Vas Népe, 1989. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
Bush: Nagy is siker... Nagy sikernek minősítette ázsiai útját George Bush amerikai elnök, aki helyi idő szerint hétfőn este érkezett vissza Washingtonba. Az elnök a tv-híradónak műsoridejére időzített beszédében aláhúzta, hogy az Egyesült Államok csendesóceáni hatalom, az is kíván maradni, s véleménye szerint a világ igényli Amerika vezető szerepét. Bush általánosságokat mondott (minden jel szerint valóban formális) tokiói találkozóiról, és méltatta a demokrácia kibontakozását Dél-Koreában, ahol mindössze néhány órát időzött. Az elnök konkrétan csak a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaina tért ki, hangoztatva: Kína „óvatossággal és realizmussal” tekint a Szovjetunióval való enyhülésre. Bush szerint vendéglátóival egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió politikáját nem a szavakon, hanem a tetteken kell lemérni , nevezetesen, hogy viszszavonja-e csapatait a kínai határról, s tovább ösztönzi Vietnamot csapatainak teljes kivonására Kambodzsából. Egyetértettek abban is, hogy Kambodzsában azután szabad választásokat kell tartani, s Szihanuk herceg elnöklete alatt koalíciós kormánynak kell alakulnia. Washington ellenzi a polpotisták visszatérését a hatalomba — hangoztatta Bush, de a kérdésben a kínai álláspontot így fogalmazta meg: „A kínai vezetők méltányolják nézetünket és készek békés koalíció érdekében dolgozni”. Az elnök egyúttal a washingtoni törvényhozással közös külpolitika jelentőségét hangsúlyozta. A kérdés számára időszerűbb mint valaha, mert Bush első veresége előtt áll: a szenátus várhatóan elutasítja John Towerstek, a védelmi miniszteri posztra történt elnöki jelölését. Dan Quayle alelnök és Bush többi vezető munkatársa hétfőn este arról tanácskozott, hogyan szerezhetnének bizalmat Tower számára a demokratapárti többségű testületben. Teherán—London: Az iráni törvényhozás kedden elsöprő többséggel úgy döntött, hogy Teherán megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával. A lépést tiltakozásul szánják azokra a reagálásokra, amelyekkel London a Sátáni Versek könyv szerzőjére, Salman Ashdie íróra Khomeini imám által kirótt halálos ítéletet fogadta. Budapesten tárgyal az Európai Parlament küldöttsége Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségiek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes számú Kelet-európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ottó, aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok tevékenységét, majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulásáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetett intézkedéscsomag a hetvenes évek végéig volt képes biztosítani az ország fejlődését. Az „ellenszél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi időben ismét „hátszelet kapott” a megújulási szándék. A vendégek érdeklődésére válaszolva Hellmer Károly, a kereskedelmi bizottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes területeken változatlanul előnyös Magyarország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képviselők ismertették magyar beszélgetőpartnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós világpiaci áraknak. Ezután — szintén a Vadászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elmeikével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év leforgása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok során alakult ki. Csak ebben az évben 42 törvényt vagy lényeges törvénymódosítást kell elfogadnia a parlamentnek — mondta Stadhinger István, aki szerint ha korábban pusztán legitimáló „amatőr” parlamentről beszélhettünk Magyarországon, akkor most már „félprofi”-nak