Vas Népe, 1989. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
Magyar-kínai kereskedelem, esetleg kemény valutában Jegyzőkönyv aláírásával zárult a magyar—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság Pekingben tartott 4. ülése. Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Ho Kang mezőgazdasági miniszter, a kínai tagozat elnöke ismertette az országaikbanmegvalósított és előkészítés alatt álló gazdasági reformokat. Medgyessy Péter tájékoztatást adott a Magyarországon folyamlatban levő politikai reformokról is, partnere pedig a kínai kiigazítási politika főbb vonásairól számolt be. A két ország közötti árucsere-forgalom alakulását áttekintve rámutattak arra, hogy a jelenlegi legfontosabb feladat a közelmúltban aláírt, 1989-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv előirányzatainak a teljesítése, a vállalati szerződéskötések meggyorsítása és a kölcsönös szállítási kötelezettségek szerződés szerinti valóra váltása. A mostani ülésszakon aláírt dokumentum új gazdasági együttműködési elképzeléseket is rögzít: a gépiparterületén gépjármű légrugó gyártástechnológiai együttműködést, szikraforgácsoló szerszámgépek gyártási kooperációját, csigaköszörű közös gyártását. A felek megvizsgálják az együttműködés lehetőségét a bőrgyártási technológiák és berendezések, valamint a furfural és alkoholgyártási technológiák témájában. Lehetőséget látnak arra, hogy fejleszszékaz együttműködést a közúti járműipar, az energetika, az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártásában, valamint az elektronika ás a számítástechniika területén. Különösen eredményesnek tartották az együttműködést az állattenyésztésben, valamint a kínai mezőgazdasági termelést szolgáló technológiák szállításában, komplex állattartási rendszerek bevezetésében. Véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok elszámolási rendszerének lehetséges továbbfejlesztéséről. Megvitatták annak a lépésnek az előfeltételeit, amely a mai elszámolás helyett konvertibilis, szabaddevizában történő fizetési rendszer bevezetését jelentené. Egyetértettek a kettős adózás elkerülését biztosító egyezmény előkészítésében. A magyar fél javaslatot tett közös pénzintézet létrehozásának tanulmányozására. így is lehetne fogalmazni a Haladás első hárompontos győzelme után. A nehéz helyzetben lévő hazaiak gyengén játszottak ugyan, de egy 11-es góllal megszerezték a győzelmet. Vörös Csaba nem sokat tétovázott, iszonyatos erővel rúgta a büntetőt, s a labda a jobb kapufáról vágódott az ellenkező sarokba. (Tudósítás a 6. oldalon.) „Életmentés”? XXXIV. ÉVFOLYAM 101. SZÁM ■ 1989. MÁJUS 2. KEDD ■ ÁRA 4,30 FORINT Felvonulás és nagygyűlés Budapesten, szóvivői fórum Szombathelyen Tudósítások a május elsejei rendezvényekről Budapesten A MUNKÁSSZOLIDARITÁS, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni. A politikai véleménynyilvánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció résztvevői — a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik — többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek a hideg, borongós, esőre hajló időben. A menet első oszlopai tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek. A formaságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, hanem az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A több tízezernyi résztvevőt köszöntve a hangszórókból munkásmozgalmi énekek és nemzetközileg ismert békedalok szóltak, a dallamokat visszhangozták a környező házak falai. A jelszavak a szervezők politikai szándékait tükrözték: „Nemzeti összefogással a demokratikus szocializmusért!”, „Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedésért!”, „Sokféleség a politikában, egység az érdekvédelemben!”, „Erős, független szakszervezeteket”, „Igazságos közteherviselést!”, Nyilvánosságot, sajtószabadságot!” hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg a számukra legfontosabb követeléseket, világos programot kérve. A NEMZETI SZIN zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott téren — a korábban dísztribünként szolgáló mellvéd alatti emelvényről — a Himnusz hangjait követően Gál János, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi élet vezető személyiségeit. A NAGYGYŰLÉSEN elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez. Emlékeztetett arra, hogy száz év óta május elsején a munkások, a dolgozó emberek tömegsztrájkok, tüntetések, demonstrációk, felvonulások, gyűlések szervezésével, az azokon való részvétellel adnak hangot követeléseiknek, s e napon a munka, a dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban. Május elseje — amennyiben ünnep — a dolgozó ember, a munkás ember