Vas Népe, 1989. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

Bush: Nagy is siker... Nagy sikernek minősítette ázsiai útját George Bush amerikai elnök, aki helyi idő szerint hétfőn este ér­kezett vissza Washingtonba. Az elnök a tv-híradónak műsoridejére időzített be­szédében aláhúzta, hogy az Egyesült Államok csendes­óceáni hatalom, az is kíván maradni, s véleménye sze­rint a világ igényli Amerika vezető szerepét. Bush általánosságokat mondott (minden jel szerint valóban formális) tokiói ta­lálkozóiról, és méltatta a demokrácia kibontakozását Dél-Koreában, ahol mind­össze néhány órát időzött. Az elnök konkrétan csak a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaina tért ki, han­goztatva: Kína „óvatossággal és realizmussal” tekint­ a Szovjetunióval való enyhü­lésre. Bush szerint vendég­látóival egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió politi­káját nem a szavakon, ha­nem a tetteken kell lemér­ni , nevezetesen, hogy visz­­szavonja-e csapatait a kí­nai határról, s tovább ösz­tönzi Vietnamot csapatainak teljes kivonására Kambod­zsából. Egyetértettek abban is, hogy Kambodzsában az­után szabad választásokat kell tartani, s Szihanuk her­ceg elnöklete alatt koalíciós kormánynak kell alakulnia. Washington ellenzi a pol­­potisták visszatérését a ha­talomba — hangoztatta Bush, de a kérdésben a kínai álláspontot így fogalmazta meg: „A kínai vezetők mél­tányolják nézetünket és ké­szek békés koalíció érdeké­ben dolgozni”. Az elnök egyúttal a wa­shingtoni törvényhozással közös külpolitika jelentősé­gét hangsúlyozta. A kérdés számára időszerűbb mint valaha, mert Bush első ve­resége elő­tt áll: a szenátus várhatóan elutasítja John Towerstek, a védelmi mi­niszteri posztra történt el­nöki jelölését. Dan Quayle alelnök és Bush többi ve­zető munkatársa hétfőn este arról tanácskozott, hogyan szerezhetnének bizalmat To­wer számára a demokrata­párti többségű testületben. Teherán—London: Az iráni törvényhozás ked­den elsöprő többséggel úgy döntött, hogy Teherán meg­szakítja a diplomáciai kap­csolatokat Nagy-Britanniá­val. A lépést tiltakozásul szánják azokra a reagálá­sokra, amelyekkel London a Sátáni Versek könyv szer­zőjére, Salman Ashdie íróra Khomeini imám által kirótt halálos ítéletet fogadta. Budapesten tárgyal az Európai Parlament küldöttsége Budapesten folytat tárgya­lásokat az Európai Parla­ment küldöttsége Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden talál­kozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségiek törvényhozásán belül szer­veződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes számú Kelet-európai Dele­gáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár par­lamenttel tartsa a kapcso­latot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bu­karesttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ot­tó, aki kedden délután érke­zett Budapestre, és csatlako­zott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendé­gek kedden délelőtt az Or­szágház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a ke­reskedelmi és a mezőgazda­­sági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgaz­dasági bizottság elnöke is­mertette velük az ország­gyűlési bizottságok tevé­kenységét, majd szólt a ma­gyar gazdasági reformfolya­mat történeti alakulásáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetett intézkedéscso­mag a hetvenes évek végé­ig volt képes biztosítani az ország fejlődését. Az „ellen­­szél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi idő­ben ismét „hátszelet kapott” a megújulási szándék. A vendégek érdeklődésére vá­laszolva Hellmer Károly, a kereskedelmi bizottság tit­kára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes területeken változatlanul előnyös Magyarország szá­mára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a ma­gyar gazdaság fejlődése szá­mára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parla­ment a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vál­lalatokkal való együttműkö­dést. A nyugat-európai képvi­selők ismertették magyar beszélgető­partnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a