Vas Népe, 1989. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

Magyarország senkitől sem kért engedélyt Németh Miklós nyilatkozata a Welt am Sonntagnak Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Welt am Sonntag című nyugatnémetnapilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy az MSZMP jövő pénteken kezdődő kongresszusától a párt teljes megújulását, a reformerőik és a reformgondolat egyértelmű győzelmét várja. Új, modern, a többpártrendszer követelményeinek megfelelő pártot. A vasárnap utcára kerülő lap hamburgi szerkesztősége az MTI bonni irodájainak már előzetesen —szombaton — rendelkezésére bocsátotta az interjú általa legfontosabbnak tartott részleteit. Jelezte egyben, hogy a magyar államférfi, akit a nagy befolyású, tekintélyes hetilap kommunista reform miniszterel(Folytatás a 2. oldalon) xxxiv. Évfolyam 232. szám ■ 1989. október 2. hétfő ■ Ára 4,30 forint Színházalapítók mozgalmas közgyűlése Elismerem, nem a színházalapítás ma az elsőrendű feladatunk, de mégis. A kultúra hiányában elbutuló társadalom könnyen lökhető olyan pályára, amely nemzetzülléshez, diktatúrához, az emberi jogok sárba tiprásához vezethet. A kultúra, a kulturált ember véd ettől, hiszen aműveltség és a barbárság fogalma nem egyeztethető össze. Nos, ezért fontos a színház mégis, így gondolják azok, akik látszatra reménytelen küzdelmet folytatnak érte a megyeszékhelyen és akiknek szombaton volt alkalmuk először közgyűlésezni az MMIK-ban. A Színházalapító Társaság (Szat) vezetői lelkiismeretesen beszámoltak az elmúlt hónapok eseményeiről. Megtudhattuk, hogy a Szat 125 tagból áll, vagyona 24 ezer forint, ebből is tízet a célla művelődési központ adott. Nem sok. De az is igaz, hogy még nem volt érdemi tagtoborzás és nem kilincseltek a vállalatoknál. Erre előbbutóbb sor kerül, de szó sincs koldulásról. A vállalatoknak ugyanúgy érdeke a művelt munkás (persze, 20. századi vállalatokról van szó) mint a társaságnak az ezt is „termelő” színház. A Szat vállalkozni is fog, tervezi újságok kiadását. Ezt többen vitatták, mondván: tele a padlás lapokkal, egyre kevesebb fogy belőlük. A SzaT kezdeményezéseire a szakma jól reagált, nem csak ígérik a támogatást. A veszprémi és egy fővárosi színház ingyen játszik majd, ehhez várhatóan mások is csatlakoznak. Mint ahogy történt a társaság nemrég megjelent felhívása esetén. Bejelentették, hogy Pozsgay államminiszter aláírja, a felhívást, mi több, tényleges segítséget is ígért a szombathelyieknek. Az intézőbizottság egy tagja elmondta, hogy decemberben a fővárosban aukciót szerveznek. Az ebből befolyt pénz is a Szat számlájára kerül. Felmerült egy jövő tavaszi saját színházi bemutató gondolata is. Tartja magát az az álláspont, hogy jövő szeptemberben indul a színház, játszani kezd a társulat. Hogy kik és mit, azt nem tudni. Mint ahogy azt sem: miből jön össze az a több millió, ami kell. Lakásra, fizetésre, kellékekre stb. A „szervek” nem nagyon mozdulnak, bár a városi tanács hajlandó 100 ezer forintot letenni... A körülmények ismeretében ez nem összeg, de a tanács sem dúskál anyagiakban. Immáron szokás szerint a Rádiusz-Hungaricus Rt. vezetője „robbantott”. Egészen nagyvonalú — milliós — nagyságrendű támogatást ígért. A jelenlevők nemnagyon hitték, de azért erősen tapsoltak. Szóval pénz, pénz, pénz. Azért addig is akad tennivaló, amíg a társaság megerősödik. Építgeti