nevezhető törvényhozás működik Budapesten. Kifejezte meggyőződését, hogy a következő ciklusban már a hivatásos politikusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország tavaly együttműködési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített mennyiségi korlátozó intézkedéseket. A lengyelországi helyzetről Lengyelország szövetségi hovatartozása, a szocialista országokhoz, a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatai, a szovjet és a lengyel hadsereg közötti fegyverbarátság — mindezek a történelem által igazolt értékek, amelyek ma mélyebb tartalmat nyernek, és amelyeket a továbbiakban is védelmezni kell — jelentette ki Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke hétfőn Bydgoszczban, a tengermelléki katonai körzet pártértekezletén. A központi bizottság 10. plénuma után kialakult belpolitikai helyzetet, a pluralizmus kibontakozását elemezve Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a nemzeti kerekasztalnál kezdett megbeszélések a helyes irányba tett lépésnek tekinthetők. A kerekasztal nem csodaszer, de kétségkívül lehetőséget nyújt a tartós társadalmi nyugalom biztosítására, az állampolgároknak a reformfolyamatba való széles körű bekapcsolódására. Fontos történelmi kísérlet, egyszersmind óriási feladat. Jerzy Urban kormányszóvivő hétfőn felszólította a kerekasztal-megbeszélések valamennyi résztvevőjét, hogy ítéljék el a legutóbbi krakkói és varsói utcai megmozdulásokat. A televízióban sugárzott nyilatkozatában Urbán hangsúlyozta, hogy a tüntető diákok ezreinek „vandál cselekedetei és anarchista fellépései” aláássák a pluralizmust. A kormányszóvivő külön elítélte azoknak a fiataloknak szovjetellenes cselekedeteit, akik múlt csütörtökön Krakkó belvárosában egy utcai tüntetésen meggyalázták a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékművét, gúnyt űztek Lenin és Gorbacsov nevéből és a szovjet zászlóból. (A PAP hírügynökség jelentése szerint Rakowski miniszterelnök az incidens kapcsán „sajnálkozását” fejezte ki Vlagyimir Brovikov szovjet nagykövetnél.) Janusz Onyszkiewicz, a kerekasztal-megbeszéléseken részt vevő Szolidaritásküldöttség szóvivője hétfőn „veszélyesnek” nevezte azt, hogy gazdasági kérdésekben még mindig nem sikerült haladást elérni a tárgyalásokon. Televíziós nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a kormány több olyan gazdasági jogszabályt léptetett életbe, amelyet szerinte előzőleg a kerekasztal mellett meg kellett volna vitatni. „Ez az eljárás roszszat sejtet a kerekasztaltárgyalások befejezését illetően” — jelentette ki. 2 Has Képe Az MNB újabb kötvénykibocsátása Japánban A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett Szamuráj-kötvényt bocsát ki Japánban — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások, s így várhatóan a jövő hónap közepén megkezdik a 35 milliárd jen értékű, 10 éves lejáratú szamurájkötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapírpiacon. A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy az adósságállomány átalakítása keretében a következő években növelje a kötvénykibocsátásiból szár- mazó kölcsönök arányát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata általában hosszabb a banki kölcsönöknél. A szamuráj-kötvények esetében a lejárat tíz esztendő, míg a kereskedelmi bankok nem szívesen folyósítanak kölcsönöket öt évnél hosszabb futamidőre. A kötvényeknek másik előnyük, hogy kamatozásuk fix, s így lényegesen pontosabban tervezhető a visszafizetési kötelezettség. Japánban az MNB eddig négy számú ráj - kötvényt bocsátott ki, amelyek egyenként 20—40 milliárd jen értékűek voltak. Japán mellett a bank az NSZK-ban és Svájcban bocsátott már ki kötvényeket. Az NSZK- ban 