va­lós világpiaci áraknak. Ezután — szintén a Va­dászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elmeikével találkoztak az Eu­rópai Parlament delegáció­jának tagjai. A törvényho­zás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, mi­képpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam tel­jes intézményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év le­forgása alatt kell bevezet­nünk azt, ami más orszá­gokban évszázadok során alakult ki. Csak ebben az évben 42 törvényt vagy lé­nyeges törvénymódosítást kell elfogadnia a parlament­nek — mondta Stadhinger István, aki szerint ha ko­rábban pusztán legitimáló „amatőr” parlamentről be­szélhettünk Magyarorszá­gon, akkor most már „fél­­profi”-nak nevezhető tör­vényhozás működik Buda­pesten. Kifejezte meggyőző­dését, hogy a következő cik­lusban már a hivatásos po­litikusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. Délután az Európai Par­lament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi minisz­terhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyaror­szág tavaly együttműködési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szoro­sabb együttműködést alakít­son ki az Európai Közössé­gekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar­ árukkal szemben érvénye­sített mennyiségi korlátozó intézkedéseket. A lengyelországi helyzetről Lengyelország szövetségi hovatartozása, a szocialista országokhoz, a Szovjetunió­hoz fűződő baráti kapcsola­tai, a szovjet és a lengyel hadsereg közötti fegyverba­rátság — mindezek a tör­ténelem által igazolt érté­kek, amelyek ma mélyebb tartalmat nyernek, és ame­lyeket a továbbiakban is védelmezni kell — jelentette ki Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke hétfőn Bydgoszczban, a tengermel­­léki katonai körzet pártér­tekezletén. A központi bizottság 10. plénuma után kialakult bel­politikai helyzetet, a plura­lizmus kibontakozását ele­mezve Jaruzelski hangsú­lyozta, hogy a nemzeti ke­rekasztalnál kezdett meg­beszélések a helyes irányba tett lépésnek tekinthetők. A kerekasztal nem csodaszer, de kétségkívül lehetőséget nyújt a tartós társadalmi nyugalom biztosítására, az állampolgároknak a reform­folyamatba való széles körű bekapcsolódására. Fontos történelmi kísérlet, egyszer­smind óriási feladat. Jerzy Urban kormányszó­vivő hétfőn felszólította a kerekasztal-megbeszélések valamennyi résztvevőjét, hogy ítéljék el a legutóbbi krakkói és varsói utcai megmozdulásokat. A televízióban sugárzott nyilatkozatában Urbán hang­súlyozta, hogy a tüntető diá­kok ezreinek „vandál csele­kedetei és anarchista fellé­pései” aláássák a pluraliz­must. A kormányszóvivő külön elítélte azoknak a fiatalok­nak szovjetellenes cseleke­deteit, akik múlt csütörtö­kön Krakkó belvárosában egy utcai tüntetésen meg­gyalázták a második világ­háborúban elesett szovjet katonák emlékművét, gúnyt űztek Lenin és Gorbacsov nevéből és a szovjet zászló­ból. (A PAP hírügynökség jelentése szerint Rakowski miniszterelnök az incidens kapcsán „sajnálkozását” fe­jezte ki Vlagyimir Brovikov szovjet nagykövetnél.) Janusz Onyszkiewicz, a kerekasztal-megbeszélése­­ken részt vevő Szolidaritás­küldöttség szóvivője hétfőn „veszélyesnek” nevezte azt, hogy gazdasági kérdésekben még mindig nem sikerült haladást elérni a tárgyalá­sokon. Televíziós nyilatko­zatában emlékeztetett arra, hogy a kormány több olyan gazdasági jogszabályt lépte­tett életbe, amelyet szerinte előzőleg a kerekasztal mel­lett meg kellett volna vi­tatni. „Ez az eljárás rosz­­szat sejtet a kerekasz­tal­­tárgyalások befejezését ille­tően” — jelentette ki. 2 Has K­épe ­ Az MNB újabb kötvénykibocsátása Japánban A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett Sza­muráj-kötvényt bocsát ki Japánban — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások, s így várhatóan a jövő hónap közepén megkezdik a 35 milliárd jen értékű, 10 éves lejáratú szamuráj­kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapírpi­acon. A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy az adósságállomány átalakítása keretében