kapcsolatait, benyomul az iskolákba, drámapedagógiai módszereket ad át. Nevelgeti az utánpótlást, hiszen ez a vállalkozás igazából a gyerekeinknek lesz majd üzlet. Ebben mindenki egyetért. Abban is, amit a veszprémi színházigazgató mondott: „Színházat vihetünk egy színházzal nem bíró városba, de saját társulat nélkül nem lehet színházi kultúrát csinálni”. Másmilyen kultúrát sem nagyon, tehetjük hozzá. A mozgalmas közgyűlésre visszatérünk. Még annyit: a tagság elfogadta a beszámolókat és megszavazta, hogy a nyugdíjasok pénzbefizetés nélkül lehetnek tagjai a Szat-nak. Képünk a közgyűlésen készült. —kor Fotó: K. D. Borostyánkő Nemzetközi Gyermekfesztivál A Savaria őszi Fesztivál rangos hagyományává kezd válni a Borostyánkő Nemzetközi Gyermekfesztivál. Szombaton délután Szombathelyen a Művelődési és Sportházban 14 csoportban 360 gyermek produkcióját tekinthette, élvezhette, tapsolhatta végig a főként gyerekekből álló közönség. A Vas megyei művészeti csoportokon kívül Csehszlovákiából és Ausztriából vannak állandó résztvevői a fesztiválnak. Jövőre lehet, hogy olasz táncosoknak is tapsolhatunk. A közönség soraiban szombaton ott ült egy olasz tánccsoport vezetője, aki videón felvette a szombathelyi műsort. Fontolgatja, hogy 1990-ben az ő csoportja is fellép majd Szombathelyen. Ha ez így lesz, akkor az egykori Borostyánkő út mentén élő nemzetek közül már csak a lengyelek hiányoznak majd a nemzetközi fesztiválról. A sokféle tánccal, zenével, énekkel, valamint a népi játékkal, bábműsorral, humoros prózával jó szórakozást nyújtott a harmadik alkalommal megrendezett fesztivál. Demonstráció a hazafiság jegyében A Honvédelmi Törvény szellemében esküdtek fel katonáink A magyar ember mindig szerette a katonát. A maga katonáját. A magyar katonát. .Szerette, ahogy a gólyamadarait meg a fecskét szereti, megkülönböztetett helye van érzelem- és gondolatvilágában. A falu együtt búcsúzott őszszel, a bevonulóktól — elmentek már a gólyáik és a fecskék is — és együtt örvendeztek a leszerelőjének, akik már fészket rakhatnak, akár az érkező gólyák, fecskék... Ez a szeretet ma — úgy tűnik — új erőre kap. Attól, hogya katona újra magyar katona lett. A módosított Honvédelmi Törvény, az új katonaesteü tette, teszi azzá. A szombati katonaesküt követő fogadáson Geller vezérőrnagy ezt mondta: „Amikor elléptem az arcvonal előtt és az a sok, sugárzó, értelmes tekintet kísért, arra gondoltam, micsoda kincs birtokosai vagyunk. Erre a kincsre vigyáznunk kell.” A régi magyar emlber fiamnak szólította a katonát. A mai magyar ember is érezte fiának. A fiú pedig legyen méltó rá!. Cukorrépa A lipárti Kis-hosszi és Nagy-hosszi tagokban kezdte el a cukorrépa betakarítását a vasszécsényi Petőfi Téesz. A búsa hektárnyi terület után most már a 64 hektáros Főd-gödörben dolgoznak Tanakajdon. Az 5—6. osztályosok segítettek a szedésnél. A dűlő végi kupacból pedig már traktor mert nagykanállal” a teherautókra — és irány a cukorgyár. (Fotó: K. T.) öntevékeny lakótelepi nap Stromfeld Ősz Szombathely legfiatalabb lakótelepén, az 1982-ben a KISZ kezdeményezésére épült Stromfelden ugyan nincs a gyerekeknek játszóterük, és mindössze egy közlekedési tábla szabályozza a forgalmat, de van egy csapat. A lakótelep MSZMP köre, amely a közösségi lét megteremtésén fáradozik. Kezdeményezésüknek, szervezésüknek köszönhető az a jól sikerült szombati lakótelepi