1985-ben hozták forgalomba a Magyar Nemzeti Bank első értékpapírját. Azóta összesen több mint másfél milliárd márka értékű kötvény került forgalomba. Falvakban és városokban, temetőkben és templomkertekben, erdőn—mezőn—szőlőhegyen még ma is állnak szerte az országban azok a keresztek, patronus szobrok, amelyek egy-egy település, vagy a település határának meghatározó elemeivé váltak. E ma látható keresztek, szobrok zömét a múlt század Utolsó harmadában, századunk első felében emelték, noha a keresztállíttatás szokása régebbi időkre, a középkorba nyúlik vissza. Nagyobb mérvű terjedésük azonban csak a XVIII. századtól regisztrálható. A Magyarországon fölállított keresztek egyik első dokumentálható példánya a XV. századbéli. Tüskés Gábor soproni levéltári adatok alapján közli.........Bhaff Egyed sérci lakos Dreschler Péter soproni lakost meggyilkolta 1455-ben. A rokonság olyan feltétellel bocsátott meg a gyilkosnak, hogy azon a helyen, ahol a gyilkosság történt, emlékül egy kőkeresztet állít.” FUNKCIÓJUK A keresztek, patrónus szobrok szerepük szerint többfélék. Előbbi idézetünk jelzi, hogy az egyik legrégibb funkció az engesztelés. Ezen úgynevezett engesztelő keresztek emeltetésének szokása még a századfordulón is élt. Réthelyi János említi a Balaton-vidéki várvölgyi keresztet, amelyet 1901-ben egy özvegyasszony állíttatott meggyilkolt férje emlékére. Másik csoportjukat hálaadásként értelmezhetjük. Nevezetesen: valamely fontos esemény kedvező megoldódása kapcsán állíttattak szobrot. Például az első világháborúból szerencsésen megtérték emeltették — hálából. Szülőfalumban egy ilyen, 1921-ben emelt „Szent József a kisdeddel” témájú szobor látható, amelyre a szülők rá is vésették: egyetlen gyermekük háborúból való megtérése alkalmából — köszönetül — emeltették. Az útmenti keresztek, szobrok jellegzetes csoportját alkotják a zarándok- és áhítati keresztek. E típusból meglehetősen sok található a mezőkön, szőlőhegyeken. Szinte valamennyi valamilyen vallási áhítat, szertartás „kelléke”. Egy része a búcsújárók pihenőhelye, mások fölkeresése búzaszentelés alkalmából történt. Ismét másik csoportjuk a természeti csapást hivatott elhárítani. Érdekes, hogy több keresztet a mezei útkereszteződésekben emeltek. Néprajzosok szerint ez nem véletlen, hiszen a bűbájosok éppen az útkereszteződésekben leskelődnek az emberek megrontására. Tehát védelmül szolgáltak. A korpuszok következő jellegzetes csoportja a temetői anyakeresztek, amelyek messziről kiemelkednek a többi sírjel közül. Ezek ma is egyértelműen megfigyelhetők a régi — különösena falusi — temetőkben. Szokás volt a falvak végén is keresztet emelni. Ezeket általában a plébániák közössége állíttatta. Nem volt ritkaság, hogy a falu egyik végén is — köszöntőül —, és a másik végén is — búcsúzóul — állt egy-egy kereszt. Vépen például ez ma is jól látható. Felirataik intelmet is tartalmaztak. Az egyik szőlőhegyi kereszten ott a tilalom: „Ne káromkodj” emlékeztetvén a szőlőhegyek szigorú szabályaira is. ANYAGUK A máig megmaradt keresztek, szobrok zöme kő. A kő viszonylag jól ellenállt az időnek, főleg, ha időközben renoválják is. A szombathelyi Ferences templom melletti madonna szobrot a felirat szerint 1687-ben állíttatták. A századfordulóra már sokfelé dolgozó kőfaragóműhelyek alakultak ki, amelyekből sok szobor, kereszt került ki. Több emlékművön lehet látni a Sipos Zalaegerszeg vagy a Brezlánovits jelzést. Itt, illetve más műhelyekben is sok szép, néhány kvalitásos szobor készült. Nekem mégis igazán a „pléhikrisztusok” tetszenek. Belőlük már kevés van, csakúgy mint a fából faragott korpuszokból. Érthető, hiszen ezek anyaga még inkább ki van téve az idő pusztításának. Hogy