Vas Népe, 1989. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Levél a kőszegi MSZMP-tagokhoz Városunkban 1989. május 31-én megalakult az MSZMP reformköre, amelynek célja, hogy a pártmozgalomban kezdeményezésen elősegítse a reformpolitika érvényesítését, a demokratikus szocializmus magyarországi megvalósítását. A jelenlegi politikai helyzetben álláspontunk a következő: 1. Üdvözöljük a pártban megvalósult személyi és szervezeti változásokat. A KB. június 24-i állásfoglalását olyan dokumentumnak tekintjük, amely alkalmas arra, hogy a XIV. kongresszusra való fel-,készülésre mozgósítson. 2. Határozottan támogatjuk a párt reformerőit és a reformtörekvéseket. Elhatároljuk magunkat a Marxista Egységplatform által meghirdetett politikai programtól. 3. A kongresszusi küldöttek választására vonatkozó megyei pártbizottsági javaslatot előremutatónak, reformszelleműnek tartjuk. A küldöttek választásának ezt a módját támogatjuk és erre hívjuk fel a párttagságot. 4. Nyugtalansággal tapasztaljuk, hogy városunkban — az országos folyamatokhoz és fejleményekhez viszonyítva — nem eléggé lendületes a pártélet és általában lagymatag a politizálás. Ezért szükségesnek tartjuk a következőket : a) Az MSZMP városi bizottsága energikusabban, nyitottan koordinálja a helyi pártéletet, a helyi pártpolitikát. A jelenlegi pártbizottság eddigi tevékenysége — úgy látjuk — nem elegendő garancia a kongresszusi felkészülésre (újszerű feladatainak eredményes végigvitelére.) Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a testületből alakuljon egy szűkebb (4—5 tagú) ügyvezető elnökség. b) Az MSZMP helyi állásfoglalását kimunkáló, a XIV. kongresszus előkészítését indító pártbizottsági ülést ,tegyék nyilvánossá, arra hívják meg a párttagságot. c) Az előkészítéshez szükséges döntések kialakításánál a testület konkrétan kérje a párttagság véleményét, állásfoglalását. Javasoljuk, hogy a párt tagjai aktívan, alkotóan vitassák meg a Szervezeti Szabályzat tervezetét. Csak olyan Szervezeti Szabályzat elfogadása szolgálhatja a pártélet megújulását, amely tükrözi a párttagság többségének egyetértő véleményét. A városi pártbizottság haladéktalanul juttassa el a párt minden tagjához a tervezetet. A városi reformkor nyílt vitát szervez a Szervezeti Szabályzat tervezetéről. (Ennek időpontjáról a párttagságot tájékoztatjuk). d) Teremtse meg a pártbizottság azokat a feltételeket, amelyek mellett minden párttag szervezeti hovatartozás nélkül vehet részt a kongresszusi felkészülési folyamatban. e) További lépések szükségesek a lakóterületi pártszerveződés érdekében f) Szükségesnek tartjuk, hogy az MSZMP helyileg kezdeményezze a kerekasztal tárgyalásokat. Felhívjuk pártunk tagjait, hogy aktív politizálással, véleményük, álláspontjuk nyílt kifejtésével támogassák a reformpolitika következetes végigvitelét. Kőszeg, 1989. június 28. Az MSZMP Kőszegi Reformköre Megalakult a Sárvári Demokratikus Ifjúsági Szövetség A KISZ Sárvári Városi Bizottsága jogutódjaként 1989. június 21-én tartott közgyűlésünkön megalakítottuk a Sárvári Demokratikus Ifjúsági Szövetséget. A szövetség a DEMISZ platformján áll, a Vasi Ifjúsági Szövetség tagszervezete. Működésében, tevékenységében szakít mindazzal, ami a KISZ-nek, mint kizárólagos ifjúsági hatalmi monopóliumnak megadatott, megőrzi viszont mindazon értékeket, amelyek az ifjúság érdekeinek védelmét, a társadalmi reformok sürgetését, az egészség, és a környezetvédelem ügyének támogatását jelentik. Céljai és konkrét tevékenysége alapján növelni kívánja