Vas Népe, 1990. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

r----------1 ! A tartalomból | I I I ■ Nyugdíjba­­ megy ■ a főkapitány | I I I ■ Kopasz-induló I I______| E­ SZ ! Háromnyelvi bácsi „A határ­helyzetek min­dig újra alkalmat adnak arra, hogy gondoljunk az éberségre és a javítani va­lókra. A határok béklyók lehetnek, de szabaddá is tehetnek” — hangzott az egyik prédikációban vasár­nap délután a jáki temp­lomban. Három prédikáció volt, három nyelven. A pinka­völgyi esperesi kerület és a rohonci esperesi kerület el­ső közös búcsújárása volt ez. Nemcsak a prédikációk hangzottak el az osztrák és a magyar esperesi kerület három népének és nemze­tiségének a nyelvén, a ma­gyaron, az osztrákon és a horváton, három nyelvein olvasták fel a szvitírási részleteket, három nyelven mondták a könyörgéseket, és három nyelven szólt ének is. A Tantum ergo és a Pa­ter noster, a közös imádság a három féle anyanyelvű hí­vek közös nyelvén, a lati­non hangzott el. A búcsús leánykar német nyelven is énekelte a Miatyánkot, az osztrák fiatalok liturgikus tánccal illusztrálták azt. A zsúfolásig telt hatal­mas templomba nem fért be minden zarándok. A négy­nyelvű közös igeliturgia minden részletével tanúsí­totta a nap mottóját: „A hit átlépi a határokat és összeköt”. Ez folytatódott utána a templomkertben és a plébá­nia udvarán is. A közös agapén a nyelv nem volt akadály: ha más módon nem, alkalmi tolmáccsal az egymás nyelvét nem isme­rők is szót értettek. (A li­turgián pedig háromnyelvű szöveget kaptak az embe­rek.) Ismét bebizonyosodott, hogy nem kell ismerned a másik nyelvét, az a legfon­tosabb, hogy értsed a mási­kat! Ehhez segíthet a Jakon felolvasott fohász — egy középkori kódexből —: Uram, tégy engem a te bé­kédnek eszközévé! — Narda — Fotó: K Z. Vízum nélkül az NSZK-ba Május elsejétől, teg­naptól megszűnt a ví­zumkényszer Magyaror­szág és az NSZK kö­zött. Az erről szóló meg­állapodást még március 24-én írta alá Budapes­ten, Horn Gyula ma­gyar és Hans-Dietricch Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Alföldy Tádé, a Kül­ügyminisztérium főosz­tályvezetője az MTI ér­deklődésére elmondta: Olaszország és az NSZK után várhatóan a Bene­lux államokkal és Fran­ciaországgal is hasonló megállapodás születik. Véleménye szerint egy éven belül a magyar ál­lampolgárok lényegében egész Európában szaba­don, vízumok nélkül utazhatnak. Hozzátette azonban, hogy ez a tu­ristákra és az üzletem­berekre vonatkozik. így ünnep a Helyét keresi A szervezett dolgozók, al­kalmazottak ünnepe volt eredetileg, elvileg most is az. A május elsejére rára­kódott megannyi sallang mi­att azonban a rendszervál­tás után szinte minden poli­tikai töltését elvesztette. Maradt jobbára a vásári, búcsús jelleg, a majális. Ezt tegnap az erős szél, a ba­rátságtalan idő tovább tom­pította. Ettől függetlenül elég sok ember kiment a vásározókhoz, a meghirde­tett programokra. Ám ha belegondolunk, hogy növek­szik a munkanélküliség, az a gyanúnk, a május elsejék előbb-utóbb tényleges poli­tikai töltést kapnak, a munkavállalók egységesebb fellépésre kényszerülnek. Képeink a szombathelyi szabadidő-központban és a skanzenben készültek. Kaczmarski Zoltán felvételei Nyugatnémet mentőrepü­lőgép landolt vasárnap este a debreceni szovjet katonai