Vas Népe, 1989. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
PROLEIURJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VAS MEGYEI LAPJA Befejeződött az Országgyűlés A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másiik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapiban határozza meg. Ezt az indítványt hat tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 18 hónapiban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélkül,i szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta tett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálatmegtagadása miatt büntetőjogilag elítélték, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot imatátgadó, akit e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van, folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta, minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van, így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy (Folytatás a 2. oldalon) II Büntető Törvénykönyv módosítása Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most beveze Vasi békeküldöttek tizennégy tagú csoportja utazott tegnap a fővárosba a július 1-jén tartandó XII. Országos Békekonferenciára, amelyet a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete székházában rendeznek. Megyénkből az Országos Béketanácsba 9 főt delegáltak, tisztségükben a holnapi konferencia erősíti meg őket. Felvételünk közvetlenül az elutazás előtt készült. K. D. felvétele Tegnap a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Szombathelyen, a Mészöv székházában. A szövetkezeti és szövetségi vezetők előtt dr. Síkos László, a megyei pártbizottság titkára emlékeztetett a nap jelentőségére, majd arról szólt: a magyar szövetkezeti mozgalom kezdete a múlt század derekáig nyúlik viszsza, s mi magyarok szinte az alapítástól kezdve aktív részesei voltunk a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének. Az 1945 utáni években a lenini elvekre hivatkozva megsértették az alapvető emberi jogokat, és sokszor minden áron a hatalom akarata érvényesült. A mezőgazdaságban megbántott, megalázott, becsapott emberek kezdték el a közös munkát, szakmai ismeretek és anyagi lehetőségek nélkül. Az ipar és a kereskedelem területén az erőszakosan szervezett szövetkezetekkel megölték a hatékony magánvállalkozásokat, és az élet megannyi ágában szolgáltatási űr keletkezett. Az első jelentős változást Nagy Imre, majd az MSZMP-nek az 1957-ben kezdődő politikája hozta, szükségesnek tartva a lenini elvek következetes betartását, a szövetkezeti formák sokszínűségét, s az állami irányítás csökkentése mellett az önálló gazdálkodás, az önkormányzat, a demokratikus önigazgatás fontosságát. A változó gazdaságpolitika azonban a szövetkezetekben is felszabadított olyan energiákat, amelyek az alkotás, a változás irányába hatottak. Ez a magyarázata annak, hogy külföldről mind többen tanulmányozták a nálunk kialakított módszereket. A megye szövetkezeti mozgalmáról elmondotta, hogy az gazdasági és társadalmi téren is figyelemre méltó. Tízezrek találnak bennük megélhetést, és termékeiket nem nélkülözheti sem a lakosság, sem a népgazdaság. Az előadó ezután részletesen szólt a három szövetkezeti ágazat helyzetéről, gondjairól, tennivalóiról, elismerve azt a nagy jelentőségű munkát, amelyet a nehéz gazdasági helyzetben is végeznek önmaguk építésére és a köz javára. Azt kérte: a szövetkezetek legyenek továbbra is a társadalmi igények kielégítői, a haladás, a korszerűség élharcosai, és valósítsák meg az együvé tartozást, az egymást segítő emberi magatartást. U. Gy. Fotó: K. D. Holnaptól: Szombathelyen az ország legjobb közgazdászai Tizenöt év után ismét Szombathely a házigazdája a közgazdászok országos vándorgyűlésének. Akkor a tizenkettediket rendezte, most a huszonhetediket rendezi itt a Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága, a TIT Közgazdasági Választmánya, valamint Vas megyei szervezeteik. A vasárnap nyíló kétnapos tanácskozáson — amelyre neves közgazdászok társaságában várják Nyers Rezsőt, az MSZMP elnökét is — a piacosodó magyar gazdaság érdekeltségi és motivációs viszonyait járják körül. A Művelődési és Sportházban zajló eseménysorozatot Csikós-Nagy Béla, az MKT elnöke nyitja meg, dr. Bors Zoltán tanácselnök pedig a megye közgazdái nevében mond köszöntőt. Ezt követően mindjárt A piacgazdaság értékrendje a gazdaságpolitikában címmel Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke tart előadást. A nyitó ülés másik referátuma sem látszik érdektelenebbnek: Garai László (MTA Pszichológiai Intézet) tartja e■ a bürokrácia gazdaságpszichológiájáról. Délután s hétfőn is öt szekcióban folytatja munkáját a XXVII. Közgazdász Vándorgyűlés. Kívánjuk, használják közhaszonra az együtt töltött időt s szabad óráikban is élvezzék szíveslátásunkat, vendégszeretetünket, élvezzék a Szombathely nyújtotta „komparatív előnyöket” is. 1989. július 3—7.: Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion Mogersdorfban A tudományos együttműködés egyik legszebb példájaként emlegetik a hétfőn nyíló kultúrtörténeti szimpoziont, amelynek munkájában jugoszláv, magyar és osztrák történészek vesznek részt. A pannon térség különböző országrészein évenként megtartott tudományos tanácskozás helyszíne ezúttal a burgenlandi Mogersdorf, ahonnan a kezdeményezése 1969-ben elindult, gyökeret eresztett. Fő témája: A francia forradalom kihatásai a pannon térség polgárságának fejlődésére 1789—1830 között. Az immár hagyományos rendezvény résztvevőit július 3-án, hétfőn fél négykor térzene fogadja Mogersdorf főterén, majd négy órakor dr. Krammer tartományi miniszter megnyitja a dél-burgenlandi képzőművészek kiállítását a nemrégen épült új községházban. Délután öt órakor ünnepélyes keretek között dr. Vranitzky osztrák szövetségi kancellár nyitja meg a kultúrtörténeti szimpoziont. Az ötnapos rendezvényen két magyar tudós előadása is elhangzik: dr. Bácskai Vera „Városok és városi polgárok a Dunántúlon 1789 —1830 között”, és dr. Vörös Károly „A francia megszállók gazdasági intézményei Nyugat-Magyarországon” címmel. Csütörtökön este nyolc órakor a résztvevő országok együtteseinek folklórestjét tartják a község főterén. Pénteken délelőtt hangzik el a záró előadás és a rendezvény értékelésével ér véget a szimpozion. Két Parányi falu Jugoszláviában, a Zendvai járásban. Az itt élő családok mindegyikének van valamennyi földje, amelyet szorgalmasan művelnek, ki főfoglalkozásban, ki csak napi munkáján túl Szinte minden portán ott áll a traktor, mert a munkagéppel mégiscsak könnyebb.