Vas Népe, 1989. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
2 Has Alepe Befejeződött az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovichkastély ügyében interpellált — ahogy ő mondta — a kultuszminiszterhez. A képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát A képviselő kérte a művelődési minisztert: szerezze meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy a kastély hasznosításának legnagyobb gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. Amennyiben az Országgyűlés a Minisztertanácsot felszólítja a kezelési jog egyszerűsítésére, úgy a tárca szívesen átveszi a kezelési jogot, esetleg a Gödöllői Városi Tanáccsal megosztva. A ház restaurálása a felmérések szerint 5-6 milliárd forintot tenne ki, ezt nem lehet költségvetésből biztosítani. A helyi tanács a helyrehozatalról francia vállalkozókkal folytat tárgyalásokat, ám ezek éppen a kezelési jog tisztázatlansága miatt rekedtek meg. Ha a művelődési tárca megkapja a kezelési jogot — és ezért fizetni nem kell — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen hajlandó a kastély idegenforgalmi és kulturális hasznosításának tervezetét kidolgozni. Varga Imre a miniszteri válasszal egyetértett, az Országgyűlés két tartózkodás mellett ugyancsak elfogadta azt Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Elmondta: a PM-rendelet visszavonását azért tartja indokoltnak, mert a jutalékokat és prémiumokat olyan címen fizetik ki, amely mögött nem áll pluszmunka. Egymillió forint adó beszedéséért 100 ezer forintot fizetnek ki egy községi tanácsnál két embernek. Ugyanennyi marad a megyei adóügyi dolgozóknál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte a pénzügyminisztert: tájékoztassa a képviselőket, hogy ilyen címen a minisztériumban hány fő és milyen összegű jutalomban részesül, illetőleg mennyi jutalékot fizetnek ki a megyei illetékhivatalok és a megyei tanácsok dolgozóinak. Békési László válaszában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A lényeg: az említett jutalékban mindazon tanácsi dolgozók — nem csak pénzügyi és adóügyi alkalmazottak — részesülhetnek, akik részt vesznek az adóhiány feltárásában. Egyúttal leszögezte: ilyen címen a Pénzügyminisztérium dolgozói nem kaphatnak, és nem is kapnak prémiumot, illetőleg jutalékot. A kifizetésekkel kapcsolatban megjegyezte: azok akik közvetlenül tárták fel, illetve hajtották be az adókülönbözetet, évente legfeljebb 100 ezer forint bruttó jutalomban részesülhetnek. Elmondta továbbá, hogy 1,9 milliárd forint hátralék „van kint” illetékekből, illetve a tanácsokat megillető lakossági adóhátralékból az árat, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatálybaszámban. Ebből évente átlagosan 600 millió forintot hajtanak be azok a dolgozók, akiknek az ösztönzésére a PM-rendelet lehetőséget ad. Hozzátette: úgy tudja, hogy az adóellenőrzést nem munkaidőben, hanem utána végzik. Végezetül rámutatott: a szóban forgó jogcímen 1988-ban 7360 dolgozó között osztottak szét 137 millió forintot, s ez egy főre számítva 18 ezer forintos bruttó összeget jelent. Mindezeket figyelembe véve a pénzügyminiszter nem értett egyet a PM-rendelet megszüntetésével. Movik Lászlóné nem fogadta el Békesi László válaszát. Az interpellációra adott választ az Országgyűlésnek csak 75 tagja fogadta el, 80- an tartózkodtak, ezért az interpellációt a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták további vizsgálatra. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. Arra az alkotmány- és törvénysértő gyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely hátrányos helyzetbe hozza a szövetkezeteket, ha a felszámolás alatt lévő állami vállalatokkal szemben érvényesíteni kívánják követeléseiket. A képviselő megkérdezte: hajlandó-e az állam a tulajdonában lévő vállalatok tartozásaiért készfizető kezesként helytállni? Békesi László a kormány megbízásából elmondta, hogy az alkotmányjogi tanács az érintett minisztériumokkal és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával közösen dolgozik a probléma megszüntetésén. E munka lezárásáig, de legkésőbb 30 napig haladékot kért, ígérvén, hogy az interpelláló képviselőt és az Országgyűlést tájékoztatni fogja az eredményről. Személyi kérdésekről is döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk) pedig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává választották. Gágyor Pál (Budapest, 13. ink.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vnk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Gágyor Páll felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjba vonulást követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíj kézhez kapása közötti gyakran több hónap tellik el. Ez sok idős ember számára megoldhatatlan pénzügyi problémát jelent, mivel megfelelő anyagi tartalékokkal nem rendelkeznek! Ugyanez a gond tapasztalható a táppénzfizetésekkel kapcsolatban is minndazokon a helyeken, amelyeken a munkaadó nem önálló táppénzs kkfizető hely. Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott: más az oka a táppénzkifizetések és a nyugdíjak késlekedésének. Ismeretes, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett azoknak a kásszervezeteknek a száma, amelyek nem tartanak fenn üzemi kifizetőhelyeket. Nehezíti a munkát az is, hogy táppénzt egyévi megelőző kereset összeszámolása alapján lehet fizetni. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az elmúlt évtől kezdve a társadalombiztosítási igazgatóságoknak adóelőleget is le kell vonniuk a járandóságokból. A megoldás a számítógépesítés lehet, s erre reális esély van, ugyanis az Országgyűlés tavaly jóváhagyta: a társadalombiztosítás ügyviteli munkáira 2,5 milliárd forint álljon rendelkezésre. Ebből az elmúlt féli év során olyan berendezéseket vásároltak, amelyek folyószámlányi filvóvitarlásra és folyósításra alkalmasak. A nyugdíjkifizetésieréntés ugyancsak a korszerű technika alkalmazása jelenthet segítséget, de azért, hogy az ellátottaknak megfelelő garanciája legyen,, a júliusi 1- jén hatályba lépő minisztérti rendelet szerint minden olyan esetben, ahol megállapítható a nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazgatóságnak előleget fizetni. Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az Országgyűlés pedig elfogadta azt. Az interpellációk tárgyalását követően helkezik arról, hogy a nyugdíj megállapításánál a munkaviiszonyt minkénk kell figyelembe venni, s ezen belül az időszaki munkákat végzők munkaidejét hogyan kell beszámítani. Módosítani kellene a törvényt, mert most éri el a nyugdíjkorhatárt az a korosztály, amely a háború után sokszor csak időszakos munkát tudott vállalni, s az ilyen munkák beszámítása rendkívül sok utánjárást, gyakran bírósági pereskedést igényel. Dr Csehák Judit válaszában egyetértett azzal, hogy a rendelet módosítására szükség van, de azt tágaibb körben kívánják megoldani. Az Országgyűlés ülésszaka pénteken befejezte munkáját. A zárónapon a képviselők először a módosító indítványok megszavazása után egy ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot, a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, és a földtörvény módosításárabenyújtott törvényjavaslatot. Ezután az Országgyűlés elfogadta a Parlament programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozat-tervezetét, amelynek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány az alkotmányozással összefüggő sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti a Parlament elé. A képviselők végül nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a nagy francia forradalom 200. évfordulóját és köszöntik a francia népet. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés várhatóan szeptember második felében ül öszsze legközelebb, majd bezárta a Parlament ülésszakát Interpellációk Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) intézett kérdést dr. Csehák Judithoz az 1975. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatban. Elmondta: ez a törvényben II Magyar Országgyűlés nyilatkozata a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, amelyek 1789-ben az egykori börtön, a Bastille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom eredményeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és testvériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogfosztottságán alapuló, korrupt tekintélyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép — olyan lánglelkű és forradalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robespierre irányításával — megfogalmazta és kivívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as Jakobinus Alkotmányban kaptak törvényes megerősítést, ezek azóta is minden modern és demokratikus alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus ellentmondásoktól sem mentes tanulságait. Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártírtársai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkesedése jelzett a francia forradalom bölcsője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencében, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres megvalósítása érdekében tanulni szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapasztalataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk sorsát: a világ sok táján a következő napokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200. évfordulóján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a Francia Nemzetgyűlés és Szenátus képviselőit, rajtuk keresztül a francia népet, amelylyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Bush-útról George Bush elnök magyarországi és lengyelországi látogatása tükrözi azokat az „óriási változásokat”, amelyek e két országban végbemennek. A tény, hogy e változások éppen most bontakoznak ki, kitűnő alkalmat kínálnak az elnöknek, hogy hangsúlyozza: ideje egységes Európát látnunk, amely nincs már Keletre és Nyugatra osztva. Erről beszélt csütörtökön a külföldi sajtó előtt Curtis Kamman külügyminisztériumi államtitkárhelyettes. A kelet-európai kérdésekben illetékes vezető diplomata meggyőződését fejezte ki, hogy George Busht mind Lengyelországban, ahol az amerikai elnök igen népszerű, mind Magyarországon, ahová e