tömegbefolyását, tudva, hogy a munkát egy folyamatosan csökkenő taglétszám mellett végzi, s mindezt csak a nyilvánosság, a környezet előtti aktív megjelenéssel tudja elérni. Nem függ egyetlen szervezettől sem, kapcsolatok, szövetség kialakítására törekszik minden szervezettel, politikai programja, közösen vallott cél- és eszmerendszere s a konkrét cselekvés alapján. Legfontosabb kezdeményezéseink : — egyenrangú felekként tartandó tárgyalások elkezdése a város politikai és tömegszervezetei részvételével, különös tekintettel az elkövetkezendő választásokra, helyi politikai, közéleti kérdésekre; — a politikai kultúra, a közéleti ismeretek bővítése érdekében nyilvános fórumok, vitaestek tartása, ezek lebonyolításában való részvétel; — a szövetséget alkotó szervezetek, közösségek részére rendszeres információs csatorna kialakítása; — tagszervezetei részére közös gondolkodás a lakóhelyre történő folyamatos átmenet megkönnyítésére; — rendszeres politizáló klub (Reform-klub) megalakítása, elsősorban a fiatalok részére. Horváth László, a szövetség elnöke a szakmunkástanuló-törvény kessék meg az érettségi bizonyítványt. A szakmunkásképzés tárgyi fejlődésének jelentős állomásai megyénkben: 1968-ban a körmendi 414. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, 1969-ben a szombathelyi 405. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, 1969-ben a sárvári 409. számú Ipari Szamunkásképző Intézet átadására került sor. 1973-ban a celldömölki 410. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kapott önálló otthont. 1986- ban a szombathelyi 411. számú Szakközépiskola és Szakmunkásképzőt adták át (Olad) és 1988-ban a celldömölki 410. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kapott új épületet. A tárgyi feltételek javulásával egyidejűleg javultak a személyi feltételek is. 1968-tól már a vidéki iskolákban is mind több főhivatású tanár és szakoktató látta el az oktató-nevelőmunkát. Az 1969. év jelentős állomás a szakmunkásképzés fejlődési ütemében. Ekkor lát napvilágot az 1969. évi VI. törvény a szakmunkásképzésről. A törvény kimondja: „A szakmunkásképző iskola középfokú oktatási intézmény, amely szakmunkásképesítést és nem befejezett középiskolai képesítést nyújt” (6. § 2. bek.) A törvény záró részében a következőket írja: „Az, aki a szakmunkásképző iskolai tanulmányait eredményesen befejezte, elsősorban a dolgozók középiskolájában — közvetlenül, vagy különbözeti letétele után — tanulmányi időbeszámítással tanulhat tovább (33. §). E törvény rendelkezik arról is, hogy az ipari tanuló megnevezés helyébe a „szakmunkástanuló” megnevezés lép. A szakképzési reform az 1970/71. tanévvel kezdődött. A szakmunkásképzési reformot az tette szükségessé, hogy a technika, a gazdasági fejlődés gyorsuló ütemével a szakmunkásképzésnek is gyorsuló ütemben kellett fejlődnie, továbbá konkrét szakmai ismeretek megszerzése mellett továbbfejleszthető alapismereteket is meg kellett szerezniük a tanulóknak. Az 1973/74-es tanév a szakmunkásképzés egységesebb és korszerűbb irányításának kezdete. Határozat írta elő: „A megyei tanácsok hatáskörébe tartozzék a középfokú szakoktatási intézmények hatósági és pedagógiai irányítása, tanulmányi felügyelete. Emellett természetesen továbbra is megfelelő módon biztosítani kell a szakmunkásképzésben érdekelt minisztériumok részvételét a képzés tartalmának, követelményeinek és feltételeinek kialakításában.” A 3 éves szakmunkásképző iskolákban a tagozatos képzés megszüntetése és az egységes szakmunkásképzés bevezetése az 1975/76-os tanévtől történt felmenő rendszerben. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolai szakmunkásképzés általános bevezetése az igényesebb szakmákra az 1978/79-es tanévben kezdődött. Az 1983. évi határozat figyelembevételével következik be az a változás is, hogy a technikusképzés ismét az iskolarendszerbe kerül, egybehangolva a szakközépiskolai szakmunkásképzéssel. Jelentős állomás az oktatás és képzés vonatkozásában az 1985 év. Ekkor jelenít meg az „oktatási törvény” (1985. évi I. törvény az oktatásról). Az utolsó 15—20 év fontos feladata a korszerű szakmunkásképzés megteremtése volt. A szakmunkás szakmák száma a korábbi 285 helyett előbb 186, majd 190 lett. A túlzott specializálódás helyett előtérbe került a népgazdaság egészére való megfelelés. A sok jó kezdeményezés, a fejlesztést szolgáló pedagógiai dokumentumok kezdeti időszakban valóban jól szolgálták a szakképzés egészét. Sajnos, tényként kell megállapítanunk, hogy az iskolarendszerű szakképzés elmaradt a gazdaság szükségleteitől 10—15 évvel, gazdaságunk (egyes területei) pedig a fejlett „csúcstechnológiáktól” minimum 20 évvel. Tulajdonképpen 10 év választ el bennünket a század- és az ezredfordulótól. A mai nevelés-oktatás eredménye már erre az időre szól. Ha a tudásbeli hiányosságokat a lehető leggyorsabban nem tudjuk felszámolni, akkor a jövő századnak való megfelelés (vagy annak megközelítése) vágyálom marad. Innovatív szakképzési stratégia kell, természetesen nem lebecsülve a ma iskoláinak tisztességes eredményeit. Több nép, nemzet felemelkedésének sikere azon múlt, hogy mennyit tett az általános és a szakmai kultúráért. Azt gondolom, hogy a jövő szakképzési stratégiájának felvázolásához a négy évtized nevelő-oktató munkáját óhatatlanul elemezni kell és a szükséges konzekvenciákat le kell vonni. Németh József 1989. július 1. Szombat Gondolatok a környezetvédelemről A Vas Népe 1989. június 20-i számában megjelent az MDF sárvári szervezetének állásfoglalása a város természet- és környezetvédelmi helyzetéről. Az állásfoglalás a következő gondolatok közreadására serkentett. Az ember a természet erőforrásait, kincseit saját jólétének érdekében"felhasználja. Kibányássza a nyersanyagokat, feldolgozza a maga számára szükséges anyagokká, és tárgyakká alakítja át. Míg egyik oldalról a nyersanyagkészletek fogynak, a másik oldalon a hulladékok mennyisége állandóan nő. A környező településeken és a városban is megfigyelhető ez a folyamat. Szinte mindenhol szeméthegyek veszik körül a lakott területeket. Tudomásul kell venni: ez a folyamat nem tartható tovább. A szemetet nem tárolni kell, hanem feldolgozni, újra hasznosítani, vagy semlegesíteni. Az ásott kutak nagy részének zöme ma már nem iható. A Rába és a Gyöngyös néha szennyvízcsatornára hasonlít. Meg kell állítani ezt a folyamatot, mert lassan a föld mélyében levő ivóvízkészleteket veszélyezteti a környezetszennyezés. Ezeket a kérdéseket nem lehet csak közgazdasági oldalról megközelíteni. Ez mindenki közügye. Javasoljuk, hogy a városi pártbizottság kezdjen tárgyalásokat a helyi politikai szervezetekkel (itt gondolok elsősorban az MDF helyi szervezetére, amely határozott véleményét ezekről a kérdésekről a Vas Népében kifejtette a lehetséges megoldási javaslatok kidolgozására. Ez a véleménycsere nagyszerű lehetőséget adna a kapcsolat felvételére a helyi politikai szervezetekkel. Pilnay Sándor sárvári MSZMP-tag Nemzetközi Szövetkezeti Nap A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének javaslatára minden