Vas Népe, 1989. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

Magyar-kínai kereskedelem, esetleg kemény valutában Jegyzőkönyv aláírásával zárult a magyar—kínai gaz­dasági, kereskedelmi és mű­szaki-tudományos együtt­működési bizottság Peking­­ben tartott 4. ülése. Dr. Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke és Ho Kang mezőgaz­dasági miniszter, a kínai ta­gozat elnöke ismertette az országaikban­­megvalósított és előkészítés alatt álló gaz­dasági reformokat. Medgyes­sy Péter tájékoztatást adott a Magyarországon folyamlat­ban levő politikai reformok­ról is, partnere pedig a kí­nai kiigazítási politika főbb vonásairól számolt be. A két ország közötti áru­csere-forgalom alakulását áttekintve rámutattak ar­ra, hogy a jelenlegi legfon­tosabb feladat a közelmúlt­ban aláírt, 1989-re szóló áru­csereforgalmi jegyzőkönyv előirányzatainak a teljesíté­­se, a vállalati szerződésköté­sek meggyorsítása és a köl­csönös szállítási kötelezettsé­gek szerződés szerinti való­ra váltása. A mostani ülésszakon alá­írt dokumentum új gazda­sági együttműködési elkép­zeléseket is rögzít: a gépipar­­területén gépjármű légrugó gyártástechnológiai együtt­működést, szikraforgácsoló szerszámgépek gyártási kooperációját, csigaköszörű közös gyártását. A felek megvizsgálják az együttmű­ködés lehetőségét a bőrgyár­tási technológiák és beren­dezések, valamint a furfural és alkoholgyártási technoló­giák témájában. Lehetőséget látnak arra, hogy fejlesz­­szék­­az együttműködést a közúti járműipar, az energe­tika, az élelmiszeripari gé­pek és berendezések gyár­tásában, valamint az elekt­ronika ás a számítástechnii­­ka területén. Különösen eredményes­nek tartották az együttmű­ködést az állattenyésztés­ben, valamint a kínai me­zőgazdasági termelést szol­gáló technológiák szállítá­sában, komplex állattartási rendszerek bevezetésében. Véleményt cseréltek a két­oldalú kapcsolatok elszámo­lási rendszerének lehetséges továbbfejlesztéséről. Meg­vitatták annak a lépésnek az előfeltételeit, amely a mai elszámolás helyett konverti­bilis, szabaddevizában tör­ténő fizetési rendszer beve­zetését jelentené. Egyetértet­tek a kettős adózás elkerü­lését biztosító egyezmény előkészítésében. A magyar fél javaslatot tett közös pénzintézet létrehozásának tan­u­lm­ányozá­sára. így is lehetne fogal­mazni a Haladás első há­rompontos győzelme után. A nehéz helyzetben lévő hazaiak gyengén játszottak ugyan, de egy 11-es góllal megszerezték a győzelmet. Vörös Csa­ba nem sokat tétovázott, iszonyatos erővel rúgta a büntetőt, s a labda a jobb kapufáról vágódott az ellenkező sarokba. (Tudósítás a 6. oldalon.) „Életmentés”? XXXIV. ÉVFOLYAM 101. SZÁM ■ 1989. MÁJUS 2. KEDD ■ ÁRA 4,30 FORINT Felvonulás és nagygyűlés Budapesten, szóvivői fórum Szombathelyen Tudósítások a május elsejei rendezvényekről Budapesten A MUNK­ÁSSZOLID­ARI­TÁS, az összefogás jegyé­ben, a korábbi külsőségek­kel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve ren­dezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapes­ten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vár­tak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni. A politikai véleménynyil­vánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció résztve­vői — a munkahelyi kol­lektívák képviselői és csa­ládtagjaik — többségükben a kerületek régi találkozóhe­lyein gyülekeztek a hideg, borongós, esőre hajló idő­ben. A menet első oszlopai tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási tér­re, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek. A for­maságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, hanem az ün­neplőkkel együtt haladva ér­keztek a felvonulási térre. A több tízezernyi résztve­vőt köszöntve a hangszórók­ból munkásmozgalmi énekek és nemzetközileg ismert bé­kedalok szóltak, a dallamo­kat visszhangozták a kör­nyező házak falai. A jelsza­vak a szervezők politikai szándékait tükrözték: „Nem­zeti összefogással a demok­ratikus szocializmusért!”, „Valódi reformokkal nemze­tünk felemelkedésért!”, „Sokféleség a politikában, egység az érdekvédelem­ben!”, „Erős, független szak­szervezeteket”, „Igazságos közteherviselést!”, Nyilvá­nosságot, sajtószabadságot!” hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg a számukra legfontosabb kö­veteléseket, világos progra­mot kérve. A NEMZETI SZIN­ zászlókkal és a munkásmoz­galom vörös zászlajával fel­lobogózott téren — a koráb­ban dísztribünként szolgáló mellvéd alatti emelvényről — a Himnusz hangjait kö­vetően Gál János, a Szak­­szervezetek Budapesti Ta­nácsának vezető titkára kö­szöntötte a nagygyűlés részt­vevőit, s az állami, a politi­kai és a társadalmi élet ve­zető személyiségeit. A NAGYGYŰLÉSEN első­ként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstrá­ció résztvevőihez. Emlékeztetett arra, hogy száz év óta május elsején a munkások, a dolgozó embe­rek tömegsztrájkok, tünte­tések, demonstrációk, felvo­nulások, gyűlések szervezé­sével, az azokon való