a követ­kező években növelje a kötvénykibocsátásiból szár-­ mazó kölcsönök arányát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata á­ltalában hosszabb a banki köl­csönöknél. A szamuráj-kötvények esetében a lejárat tíz esztendő, míg a kereskedelmi bankok nem szí­vese­n folyósítanak kölcsönöket öt évnél hosszabb fu­tamidőre. A kötvényeknek másik előnyük, hogy ka­matozásuk fix, s így lényegesen pontosabban tervez­hető a visszafizetési kötelezettség. Japánban az MNB eddig négy számú ráj - kötv­ényt bocsátott ki, amelyek egyenként 20—40 milliárd jen értékűek voltak. Japán mellett a bank az NSZK-ban és Svájcban bocsátott már ki kötvényeket. Az NSZK- ban 1985-ben hozták forgalomba a Magyar Nemzeti Bank első értékpapírját. Azóta összesen több mint másfél milliárd márka értékű kötvény került forga­lomba. Falvakban és városokban, temetőkben és templomker­tekben, erdőn—mezőn—sző­lőhegyen még ma is állnak szerte az országban azok a keresztek, patronus szobrok, amelyek egy-egy település, vagy a település határának meghatározó elemeivé vál­tak. E ma látható keresztek, szobrok zömét a múlt szá­zad Utolsó harmadában, századunk első felében emel­ték, noha a keresztállíttatás szokása régebbi időkre, a középkorba nyúlik vissza. Nagyobb mérvű terjedésük azonban csak a XVIII. szá­zadtól regisztrálható. A Magyarországon fölállí­tott keresztek egyik első dokumentálható példánya a XV. századbéli. Tüskés Gá­bor soproni levéltári ada­tok alapján közli.........Bhaff Egyed sérci lakos Dreschler Péter soproni lakost meg­gyilkolta 1455-ben. A rokon­ság olyan feltétellel bocsá­tott meg a gyilkosnak, hogy azon a helyen, ahol a gyil­kosság történt, emlékül egy kőkeresztet állít.” FUNKCIÓJUK A keresztek, patrónu­s szobrok szerepük szerint többfélék. Előbbi idézetünk jelzi, hogy az egyik legré­gibb funkció az engesztelés. Ezen úgynevezett engeszte­lő keresztek emeltetésének szokása még a századfor­dulón is élt. Réthelyi János említi a Balaton-vidéki vár­völgyi keresztet, amelyet 1901-ben egy özvegyasszony állíttatott meggyilkolt férje emlékére. Másik csoportjukat hála­adásként értelmezhetjük. Nevezetesen: valamely fon­tos esemény kedvező meg­oldódása kapcsán állíttattak szobrot. Például az első vi­lágháborúból szerencsésen megtérték emeltették — há­lából. Szülőfalumban egy ilyen, 1921-ben emelt „Szent József a kisdeddel” témájú szobor látható, amelyre a szülők rá is vésették: egyet­len gyermekük háborúból való megtérése alkalmából — köszönetül — emeltették. Az útmenti keresztek, szobrok jellegzetes csoport­ját alkotják a zarándok- és áhítati keresztek. E típus­ból meglehetősen sok talál­ható a mezőkön, szőlőhegye­ken. Szinte valamennyi va­lamilyen vallási áhítat, szer­tartás „kelléke”. Egy része a búcsújárók pihenőhelye, mások fölkeresése búzaszen­telés alkalmából történt. Is­mét másik csoportjuk a ter­mészeti csapást hivatott el­hárítani. Érdekes, hogy több keresztet a mezei útkeresz­teződésekben emeltek. Nép­rajzosok szerint ez nem vé­letlen, hiszen a bűbájosok éppen az útkereszteződések­ben leskelődnek az emberek megrontására. Tehát védel­­mül szolgáltak. A korpuszok következő jellegzetes csoportja a te­metői anyakeresztek, ame­lyek messziről kiemelkednek a többi sírjel közül. Ezek ma is egyértelműen megfi­gyelhetők a régi — különö­sen­­a falusi — temetőkben. Szokás volt a falvak vé­gén is keresztet emelni. Eze­ket általában a plébániák közössége állíttatta. Nem volt ritkaság, hogy a falu egyik végén is — köszöntő­ül —, és a másik végén is — búcsúzóul — állt egy-egy kereszt. Vépen például ez ma is jól látható. Felirataik intelmet is tar­talmaztak. Az egyik szőlő­hegyi kereszten ott a tila­lom: „Ne káromkodj” emlékeztetvén a szőlőhegyek szigorú szabályaira is.