Vas Népe, 1990. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

|------------------------------------| | A tartalomból | I A főnökasz-I I­szony jógán­k I m Féktelen I katonák I Válasz — I I a Fidesznek | L______| Is politikai kultúra és a keresztény erkölcs védelmében A Vas Népe híradásá­ból értesültünk a május 30-ai tanácsülésen lezaj­lott „gratulációról”. A Kereszténydemokrata Néppárt elhatárolja ma­gát az ízléstelen, politikai stílustól. A demokrácia játékszabályai szerint senkinek sincs joga a po­litikai ellenfél emberi méltóságát megsérteni. Különösen nem egy ha­talmát önként feladó, nyugdíjba távozó, olyan közéleti személyiségének, akinek már nincs módja védekezni. Nem érezzük hivatva magunkat arra, hogy dr. Bors Zoltán ta­nácselnöki ténykedését megítéljük, ez most nem lehet feladatunk. Ugyan­akkor attól a látszattól és beállítástól is elhatárol­juk magunkat, miszerint a FIDESZ akciója a ke­resztény humanizmus je­gyében történt volna. Szeretnénk arra figyel­meztetni, hogy éppen az ő korosztályuk sajnos nem részesülhetet keresz­tény erkölcsi nevelésben, hanem elvileg a „szocia­lista humanizmus” emlő­jén nevelkedett. Remél­jük, hogy a jövőben sike­rül a megyénkhez méltó európai demokratikus po­litikai kultúrát megvaló­sítani, s ehhez minden jó­szándékú állampolgár ön­mérsékletét megnyerni. . A Kereszténydemokrata Néppárt Vas megyei szervezete Az Interpol is keresi Rieschl Gábort Az Interpol magyar nemzeti irodája is bekapcsolódott Rieschl Gábor budapesti lakosnak, a hétfői gyilkosság tet­tesének keresésébe, miután alapos a gyanú, hogy elhagyta Magyarország területét. Erről Mayer Jolán rendőrőrnagy, az iroda helyettes vezetője adott tájékoztatást az MTI ér­deklődésére. Elmondta, hogy már megküldték a külföldi országok Interpol-irodáinak Rieschl fényképét, személyle­­lrársát, valamint a piros Porsche autó adatait. Hozzátette még, hogy az Interpol-irodák gyilkosság gyanúja esetén sürgősségi eljárással azonnal kiadják a körözést. Új munkarend a Parlamentben Ma már döntöttek is Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel foly­tatódott csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdő­dően az Országgyűlés a hét első két nap­ján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülé­sét. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig ta­nácskozik. A bejelentés vélhetően talál­kozott a képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés, szinte „egymásba értek” a plenáris ülések. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogá­solt, tarthatatlanná vált tanácskozási rend­nek, biztosítva így a Parlament folyama­tos működését. Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügy­rendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Or­szággyűlés — 266 egyetértő, 3 elutasító sza­vazattal, 27 tartózkodás mellett — elfo­gadta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését meg­akadályozó tervezetet. A csaknem eredeti formájában elfoga­dott törvény lényege, hogy az állam tulaj­donában lévő ingatlan tulajdonjogát, ke­zelői jogát átruházni vagy megterhelni, il­letve használati vagy bérleti jogát gazda­sági társaságba bevinni csak a megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellen­­őrző bizottságok engedélyével lehet. A tör­vény kivételt tesz a lakóház építését szol­gáló telkek magánszemélyek részére tör­ténő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Va­gyonügynökség, továbbá a PM zárolt álla­mi vagyonkezelő és hasznosító intézményé­nek hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatá­lya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is. Rövid idő alatt vitatta meg az Ország­­gyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbségek or­szággyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosításának javaslatát, melyet 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadtak. A szövetkezeti tulajdonban lévő termő­föld tulajdon-átruházásának átmeneti tilal­máról szóló törvényjavaslat általános vitá­ját berekesztve fejezte be csütörtöki ülés­napját az Országgyűlés. A kérdést, épp­úgy, mint a csütörtökre tervezett, idő hiányában azonban nem tárgyalt többi témát hétfői ülésén vitatja meg a plénum, amennyiben bizottsági előkészítésük meg­történik. A soros elnök este hat órakor zárta