nap, amelyet Stromfeld Ősz címmel már napokkal ezelőtt „kiplakátoltak” a lakótelep egyetlen közösségi találkozóheye, a nem minden éle nélkül kultúrhelynek titulált bolt elé. — Elvetettük a munkahelyi politizálást, néppárt jellegű, emberközpontú pártot akarunk — hallom Horváth Gábortól, aki mikrofonnal a kezében toborozta egész napon át különféle rendezvényekre a kicsiket, nagyokat. — Ez az elképzelésünk egybevág a szombathelyi pártbizottság álláspontjával, ezért is döntöttünk: amellett: legyen végre valami közösségi megmozdulás a lakótelepen, évszakonként egy lakótelepi nap. Lakótelepi nap? Máskor,, másutt is volt már ilyen, de a Stromfeld ősz eredendően más, öntevékeny kezdeményezésből alakult, anyagilag jóformán semmibe sem került (mindössze 2 ezer forintot adott a megyei tanács, ami krétára, papírra, írószerre el is fogyott). Vagyis itt nem egy pénzes szervezet, szerv, hanem az ott élők rendeztek maguknak programokat. Bőséges volt a választék. Délelőtt a kámi és az ikervári tsz olcsó burgonyát, hagymát árult, aki akart foci- és lábteniszversenybe, gólyalábon járásba, kerékpár ügyességi versenybe és aszfaltrajzversenybe nevezhetett be, vagy tombolán tacskót nyerhetett. És volt zsibi. A gyerekek képregényeket, kisautókat, matricákat (Folytatás az 5. oldalon) ■ ■■■■■■■■■■■■■■ a 0 □ £3 □ □ m □ ö n □ n o n a n n o n n n n □ a oa □ □ □ □ n n n □ A világon elsőként vasúton is — Amit gyártanak, aznap el is viszik — Lebegtető a műtrágyában Sárvár, biokémiai üzem Szezonja van a talajok tápanyaggal való feltöltésének. A klasszikus meghatározás szerint legalább annyit — vagy több — tápanyagot kell visszaadni a termőföldnek, mint amennyit a terméssel kiveszünk belőle. Az utánpótlás — feltöltés — egyik bázisa megyénkben az IKR sárvári biokémiai üzeme, ahol naponta két műszakban gyártják a folyékony műtrágyát. A viszonylag drága kémiai anyag iránt jelenleg is akkora az érdeklődés, hogy a napi termelést estére vagy másnap reggel el is szállítják az üzemek. Most elsősorban a búza leendő táplálékát juttatják ki, de alapoznak cukorrépa és más tavaszi vetésű kultúra alá is. Miközben — a példás szervezés miatt — zavartalan a termelés, a fejlesztés is szinte állandó jellegű. Kétezer négyzetméternyi felületen nemrég tárolót építettek. Általa a feldolgozásra kerülő alapanyag az eddiginél is kevésbé szenynyezi a környezetet, hiszen a fóliás takarás helyett — ■lakossági kérésére is — faszerkezetre szerelt hullámlemez alá került. A fejlesztés külön előnye, hogy az évente feldolgozásra kerülő szilárd halmazállapotú tápanyag kétharmada fedett helyen tárolható. A „gyár” — amit nagyüzemekből álló társaság működtet— rövidesen üzembe helyez egy akkora csapadékvízgyűjtőt és tározót, amely az eddigi befogadónak a háromszorosát képes tárolni. ( A vizet a gyártási folyamatokban újra és újra felhasználják.) Az elmúlt napokban megkezdődött az üzemi próbája egy gél gyártó részlegnek. Rendeltetése szerint úgynevezett bánya nyers állapotban használja fel a bentonit nevű agyagásványt, amely megszünteti a szuszpenziós műtrágya ülepedését. Vagyis lebegtető állapotban tartja a folyékony anyagot, elősegítve annak könnyebb kijuttatását. A kísérletek szerint már biztosra vehető, hogy a szuszpenziós műtrágya Vasúton történő szállítására is lehetőség lesz, amire a világon még nem volt példa. A módszer kikísérletezése egyben szabadalom is. n. gy.