miért tetszik? Azért, mert egy alapvető emberi érzést, a szenvedést, önmaga számára, gyakorta igen kezdetleges módon, de ősi jelrendszerrel maga elé állítja. Átmenti keresztek. Tíz áruellátásról tárgyalt a FOT elnöksége A készülő új kereskedelmi törvény értelmében az árualap bővítése és a piacfejlesztés a legfontosabb feladat — mondotta Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes a Fogyasztók Országos Tanácsának keddi kibővített ülésén, ahol a lakossági áruellátás múlt évi, illetve idén várható alakulását tekintették át. A kereskedelmi tárca előterjesztését ismertetve a miniszterhelyettes megállapította: a lakossági áruellátás — összhangban a visszafogott kereslettel — kedvezően alakult 1988-ban. Ugyanakkor a kereslet csaknem valamennyi cikkcsoport esetében az olcsóbb termékek felé tolódott el. A legszembetűnőbb visszaesés az élelmiszereknél — főként a húsáruknál, húskészítményeknél —, illetve a ruházati cikkeknél mutatkozott. A tapasztalatok szerint — s miként erre a nagyarányú bevásárló turizmus is ráirányította a figyelmet — fontos a jelenleginél sokkalta jobb kínálati piac megteremtése tarttós fogyasztási cikkekből. Spilák Ferenc a jövőre nézve lényeges teendőnek ítélte a magán-nagykereskedelem könnyítését, s ezzel párhuzamosan a privatizálás kiterjesztését, a kisvállalkozások támogatását. Megemlítette, hogy ezzel egyidejűleg nem szabad megfeledkezni az ellenőrzésről és a fogyasztói érdekvédelemről. A vitában felszólalók az áruellátás több területén is tapasztalható hiányosságokat, valamint a minisztérium számos esetben késedelmes reagálását vetették fel. Ez utóbbi egyik legszembetűnőbb példájaként szóvá tették: a bevásárló turizmus révén többszáz millió dolláros kereskedelmi forgalomtól esett el a népgazdaság, jóllehet a világútlevél bevezetésekor, tehát már 1988 elején következtetni lehetett a vásárlói reagálásokra. Ennek ellenére a tárca mindmáig nem tett semmit. Egyebek közt ezzel indokolta Rév Lajos, a FÖT elnöke azt a véleményét, hogy a Kereskedelmi Minisztérium mintegy másfél esztendeje úgyszólván nem működik, mind az importliberalizálásra, mind a választékbővítésre tett ígéretei beváltatlanok maradtak. A kiskereskedelmi tevékenység kapcsán megfogalmazódtak olyan vélemények, miszerint a privatizálás egyáltalán nem oldja meg a problémákat. Hozzátéve: egyáltalán nem valószínű, hogy a jelenlegi 12 százalékos, világviszonylatban is rendkívül alacsony árrés mellett sokan fektetnék pénzüket a magán-kiskereskedelembe. Nyilatkozatok a televízió jelképes lefoglalásáról Változatlanul élni akarnak „törvény adta jogukkal” azok a független szervezeteik és csoportok, amelyek március 15-én a Szabadság térre kívánnak vonulni, hogy „jelképesen lefoglalják” a Magyar Televíziót — tűnik ki abból az újabb nyilatkozatból, amelyet 21 független szervezet képviselői juttattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint írják , semmiféle erőszakra nem szólítanak fel, a Magyar Televízió épületébe nem kívánnak behatolni, az intézmény munkáját nem akarják zavarni. Elvárják viszont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a független demokratikus szervezetek „Mit kíván a magyar nemzet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitatkozik egy — ugyancsak hírügynökségi továbbításra bízott — másik nyilatkozat, amelyben a Hazafias Népfront több budapesti, körzeti bizottsága tiltakozik az ellen, hogy a független demokratikus szervezetek képviselői a társadalom nevében kívánják lefoglalni a Magyar Televíziót. Rámutatnak: a társadalom megkérdezése nélkül, a társadalom nevében még jelképesen sem foglalhatják le az MTV-t. Felhívásukat is csak saját nevükben adhatják ki. 1989. március 1. Szerda