Vas Népe, 1990. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
A változások élére állva Olcsón - azonnal! AZ ITV DIMENZIÓ KFT. SZOMBATHELY, SAVARIA U. 30—34. TELEFON: 13-252. TELEX: 37-534. • KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL árusít mechanikus és elektronikus írógépeket. Továbbá forgalmazunk SHARP normálpapíros másológépeket, kellékeket, valamint számológépeket. • KÖZÜLETEK, KERESKEDELMI VÁLLALATOK, ÁFÉSZEK, MAGÁNVÁLLALKOZÓK! Előrendelést felveszünk OMRON RS 11. típusú (fekete dobozos) pénztárgépre, melyet a Pénztárgép-technikai Bizottság elfogadott. Forgalmazunk és árusítunk valamennyi irodagéphez kellékeket, (írógépszalagot, festékkazettát, nyomtatókazettát, különböző festékeket stb.). Garanciával, rövid határidővel vállaljuk másológépek festékkazettáinak, elektronikus írógépek kazettáinak töltését. I I Olcsó árak, megbízható üzemelés, garanciális ellátás, fizető javítás. A DIMENZIÓ KFT. ÚJ AJÁNLATOKKAL ÉS BIZALOMMAL VÁRJA KEDVES RÉGI ÉS ÚJ ÜGYFELEIT. (13 227) ! 1990. június 1. Péntek Mit akar a Tulajdonrendező Bizottság Rábahidvégen? Földigénylő űrlapokat kértek— és kaptak — a legutóbbi hetekben Rábahidvégen a helybeliek. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt községi vezetői adták ehhez a lehetőséget, akik a gazdasági és politikai változások élére állva létrehozták a Földhasznosítási Bizottságot. Azóta — egymás közt — már Tulajdonrendező Bizottságnak nevezik magukat, mert céljaik szerint nemcsak a földiben, hanem általában a tulajdonban kell rendezni a telekkönyvi állapotokat az 1947-es bejegyzések szerint. Vagyis az épületeket, az erdőt, a földet is annak kell visszaadni, akié volt — ha kéri az illető. A Kisgazdapárt szervezte bizottság tagjai: Varga József, a tsz műszaki vezetője, a párt helyi elnöke, Boda Sándor, Mosonyi Ferenc, ifjú Márkus László kisgazdapárti tagok, a függetlenek köréből a fiatal Danka Ferenc és Baán Géza, a Kereszténydemokrata Néppárt helyi elnöke. Varga Józseffel és Czetter Ferenccel, a Kisgazdák helyi titkárával beszélgetek Kiss János tsz-elnök szobájában, s az elnök jelenlétében. — Ha a kisgazdák működtetik a bizottságot, miért vontak be nem kisgazdapártiakat is? — kérdezem. — Mert a tulajdon visszaigénylése a magánügy mellett közügy is, és az a tisztességes, ha abban a közösség minden rétegéből ott vannak az érdekeltek. Továbbá, véletlenül se mondhassák a kisgazdákra, hogy önkényeskednek — magyarázza Varga József. — Az mondják: leginkább pesti úriemberek és a városon lakó volt falusiak sürgetik a tulajdon helyreállítását. Önök is ezt tapasztalják? — Ez nagy tévedés — kapom szinte egyszerre mindhármuk válaszát. — A falusi ember ugyanúgy ragaszkodik az övéhez, mint a városon lakó. És kell-e bizonyítani, hogy a földet művelők többsége ma is falun él?! De akárhol is van az illető, a tulajdonához ragaszkodik, hiszen vagy megdolgozott érte vagy örökölte és kötődik hozzá, mint a megélhetési forrásához. — Rosszul informált, aki azt mondja, hogy a Földhasznosítási Bizottság egyben előkészítője is a termelőszövetkezet feloszlatásának? — Az nem csak rosszul informált, hanem rossz indulatú is. Mi érdek fűzné a Kisgazdapártot a tsz-ek felszámolásához, amikor a vegyes gazdálkodást hirdeti? A magántulajdonon alapuló önkéntes szövetkezetét és a magángazdaságot. — Ez Rábahidvégre is igaz? — Igen, méghozzá azzal