év július első szombatján tartják világszerte a Nemzetközi Szövetkezeti Napok. Az idén 67. alkalommal rendeznek ünnepségeikert, megemlékezéseiket, amelyek jelmondata a szövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb sajátosságára utal: „Egység a különbözőségben”. Ez — mint azt az Országos Szövetkezeti Tanács Elnökségének felhívása is leszögezi — azt jelzi, hogy a földkerekség különböző foglalkozású, más-más pártállású, ,eltérő vallású és ezernyi nyelven beszélő emberei, szövetkezetbe tömörülve, egyetlen közös eszmét képviselnek. A Nemzetközi Szövetkezeti Napom a világ több mint 600 millió szövetkezeti tagja, dolgozója ünnepel. A 67. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából július 1-jén, szombaton az országban számos helyen ünnepi összejöveteleket, megemlékezéseket tartanak. A központi ünnepségekre Budapestem, a Mezőgazdasági Szövetkezettek Házában kerül sor szombaton délelőtt. A magyar szövetkezeti mozgalomnak népes tábora van. Mintegy 4 millió 700 ezer ember személyes közreműködésével, anyagi hozzájárulásával csaknem 6000 fogyasztási, ipari, illetve mezőgazdasági szövetkezet tevékenykedik. A hazai szövetkezetek a nemzeti jövedelem 24 százalékát állítják ellő. A szövetkezetek termelik az élelmiszerek, mezőgazdasági terményeik 69 százalékát, az ipari termelésből 17 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalomból 36 százalékkal részesednek, a lakossági szolgáltatások 50 százalékát adják. A takarékszövetkezetekben van a lakosság megtakarított pénzének 15 százaléka, 270 enger szövetkezeti lakásban 1 millió ember él. A 750 iskolai szövetkezetben a fiatalok tízezrei ismerkednek a szövetkezeti mozgalommal. (-) □DP A szegénység halálos? Aligha szorul bizonyításra, hogy hazánk autóparkja nagyon lerobbant, a gépjárművek műszaki állapota korántsem felel meg az elvárható színvonalnak. Ez a tény aztán sok mindennek a kiindulópontja. Az is egyértelmű, hogy ha a gazdasági helyzetünk jobb lenne, ha a társadalom tagjainak a jövedelme jóval magasabb volna, akkor a járműállományunk is jobb képet mutatna. Talán abban is megvan az egyetértés, hogy ma már nem számít luxusnak a személyautó, különösen nem, ha a Trabantra, ha a Skodára, de még ha a hadára, sőt ha ennek az újabb változatára gondolunk sem. Mint minden más területen, így a közlekedésben is a döntő, a meghatározó az emberi tényező. Sajnos, az emberek egyre fáradtabbak, ingerültebbek, idegesebbek, kimerültek, nemritkán agyonhajszoltak. Következésképpen a közutakon több a baleset, az emberáldozat, az anyagi kár. Egy-egy időjárási front átvonulásakor a szomorú esetek még tovább szaporodnak. Szülők, gyerekek, egész családok sorsa válhat, válik egy életre kilátástalanná, amikor a kegyetlen halál az utakon közbeszól... Az emberi tényező befolyása tehát nem vitatható, talán konkrét statisztikai számok is szolgálnak a bizonyításra. De vajon a gépkocsik rossz minősége, lerobbant műszaki állapota hány emberéletet követelt, követel nap mint nap? Erre nincsenek pontos adatok, nem is lehetnek, de az tény, hogy sok tragédia forrása a műszaki ,,alultápláltságunk”. Ilyeténképpen viszont a szegénység halálos, sok halálesetet okoz. Az elmúlt évek gyakorlata szerint, esztendőnként csaknem 20 százalékkal növekszik a közúti balesetek száma, így a legsúlyosabb tragédiák is növekvő tendenciát mutatnak. Ennek megállítása elkerülhetetlen. Gazdagabbak egyelőre aligha leszünk, de figyelmesebbek, körültekintőbbek lehetünk. (Vincze) □□a Napzárta (Lakatos Ferenc karikatúrája) lias Mepe 3