repülőtéren. Az illetékes szovjet katonai szervek két napig nem engedélyezték a nyugatnémet gép leszállását. A nyugatnémet autóklub speciálisan kialakított men­tőrepülőgépe két autóbal­esetet szenvedett nyugat­német állampolgárért igye­kezett Debrecenbe. Miután előbb nem fogadták a gé­pet, az MDF helyi szerve­zetének egyik elnökségi tag­ja érintkezésbe lépett a re­pülőtér parancsnokával. A főtiszt a legilletékesebbhez, Matvej Burlakov vezérezre­deshez, a Szovjet Déli Had­seregcsoport főparancsno­kához fordult, aki végül 18 engedélyezte a leszállást. Jelcin - műtét Barcelonában Sikeres műtétet hajtottak végre Borisz Jelcinen Bar­celonában. Jelcin vasárnap óta tartózkodik a spanyol városban, ahová egy televí­ziós vitára érkezett. Hétfőn azonban fájdalmakra pa­naszkodott és az orvosok megállapították: porcko­rong sérve van, amit azon­nal meg kell műteni. A barcelonai orvosok rög­tönzött sajtóértekezletükön közölték, hogy az egy és negyedórás műtét alatt komplikációk nem léptek föl és a beteg állapota kielégí­tő. A barcelonai orvosok szerint a műtét elhalasztá­sa azzal a veszéllyel járt volna, hogy Jelcin jobb lá­ba megbénul. A szovjet po­litikusnak még néhány na­pig kórházban kell pihennie. Hóvihar Szerbiában Váratlanul visszatértér tél Dél-Szerbia egyes vidékein. A hőmérő higanyszála mí­nusz 3—5 fokra süllyedt. Az üdülőhelyeiről ismert Ko­­paonik-hegységben heves hóvihar tombolt. A május­­ 1-jei ünn­epre a különböző jugoszláv utazási irodák szállodáiba érkezett hazai és külföldi vendégek százai a téli sportoknak hódolhat­tak. Márk-nap Búzaszentelés „Aki gondolsz a madárra, köntöst adsz a kisvi­­rágra, kegyes szemed legyen rajtunk, te benned van bizodalmunk — fújta a szél a többszólamú éneket vasárnap , délelőtt a vaskeresztesi határban. A Márk-napi búzaszentelés már több évtizede a katolikus templomokba szorult a határból. Holott jel­­képisége igazán kint a földeken, a szabadban érthe­tő, úgy, ahogy az Vaskeresztesen történik újra, immár két éve. A körmenet a közeli búzavetéshez vonult. Ott a bevezetés és a befejezés között négy része van a szer­tartásnak: előbb észak, majd kelet, utána dél, végül nyugat felé fordul a pap az egyes részeknél. Minden égtáj irányába két-két vers hangzik el az idézett énekből és minden alkalommal egy-egy részt olvas fel a pap Lukács, Márk, Máté és János evan­géliumából. Egy könyörgés után következik az újabb égtáj. Befejezésül a pap szentelt vízzel meghinti és megtömjénezi a gabonát. Úgy tűnik, hogy a római Ambarvalia ünnepével rokon a Márk-napi búzaszentelés. Akkoriban Robigus istennek áldoztak az április 25-ei körmenetben, hogy óvja meg a rómaiak vetéseit a rozsdától, a „robi­­go”-tól. A középkorban pedig már az egész keresztény világban ismerték a búzaszentelést. Ilyenkor az egész határra áldást kérnek, ezért fordulnak a négy égtáj felé. De már nem április 25-én, Márk napján, hanem a hozzá közel eső vasárnapon van búzaszentelés. Ta­valy és az idén a keresztesieknél. Az idén már a fel­sőcsatáriaknál is. És talán egyre több településen is­mét a búzatáblához vonul majd jövőre a prosecció, hogy röpíthesse az éneket a tavaszi szél: „Itt a ta­vasz, fák rügyeznek. Áldd meg a mi vetésünket. Bú­zánk, árpánk aratásra hadd szökjön fel dúsan szárba!” Pies— Fotó: K. D. |

Next