a szándékkal, hogy a termelőszövetkezetet erősítjük — válaszol Kiss János elnök. — Nálunk most van folyamatban egy jelentős beruházás a gépjavítás, a szerelés szolgálatában. Azonkívül egy vendéglátó egységet alakítunk ki a 8- as műút mellet. Az épület mindig csárda volt. Tavaly megszereztük a tulajdonjogát és a tervezés után elkezdtük az átalakítást. Jövőre nyitjuk ... Visszatérve a javító műhelyre, mint bázisra: természetes, hogy a magángazdák — mert lesznek ilyenek — szintén ott javíttathatják gépeiket, szerszámaikat fizetség ellenében. — Várhatóan sok magángazda lesz a faluban? — Ma még nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy lesz. Nem egy-két holdasokra gondolunk, mert egy családot foglalkoztató és eltartó gazdaság Ausztriában 20 hektárnál kezdődik ... Mindenesetre, miközben a jó szövetkezeti gazdálkodásra törekszünk, aki csak kéri a földet, annak kiadjuk, sőt művelési gondjai megszüntetését is segítjük. Arra is ügyelünk, hogy akkora aranykorona értéket kapjon, amekkorát annak idején a szövetkezetbe vitt. De ez a tulajdonrendező bizottság feladata, és nem veszem el a kenyerüket — mondja a tsz-elnök. — Vegyük számba, mire vállalkozik a bizottság? — Már érzékeltettük, de rendszerezem — veszi át a szót Czetter Ferenc. — Számbaveszi a földtulajdont, a fellelhető tulajdonost vagy annak örökösét, az 1947-es tulajdoni állapotot alapul véve. A bizottság nyilvántartja a tulajdont, jegyzi a földhasznosítási igényeket, hogy például ki akarja művelni, eladni vagy bérbe adni a földjét. Nyilvántartja a földdel nem rendelkezők igényét is, hogy közülük ki akar földhöz jutni, vásárolni, bérelni. Hasznosítja a bizottság a közbirtokossági tulajdont, és nyilvánosságot ad a földdel kapcsolatos tulajdonmozgásnak. Lesz munka, csak győzzük. — Sok földigénylő űrlapot elvittek. Kitöltve hoztak már vissza? — Még nem, mert újra és újra meg kell gondolni, mitévők legyenek. Kikérjék-e a földet vagy egyelőre megelégesznek azzal, hogy az 1947-es telekkönyvi bejegyzés szerint rendezték a tulajdonjogukat. Ez a legfontosabb, és ebből nem enged a párt. Az már magánügy, ki mit csinál a földjével. Ez majd falunként kialakul, eltérő módon. Lesz, ahol feloszlik a tsz, lesz ahol senki nem akar egyénileg gazdálkodni. A lényeg az emberek döntési szabadsága. Rábahidvégen olyan terület is lesz, amelynek nem akad gazdája. Ezekből a földtulajdonnal nem rendelkezők is igényelhetnek a bizottság által. Nem árt leszögezni: nem földosztó a Kisgazdapárt, csak tulajdonrendező, a tulajdont visszaállító párt. A falusban hallom, hogy a szövetkezetbe vitt vagyonnal összefüggésben a tagságnak is van sérelme. A közösben van az erdeje, a földje, amiért a földmegváltáskor — képletesen mondva — egy pakli dohány árát kapta, akárcsak a bevitt és ott tönkrement szekeréért szerszámaiért. Többen úgy látják: őket a vagyon nevesítésekor kimaradt másik 50 százalékból lenne kívánatos kielégíteni, sérelmeiket gyógyítani. Rábahidvégen látszatra nyugodt az élet. Gyűjtik a szénát, kapálják a kukoricát, töltik a krumplit, építik a házakat. De a faluban járó és beszélgető azt érzékeli: pezsgő, ember központú gazdálkodás van kialakulóban. Olyan, amelyben jól megfér egymás mellett a nagyüzem és a magángazdaság, ahol szolgáltató, beszerző, értékesítő, egyeztető szerepe is lesz a szövetkezetnek, amelyben a tagok valódi