be az ülést, azzal, hogy a jövő hét­től már az új tanácskozási rend szerint te­vékenykedik a Parlament. Monek Lajos elhozta új honfitársait Louis Monek — alias Mo­­ nek Lajos — hajdani ha­zánkfia és 33 éve még szent­gotthárdi lakos tegnap ti­zenegy franciával, újh­on­­béli társaival érkezett szü­lővárosába, ahonnét 1956- ban távozott. Azóta nem járt itthon. Nem Peugeot-val jött, nem Mercedesszel, nem új honfoglalóként. Szerényen érkezett, kissé kopottas bő­rönddel, és harminchárom éve új barátaival: Delle francia kisváros tanácso­saival. Mert ha már haza­jött földjére (ahol 13 éve nem látott húga és népes családja is várta), akkor — gondolta — legyen közhasz­nú ez a látogatás, épüljön valamifajta híd Szentgott­­hárd és a hozzá hasonlóan határszéli kisváros, az ezer kilométerre lévő Delle kö­zött. Vonattal jött a kis fran­cia csapat. Ausztriában, Jennersdorfban várta őket Bauer Sándor itteni tanács­elnök, és dr. Ilyés László orvos — itt tolmács. (Egy éve érkezett Gotthárdra csa­ládjával Erdélyből, most el­ső osztályú francia és né­met tudását is kamatoztatta —­ új városa, otthona hírét öregbítendő.) Az osztrák—magyar ha­táron (Rábaf­üzesen) Szé­­kely határőr alezredes invi­tálta a vendégeket a diplo­maták fogadótermébe. A különleges okot az adta eh­hez, hogy kóstolniuk kellett a vendégeknek egy kis kör­tepálinkát, amely a férfi­népnek láthatóan ízlett. (De­­lamotte úr, a dhelle-i tanács doyenje, autószerviz-tulaj­donos nagyon szimpatikus ember, és társai, igazi fran­cia életderűvel már-már dalra fakadtak volna... Monek úr láthatóan meg­hatódott a szíves fogadta­tástól régi hazájában.) Aztán a tanácsházón Bauer Sándor egyebek kö­zött azt mondta: „Talán a tizenkettedik században ér­keztek ide utoljára fran­ciák, a ciszterciták, akiket III. Béla király telepített le Szentgotthárdon.” Robert Natale úr, Delle polgármester-helyet­tese sok ajándékot adott át vendég­látóinak, és Meire polgár­­mester meghívólevelét az ittenieknek, mielőbbi vi­szontlátogatásra. Azt mond­ta: az az ezer kilométeres út, amelynek alapját Mé­nek Lajos kezdte rakni, barátsággal még közelebb hozható, rövidíthető is. Mészáros Béla, a környék országgyűlési képviselőjt „kimenőt” kapott tegnapra az SZDSZ frakcióvezetőjé­től, s nem a Parlamentben, hanem itt ült, a vendégek között. „Ez a világtól évti­zedekig elzárt város igazán megérdemli, hogy kapui végre kinyíljanak, s nyu­gat felé” — hangoztatta. Ő is köszönte Monek úrnak, hogy megkereste a „kapu­kulcsot” ! Delle tanácsának tisztvi­selői gyárlátogatáson vol­tak, óvodában jártak és vadászházban vigadtak, ke­vés ez a két nap. De dol­gozni kell, rövid „kimenőt ’ kaptak ők is. Ma utaznak vissza. Bízvást reméljük, szép emlékekkel. Aztán majd — Au revoir, á Del­le! —­— Fotó: H. P. Monek úr (balról) rég nem látott húgával és sógorával. Franciák Szentgotthírbon, helybeliekkel. Megugrottak a műtrágyaárak Horváth Gábor, a MOSZ gazdasági titkárságának vezetője elmondta: egyre inkább bebizonyosodik, hogy a kormányzati szer­vek által egész évre jelzett, átlagosan 64 százalékos mű­­trágyaár-emeléssel szem­ben ezeknek a tápanyagok­nak az ára január 1-jétől mostanáig átlagosan 85 százalékkal növekedett. A túlzott áremelés egyaránt kedvezőtlenül érinti a nagy- és a kisüzemeket, és különösen hátrányos a ke­nyérgabona-termelőkre. A MOSZ állásfoglalásá­ban felhívja a műtrágya­gyártók és -forgalmazók fi­gyelmét, hogy tanúsítsanak önmérsékletet az árképzés­ben. Mivel a műtrágyaárak drasztikus emelése a ható­sági áras búzánál okozza a legtöbb gondot a termelők­nek, a MOSZ kéri a kor­mányt, hogy — a költségek figyelembevételével — a ta­s karmánygabonához hason­lóan, módosítsa, emelje az étkezési búza felvásárlási árát. A termelőknek azt java­solja az országos szövetség, hogy minél nagyobb mér­tékben készüljenek fel a búza készletezésére, és csak a legszükségesebb mennyi­séget értékesítsék a beta­karításkor. A készletezés pénzügyi fedezetét akár tő­keátcsoportosítással is te­remtsék elő. Tanácsülésekről Szombathely gazdálkodás, lovarda, lelkigyakorlat Nyugodt légköriben, de élénk vita keretében tanácsko­zott tegnap délután a szombathelyi városi tanács. Elek Ti­bor megbízott tanácselnök több közérdekű bejelentést tett, majd Horváth Imréné pénzügyi osztályvezető előterjesztése alapján