ünnepe, május elseje szakszervezeti ünnep! Május elseje azoké, akik többnyire nincsenek vagy csak alig vannak abban a helyzetben, hogy érdemi hatást gyakorolhassanak saját munkájuk eredményességére. Azoké, akik csak akkor élvezhetik munkájuk gyümölcsét, ha ez a munka jól meg van szervezve, és ha a tisztességesen végett munkánkat meg is fizetik. De akik bizonyosan viselik a rossz politikai, gazdasági döntések következményeit, akiktől a terheket senki nem veszi át. ők azok a munkavállalók, bérből és fizetésből élők, akik egy ország jelenének és jövőjének letéteményesei, így van ez nálunk, Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul. A BAJOK egyik forrásaként említette, hogy az elmúlt másfél évben a gazdasági stabilizáció nem jutott előre, még kevésbé tapinthatók az elmozdulás, a kilábalás jelei. Ezzel szemben növekszik az adósságállomány, növekszik a költségvetés hiánya, növekszik az infláció, csökkennek a reálbérek, csökken az életszínvonal. Legalább ekkora baj, hogy a terhek szétosztása nem találkozik a társadalom egyes rétegei reális teherbíróképességével és a társadalmi igazságosság szempontjaival. S miközben az infláció mindenkit sújt, annak jövedelemújraelosztó és átcsoportosító előnyeit is csak egy szűk réteg élvezi — mutatott rá a szónok, leszögezve, hogy a szakszervezetek ezt a helyzetet nem nézhetik tovább tétlenül! Határozottan igénylik a (Folytatás a 2. oldalon) A szombathelyi szóvivői fórum résztvevői. A szombathelyi Szabadidő-központban. Tisztújító városi népfrontértekezlet Vasváron A péntek délután Vasváron, a városi tanács nagytermében megtartott városi népfrontértekezlet Molnárné Takács Erzsébet beszámolójával kezdődött. A városi népfrontbizottság titkára hangoztatta: meghatározó szerepet töltöttek bea település életében. Ennek számos, kézzelfogható eredménye tapasztalható. A feladatokat illetően fontosnak tartják a fiatalok, az értelmiség helybeni tartását. Támogatják egy középfokú, szakmát adó iskola létesítését. Részt kérnek egy hosszabb távra szóló környezetvédelmi program kialakításában. Sürgetik a nyilvánosság növelését, a helyi tájékoztatás fejlesztését, városi lap állapítását. Továbbra is törekednek az erkölcsi értékek megismertetésére, megőrzésére, miért ez egyik feltétele aközélet tisztaságának. A hozzászólásokat megelőzően dr. Hubay Pálné, a népfrontbizottság elnöke kitüntetéseiket adott át atöbb éve eredményes munkát végzett bizottsági tagoknak, s azoknak az úttörőknek, akik segítették szerepléseikkel rendezvényeiket. Ezután következtek a hozzászólások. Szinte valamennyi szólásra jelentkező jónak értékelte az eltelt időszak munkáját, de hangsúlyozták, hogy a tevékenység nagyobb nyilvánosságot igényel a jövőben. Javaslat hangzott el, hogy a következőkben a rendezvényeket kizárólag munkaidőn kívül tartsák meg. Új munkahelyek létesítését, hatékonyabb lakásgazdálkodási program kidolgozását sürgették, mert ezek elengedhetetlen feltételei a városiasodásnak. Kritikával illették a népfrontmozgalom országos vezetőit, mondván, néha úgy tűnik, nem veszik komolyan a feléjük irányuló elvárásokat. Olyan hozzászólás is elhangzott, amely megkérdőjelezte a népfrontmozgalom jövőjét, kétségbevonta szerepét. Elhangzott a kérdés, hogy az alakuló pártok, szervezetek egyáltalán akarnak-e a népfronttal együttműködni ? Sípos Anita felszólalása segélykiáltás volt az ifjúságért. Párhuzamot vont 1945 és napjaink között. Szerinte az akkori tényleges és a mai képletes romok teszik hasonlóvá a két időszakot. A különbség annyi, hogy akkor a pártnak volt határozott újjáépítési programja, míg napjainkban az MSZMP-nél ilyen nem lelhető fel. Kovács Gyula, a városi pártbizottság első titkára a közelgő választások kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy tisztességes tanácsokra, jól működő Országgyűlésre van szükség. Rácz János, a megyei pártbizottság titkára, aki a népfront megyei elnökségének képviseletében volt jelen, arról szólt, hogy a népfrontmozgalom hagyományai érdemesek az átörökítésre. A jelenlegi politikai viszonyok mellett józan higgadtságra, türelemre, de határozott cselekvésre van szükség. A pártsemlegesség nem jelent politikai semlegességet. A népfront a feladatok elvégzése érdekében sikeresen ötvözheti a különböző véleményeket képviselőket. A célt, hogy sikerüljön felzárkózni Európához, nem szabad szem elől téveszteni. Végezetül megválasztották a tisztségviselőket. Az elnöki tisztet a továbbiakban is dr. Hubay Pálné, a titkárit Molnárné Takács Erzsébet tölti be. (pölöskey) * Ugyancsak pénteken tartottak városi népfrontértekeztetésit Sárváron és Celldömölkön is. Ezekről a fórumokról szerdai számunkban tudósítunk.