rész­vétellel adnak hangot kö­veteléseiknek, s e napon a munka, a dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban. Május elseje — amennyi­ben ünnep — a dolgozó em­ber, a munkás ember ünne­pe, május elseje szakszerve­zeti ünnep! Május elseje azoké, akik többnyire nincsenek vagy csak alig vannak abban a helyzetben, hogy érdemi ha­tást gyakorolhassanak saját munkájuk eredményességé­re. Azoké, akik csak akkor élvezhetik munkájuk gyü­mölcsét, ha ez a munka jól meg van szervezve, és ha a tisztességesen végett mun­kánkat meg is fizetik. De akik bizonyosan viselik a rossz politikai, gazdasági döntések következményeit, akiktől a terheket senki nem veszi át. ők azok a munka­vállalók, bérből és fizetés­ből élők, akik egy ország je­lenének és jövőjének letéte­ményesei, így van ez nálunk, Ma­gyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul. A BAJOK egyik forrása­ként említette, hogy az el­múlt másfél évben a gazda­sági stabilizáció nem jutott előre, még kevésbé tapint­hatók az elmozdulás, a kilá­­balás jelei. Ezzel szemben növekszik az adósságállo­mány, növekszik a költség­­vetés hiánya, növekszik az infláció, csökkennek a reál­bérek, csökken az életszín­vonal. Legalább ekkora baj, hogy a terhek szétosztása nem találkozik a társadalom egyes rétegei reális teherbí­róképességével és a társa­dalmi igazságosság szem­pontjaival. S miközben az infláció mindenkit sújt, an­nak jövedelemújraelosztó és átcsoportosító előnyeit is csak egy szűk réteg élvezi — mutatott rá a szónok, le­szögezve, hogy a szakszer­vezetek ezt a helyzetet nem nézhetik tovább tétlenül! Határozottan igénylik a (Folytatás a 2. oldalon) A szombathelyi szóvivői fórum résztvevői. A szombathelyi Szabadidő-központban. Tisztújító városi népfrontértekezlet Vasváron A péntek délután Vasváron, a városi tanács nagyter­mében megtartott városi népfrontértekezlet Molnárné Ta­kács Erzsébet beszámolójával kezdődött. A városi népfront­­bizottság titkára hangoztatta: meghatározó szerepet töltöt­tek be­­a település életében. Ennek számos, kézzelfogható eredménye tapasztalható. A feladatokat illetően fontosnak tartják a fiatalok, az értelmiség helybeni tartását. Támogatják egy középfokú, szak­mát adó iskola létesítését. Részt kérnek egy hosszabb táv­ra szóló környezetvédelmi program kialakításában. Sürge­tik a nyilvánosság növelését, a helyi tájékoztatás fejleszté­sét, városi lap állapítását. Továbbra is törekednek az er­kölcsi értékek megismertetésére, megőrzésére, miért ez egyik feltétele a­­közélet tisztaságának. A hozzászólásokat meg­előzően dr. Hubay Pálné, a népfrontbizottság elnöke kitüntetéseiket adott át a­­több éve eredményes mun­kát végzett bizottsági tagok­nak, s azoknak az úttörők­nek, akik segítették szerep­léseikkel rendezvényeiket.­­ Ezután következtek a hoz­zászólások. Szinte vala­mennyi szólásra jelentkező jónak értékelte az eltelt idő­szak munkáját, de hangsú­lyozták, hogy a tevékenység nagyobb nyilvánosságot igé­nyel a jövőben. Javaslat hangzott el, hogy a követ­kezőkben a rendezvényeket kizárólag munkaidőn kív­ül tartsák meg. Új munkahe­lyek létesítését, hatékonyabb lakásgazdálkodási program kidolgozását sürgették, mert ezek elengedhetetlen felté­telei a városiasodásnak. Kri­tikával illették a népfront­­mozgalom országos vezetőit, mondván, néha úgy tűnik, nem veszik komolyan a fe­léjük irányuló elvárásokat. Olyan hozzászólás is elhang­zott, amely megkérdőjelezte a népf­rontmozgalom jövő­jét, kétségbevonta szerepét. Elhangzott a kérdés, hogy az alakuló pártok, szerveze­tek egyáltalán akarnak-e a népfronttal együttműködni ? Sípos Anita felszólalása segélykiáltás volt az ifjúsá­gért. Párhuzamot vont 1945 és napjaink között. Szerin­te az akkori tényleges és a mai képletes romok teszik hasonlóvá a két időszakot. A különbség annyi, hogy akkor a pártnak vo­lt hatá­rozott újjáépítési programja, míg napjainkban az MSZMP-nél ilyen nem lel­hető fel. Kovács Gyula, a városi pártbizottság első titkára a közelgő választások kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy tisztességes tanácsokra, jól működő Országgyűlésre van szükség. Rácz János, a megyei pártbizottság titkára, aki a népfront megyei elnökségé­ne­k képviseletében volt je­len, arról szólt, hogy a nép­frontmozgalom hagyomá­nyai érdem­esek az átörökí­tésre. A jelenlegi politikai viszonyok m­ellett józan hig­gadtságra, türelemre, de ha­tározott cselekvésre van szükség. A pártsemlegesség nem jelent politikai semle­gességet. A népfront a fel­adatok elvégzése érdekében sikeresen ötvözheti a külön­böző véleményeket képvise­lőket. A célt, hogy sikerül­jön felzárkózni Európához, nem sza­bad szem elől té­veszteni. Végezetül megválasztották a tisztségviselőket. Az el­nöki tisztet a továbbiakban is dr. Hubay Pálné, a titká­rit Molnárné Takács Erzsé­bet tölti be. (pölöskey) * Ugyancsak pénteken tar­tottak városi népfrontérte­­k­eztetésit Sárváron és Celldömölkön is. Ezekről a fórumokról szerdai számunk­ban tudósítunk.

Next