a múlt évi gazdálkodást vitatták meg a városatyák, akik szavazatképes számban jelentek meg. Ezt külön meg­köszönte a megbízott tanácselnök. Az írás­beli és a szóbeli előterjesztésből kitűnt, hogy tavaly a városi tanács másfél milliárd forinttal gazdálko­dott. Néhány tételnél módosításra volt szükség. Így példá­ul a szociális lakástámogatásnál a tervezett 30 millió fo­rint helyett több mint 50 millióit használták fel. A bérpo­litikai intézkedések is módosítást igényeltek. Ezekkel kapcsolatban többbő hozzászólás hangzott el. Dr. Dallas Károly tanácstag választ és részletesebb tájékozta­tást kért a módosításokkal kapcsolatban. Kánya János ta­nácstag viszont elismeréssel szólt arról, hogy a tanácsren­delet módosítása miatt a jogos lakásigénylők száma meg­növekedett, és a szakigazgatási szervek rugalmassággal, a pénzügyi tervek átcsoportosításával kielégítették az igénye­ket. A tanácsülés végül elfogadta a múlt évi gazdálkodás­ról szóló beszámolót. Ezután a műszaki osztály előterjesztésére a városren­dezési tervvel kapcsolatos módosításokat fogadtak el. Az elfogadott határozat szerint lehetővé teszik, hogy a kálvá­ria templom mellett — a tájba illően — lelkigyakorlatos házat építsenek, továbbá a lovasiskolához kapcsolódóan ét­termet és fedett lovardát létesítsenek. Az interpellációk során szóba került a szombathelyi városi televízió működése. Kánya János tanácstag írásban is átnyújtotta a kérdést a megbízott tanácselnöknek. Esze­rint a szombathelyi városi televízió valóban a városé-e vagy megyei jellegűvé vált és más városokról is szól. Ugyanis az utóbbi időkben Körmendről több riportot is kö­zöltek. Mi indokolja azt? Az interpellációt a tanácsülés tu­domásul vette, és a tanács illetékes szerveitől választ vár. F. L. Körmend FEJLESZTÉSRE IS JUTOTT A tavalyi pénzügyi terv végrehajtását tárgyalta teg­nap délután Körmend Város Tanácsa. A tanácstagok meg­állapították, hogy a kevesebb pénz és a növekvő infláció ellenére is sikerült végrehajtani a tanács elé kitűzött fel­adatokat. Kiemelt figyelmet tudtak fordítani a körmendi lakosság alapvető szociális, egészségügyi, oktatási, kulturá­lis és kommunális ellátására, s ezek mellett még néhány megkezdett beruházást is be tudtak fejezni. Elkészült pél­dául a városi fűtőmű, befejeződött a Kölcsey utcai általá­nos iskola rekonstrukciójának első üteme, s a tanács segí­tette a lakossági közműépítést is. A nehéz pénzügyi hely­zet ellenére az 1989-re tervezett feladatok közül egyet sem hagytak el vagy ütemeztek át idénre. A napirend­ után dr. Vlasics Mihály bejelentette, hogy ez év végén nyugdíjba megy, és kérte a testületet, a hely­­hatósági választások befejeztével mentse fel a munkavég­zés alól. Kőszeg ÚJ IDŐSZAK KEZDŐDIK A mai tanácsülés egy történelmi korszakot zár le, s­ egyben új időszakot is indít — mondta tanácsülési beve­zetőjében Preininger Ferenc, Kőszeg Város Tanácsának el­nöke. — Vége a tanácsok korszakának, s az önkormányza­tok ideje következik. A parlament döntéséből, mely a mai testületek működését szeptember 23-áig meghosszabbította, egyértelműen kiderül, ebben az átmeneti időszakban még szükség van a tanácsokra. Hiszen fenn kell tartani a tele­pülések működőképességét, és úgy kell megszervezni az előttünk álló helyhatósági választásokat, hogy való­ban de­mokratikus módon, jó önkormányzatok születhessenek. A tanácsi apparátusnak új szellemben, politikai hovatartozás­tól függetlenül kell szolgálnia a kormányt, hiszen a tanácsi munkáiban egyedül csak a szakmai hozzáértés a fontos. Éppen ezért a tanácselnök felkérte a tanácstagokat, hogy vállalják ezt a munkát még a hátralevő négy hónap­ban, tegyék túl magukat az esetleges egyéni sérelmeken, politikai egyetnemértésen, mert ez Kőszeg érdeke is. A ta­nácsülés ezután a tavalyi költségvetés teljesítéséről tár­gyalt, és megállapította: a nehéz időszak ellenére tisztes­ségesen helytállt a tanács, a kevés pénz sem rendítette meg a gazdálkodást. Szó volt még a Városgazdálkodási Vállalat kft.-vé alakításáról, melyre a gazdaságosabb ter­melési miatt volt szükség. A vállalat várhatóan építőipari, mélyépítő és szállítási-gépellátási területen hoz létre kft.­­ket, melyeknek a szükséges adminisztratív szolgáltatásokat a csökkentett létszámmal megmaradó vállalati központ biztosítja. d. cs.

Next