra mindenütt kijavítot­ták, és az anyagbeszerzők leginkább tartalék alkatré­szeket rendelnek, vizetnek az Agrokertől. Traktorokat, más talajművelőket is vá­sároltak a gazdaságok, noha sokkal többet is vettek vol­na, ha lett volna rá pén­zük ... A vetéstervek készítése­kor mindenütt mérlegelték, melyik növénynek lesz — lehet — leginkább értékesí­tési biztonsága, és ennek megfelelően kapott helyet az elképzelésekben a sörár­pa, a takarmányborsó, ké­sőbb a cukorrépa, a lóbab, a napraforgó, a kukorica. A múlt héten — érthető óva­tosságból — a Vetőmag Vál­lalat nem bontotta meg az ültetni való burgonyapriz­mákat, tartva egy erősebb átmeneti lehűléstől. Úgy tű­nik, erre már nem kell szá­mítanunk, és a vállalat a burgonyát is időben a ter­melők rendelkezésére bo­csátja. Miközben a tavasziak ve­tését szorgalmazzuk, jóleső érzés arra gondolni, hogy az enyhe télben magukhoz tértek, megerősödtek a gyengén kelt búzatáblák, és repcében, bíborban, más pil­langásban sincs számottevő kár. Fontos termelői érdek lenne, hogy tovább emeljék a gabonafélék felvásárlási árát, jóllehet a közelmúlt­ban bejelentett áremelésnek is örültek a termelők, de ezt keveslik... Februárban a színes ta­­sakú kerti magokból to­vábbi százezres tételeket ad­tak el a boltokban, s a vá­sárlásnak még nincs vége. Jó vetést, jó veteményezést... U. Gy. Fotó: K. Z. Az USA legnagyobb kereskedelmi bankja áll mögötte CITIBaNK-bemutatkozás Szombathelyen Nagy érdeklődés kísérte hétfőn délután Szombat­helyen a Citibank Buda­pest RT bemutatkozását. Ezt a különleges pénzinté­zetet hazánkban 1985-ben hívták életre, évek előké­szítő munkája után. Rész­vényeinek nyolcvan száza­léka az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi bankjának — a Citibank­nak —, míg húsz százalé­ka a Központi Váltó és Hitelbanknak (magyar szervezet) a tulajdonában van. Dr. Fáy Gyula, a Citi­bank Budapest RT elnök­­vezérigazgató helyettese a TIT szombathelyi székhá­zában mondott értékes tá­jékoztató tényeket a szép számban egybegyűlt helyi gazdasági szakemberek­nek. Egyebek között utalt — és éppen az ismeretek amortizálódása kapcsán — arra a rendkívüli tudás­mennyiségre, információ­halmazra, amelyet a Citi­bank létének 176 eszten­dejében szerzett, s amely tudást a világ száz orszá­gában kamatoztatja. Ke­let-Európában legelőször Magyarországon! A hazánkban töltött két esztendő alatt — a köl­csönös előnyökre figyelem­mel — a bank megkétsze­rezte induló alaptőkéjét, s hasonlóan jól jártak üz­letfeleik, a magyar válla­latok is. Ezek legjelesebb­jei közül negyvennel áll­nak hitelkapcsolatban — hallottuk Jurányi Gábor főosztályvezető helyettes­től, aki a bankműveletek számos új lehetőségére hívta föl a jelenlevők fi­gyelmét. Egyebek között szó volt arról is, hogy könyvszakértői munkával is bővíteni szeretné rövi­desen kínálatát a bank, ezzel is könnyíteni kivált­ják a magyar vállalatok bekapcsolódását a nemzet­közi pénzvilágba. (A Citi­­bank-garancia nem akár­milyen jótállás odakint.) Örömmel hallottuk egyéb­ként azt is, hogy magyar partnereik, üzletfeleik rendkívül precízek, haj­szálpontosan teljesítik kö­telességeiket, ugyanígy ve­lük szemben a Citibank is. Amely egyebek között pél­dául abban különbözik más pénzintézetektől, hogy egy napra is fogad (érde­kes lehet talán, hogy hét százalékos kamattal) beté­teket. Tanulságos volt az a tájékoztatás is, amit a hitelek megítélése előttre végzett Citibank-bírálat­­ról megtudhattak az ér­deklődők. Legelőbb a hi­telt igénylő szervezet ve­zetőit minősítik, majd a termelés és az értékesítés működésvizsgálata után jön „csupán” a pénzügyi helyzet elemzése, három év mérlegadatai alapján. Mit hallottunk még? Azt például, hogy az ország vélhetően legkisebb létszá­mú bankja minden magyar pénzintézet közül a legna­gyobb vagyonarányos nye­reséget produkálta tavaly. Terveikről­ szeretnének ők is segíteni a magánosok­nak is, és a biztosítási ügyletekbe is „beszállná­­nak”. Farkas László, a Citi­bank RT Vas megyei kép­viselője kérdésünkre el­mondta, hogy számos me­gyei vállalat is ott van üz­letfeleik között, egyelőre jobbára betétekkel, ame­lyek egy hónap után pél­dául már tizenöt százalék­kal kamatoznak. — 7 —

Next