tulajdonosok lesznek, és ahol a maguk választotta vezetők szolgálják őket. Jó lenne, ha ezt az elképzelést a termelőre nézve kedvező állami intézkedések is elősegítenék. Addig is, teszik a magukét a közéletiek — kicsit az önkormányzatot is alakítva, előrehozva, siettetve ... Udvardy Gyula Féktelen katonák Egyre több a merénylet, a veszélyeztetés és a rongálás manapság a Magyar Államvasutak járművein, létesítményein. Az ötletek és a különleges esetek kifogyhatatlanul gazdagok ... A legújabb baj május 27-én, vasárnap este — a már amúgy is késésben lévő — Ciklámen Expresszel történt, feltehetően ittas sorkatonák meghúzták a vészféket. A MÁV Szombathelyi Igazgatósága területéhez tartozó Celldömölkön való átszállással a vasi megyeszékhelyre is csatlakozást biztosító szerelvény Pápa felé haladva, attól mintegy két kilométerre, a laktanya közelében kényszerült hirtelen megállásra. A robogó jármű sebesége ekkor még meghaladta a száz kilométert óránként. A gyors „landolás" közben és utána az egy szem jegyvizsgálótól távolabbi kocsiból 8—10 katonát láttak kiugrálni és elfutni a vonatból, illetőleg a vonattól. A kalauz az egész szerelvényt a sötétség miatt nem láthatta. Így feltételezhető, hogy többen is igénybe vették a rögtönzött „feltételezett megállót”. Az ilyen és ehhez hasonló esetek rendkívül veszélyesek. Az azonnali, gyors fékezés közben csomagok és tárgyak hullhatnak az utasokra és komoly sérüléseket okozhatnak. A váratlan veszélyhelyzet, különösen a beteg embereknél további súlyos egészségkárosodást idézhet elő. A fékezés komoly károkat okozhat a vonat és a vasúti pálya műszaki állapotában. A rossz tréfa ismétlődésének megakadályozására és az eset kivizsgálására a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának igazgatóhelyettese levelet írt a pápai laktanya parancsnokságának. Minden jószándékú és jóérzésű utas bízik abban, lesz foganatja ennek a jelzésnek! — Jakab —■ Szállj ki, és gyalogolj. Magam is azok közé tartozom, akik a Kőszegi hegység legmagasabb pontján lévő irottkői kilátót — az ismert okok miatt — először a túloldalról közelítették meg. Méghozzá nem autóval, hanem a jóval lentebb lévő autóparkolótól elindulva gyalogszerrel, mivel (bár a kilátó autóval is megközelíthető lenne) autóval felhajtani a túloldalon nem szabad. Ismereteim szerint környezetvédelmi okok miatt van ez a felhajtási tilalom, mert nem akarják, hogy az autósforgalom (és következménye) kárt tegyen a szép hegyi környezetben, természetben. Mindezt annak kapcsán bocsátottam előre, hogy a közelmúlt napokban a Sopron—Kőszeghegyaljai Intézőbizottság ülésén elhangzott: jelentős összegeket fordítanak az Irottkőhöz vezető út megjavítására és autóparkoló kiépítésére. Olvashattuk mindezt a Vas Népében megjelent, Autóparkoló az írottkőnél című cikkben is. Amely cikk címéből s tartalmából arra lehet következtetni, hogy a mi oldalunkon, közvetlen a kilátó közelében lesz majd a leendő autóparkoló Márpedig, ha az ott épül meg, akkor nyilván odáig autóval is lehet majd menni. Sokak véleménye szerint környezetvédelmi okok miatt nálunk is a túloldali szisztémát kellene alkalmazni. Legyen tehát az autóparkoló jóval lentebb, s az írottkőhöz csak Szállj ki, s gyalogolj! módon lehessen feljutni. Ez a módi egészségesebbnek tűnik mind a környezet, mind pedig az oda kirándulók számára. — simpla — Borotvaélen 3