­­ ANYAGUK A máig megmaradt ke­resztek, szobrok zöme kő. A kő viszonylag jól ellenállt az időnek, főleg, ha időköz­ben renoválják is. A szom­bathelyi Ferences templom melletti madonna szobrot­­ a felirat szerint 1687-ben állíttatták. A századforduló­ra már sokfelé dolgozó kő­faragóműhelyek alakultak ki, amelyekből sok szobor, kereszt került ki. Több em­lékművön lehet látni a Si­pos Zalaegerszeg vagy a Brezlánovits jelzést. Itt, il­letve más műhelyekben is sok szép, néhány kvalitásos szobor készült. Nekem mégis igazán a „pléhikrisztusok” tetszenek. Belőlük már kevés van, csakúgy mint a fából fara­gott korpuszokból. Érthető, hiszen ezek anyaga még in­kább ki van téve az idő pusztításának. Hogy miért tetszik? Azért, mert egy alapvető emberi érzést, a szenvedést, önmaga számá­ra, gyakorta igen kezdetle­ges módon, de ősi jelrend­szerrel maga elé állítja. Átmenti keresztek. Tíz áruellátásról tárgyalt a FOT elnöksége A készülő új kereskedelmi törvény értelmében az áru­alap bővítése és a piacfej­lesztés a legfontosabb fel­adat — mondotta Spilák Fe­renc kereskedelmi minisz­terhelyettes a Fogyasztók Országos Tanácsának keddi kibővített ülésén, ahol a lakossági áruellátás múlt évi, illetve idén várható alakulását tekintették át. A kereskedelmi tárca elő­terjesztését ismertetve a mi­niszterhelyettes megállapí­totta: a lakossági áruellátás — összhangban a visszafo­gott kereslettel — kedvező­en alakult 1988-ban. Ugyan­akkor a kereslet csaknem valamennyi cikkcsoport ese­tében az olcsóbb termékek felé tolódott el. A legszem­betűnőbb visszaesés az élel­miszereknél — főként a hús­áruknál, húskészítmények­nél —, illetve a ruházati cikkeknél mutatkozott. A tapasztalatok szerint — s miként erre a nagyarányú bevásárló turizmus is ráirá­nyította a figyelmet — fon­tos a jelenleginél sokkalta jobb kínálati piac megte­remtése tarttós fogyasztási cikkekből. Spilák Ferenc a jövőre nézve lényeges teendőnek ítélte a magán-nagykereske­delem könnyítését, s ezzel párhuzamosan a privatizálás kiterjesztését, a kisvállalko­zások támogatását. Megem­lítette, hogy ezzel egyidejű­leg nem szabad megfeled­kezni az ellenőrzésről és a fogyasztói érdekvédelemről. A vitában felszólalók az áruellátás több területén is tapasztalható hiányosságo­kat, valamint a minisztéri­um számos esetben késedel­mes reagálását vetették fel. Ez utóbbi egyik legszembe­tűnőbb példájaként szóvá tették: a bevásárló turizmus révén többszáz millió dollá­ros kereskedelmi forgalom­tól esett el a népgazdaság, jóllehet a világútlevél beve­zetésekor, tehát már 1988 elején következtetni lehetett a vásárlói reagálásokra. En­nek ellenére a tárca mind­máig nem tett semmit. Egyebek közt ezzel indokol­ta Rév Lajos, a FÖT elnöke azt a véleményét, hogy a Kereskedelmi Minisztérium mintegy másfél esztendeje úgyszólván nem működik, mind az importliberalizálás­ra, mind a választék­bővítés­­re tett ígéretei beváltatlanok maradtak. A kiskereskedelmi tevé­kenység kapcsán megfogal­mazódtak olyan vélemények, miszerint a privatizálás egyáltalán nem oldja meg a problémákat. Hozzátéve: egyáltalán nem valószínű, hogy a jelenlegi 12 százalé­kos, világviszonylatban is rendkívül alacsony árrés mellett sokan fektetnék pénzüket a magán-kiskeres­­kedelembe. Nyilatkozatok a televízió jelképes lefoglalásáról Változatlanul élni akar­nak „törvény adta jogukkal” azok a független szerveze­teik és csoportok, amelyek március 15-én a Szabadság térre kívánnak vonulni, hogy „jelképesen lefoglal­ják” a Magyar Televíziót — tűnik ki abból az újabb nyilatkozatból, amelyet 21 független szervezet képvise­lői juttattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint ír­ják , semmiféle erőszakra nem szólítanak fel, a Ma­gyar Televízió épületébe nem kívánnak behatolni, az intézmény munkáját nem akarják zavarni. Elvárják viszont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a füg­getlen demokratikus szervezetek „Mi­t kíván a magyar nemzet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitatkozik egy — ugyancsak hírügy­nökségi továbbításra bí­zott — másik nyilatkozat, amelyben a Hazafias Nép­front több budapesti, kör­zeti bizottsága tiltakozik az ellen, hogy a­­ független de­mokratikus szervezetek kép­viselői a társadalom nevé­ben kívánják lefoglalni a Magyar Televíziót. Rámu­tatnak: a társadalom meg­kérdezése nélkül, a társada­lom nevében még jelképe­sen sem foglalhatják le az MTV-t. Felhívásukat is csak saját nevükben adhatják ki. 1989. március 1. Szerda

Next