tiszt betöltője először látogat el, igen szívélyesen fogadja majd a lakosság csakúgy, mint a politikai erők, csoportok. „Úgy gondolom, mindenki üdvözli a tényt, hogy társadalmuk megnyitását amerikai elnöki látogatás ismeri el” hangoztatta. Kamman megerősítette a korábbi értesüléseket, hogy amerikai részről a magánszektorra helyezik a hangsúlyt mindkét országben, így meg kívánják vizsgálni, mit tehet az amerikai magánszektor Magyarországon, milyen további beruházások, vállalkozások volnának kölcsönösen előnyösek. Egyúttal ösztönözni kívánják a magánvállalkozást Magyarországon. A diplomata ugyancsak megerősítette az MTI májusi jelentését, hogy Bush elnök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre is ellátogat és ott (nyilván gazdasági kérdésekről) beszédet mond. Államcsíny Szudánban Szudánban a hadsereg pénteken délelőtt magához ragadta a hatalmat — közölte délben a hivatalos egyiptomi hírügynökség, a MENA. Egyetlen részletként csupán annyit tett a hírhez, hogy a főváros, Kartúm kulcsfontosságú pontjait a katonaság megszállta, akárcsak az elnöki palotát és a minisztertanács épületét, a város hídjain tilos bármiféle forgalom. Három héttel korábban Szadik al-Mahdi kormánya egy puccskísérlet leleplezését jelentette be, melyben állítólag a hadsereg néhány tisztje, valamint 29 polgári személy vett résszit, s céljuk a megbukott diktátor, Dzsafar Nimeri hatalmának viszszaállítása lett volna. A szomszédos Egyiptomban a „fantázia termékeként” értékelték az akkori kartúmi bejelentést, amelylyel Kairó szerint az Egyiptommal szemben ellenséges politikai vonalat igyekezett igazolni Szadik al-Mahdi. Az egyiptomi lapok egybehangzóan állították, hogy semmiféle reális esélye nem lenne egy „Nimeri-párti” hatalomátvételi kísérletnek, hisz a diktátort nemzeti lázadás söpörte el és csekély számú híve legfeljebb az integrista körökben van. Parlamenti döntés Csao Ce-jangról A Kínai Országos Népi Gyűlés most ülésező Állandó Bizottsága — a kínai parlament elnöksége — pénteken határozatban váltotta le Csao Ce-jangot a Központi Katonai Bizottságban, betöltött első alelnöki tisztségéből. A leváltásra vonatkozó javaslatot Teng Hsziaoping, a Központi Katonai Bizottság elnöke terjesztette a parlament elnöksége elé. A javaslatot az elnökség ülésén jelenlevő 132 tag közül 126 szavazta meg. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 23. és 24. között megtartott ülésén olyan döntés született, hogy Csao Ce-jangot megfosztják nem csak a pártfőtitkári tisztségétől, hanem a Központi Katonai Bizottság első alelnöki tisztségétől is. Az utólagos parlamenti döntés azt jelzi, hogy az arra illetékesek rájöttek, a Központi Katonai Bizottság tagjainak kinevezése, illetve felmentése, vagy leváltása az alkotmány értelmében nem a kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának, hanem a parlamentnek, illetve a parlament elnökségének a jogkörébe tartozik. Negyvenéves Már 1945—46-ban több olyan rendelet látott napvilágot, mely a tanoncok szociális helyzetén igyekezett javítani, például eltörölték (nem először) a testi fenyítést. 1848. június 9-én a céhszabályok módosításáról kiadott rendelet megtiltja az inasok házimunkára történő befogását, illetőleg testi fenyítését is. Valójában a többszöri tiltás (reform, átszervezés) ellenére 1949-ig az inas- és tanoncregulák tulajdonképpen megmaradtak. Az egész tanoncoktatás megváltoztatásában nagy szerepe volt az iskolák államosításáról 1948-ban kiadott törvénynek. A gyorsan fejlődő ipar szakképzett munkaerővel való kielégítésének legfontosabb forrása az iparitanuló-képzés lett. Ezt a feladatot végezte el az 1949- ben megjelent tanulótörvény. (1949. évi IV. törvény) Ezzel szervezetten megkezdődik a szakmunkásképzés. Ez a törvény nevezi az eddig lenézett tanoncokat hivatalosan is ipari tanulóknak. Nagy jelentőségű az 1949. IV. tanulótörvényben még az is, hogy a tanulóidőbe az iskola oktatási ideje is beszámít. A gyorsan fejlődő ipar szakmunkáshiánnyal küzdött. E probléma megoldásába a Minisztertanács 8/1350. M.T.H. rendelete létrehozta a Munkaerőtartalékok Hivatalát (MTH). Az MTH rendszerű képzéssel megyénkben bizonyos összevonást hajtottak végre Szombathelyre. Vidéken csak „kihelyezett osztályok, csoportok” voltak. Majd alapvető szervezeti változás állt be a tanulóképzés irányításában az 1957. évi 5. számú törvényerejű rendelet megjelenésével, amely elrendelte a Munkaügyi Minisztérium felállítását. A minisztérium létrehozásával az MTH képzés megszűnt és feladatát a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya vette át. Újabb korszakot jelentett a szakmunkásképzés fejlődésében az 1960-as évek eleje. A termelés technikai szintjének emelkedése következtében a mennyiségi növelési irányzattal szemben a minőségi munkaerőképzés és alkalmazás, az élőmunkával való takarékosság lépett előtérbe. Az 1961. évi III. törvény a fenti célokat szolgálta. Lehetőség nyílt a „B” tagozaton végzettek számára, hogy a tanulók a munka mellett, esti tagozaton 2 év alatt, míg a hagyományos „A” tagozaton, végzettek 3 év alatt szerez- 1989. július 1. Szombat